Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-15 / 242. szám
Nyíregyházi Műszaki Napok A 64 ezer lakosú mátészalkai járás tbc gondozójában több mint egy éve nincs rendelés. Elment a régi orvos, az állást több ízben meghirdették, s ha akadt is jelentkező, megfelelő lakás hiányában odébbáll t. Minden a régiben? „Már ekkor felhívtam a járási főorvos figyelmét: ha jól dolgozó szakembert akarnak, lakást kell biztosítaniuk. A tavasz folyamán a dr. Humenyik féle, megürült lakást biztosították a leendő gondozó főorvos részére. Jelentkezett is egy családos szakorvos Hajdú megyéből, megnézte a lakást és előterjesztette kérését. A járási főorvos ennek alapján — a tanács útján — megkezdte az átalakítást. Sajnos, az átalakítás még mindig tart. Szeptember 30-án személyesen is eljártam az ügyben s azt az ígéretet kaptam, hogy a lakás november elsején beköltözhető lesz. Október 7-én újból megnéztem a munkálatokat, de változást nem tapasztaltam. Szerintem, ha hónapok alatt ném tudnak végezni a munkával, három hét alatt már nem fejezik be...” Dr. Kemény Lajos, a megyei tbc gondozóintézet igazgató- főorvosának leveléből idéztük a fenti sorokat, s mert a továbbiakban levélírónk méltatlankodik a járási vezetők nemtörődömsége miatt, kiutaztunk a helyszínre. »t Én is kétlem..." — Abból kell kiindulnunk, hogy a pályázó orvos kedve szerinti átalakításhoz pénz kellett. Ezt csak július végén kaptuk meg a megyétől. Ekkor már nehéz volt kapacitást szerezni a munkára. Örömünkre az ófehérlói ktsz elvállalta az átalakítást. A terveket Halaj- kó maga készítette el rohammunkában. Engem is úgy értesített technikusunk, hogy még októberben átadásra kerül a lakás, jöhet az orvos. Közbevetőleg mondja el Csatlós Miklós: a lakást eredetileg 230 ezerért vásárolták, akkor ezenfelül ráköltöttek 200 ezer forintot, hogy két orvosi lakást képezzenek ki. És íme most jön egy újabb orvos, új igényekkel: kiadás majdcsak 70 ezer forint. Abban viszont megegyezünk, hogy mostmár sürgős a szakorvos érkezése, amelyre még ebben a hónapban sor kerülhet, ha az építők is úgy akarják... Újabb falbontás, időveszteség Kossuth utca 47. Gémes! Sándor építésvezető fogad: — Augusztus 3-án vonultunk fel ide, azóta jó ütemben halad a munka. Ml, kőművesek ma, október 13-án végzünk s akkor jöhetnek a festők. Igen ám, csakhogy az átalakítás közben elkövetett hibák kijavítása is időbe telik! A konyhában például úgy helyezték el a vízcsapot és a villany- kapcsolót, hogy ezáltal két falat veszítettek. A kisebb szobában is új helyre kell szerelni a konektorokat, kapcsolókat. Uja.bb falbontás, ismét idő- veszteség... ★ A szóban forgó lakás múlt év decembere óta üres. Ennyi idő elégséges lett volna arra, hogy gyorsabb hiteligényléssel, kapacításszerzéssel megkezdjék az átalakítást. Elismerést érdemel az ófehértói ktsz, hogy terven felül is elvállalta a munkát. Úgy véljük, most is megértik a megyei főorvos aggodalmát: „Egy év alatt sok beteg megunta a küldözgetést, elkallódott, állapota romlik s tovább fertőzi környezetét.” Egy kis munkaerő átcsoportosítással, néhány jó szakember küldésével — az említett hiányosságok ellenére is — be- költözhetővé lehetne tenni a járási gondozó főorvosi lakást, így végre megoldódnék a mátészalkai járás egy éve vajúdó problémája 64 ezer ember egészségének javára. Angyal Sándor — Való igaz, hogy sürgős megoldásra van szükség — tájékoztat dr. Fogarassi István, járási főorvos. — Jelenleg a koesordi intézetből járt át egy orvos kétórás rendelésre, de ép télén ellátni a munkát. Ugy tudom, az átalakítással kapcsolatban a községi tanács kötött szerződést az Öfehértói Vegyes Ktsz-szel. Bennünket nem értesítettek az átadási határidőről. Legutóbb Halajkó Sándor, a járási tanács technikusa úgy tájékoztatott: még elsejé előtt beköltözhető lesz a Kossuth utca 47. sz. alatti házrész. Bár ezt én is erősen kátlerh. Halajkó Sándort nehéz „elkapni”: állandóan úton van, gy Csatlós Miklóst, a járási ‘anács vb titkárát keressük fel: Vasárnap délután bementem a Dózsa mozival szemben lévő kisvendéglőbe egy pohár sörre. Képtelen vagyok napirendre térni afelett, amilyen látvány ott fogadott. A helyiségben 15—20 ember tartózkodott, s ezek közül öten, ha józanok. Mégis a pincér gondolkodás nélkül szolgálta ki az újabb italt kérő vendégeket. Pedig a falon ott függ a tábla, hogy „Ittas egyéneket nem szolgálunk ki.” Az egész helyiség visz- szataszító, piszkos, szemetes, a székek műbőrborítása jórészt felszaggatva. A felszolgált sörhöz olyan poharat kaptam, hogy amikor megfogtam, szinte ragadt a kezemhez. Nem is olyan régen olvastam az újságban, hogy az átalakított italboltok, az asztalnál történő kiszolgálás arra hivatott, hogy megszüntesse az italboltok talponálló jellegét. Sürgős intézkedésre volna szükség, hogy valóban nemcsak a neve, hanem a jellege is megváltozzék a Mártírok téri kisvendéglőnek. Oláh József Nyíregyháza Szarvas u. 107. (V Csengén Vegyes Ktsz. mintegy 3S0 ezer forintos beruházásból gyümölcsosztályozót épí t a gacsályi Dózsa Tsz rész éré. Foto: Hammel József Előadás az agrártudományi Egyesületben Megalakult a Kémikusok Egyesülete Szerdán délelőtt 10 órakor a Nyíregyházi Műszaki Napok programja a Magyar Agrártudományi Egyesület ülésszakával folytatódott. A Móricz Zsigmond Művelődési Ház nagytermében több mint 200 mezőgazdasági szakembernek A mezőgazdasági termelés fejlesztésének időszerű problémáiról Klenczner András, az FM tervfőosztály vezetője tartott előadást. — Mezőgazdaságunk — mondotta — az utóbbi években jelentősen fejlődött. 1960- tól a termelés 10 százalékkal, ezenbelül az exporttermelés 40 százalékkal nőtt. 1964-ben a termelés két és fél, három százalékkal lesz magasabb, mint az elmúlt évben. Különösen jók az eredményeink a kertészeti ágazatoknál, a szőlőnél 25—30 százalékos a túlteljesít tés. Állattenyésztésben a bruttó termelés három és fél, négy százalékkal lesz magasabb á tavalyinál. Állattenyésztésbert legkedvezőbben a baromfitörzsállomány alakult, a növekedés egy év alatt meghaladta a két és fél milliót. Az eredmények közös gazdaságaink megszilárdulását jelentik, bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás előnyét és fölényét. Kijelentette: eredményeink azonban nem tölthetnek el senkit megengedéssel, hiszen a mezőgazdasággal kapcsolatos feladatainkat még nem oldottuk meg teljes egészében. Probléma többek között, hogy bár növekedett a mezőgazdaság anyagi, műszaki ellátása az alkalmazás és felhasználás nem kielégítő. — Országosan a beruházási összegek 24 százalékát a mezőgazdaság kapja, Szabolcs megye is több mint félmilliárd forintot évente. E beruházási összeg nagyságával jelenleg még nincs összhangban a termelés növekedése. Ezt az összhangot a technikai feltételek jobb kihasználásával, a korszerű agrotechnika fokozottabb alkalmazásával kell megteremteni. Az előadó részletesen foglalkozott a beruházási kéretek felhasználási módjával és Hibaként említette, hogy a termelőszövetkezetek az év elején benyújtott igényt nem használják fél. AZ állattenyésztés szempontjából hangsúlyozta a takarfnánytermelés fokozását, amit nem a területek, hanem a hozamok növelésével kell megoldani. Végűi a háztáji gazdaságok adta lehetőségek jobb kihasználásáról beszélt — elmondva —, hogy sok helyütt lebecsülik a háztáji gazdaságokat, pedig az ossz mezőgazda- sági termelés több mint 20 százalékát adják, a baromfi, a tojás és a tejtermelésnek pedig közel 50—60 százalékát. Délután a Nyíregyházi Erdő- gazdaság székházában az Országos Erdészéti Egyesület tagjai tartották meg ülésüket. A korszerű, dugványtermelés és tárolásról Fuisz József erdészeti tudományos munkatárs tartott előadást. Az előadáshoz hozzászólt dr. Szontágh Pál, az Erdészeti Tudományos Intézet egri erdővédelmi állomás vezetője. Az előadást, kirfilm vetítése követte; bemutatták a máriapócsi csemetekert munkáját. Ugyancsak délután a Móricz Zsigmond Művelődési Ház kistermében megalakult a Magyar Kémikusok Egyesülete, Nyíregyházi szervezete. A megalakulás alkalmából Gergely Ferenc, a nyíregyházi gumigyár gyáregység vezetője tartott beszédet. Gergely Ferenc beszédében méltatta a Magyar Kémikus Egyesület munkájának jelentőségét, elmondva; a ro- hom léptekkel fejlődő vegyiparunk megköveteli a jól képzett vegyipari szakvezetőket, vegyészeket és a szakképzésben a Magyar Kémikus Egyesület nagy segítséget adhat Adósás: — háttérrel... Objektív és álobjektív nehézségek a Kisvárdai Bútor-és Faipari Vállalatnál A negyedik negyedév elején a Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalatnál úgy számolnak, nem teljesítik éve9 tervüket. A vállalat igazgatója szerint: — Éves tervünket körülbelül 95 százalékra tudjuk majd teljesíteni. El lehet . képzelni, hogy ez nekünk duplán veszteség, mert nemcsak a készáruért nem kapunk pénzt, de kötbért is fizethetünk. Helyzetkép 3 hónappal év vége előtt Az igazgató szavainak helytállóságát az elmúlt kilenc hónap termelési eredménye igazolja. Gyártmányonként vizsgálva az elmúlt három negyedévben (éves tervhez viszonyítva) az 1500 kőbányai szekrényből nyolcszázat, ötezer Párizsi asztalból 2484-et, tízezer éttermi asztalból négyezerket- tőszázötVenet, ezer kárpitozott heverőbői 750-et készítettek. A készáru tervlemaradás túlzás nélkül is óriási. Ha a vállalat tervet akar teljesíteni, akkor az év utolsó három Hónapjában majdnem ugyanany- nyi készárut kell termelnie, mint amennyit kilenc hónap alatt. Mi idézte ezt elő? Hogyan történhetett meg, hogy egy vállalatnak, amelynek jó szakemberei, — az évek sóráh kialakult törzsgárdája van, példátlan rossz eredménnyel zárjs majd az évet? A feltett kérdésre a válasz elgondolkodtató! Fuvarok — terven felül — Január elsejével profilrendezés történt vállalatunk nál. Ez számunkra miliden képpen csak előnyök, ellenber hátráltatott bennünket, hog3 például az éttermi asz tál ol gyártását csak áprilisban kaptuk meg és a gyártástervezés munkaszervezés, felszérszámo zás további időkiesést okozott Baj volt az anyagellátással is egyes tartozékok beszerzést még mai nap is probléma Nem kaptuhk, ma sem kaSzakemberek tapasztalatcseréje a Nyírmadai Állami Gazdaságban A járási tanács mezőgazda- sági osztálya, a járási agrárklub és a Hazafias Népfront szervezésében tapasztalatcsere értekezletet tartottak a napokban a járás termelőszövetkezeteinek elnökei, kertészei a Nyírmadai Állami Gazdaságban. A szakemberek rhegtekintették a télialma-be- takarítást: a szedést, a feldolgozást, az áruelőkészítést és a szállítást. Megismerkedtek a fiatal ültetvények kezelésének korszerű módszereivel is. A gyakorlati bemutató közbén Ináiitsy Fefénc, a Nyíregyházi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum gyümölcstermelési tanszékének vezetője, valamint Kozák János, a Nyírmadai Állami Gazdaság igazgatója tartott szakmai előadást. A tapasztalatcsere szakmai vitával, megbeszélésekkel ért véget. Kricsfalussy Béla 1964. október 15. Learéi nyomán: Egyy lakos, ami van és mégsincs Több figyelmet a mátészalkai járás tbc. gondozójára! Olvasónk írja: Korszerűsítés... ? ! lező vállalat, hogy az üzembe helyezéshez kazánházat, szárítószint építsen. A kisvárdaiak a Nyíregyházi Építő- és Szerelő Vállalattól várták a segítséget és joggal, hiszen egy szervhez, a tanácshoz tartoznak mindketten. A várt segítség azonban elmaradt, sőt az igazgató az építő- és szerelő vállalattal kapcsolatban még egy nagyobb problémát is elmond: Hiányzik a jó kapcsolat — Az épít©- és szerelő vállalat 1 millió 200 ezer forintos költséggel műhelyt épít számunkra. Az épületet szeptemberben kellett volna átadni, de ahogyan mi látjuk, erre az átadásra csak novemberben kerülhet sor. Pedig mi, nagyon számítottunk erre az épületre, főleg a negyedik negyedéves terv teljesítésében lett volna döntő fontosságú. Jelenleg, mivel a politúrozást a hideg idő miatt a fabódékban már nem tudjuk végezni, arra kényszerültünk, hogy a városban műhelyekét béreltünk, hiszen a munka nem állhat meg. Ez további kiadást jelent majd és természetesen növeli a lemaradásunkat. Imé egy vállalat tervlemaradásának háttere. Objektív Okokról van szó, de csak akkor objektívek, ha úgy nézzük. A problémák nagy része megoldódott volna, ha az említett két tanácsi vállalat között jobb a kooperáció. Seres Ernő púnk elegendő facsavart, deko- ritlemezt, csomagolópapírt. Csomagolópapírért például nekünk kell Budapestre gépkocsit küldeni, ami igen költséges; egyetlen fuvar 7 ezer forintba kerül. — A legnagyobb gondot mégis a faanyag nedvessége ókozta, illetve az ezzel kapcsolatos időveszteség. Nyolcvan— kilencven százalékos víztartalmú gőzölt bükköt kaptunk. Hogy dolgozhassunk, a Nyíregyházi Húsipari Vállalatnál és a Mátészalkai Bútor- és Faipari Vállalatnál szárítottuk a fát. Csak a megtett húsz fuvar- 13 ezer forintunkba került, de ettől sokkal lényegesebb az időveszteség. Szárító- berendezés — ponyva alatt Érdekessége az igazgató áltál elmondottaknak, hogy a Kisvárdai Bútor- és Faipari Vállalat rendelkezik egy szárítóberendezéssel. A berendezést 234 ezer forintért még az elmúlt évben megvásárolták, de azóta is ott áll az üzem udvarán, kátránypapírral és ponyvákkal betakarva. A kihasználatlanság oka: több rniftt egy év alatt nem akadt kivite-
