Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-02 / 231. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK l XXI. ÉVFOLYAM, 231. SZÁM ARA: 50 fillér .1904. OKTÓBER 2. PÉNTEK I csehszlovák párt- és koneánYkildöttség látogatása Szolnok megyében Ma nagygyűlés a Sportcsarnokban A hazánkban tartózkodó csehszlovák párt- és kormányküldöttség csütörtökön Antonin Novotny vezetésével Szolnok megyébe látogatott. A küldöttséggel tartott Bozena Novotna, az elnök felesége is. Részt vett a látogatáson Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és felesége. Dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Szurdi István, az MSZMP KB titkára, Losoncéi Pál földművelésügyi miniszter. Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és Cséby Lajos hazánk prágai nagykövete. A vendégek különvonata délelőtt fél tízkor gördült be a magyar, csehszlovák és vörös zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített szolnoki vasútállomásra, ahol fogadtatásukra nagy tömeg gyűlt össze. A vonatról lelépő vendégeket az egybegyűltek lelkes éljenzése közben többek között Csáki István, a Szolnok megyei párt- bizottság első titkára és Oláh György, a megyei tanács vb elnöke fogadta. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át. A megye és a város dolgozói nevében Csáki István üdvözölte a vendégeket. Az üdvözlésre Drahomir Kőidet Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a KB titkára válaszolt. A beszédeket követően Antonin Novotny Dobi Istvánnal együtt elhaladt a pályaudvaron összegyűlt dolgozók sorai előtt. A szolnokiak meleg ünneplésben részesítették a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfőjét, A vendégek szívélyesen elbeszélgettek a fogadásukra megjelentekkel, majd rövid szolnoki tartózkodás után folytatók útjukat Mezőtúrra, ahová a megyei vezetők is elkísérték őket államférfiak tiszteletére Szolnokon a megyei tanácsháza nagytermében. Az ebéden Csáki István, a megyei pártbizottság első titkára, Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a csehszlovák párt- és kormányküldöttség vezetője és Drahomir Kolder, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára pohárköszöntőt mondott A szívélyes, baráti légkörben lezajlott ebéd után a házigazdák ajándékokkal kedveskedtek a vendégeknek. A Tiszamenti Vegyiművekben A mezőhéki Táncsics Tsz-ben A különvonat fél 11-kor érkezett meg Mezőtúrra. A feldíszített vasúti állomáson Bene Lajos, a városi pártbizottság titkára, Lévai Zsigmond, a tanács végrehajtó bizottságának elnöke fogadta az érkezőket. Bene Lajos üdvözlő szavai után úttörők virágcsokrokat adtak át a vendégeknek, akik Mezőtúrról gépkocsin folytatták útjukat a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezet, zászló- díszbe öltözött központi épülete előtt Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első -tikára Bereczki László, a járási tanács vb elnöke, Csótó István, a mezőhéki Táncsics Tsz elnöke. Rojkó István párttitkár és Kiss István községi tanácselnök fogadta a látogatókat, •‘k'khek népviseletbe öltözött KTSZ-fiatalok virágcsokrokkal kedveskedtek. A Táncsics Tsz művelődési házának nagytermében Csótó István elnök ismertette a megye egyik legrégibb és legnagyobb termelőszövetkezetének történetét, helyzetét és terveit. A 1st ezer tagja a csaknem hétezer hektáros területet három üzemegységre osztva műveli és a nagyüzemi eazdá'kodás eredményeit, fölényét jól mutatják az elért eredmények. A kisparaszti gazdaságok idején pi—12 mázsa szemes terményt takarítottak be egy hektár földről. A nagyüzemi gazdálkodás eredménye ötéves átlagban búzából 2» őszi árpából 33. kukoricából 37 mázsa hektáronként. Bőven jut a közösből a nagyközösség, a népgazdaság céljaira: az idén 2900 tonna kenyérgabonát és ebből 570 tonna fémzárolt vetőmagot adtak: át az állami felvásárlóknak, és nem kevesebb, mint 4000 hízott sertést kívánnak az év végéig értékesíteni. A jó munka és jó szervezés eredményeként megnövekedett a termelőszövetkezet tagjainak jövedelme: hart év óta 40 forint felett van a munkaegység és az egy tagra eső évi jövedelem eléri a 24 000 forintot, nem számítva a háztájit és a föld járadékot. A beszámoló utón Csótó István, a tsz elnöke átnyújtotta a vendégeknek a közös gazdaság ajándékait, a mész- szeföldön híres termelvények magjaiból összeállított gyűjteményeket. Antonin Novotny elismeréssel szemlélte az ajándékot és megjegyezte, hogy jó volna a magyar vetőmagvakból többet meghonosítani a csehszlovák termelőszövetkezetekben. Azt ajánlotta, hogy a tsz lépjen kapcsolatba valamelyik csehszlovák termelőszövetkezettel, mert a tapasztalatok kicserélése, a vetőmagcsere bizonyára mindkét fél számára haszonnal járna. A vendégek ezután megtekintették a termelőszövetkezet központi üzemegységét. A látogatás dé'ben feleződött be. Szívélyes búcsúzó* után a vendégek gépkocsin Szolnokra hajtattak. A Tiszamenti Vegyiművek zászlódíszben várta a kedves vendégeket. Az üzemi étterem bejárata előtt Szekér Gyula a nehézipari miniszter első helyettese, Bán László, a Tiszamenti Vegyiművek igazgatója, Kruzslicz József, az üzem pártbizottságának titkára fogadta n látogatókat, akiknek a fiatalok egy csoportja virágcsokorral kedveskedett. A vendégek ezután baráti összejövetelen találkoztak a vegyiművek vezetőivel, kiváló dolgozóival, % szocialista brigádok tagjaival. Bán László rövid tájékoztatóban adott képet az 1950-ben alapított kombinát munkájáról, eredményeiről. Kruzslicz József, a* özem pártbizottságának titkára a pártszervezetek és a tömegszervezetek életéről számolt be a vendégeknek, majd a házigazdák emléktárgyakkal ajándékozták meg a látogatóikat. Novotny elnök több kérdést tett fel a gyár vezetőinek. Egyebek között érdeklődött a fizikai és adminisztratív dolgozók számának arányáról, a tervezés módszereiről, a tervek teljesítésének ellenőrzéséről, sőt azt is megkérdezte, hogy az üzem vezetőinek sok jelentést, statisztikát kell-e készíteniük. Bán László válaszában elmondta, hogy az adminisztratív dolgozók száma nem túlzott. A vezetőknek időről Időre ugyan kell készíteniük jelentéseket az alapanyag felhasználásról, az önköltség alakulásáról, a tervteljesítésről és néhány más matató alakulásáról, az adminisztráció azonban nem túlméretezett, nem gátolja a munkál A beszélgetés végén Novotny elnök köszönetét mondott a részletes tájékoztatásért, majd a házigazdák meghívására rö(Folytatás a 2. oldalon) Kétszeresét termeli megyénk mezőgazdasága 1980-ra Erdei Ferenc előadása N j í r egy háza n Csütörtökön délelőtt a megyei tanács nagytermében előadást tartott dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a megye távlati mezőgazdaságfejlesztési tervének alapvető problémáiról, arról, hogy Szabolcs-Szatmár mező- gazdasága hogyan illeszkedik majd be a jövőben az országos fejlesztési programba. Az előadáson részt vett és az elnökségben foglalt helyet Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottság első titkára, dr. Fekszi István, a párt megyei végrehajtó bizottságának tágja, a megyei tanács vb elnöke, Gombás Sándor és Kállai Sándor, a párt megyei bizottságának titkárai, dr, P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb titkára, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, dr. Simon László, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, dr. Csáki László, a Miniszter- tanács tanácsszervek osztályának képviselője és Szikszói Pál, a Földművelésügyi Minisztérium termelési felügyelője. Dr. Fekszi Istvánnak, a megyei tanács vb elnökének megnyitó szavai után, dr. Erdei Ferenc megtartotta előadását. Erdei Ferenc megjelölte Szabolcs-Szatmár megye helyét és szerepét a magyar mezőgazdaságban, foglalkozott a megyén belüli szakosítás problémáival, valamint az üzemek szakosításával. Elmondotta, hogy 1980-ra a jelenlegi termelési értéknek a kétszeresét szükséges elérni, ha minden szükségletet ki akarunk elégíteni. Számolni kell azzal, hogy ezt az eredményt mintegy 600 000-rel kevesebb meri Szolnok megyei oártbizottság és lanács ebédet adott a küldöttség tiszteletére A Szolnok megyei pártbi- adott a csehszlovák párt- és zottság és a megyei tanács kormányküldöttség, valamint csütörtökön délben ebédet a társaságukban levő magyar Csehszlovák vendégeink szerdai látogatása a Beloiannisz gyárban. zőgazdasági dolgozóval szükséges biztosítani. Reálisnak ítélte a megye mezőgazdaságáról készített távlati fejlesztési tervet, az abban előirányzott 7 milliárd összértéket azonban kévéséi te. Javasolta égnék a felemelését 8—9 milliárdra. Ezt többi között indokolta azzal, hogy a területi hozamokat tekintve a megye az országos átlag fölött termel. Míg országosan 1 hold föld bruttó jövedelme 4500 forint, addig Szabolcsban 4600. Ha viszont a népsűrűségre vetítjük ki, akkor a megye még mindig a legelmaradottabbak között szerepel. Beszélt arról, hogy a megyében él az ország mezőgazdasággal foglalkozó népességének 10 százaléka, s ez állítja elő az ország jövedelmének 7 százalékát. A megye mezőgazdasági színvonala jelenleg olyan, hogy 1 emberre a termelési értékből jóval kevesebb jut, mint országosan. Ezért is nagy szükség van a mezőgazdaság fejlesztésére. Elmondta az akadémikus,'hogy Szabolcsban figyelembe kell venni azt is, hogy kevés az egy főre jutó föld, ez valamivel gyengébb mint az országos átlag, — s nálunk állítják elő a legtöbb kézi munkával a termékeket. Éppen ezért javasolta, hogy a tervben a nagyobb termelékenységű ágazatokat szükséges előtérbe hozni. Ezek után elemezte, hogy a kitűzött célok megvalósítása milyen szerkezeti változásokat követel a megye mezőgazdaságában. Megállapította, hogy lényeges módosításra nincs szükség, csupán egyes területeken indokolt a szerkezeti változtatás. Elsősorban a sertéstenyésztést, a b-romfinevelést. valamint a szemestakarmány-ter- melést említette. Ezeknek a figyelembe vétele annal is szükségesebb, mert az igények itt szorítanak a legjobban. Beszélt a tejtermelés és a szarvasmarha-tenyésztés perspektivikus fontosságáról, s arról, hogy éppen ezért a jövőben jobban kell törekedni az abrak- és szálas takarmány probléma megoldására elsősorban a hozamok növelésével. Erdei Ferenc ezután feltette a kérdést: A megyén belüli szakosítás milyen lehetőségeket biztosít, a cél elérése érdekében? Elemezte a megye két körzetének — a Nyírségnek és Szatmámak — talajadottságait, egyéb fontos tényezőit, s ezekből vonta le a következtetéseket arra vonatkozóan, hogyan is lehetséges a megyei mezőgazdasági távlati program megvalósítása azáltal; hogy speciális, szakosított körzeteket alakítsunk ki. így gyorsabb ie- het az előrehaladás a mezőgazdaság fejlesztésében. Befejezésül az üzemek szakosításának problémáival és ezek fontosságával foglalkozott. A nagy tetszéssel fogadott előadást vita követte.
