Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-09 / 237. szám

Háztáji bizottságok A fogalom — háztáji bizott­ság — ma még nem közis­mert Pontosan két évvel ez­előtt, 1962 októberében ha­tározta el egy dunántúli kis község, Szentgál Hunyadi Tsz-ének közgyűlése egy ilyen bizottság megalakítását, s azóta ott, a környéken és az országnak még néhány he­lyén hasonlóan döntöttek. Nem véletlen, hogy ezek­ben a hetekben a köztudat­ba kerül a háztáji bizottságók szerepe, jelentősége. Ennek oka elsősorban az, hogy mind világosabbá válik: a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságai, sajátos adottságaiknál lógva is, ko­moly szerepet töltenek be a falu önellátásában és nem jelentéktelen az a termék sem, ami áruként a központi készletekbe kerül. Hogy eb­ben az időszakban beszélünk róla, annak a magyarázata; az 1965-ös gazdálkodási, ter­melési tervek készítése kez­dődik, s e tervezgetések so­rán, majd a gyakoribbá vá­ló közgyűléseken mód nyílik arra, hogy megvitassák e fontos, tsz-en belüli intéz­mény létrehozásának módját, részleteit. A megye szánt óterületének kilenc, a tsz-ek területének "öbb mint tizenkét százalékát lírják a tagok háztáji föld­ként. A tsz-gazdálkodáshoz -.artozó szarvasmarha-állo­mánynak közel kétszerese, a sertésnek kétharmada, a ba- 'omfinak túlnyomó többsége a háztáji gazdaságokban van. Nem közömbös sem a -agok évi jövedelme alaku­lásának, sem a népgazdaság árualap bővülésének a szem­pontjából, hogy ez a nagyon 5 jelentős termelési alap, amely a háztájiban van, mi­lyen eredményeket biztosít. ' Ismertek megyénkben a háztáji gazdálkodás gondjai, kezdve a legapróbbaknál, folytatva a takarmányozási nehézségekig. A háztájiban például — és egyáltalán nem a közös gyarapodása arányá­ban — csökken az állatállo­mány, nem kielégítő a neme­sített vetőmaggal való ellá­tottság; ismételten visszatérő gond a háztáji terület törvé­nyes elosztása; nem forrt ki a kisegítő gazdaságok közös áruértékesítésének rendszere. Az MSZMP Központi Bizott­sága megállapította: a háztá­ji gazdaság a nagyüzemnek a kiegészítője, attól nem vá­laszható el; termelésének se­gítése fontos feladat. Hogy hatékonyabbá váljon a segítőkészség, ahhoz arra van szükség, hogy állandóan foglalkozzanak a háztáji gaz­dálkodás, termelés, áruérté­kesítés kérdéseivel. Ez mara­déktalanul úgy oldható meg, ha a termelőszövetkezet ve­zetőinek az irányítása mel­lett, a közösség tagjai sorá­ból háztáji bizottságot hoz­nak létre, amely bizottság — a helyi adottságok figyelem­be vételével — úgy tevé­kenykedik, hogy válóban megteremtse a jó összhangot a nagyüzem és a tagok gaz­dasága között. Ezek a bizott­ságok segíthetnek abban, hogy a tagok, a törvényes keretek között, megkapják háztáji földjeiket; hogy igaz­ságosan részesedjenek a ta- karmányforrásókból; legelője legyen a háztáji állatállo­mánynak; hogy szervezetté váljon a növényvédelem, gyarapodjon a házikertek zöldség- és gyümölcstermesz­tése; hogy megszervezzék — a közös gazdaság tervén be­lül — a kisegítő háztáji terü­letek fogat- és gépi erő szük­ségletének a kielégítését, és így tovább. A háztáji bizottság, ha a tsz közgyűlése a közösség bizalmát élvező egyszerű ta­gok közül választja meg, s betölti hivatását, igen fon­tos kapoccsá válhat a közös gazdaság és a tagok között és a megerősödő kapcsolat egy­aránt segíti majd a legfőbb cél a tsz gyors megszilárdu­lását és a tagok jövedelmé­nek a gyarapodását. S. A, időszakra. Az alapvető élelmi­szerekből háromhetes készle­tet tárolnak. Bőséges élelmiszer készletek Újdonság, hogy az ország 17 megyéjében — a Halértékesítő Vállalat kirendeltségeivel kar­öltve — haltúrákat szerveznek a földművesszövetkezetek. A szöveikezeti húsboltokba — megfelelő hűtőkocslk segítségé­vel — rendszeresen szállítanak és árusítanak majd halat. A karácsonyi ünnepekre azokba a helységekbe is szállítanak, aho­vá egyébként a haltúrák nem jutnak el. Gondolt a falusi ke­reskedelem a disznóvágásokra is. Nagy mennyiségű rizs, bors, A földművesszövetkezeti ke­reskedelem őszi-téli felkészülé­séről az alábbi tájékoztatást kaptuk Gombos Páltól, a SZÖVOSZ iparcikkforgalmi főosztályának vezetőjétől: A szövetkezeti kereskedelem az idén is jelentős erőfeszítése­ket tesz azért, hogy a falusi és tanyai lakosságot megfelelő mennyiségű és választékú áru­val lássa el. Nemcsak a hazai gyártmányú, de az import­cikkek is ott vannak a falusi szaküzletekben és áruházak­ban. Jelenleg 3 és fél milliárd forint értékű iparcikkel ren­delkeznek a szövetkezeti üzle­tek, 350 millióval többel, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Elegendő melegholmi Ruházati cikkekből 1400 mil­lió forint értékű áru van az üzletekben. Az előző évinél lé­nyegesen nagyobb a választék, és jelentős a minőségjavulás is. Férfi konfekcióöltönyökböl és kabátokból minden igényt kielégítenek a boltok. Nagy a választék a meleg alsónemük­ben, a bundanadrágokban, téli ingekben is. Téli cipőkből, gu­micsizmákból elegendő áll rendelkezésre. Jelentősen javul a falvak bú­torellátása. Az év utolsó ne­szedében mintegy 400 mil­lió forint értékű bútor áll a vásárlók rendelkezésére. A készűeték növekedése folytán az üzletek az eddiginél lénye­gesen több kárpitozott fotelt, rekamiét és modem garnitúrát adhatnak el. Tv, motorkerékpár , A karácsonyi ajándékvásárra a tavalyinál több mechanikai és mozgó játék, valamint sok­féle baba kerül forgalomba. Az idén nem lesz hiánycikk a ródli sem. Minden földműves­szövetkezeti szaküzletben sok­féle fényképezőgép, óra és bi­zsuféle között válogathatnak a vevők. A fehér vonaltól a filmmatinéig Csak... „mámmá.,.“ 6 éves korban Monogram a dobos alján Hasznos kísérlet és egy kihasználatlan lehetőség — Milyet parancsol? •— tart ja elém Tárnái Ottó igaz­gató a faragott cigarettás do­bozt. Amíg rágyújtok, gyö­nyörködöm a kis fakazettá­ban: igazi mestermunka, te­tején iparművészre valló dí­szítés. Alján monogrammot fedezek fel: „T. S. I960." — Sanyi, aki ezt a fafara­gást készítette, szintén imbe­cillis volt­imbecillis: tehát súlyosan fogyatékos, olyan, aki nem oktatható, de gyakorlati te­vékenységben fejleszthető. Itt, a Szabolcs-Szatmár megyei Gyógypedagógiai Intézet igazgatói szobájában kiállí- tásnyi szép munka sorakozik az asztalokon, a falakon, s a szekrényben: valamennyi ér­telmi fogyatékos gyerekek munkája. M. Laci hamuzója, G. Mária beregi keresztsze­mese, T. M. és R. F. kalocsai mintájú garnitúrája több száz forint érílkű. Aki csak ezeket látja, alig­ha hiszi, hogy készítőik hat­éves korukban még csav any- nyit tudtak mondani: romám­má... appa... így kerültek az intézetbe, szüleik szomorúsá­ga és reménykedése közben: hátha tudnak tenni valamit. És elkezdődött a küzdelem a menthetetlennek tekintett kis emberoal ántákért. — A beszéd elsajátítása, a szűkebb környezet megisme­rése, az érzékszervek fejlesz­tése és az önkiszolgálás el­érése fáradságos munka. Az a fehér vonal például, amely a termekben látható, segédeszköz a mozgás és rit­musnevelési órán. Itt ugyan­is a finommozgások kialakí­tásával kezdődik a tanév a kicsiknél s hetek telnek el, amíg legtöbbjük magabizto­san végig halad a nyílegyenes pályán, egyensúlyyeszítés nél­kül s nem löttyen ki a vir. a kezében tartott pohárból. Megmutatják az egyik tan­könyvet: az utolsó oldalakon rövidsorú, egyszerűen össze­csengő mondókák, Ezek csen­dülnek fel naponta többször hol itt, hol ott: a ritmus­éneklés itt alapvető pedagó­giai követelmény. Csak tetézte az egyébként is nehéz oktató munkát, hogy hosszú időn át egy közösség­ben foglalkoztak az enyhébb és a súlyosabb fogyatékosok­kal. — Az iskolareform már ná­lunk is érezteti hatását. Kü­lön nevelési tervünk van, amely különbözik az általá­nos iskolákétól és már máso­dik éve kísérletezünk egy új módszerrel. Ennek az a lényege, hogy különválasztották a kevésbé, illetve nagyobb mértékben fo­gyatékos gyermekeket: így alaposabban foglalkozhatnak velük, értelmi szintjüknek megfelelően. Persze, módsze­rekben sem szűkölködik az új tanterv. Eddig például a beszéd elsajátítása jobbára sulykoláshoz hasonlított. Most minden osztályban .va­lóságos kis bábszínház van, a pedagógus helyett az él­ményt adó bábukkal „beszél­nek" a gyerekek. így nincs gátlásuk, s könnyebben töb­bet tanulnak. Ugyancsak az iskolareform sürgette a gya­korlati tevékenység fokozá­sát: az eddigi heti 2—3 óra helyett 6—8 órát töltenek a gyerekek gyakorlattal. Van varrószoba, gyakorló­konyha, szövőműhely a lá­nyoknak, általános műhely a fiúknak, ahol szakemberek oktatják a nagyobbakat. — Most tovább bővült a gyakorlati képzés a foltozó cipészettel. Hazakerülve nö­vendékeink hasznára lehet­nek így a falvaknak is. Leg­többjük ugyanis munkaalkal- matossági bizonyítvánnyal tá­vozik tőlünk. Ebben persze nagy szerepe van az életre való nevelés­nek. A „zárt intézet” megje­lölés ma már nem zárkát je­lent: a napi csoportos séták jó hatással vannak a gyere­kekre. Sőt, a nagyobbak kö­zül néhányat jutalomból va­sárnaponként mér egyedül is elengednek a filmmatinéra. Sajnálatos viszont, hogy az itt székelő megyei nevelési tanácsadó munka nélkül van. Pedig sok gyermeket meg le­hetne menteni orvosi tanács­csal, gyógyszerezéssel és ke­zeléssel az intézetbe kerülés­től, ha idejekorán kérnék a szakorvos segítségét. Mert igaz ugyan, hogy az ide került gyerekek egyre nagyobb számban folytathatják tanu­lásukat a speciális iparisko­lában, amelyet kísérletképpen Szolnok megyében hoztak létre, — de a szülők is sokat tehetnek még iskoláskor előtt értelmi fogyatékos gyerme­keik megmentéséért. A. g. janaik békén, mert most sza­badságon vagyok. Mentem, ahová csak hívtak. Hogy lesz majd? Vajon, hogy fognak telni a nyugdíjas napjai? — A gyermekeim olyan fi­gyelmesek voltak, hogy azt nem is tudom elmondani. A jármi Alkotmány és n papo- si Esze Tamás Termelőszövet­kezet dolgozói egy Kékes tí­pusú televíziót vásároltak ré­szemre. A hosszú téli esték így könnyebben fognak eltel­ni, A faluban nem olyan sok még a televízió, mondtam is, jöjjenek bármikor, és nézzük együtt a jó műsort. Szeretem, ha együtt van a család. A munkatársaim pedig mosógép­pel leptek meg. Nagyon örül­tem neki, hiszen a karom már gyenge, de így könnyebb lesz a mosás is. (bf) Lakowna a napnyugtát is meg kell ün­nepelni. A tizenharmadik lakomán azonban váratlan dolog is tör­tént. Revizorok érkeztek szá­mosán, felhánytak minden ira­tot, majd elégedetten ők is asztalhoz ültek. A lakoma vé­geztével ceruzát, papírt fog­tak. pénz került az asztalra. A revizorok fizettek. — Hát akkor tisztelt tagság — állt fel az elnök. Nem foly­tatta, benyúlt a bugyellárisba és egy piros bankót nyomott az asztalra. A jelenlévők fáj­dalmasan nézték a jelenetet, majd köszönés nélkül sorra Útilaput kötöttek a talpukra. A tsz nevét nemrég megvál­toztatták „Ha hozok, eszem Tsz-re. Páll Géza Csomagolják az export téli almát az Apagyl Állami Gaz­daságban. Foto: Hammel József Hárem ás (él milliárd értékű iparcikk BlUlffiifllQlt Mikulás-szolgálat és haltúra i'Hitiéi Sitii tünudli A szövetkezeti kereskedelem újdonságai A tokiói olimpia miatt meg­növekedett a televízió és a rádió iránti kereslet. Jelenleg 20 000 televíziós készülék van a földműves szövetkezeti szak- üzletekben, és ezek közül né­hány típus részletre is kapható. Bár az ősz és a tél nem a motorsport időszaka, de a fal­vakban — érthető okokból — ebben az időszakban a legna­gyobb a vásárlási kedv. Ezért a földművesszövetkezeti szak­üzletek kellő mennyiségben biztosítottak 50 köbcentiméte­res lengyel robogókat, és 250 köbcentiméteres Pannónia mo­torkerékpárokat. Az elmúlt két kemény tél tapasztalataiból okulva a föld- művesszövetkezeiti kereskede­lem — minden eshetőségre ké­szen — élelmiszerekből is gon­dosan felkészült az őszi-téli paprika, só és más egyéb fű­szer várja a boltokban a vevő­ket. Karácsonyra a tervek szerint — 350 vagon csokoládés és si­ma szaloncukrot szállítanak a falusi boltokba. Bevezetik a Mikulás-szolgálatot is. A föld­művesszövetkezeti boltvezetők felkeresik az iskolákat, óvodá­kat és intézményeket, s felve­szik a mikulóscsomag rendelé­seket. Mindezekre a helyekre — a gyermekek örömére — jelmezes Mikulás viszi majd ki a megrendelt csomagokat. A felnőttek részére gondoskodnak a fokozódó babkávészükséglet kielégítéséről. Egyes helyeken kávéfőzési tanácsadással egy­bekötött kávékpstolókat szer­veznek. Fél évszázad h csillagtalan Irma néni szép búcsúja — „Most fiatalabb vagyok“ Ajándék és virág Irma néni a könnyeivel j küszködik. A meghatottságtól alig tud néhány szót monda­ni. Igaz, ideje sem igen van, mert egymás után lépnek aozzá a meghívott vendégek. Virágcsokorral, ajándékokkal, vagy néhány keresetlen szó­val köszönik meg eddigi fá­radtságos munkáját, Kétezer gyermek — Az én gyermekeim! — büszkélkedik Szilágyi Lajos­áé, vagy ahogyan nevezik, ír­na néni. — Igaz, nem tudott íiin,d eljönni. Paposról és jármiból elég rossz a közle­kedés. — Hány gyermeke van Ir­ma néninek? — Kétezer. A legkisebb né­hány hónapos, a legidősebb pontosan 50 éves. ö eljött. uhász Pista a paposi Esze Tamás Termelőszövetkezet tagja. Nincs ebben semmi túlzás. Igaz, a 69 éves Szilágyi né­ninek egy gyermeke sincs, de 50 éves szülésznői pályafutása alatt kétezer gyermeket segí­tett » világra. Valamennyit a sajátjának tekinti. Fél év­százados becsületes munka után most ment nyugdíjba. A mátészalkai kultúrház kister­mében ott voltak a járás ve­zetői, munkatársak, barátok, „gyermekei", hogy búcsút ve­gyenek tőle. Milyen is volt az elmúlt 50 év? Szabadság nélkül — 1914 augusztus elsején kezdtem dolgozni, mint 19 éves lány Jármiban — meséli. •— Akkor mások voltak a vi­szonyok. Orvost az egész já­rásban alig lehetett találni. Fiatal voltam, de azt hittem, nem sokáig bírom. Magam sem tudnám megmondani, hogy hány éjszaka zörgettek fel. Vettem a kis viharlámpát, és máris indultam. Sokszor tomboló hóviharban, esőben, vagy csillagtalan éjszakán tet­tem meg az utat Paposig. Közben múltak az évek, és Irma néni maradt. Munkája nyomán lényegesen csökkent a csecsemőhalandóság. Ma már a két községnek alig van olyan 50 éven aluli lakója, akit ne ő segített volna vi­lágra. — Magam sem tudom miért, de most szinte fiatalabbnak érzem a lábaimat, mint 50 évvel ezelőtt. A szikár, fiatalos mozgású Irma néni valóban megha­zudtolja korát. Szabadságon sohasem volt. — Hát lehetett? — érvel. — Ha megverték az ablakot, nem szólhattam ki, hogy hagy­tes várta a szinte mindig azo­nos törzs eszem-iszom tagokat, járási vendégeket. Zabhegye- zéskor fél birkanyájat vágat­tak le, elterjesztve, hogy far­kasok garázdálkodtak a bárá­nyok legelőjén. Folyt a bor, a sör, a pálin­ka az Eszem-lszom Tsz-ben. így jutottak el a tizenhar­madik ünnepléshez, melynek hangzatosán a Tsz Jótékonysá­gi Nap címet adták. Még a csecsemők cumisüvegéböl is bor folyt. Megszokta már min­denki, hogy a napfelkeltét és A z Eszem-lszom Tsz-ben ** minden készen állott a lakomára. Ebben az esztendő­ben ez volt a tizenharmadik. Lakoma volt ökörsütéssel, ami­kor kikeletkor megszólalt a pacsirta és a járásbeli embe­rek ellátogattak az Eszem- lszom Tsz-be. Szépen szól az a pacsirta — állapították meg. Néhány nap múlva a második eseményre is sor került az Eszem-lszom Tsz-ben. Ekkor már kizöldült a vetés is, meg kellett hallgatni a fű növését és járt a korsó kézről kézre, fogyott a lakomázási alap izi­ben. , Es így teltek békésen az Eszem-lszom Tsz napjai. Min­den hét tartogatott meglepe­tést. Mindig volt ok az ivás- ra, evésre. Aratáskor malac- pörkölt, vörösbor, szabolcsi ré-

Next

/
Thumbnails
Contents