Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-07 / 235. szám
Első si minőség1 Munkaszervezési tapasztalatok a nyíregyházi gumigyárban növekedése. Ez persze korántsem azt jelenti, hogy a termelékenység fokozásával a termelésnövekedés lehetőségének- minden módját kiaknázták. Idén először alkalmazták például a taurilüzemben a teljesítménybérezést, jó eredménnyel. A teljesítménybérezés következménye, hogy 5 tonna acidit és 5 tonna tauril „A”-lemezt gyárthatnak terven felül. A teljesítménybér bevezetése nem rontott a minőségen, sőt használt. Az elmúlt háromnegyedévben a tauril- üzem minden terméke I. osztályú volt. A teljesítménybérezés a gyárban még nem általános, ugyanígy nem általános a normák figyelése és karbantartása, ezáltal a veszteségidő csökkentése is megoldatlan. Olyan tartalék ez, amit nem szabad számításon kívül hagyni. Kétségtelen, a gyár soron következő és legnagyobb feladatainak egyike lesz ezen a területen is tovább lépni. Seres Ernő A nyíregyház! gumigyárban dolgozó nők sok új feladattal, előttük eddig ismeretlen munkakörökkel találkoznak. Teljesítményük és jó minőségű munkájuk azt mutatja: eredményes a betanításukra fordított fáradtság, jó munkásgárda alakult ki. Tomasovszki Györgyné gyakorlott mozdulatokkal kezeli a gumifonal-burkoló gépet. Foto: Hammel J, 162 lakás el ez évben megyénkben Az ÉM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnak — mint azt a termelési osztályon közölték — az év utolsó három hónapjában az eddigieknél is nagyobb feladatokat kell megoldani. Számos létesítményt októberben, illetve december végén adnak át rendeltetésének. A Toldi utcai lakásépítkezésen október 30-ig 80 lakást készítenek el, további 40 lakás átadására december 20-án kerül sor. December végére Fehérgyarmaton, Mátészalkán 12—12 lakást, Nyírbátorban 18 lakást adnak át az építtetőknek. Elkészül december 31-re a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet új épülete is. A közel 12 millió forintos beruházással készülő létesítményen a munka üteme, az épület készültségi foka kielégítő. Év végéig sor kerül még 12 -millió forint értékben termelőszövetkezeti tojóházak; bor- júnevelők, istállók és egyéb épületek átadására is. Új szoSgáSíatás: a pénzíárgépjavííás Elkészült a nyíregyházi irodagéptechnikai üzem Elkészült az Irodagéptech- nikai Vállalat nyíregyházi üzemegységének új épülete a volt István-malom helyén. Már az utolsó simításokat végzik a belső helyiségekben és november elején az üzem ide költözik. Az új épületben négy szakműhely, korszerű elszívóberendezéssel felszerelt benzin- fürösztő-helyiség, irodák, klubhelyiség, ebédlő, öltözők és fürdő kap helyet. A korszerűen berendezett műhelyekben külön csoportok, önálló helyiségben végzik majd a pénztárgép, a számológép, az írógép és a stencilgép javítását. A pénztárgép javítása új szolgáltatása lesz az üzemnek. Hamarosan vállalják majd a könyvelőgépek javítását, karbantartását is, s ezzel a megyében található mindenfajta gépi irodafelszerelés javítását biztosítja az üzem. A szakember-utánpótlást a 110. számú MŰM Iparitanu- ló-iskola adja, ahol szeptemberben tizenhárom irodáéin műszerész kezdte meg tanulmányait. Az új üzemépületben jól felszerelt tanműhelyt biztosítanak a tanulóknak. A Nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban is indult egy irodagép műszerész politechnikai osztály. Az üzem a kisjavítások mellett közép és nagyjavításokat is végez majd a hálózatához tartozó területen. A névminelési munkaién ékről tárgyalt a Mátészalkai Járási Tanács VB Az 1964—65. évi községi népművelési munkaitervről tárgyalt keddi ülésén a Mátészalkai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A programban kiemelkedő helyet foglal el a felszabadulás 20. évfordulójának megünneplése. Hazánk és a járás községeinek két évtizedes fejlődéséről összeállított kiállítást már ez év októberének végétől folyamatosan mutatják be a járás községeiben. Ezzel égj időben még számos műsoros rendezvényt tartanak, s egész járásra kiterjedő Ki mit tud vetélkedőt szerveznek. Zenei, Irodalmi és más rendezvények szervezésével nevelik a mintegy 3000 főt kitevő öntevékeny művészeti csoport tagjait. Ez lesz az első alkalom, amikor a járás községeiben vándor képzőművészeti kiállításokat rendeznek. Mintegy 80 könyvankétot, ugyanennyi irodalmi estet terveznek. Más járáshoz hasonlóan itt is megkezdik a termelőszövetkezeti kultúrfelelő- sök beállítását. A felnőttek általános és szakmai ismereteinek bővítése céljából a járás valamennyi községében ismeretterjesztő előadássorozatot indítanak, s mindenütt megszervezik a dolgozók iskoláját. A tanulás kiterjesztését kívánják elősegíteni a Mátészalkán létrehozandó konzultációs központtal. Gádor Béla: A holtflog&ág nyomában (Spontán rádióriport) A nyíregyházi gumigyár az elmúlt évekhez viszonyítva 1964-ben jelentősen tovább fejlődött. Ezt leginkább bizonyítja, hogy az 1962-es évi termelési értéknek ma már a hatszorosát teljesítik, s a növekedés 67,1 százalékban a termelékenység növekedésének az eredménye. T/z év múlva: 800 milliós évi terv A termelésnövekedés arany- szabálya — a VIII. pártkongresszus határozata —, hogy az ipari termelést legalább kétharmadrészben, a munkatermelékenység útján növeljük. Ennek egyetlen lehetősége, a gazdaságosság fokozása, az önköltség csökkentése, a rejtett tartalékok feltárása és hasznosítása. A nyíregyházi gumigyár mögött még alig van múlt, de annál nagyobb a jövője. 1975-re megsokszorozódik termékeinek száma, a jelenlegi létszám tízszerese dolgozik majd, és 7—800 millió forintos tervet fog teljesíteni. E nagyszerű perspektívát most alapozzák és nem mindegy, hogyan. A jelenlegi termelésnövelésnél és a termelékenység alakulásánál elsősorban a rejtett tartalékok feltárásáról, hasznosítási módjáról kell számot adni. Egy évvel ezelőtt a gyár műszaki vezetői még arról beszéltek, hogy csupa szakképzetlen, az ipari termelést alig, vagy egyáltalán nem ismerő dolgozóval kell tervet teljesíteni. A legnagyobb tartalék tehát a szakképzésben, a szakmunkások kinevelésében volt, és van még jelenleg Is. De mit tettek és mit tesznek? Az elmúlt években számos szakmunkástanfolyamot indítottak, szakelőadásokat tartottak. Idén húsz dolgozó a szakmunkástanfolyam második évét végzi és egy másik csoport megkezdi az első évet. A városi iparitanuló-is- kolában 30 fiú és lány tanulja a vegyipari, 12 a vasipari szakmát, akik később a gumigyárban dolgoznak majd. A vözépkáder képzésben jelentős, hogy Budapesten a 2 éves vegyipari szaktechnikumban tavaly 20, idén további 24 szabolcsi fiatal tanul. Mérnöki diploma megszerzésére 8 egyetemistát részesítenek ösztöndíjban. Számolni kell a kritikával A szakképzésnek és az iskoláztatás egyrészének realizálására igaz, csak egy-két év múlva kerül sor, de az is igaz, hogy a másik igen jelentős rész már meghozta gyümölcsét. 1963-ra a meny- nyiségi feladatok teljesítése volt a jellemző. 1964-ben viszont a mennyiségi tervteljesítésen túl, mér fokozottabb mértékben teret kapott a minőség, és a gazdaságosság. A betanított és szakképzett dolgozók ma már kifogástalan minőségben és lényegesen olcsóbban állítják elő a termékeket. Legjellemzőbb erre a kis, közép és nagyméretű labdák minőségének javítása, gyártási költségének csökkentése. Megtakarított forintok a labdánál Nyíregyházán a gumigyár lényegében a labdaüzenimel kezdte a munkáját. 1962-ben, mivel az országos igény, a kereslet nagy volt, a gyártott termék nem igen kapott megfelelő minőségkritikát. De ez a kritika nem váratott magára sokáig és ennek következménye, hogy az év elején új technológia kidolgozásával és alkalmazásával a lehető legjobb minőségű labdákat gyártják. A minőség javulásával csökkentették a gyártási költséget is. A kisméretű labdánál darabonként 1,66 forinttal, a középméretűnél 3,31 forinttal, a nagyméretűnél pedig 6,46 forinttal. Meg kell jegyezni, az önköltségcsökkenésben szerepe volt az előállításhoz szülcséges keverék értékcsökkenésének is, de az oroszlánrész mégis a szakképzettebb munka, a dolgozók gyártási tapasztalatának eredménye. Napirenden: a teljesítménybérezés Az önköltségcsökkenés kisebb nagyobb mértékben ma már a gumigyár valamennyi termékén kimutatható, ugyanúgy, mint a termelékenység Kedves hallgatóim, a Központi Anyakönyvi Hivatal előszobájában vagyunk, ahol nagy számmal jelennek meg férfiak és nők házasodás szempontjából, hogy előkészítsék egymást az örök boldogságra, az emberi kor legvégső határáig... Abban a szobában, ahol most vagyunk, vőlegények és menyasszonyok sokasága várakozik, és érdekes megfigyelni, ugyanannyi vőlegény van, mint amennyi menyasszony... No de persze, akad itt jócskán tanú, rokem és egyéb funkcionárius; valóságos nagyüzem ez, egyesek csak most készülnek bemenni, hogy megesküdjenek, mások már jönnek kifelé, ezek készen vannak... Itt a közelemben látok egy fiatal jegyespárt, amint türelmetlenül várnak a boldogságra. Nosza, menjünk oda hozzájuk, és tegyünk fel nekik néhány tapintatos kérdést: — Kedves férjjelölt, szeretnénk, ha elmondaná a rádió hallgatóinak, miért akar megnősülni, és miért pont ezt a nőt veszi el. miért nem egy másikat? — Hát ugyebár azért, mert ötét szeretem-.. — Nagyon helyes! És most kérdezzük meg az iruló-piruló kis menyasszonyt, ő is szereti-e ezt a kótyonfittyet? — Igen, én is szeretem a kótyonfittyet... — Nagyszerű! Ez a jó házasság, ha kölcsönösen szeretik egymást. Mert vannak olyan házasságok, ahol a férfi részeges és veri a feleségét, az asz- szony pedig fűvel-fával csalja az urát. Ezek bizony, nem jó házasságok... De maga ugye nem részeges, kedves... hogy is hívják? — Pozdorja István. Nem vagyok részeges. — Nem is szép az. Mert ugyebár egy-két pohár jó bor még nem a világ, de amikor valaki négykézláb mászik, az már csúnya dolog. De hát reméljük, erre is lesz ok, mert az asszonyka hűséges lesz, és nem borul össze mindenkivel. Ügye, így lesz, kedves... — Müller Rozália. így lesz. — Ez nagyon fontos. Csak nem elzülleni, édes Rozikám. Nem is érdemelné meg ezt n szép szál Pozdorja István, mert szép szál gyerek ő, magas, karcsú, barna hajú, barna szemű, csak Itár, hogy a bal lábára biceg, de azt észre sem venni... Nincs magának protézise? Mivel, foglalkozik, kedves Pozdorja István? — Fröccsöntő vagyok, vagyis hogy... — Szóval, csapos. Nem baj, az is tisztes foglalkozás, ha mértékletesen űzik... De már úgy látom, hogy jönnek is ki az előző esküvő részt vevői. Csak még néhány fontos kérdést. Hány gyereket szeretne Rozika? — Kettőt-hármat. — Nagyon helyes. És ahogy én ezt a keménykötésű férjje- löltet elnézem, az nem is fog különösebb problémát okozni... Ugyebár, kedves Pozdorja István? ön képesnek érzi magát arra, hogy két-három egészséges kis lurkóval ajándékozza meg épülő-szépülö hazánkat? — Hát majd igyekezni fogok... — Az jó is lesz, mert az igyekezeten sok múlik... — Most még csak egy kérdést: mi a mai esti programjuk? — Hát... Ma lesz a nászéjszakánk... — Persze, persze,.. A nászéjszaka! A násznak éjszakája! Milyen szép is az! Amikor két mohó szív egyesül az éj leple alatt... Egész éjjel fent lesznek, vagy aludni is fognak egy kicsit? — Hát azt majd meglátjuk... — Helyes, legyünk rugalmasak! Reméljük, nem lesz bla- mázs egyik részről sem és most kívánunk minden jót az ifjú párnak, kellemes nászéjszakát, jó szórakozást, a viszont hallásra, kedves hallgatóink. MEGJEGYZÉS: % féibenmaradt esemény Minden jel arra mutatott, hogy olyan eseménynek lehetünk részesei, tanúi, amely a megyében, de talán az országban is, elsőként old meg újszerűén egy problémát, amely a fiatal mezőgazdasági szakmunkások képzésének ügyét viszi előre méghozzá jelentős lépéssel. A Nyíregyházi Járási Tanács vezetőinek a javaslatára határozták el Tiszanagy- faluban, hogy fejlődő kertészetük szakmunkás biztosításának meggyorsítására kihelyezett ifjú szakmunkás iskolát hoznak létre úgy, — és ez benne az új —, hogy az oktatási évet nem választják el gyakorlati és elméleti szakaszra, hanem négy plusz kettes heti rendszerben tanulnak a fiatalok: két napon iskolai előadások, négy napon — szakmai felügyelet mellett — gyakorlati munka a gyümölcsösben. Huszonöt fiatal — többségében lány — jelentkezett szakmunkás-tanulónak, g írta alá a szerződést a tisza- nagyfalui termelőszövetkezetben: 17-en tanyasiak, 8-an a községben lakók. A nagy eseménynek számító évnyitó ünnépségen megjelentek tizennégyen. S az évnyitó vitadélutánná alakult ... Ez jó, mert tisztázódhat sok olyan kérdés, ami fontos ahhoz, hogy a szülők is, gyerekek is lássák, tudják: mi értelme, jelentősége van a szakmunkásképzésnek, s hogy oldódnak meg többek közt a tanulmányi Idő alatt a kereseti lehetőségek is. Egyszóval, jó lett volna a megbeszélés, márcsak azért is, mert elmondották: többen, újak is jöttek volna, ha értesülnek a dologról. És még sok egyéb végett is hasznos lett volna a dolgok tisztázása, csak az volt a baj, hogy a másik fél, a termelőszövetkezet vezetősége távol maradt a fiatalok és a közös gazdaság szempontjából is igen fontos találkozóról. Más elfoglaltságot talált a tsz elnöke, párttitkára — a mezőgazdász órás késéssel érkezett. Hiába voltak ott az ügyet szívükön viselő pedagógusok, járási és községi tanácsi vezetők: ők nem válaszolhattak megnyugtatóan a fiataloknak a tsz-szel, ottani jövőjükkel kapcsolatos kérdéseikre. Kételyek maradtak a fiatalokban, nem nagy megnyugvással ment haza a két lányát elkísérő mama. És mégis, a be nem fejezett találkozás ellenére is, mind a tizennégyen újból megpecsételték tanulási szándékukat! Még úgy is, ha elegendő tanuló híján nem a községben, hanem a családtól távol sajátítják el a szakmunkás tudást. De megmaradt a jelenlévőknél a keserű szájíz amiatt, hogy a termelőszövetkezet vezetői minden mást fontosabbnak tartottak attól, mint hogy elmenjenek erre a fontos találkozóra. Samu András 9 1964. október 7.
