Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-07 / 235. szám

Első si minőség1 Munkaszervezési tapasztalatok a nyíregyházi gumigyárban növekedése. Ez persze koránt­sem azt jelenti, hogy a ter­melékenység fokozásával a termelésnövekedés lehetőségé­nek- minden módját kiaknáz­ták. Idén először alkalmazták például a taurilüzemben a teljesítménybérezést, jó ered­ménnyel. A teljesítménybé­rezés következménye, hogy 5 tonna acidit és 5 tonna tauril „A”-lemezt gyárthatnak terven felül. A teljesítménybér be­vezetése nem rontott a minő­ségen, sőt használt. Az elmúlt háromnegyedévben a tauril- üzem minden terméke I. osz­tályú volt. A teljesítménybérezés a gyárban még nem általános, ugyanígy nem általános a normák figyelése és karban­tartása, ezáltal a veszteség­idő csökkentése is megoldat­lan. Olyan tartalék ez, amit nem szabad számításon kívül hagyni. Kétségtelen, a gyár soron következő és legnagyobb feladatainak egyike lesz ezen a területen is tovább lépni. Seres Ernő A nyíregyház! gumigyárban dolgozó nők sok új fel­adattal, előttük eddig ismeretlen munkakörökkel találkoz­nak. Teljesítményük és jó minőségű munkájuk azt mu­tatja: eredményes a betanításukra fordított fáradtság, jó munkásgárda alakult ki. Tomasovszki Györgyné gyakor­lott mozdulatokkal kezeli a gumifonal-burkoló gépet. Foto: Hammel J, 162 lakás el ez évben megyénkben Az ÉM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat­nak — mint azt a termelési osztályon közölték — az év utolsó három hónapjában az eddigieknél is nagyobb fel­adatokat kell megoldani. Szá­mos létesítményt októberben, illetve december végén adnak át rendeltetésének. A Toldi utcai lakásépítke­zésen október 30-ig 80 lakást készítenek el, további 40 la­kás átadására december 20-án kerül sor. December végére Fehérgyarmaton, Má­tészalkán 12—12 lakást, Nyír­bátorban 18 lakást adnak át az építtetőknek. Elkészül december 31-re a Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet új épülete is. A közel 12 millió forintos beruházással készülő létesítményen a mun­ka üteme, az épület készült­ségi foka kielégítő. Év végéig sor kerül még 12 -millió forint értékben terme­lőszövetkezeti tojóházak; bor- júnevelők, istállók és egyéb épületek átadására is. Új szoSgáSíatás: a pénzíárgépjavííás Elkészült a nyíregyházi irodagéptechnikai üzem Elkészült az Irodagéptech- nikai Vállalat nyíregyházi üzemegységének új épülete a volt István-malom helyén. Már az utolsó simításokat végzik a belső helyiségekben és november elején az üzem ide költözik. Az új épületben négy szak­műhely, korszerű elszívóbe­rendezéssel felszerelt benzin- fürösztő-helyiség, irodák, klubhelyiség, ebédlő, öltözők és fürdő kap helyet. A korszerűen berendezett műhelyekben külön csopor­tok, önálló helyiségben vég­zik majd a pénztárgép, a számológép, az írógép és a stencilgép javítását. A pénz­tárgép javítása új szolgálta­tása lesz az üzemnek. Hama­rosan vállalják majd a köny­velőgépek javítását, karban­tartását is, s ezzel a megyé­ben található mindenfajta gépi irodafelszerelés javítását biztosítja az üzem. A szakember-utánpótlást a 110. számú MŰM Iparitanu- ló-iskola adja, ahol szeptem­berben tizenhárom irodáéin műszerész kezdte meg tanul­mányait. Az új üzemépület­ben jól felszerelt tanműhelyt biztosítanak a tanulóknak. A Nyíregyházi Vasvári Pál Gim­náziumban is indult egy iro­dagép műszerész politechni­kai osztály. Az üzem a kisjavítások mellett közép és nagyjavítá­sokat is végez majd a háló­zatához tartozó területen. A névminelési munkaién ékről tárgyalt a Mátészalkai Járási Tanács VB Az 1964—65. évi községi népművelési munkaitervről tárgyalt keddi ülésén a Máté­szalkai Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A programban kiemelkedő helyet foglal el a felszabadulás 20. évforduló­jának megünneplése. Hazánk és a járás községeinek két évtizedes fejlődéséről össze­állított kiállítást már ez év októberének végétől folyama­tosan mutatják be a járás községeiben. Ezzel égj időben még számos műsoros rendez­vényt tartanak, s egész járás­ra kiterjedő Ki mit tud ve­télkedőt szerveznek. Zenei, Irodalmi és más rendezvé­nyek szervezésével nevelik a mintegy 3000 főt kitevő ön­tevékeny művészeti csoport tagjait. Ez lesz az első alka­lom, amikor a járás közsé­geiben vándor képzőművésze­ti kiállításokat rendeznek. Mintegy 80 könyvankétot, ugyanennyi irodalmi estet ter­veznek. Más járáshoz hason­lóan itt is megkezdik a ter­melőszövetkezeti kultúrfelelő- sök beállítását. A felnőttek általános és szakmai ismere­teinek bővítése céljából a já­rás valamennyi községében ismeretterjesztő előadássoro­zatot indítanak, s mindenütt megszervezik a dolgozók is­koláját. A tanulás kiterjesz­tését kívánják elősegíteni a Mátészalkán létrehozandó konzultációs központtal. Gádor Béla: A holtflog&ág nyomában (Spontán rádióriport) A nyíregyházi gumigyár az elmúlt évekhez viszonyítva 1964-ben jelentősen tovább fejlődött. Ezt leginkább bizo­nyítja, hogy az 1962-es évi termelési értéknek ma már a hatszorosát teljesítik, s a növekedés 67,1 százalékban a termelékenység növekedésének az eredménye. T/z év múlva: 800 milliós évi terv A termelésnövekedés arany- szabálya — a VIII. pártkong­resszus határozata —, hogy az ipari termelést legalább két­harmadrészben, a munkater­melékenység útján növeljük. Ennek egyetlen lehetősége, a gazdaságosság fokozása, az önköltség csökkentése, a rej­tett tartalékok feltárása és hasznosítása. A nyíregyházi gumigyár mögött még alig van múlt, de annál nagyobb a jövője. 1975-re megsokszo­rozódik termékeinek száma, a jelenlegi létszám tízszerese dolgozik majd, és 7—800 mil­lió forintos tervet fog telje­síteni. E nagyszerű perspek­tívát most alapozzák és nem mindegy, hogyan. A jelenlegi termelésnövelés­nél és a termelékenység ala­kulásánál elsősorban a rejtett tartalékok feltárásáról, hasz­nosítási módjáról kell számot adni. Egy évvel ezelőtt a gyár műszaki vezetői még ar­ról beszéltek, hogy csupa szak­képzetlen, az ipari termelést alig, vagy egyáltalán nem ismerő dolgozóval kell tervet teljesíteni. A legnagyobb tar­talék tehát a szakképzésben, a szakmunkások kinevelésé­ben volt, és van még jelenleg Is. De mit tettek és mit tesz­nek? Az elmúlt években szá­mos szakmunkástanfolyamot indítottak, szakelőadásokat tartottak. Idén húsz dolgozó a szakmunkástanfolyam máso­dik évét végzi és egy másik csoport megkezdi az első évet. A városi iparitanuló-is- kolában 30 fiú és lány tanul­ja a vegyipari, 12 a vasipari szakmát, akik később a gumi­gyárban dolgoznak majd. A vözépkáder képzésben jelentős, hogy Budapesten a 2 éves vegyipari szaktechnikumban tavaly 20, idén további 24 szabolcsi fiatal tanul. Mér­nöki diploma megszerzésére 8 egyetemistát részesítenek ösz­töndíjban. Számolni kell a kritikával A szakképzésnek és az isko­láztatás egyrészének realizá­lására igaz, csak egy-két év múlva kerül sor, de az is igaz, hogy a másik igen je­lentős rész már meghozta gyümölcsét. 1963-ra a meny- nyiségi feladatok teljesítése volt a jellemző. 1964-ben vi­szont a mennyiségi tervtelje­sítésen túl, mér fokozottabb mértékben teret kapott a mi­nőség, és a gazdaságosság. A betanított és szakképzett dol­gozók ma már kifogástalan minőségben és lényegesen ol­csóbban állítják elő a ter­mékeket. Legjellemzőbb erre a kis, közép és nagyméretű labdák minőségének javítása, gyártási költségének csökken­tése. Megtakarított forintok a labdánál Nyíregyházán a gumigyár lényegében a labdaüzenimel kezdte a munkáját. 1962-ben, mivel az országos igény, a kereslet nagy volt, a gyártott termék nem igen kapott meg­felelő minőségkritikát. De ez a kritika nem váratott magá­ra sokáig és ennek következ­ménye, hogy az év elején új technológia kidolgozásával és alkalmazásával a lehető leg­jobb minőségű labdákat gyárt­ják. A minőség javulásával csökkentették a gyártási költ­séget is. A kisméretű labdá­nál darabonként 1,66 forint­tal, a középméretűnél 3,31 fo­rinttal, a nagyméretűnél pe­dig 6,46 forinttal. Meg kell jegyezni, az önköltségcsökke­nésben szerepe volt az előál­lításhoz szülcséges keverék értékcsökkenésének is, de az oroszlánrész mégis a szakkép­zettebb munka, a dolgozók gyártási tapasztalatának ered­ménye. Napirenden: a teljesítmény­bérezés Az önköltségcsökkenés ki­sebb nagyobb mértékben ma már a gumigyár valamennyi termékén kimutatható, ugyan­úgy, mint a termelékenység Kedves hallgatóim, a Köz­ponti Anyakönyvi Hivatal elő­szobájában vagyunk, ahol nagy számmal jelennek meg férfiak és nők házasodás szempontjá­ból, hogy előkészítsék egymást az örök boldogságra, az emberi kor legvégső határáig... Abban a szobában, ahol most va­gyunk, vőlegények és meny­asszonyok sokasága várakozik, és érdekes megfigyelni, ugyan­annyi vőlegény van, mint amennyi menyasszony... No de persze, akad itt jócskán tanú, rokem és egyéb funkcionárius; valóságos nagyüzem ez, egye­sek csak most készülnek be­menni, hogy megesküdjenek, mások már jönnek kifelé, ezek készen vannak... Itt a köze­lemben látok egy fiatal jegyes­párt, amint türelmetlenül vár­nak a boldogságra. Nosza, men­jünk oda hozzájuk, és tegyünk fel nekik néhány tapintatos kérdést: — Kedves férjjelölt, szeret­nénk, ha elmondaná a rádió hallgatóinak, miért akar meg­nősülni, és miért pont ezt a nőt veszi el. miért nem egy másikat? — Hát ugyebár azért, mert ötét szeretem-.. — Nagyon helyes! És most kérdezzük meg az iruló-piruló kis menyasszonyt, ő is szereti-e ezt a kótyonfittyet? — Igen, én is szeretem a kó­tyonfittyet... — Nagyszerű! Ez a jó házas­ság, ha kölcsönösen szeretik egymást. Mert vannak olyan házasságok, ahol a férfi része­ges és veri a feleségét, az asz- szony pedig fűvel-fával csalja az urát. Ezek bizony, nem jó házasságok... De maga ugye nem részeges, kedves... hogy is hívják? — Pozdorja István. Nem va­gyok részeges. — Nem is szép az. Mert ugyebár egy-két pohár jó bor még nem a világ, de amikor valaki négykézláb mászik, az már csúnya dolog. De hát re­méljük, erre is lesz ok, mert az asszonyka hűséges lesz, és nem borul össze mindenkivel. Ügye, így lesz, kedves... — Müller Rozália. így lesz. — Ez nagyon fontos. Csak nem elzülleni, édes Rozikám. Nem is érdemelné meg ezt n szép szál Pozdorja István, mert szép szál gyerek ő, ma­gas, karcsú, barna hajú, bar­na szemű, csak Itár, hogy a bal lábára biceg, de azt észre sem venni... Nincs magának protézise? Mivel, foglalkozik, kedves Pozdorja István? — Fröccsöntő vagyok, vagyis hogy... — Szóval, csapos. Nem baj, az is tisztes foglalkozás, ha mértékletesen űzik... De már úgy látom, hogy jönnek is ki az előző esküvő részt vevői. Csak még néhány fontos kér­dést. Hány gyereket szeretne Rozika? — Kettőt-hármat. — Nagyon helyes. És ahogy én ezt a keménykötésű férjje- löltet elnézem, az nem is fog különösebb problémát okozni... Ugyebár, kedves Pozdorja Ist­ván? ön képesnek érzi magát arra, hogy két-három egészsé­ges kis lurkóval ajándékozza meg épülő-szépülö hazánkat? — Hát majd igyekezni fo­gok... — Az jó is lesz, mert az igyekezeten sok múlik... — Most még csak egy kér­dést: mi a mai esti program­juk? — Hát... Ma lesz a nászéj­szakánk... — Persze, persze,.. A nászéj­szaka! A násznak éjszakája! Milyen szép is az! Amikor két mohó szív egyesül az éj leple alatt... Egész éjjel fent lesznek, vagy aludni is fognak egy kicsit? — Hát azt majd meglátjuk... — Helyes, legyünk rugalma­sak! Reméljük, nem lesz bla- mázs egyik részről sem és most kívánunk minden jót az ifjú párnak, kellemes nászéj­szakát, jó szórakozást, a vi­szont hallásra, kedves hallga­tóink. MEGJEGYZÉS: % féibenmaradt esemény Minden jel arra mutatott, hogy olyan eseménynek le­hetünk részesei, tanúi, amely a megyében, de talán az or­szágban is, elsőként old meg újszerűén egy problémát, amely a fiatal mezőgazdasági szakmunkások képzésének ügyét viszi előre méghozzá jelentős lépéssel. A Nyíregyházi Járási Ta­nács vezetőinek a javaslatá­ra határozták el Tiszanagy- faluban, hogy fejlődő kerté­szetük szakmunkás biztosítá­sának meggyorsítására kihe­lyezett ifjú szakmunkás is­kolát hoznak létre úgy, — és ez benne az új —, hogy az oktatási évet nem választ­ják el gyakorlati és elméleti szakaszra, hanem négy plusz kettes heti rendszerben ta­nulnak a fiatalok: két napon iskolai előadások, négy na­pon — szakmai felügyelet mellett — gyakorlati munka a gyümölcsösben. Huszonöt fiatal — többsé­gében lány — jelentkezett szakmunkás-tanulónak, g ír­ta alá a szerződést a tisza- nagyfalui termelőszövetke­zetben: 17-en tanyasiak, 8-an a községben lakók. A nagy eseménynek szá­mító évnyitó ünnépségen megjelentek tizennégyen. S az évnyitó vitadélutánná ala­kult ... Ez jó, mert tisztá­zódhat sok olyan kérdés, ami fontos ahhoz, hogy a szülők is, gyerekek is lássák, tudják: mi értelme, jelentő­sége van a szakmunkáskép­zésnek, s hogy oldódnak meg többek közt a tanulmányi Idő alatt a kereseti lehetősé­gek is. Egyszóval, jó lett volna a megbeszélés, márcsak azért is, mert elmondották: töb­ben, újak is jöttek volna, ha értesülnek a dologról. És még sok egyéb végett is hasznos lett volna a dolgok tisztázása, csak az volt a baj, hogy a másik fél, a ter­melőszövetkezet vezetősége távol maradt a fiatalok és a közös gazdaság szempontjá­ból is igen fontos találkozó­ról. Más elfoglaltságot talált a tsz elnöke, párttitkára — a mezőgazdász órás késéssel érkezett. Hiába voltak ott az ügyet szívükön viselő peda­gógusok, járási és községi ta­nácsi vezetők: ők nem vála­szolhattak megnyugtatóan a fiataloknak a tsz-szel, ottani jövőjükkel kapcsolatos kér­déseikre. Kételyek maradtak a fia­talokban, nem nagy meg­nyugvással ment haza a két lányát elkísérő mama. És mégis, a be nem fejezett ta­lálkozás ellenére is, mind a tizennégyen újból megpecsé­telték tanulási szándékukat! Még úgy is, ha elegendő ta­nuló híján nem a községben, hanem a családtól távol sa­játítják el a szakmunkás tu­dást. De megmaradt a jelenlé­vőknél a keserű szájíz amiatt, hogy a termelőszö­vetkezet vezetői minden mást fontosabbnak tartottak attól, mint hogy elmenjenek erre a fontos találkozóra. Samu András 9 1964. október 7.

Next

/
Thumbnails
Contents