Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-04 / 233. szám

4 megváltozott iportorvényrSl

Miért előnyös az új rendelkezés a lakosságnak és a kisiparosoknak ?

Alig egy hónap tett el az új rendelkezés kibocsátása óta, a hatóságoknál még ismerkednek a módosított jogszabályokkal, de már megállapítható, hogy az Elnöki Tanács rendelkezése, amely módosítja az 1958. évi 9. számú törvényerejű rendeletet, nagy mértékben javítja a kisipari szolgáltatást. Mi tette szükségessé a módosítást, mit jelentenek a megváltozott szabályok a kisiparosok munkájában. főleg pedig mennyivel javítják a lakosság ellátását? — ez iránt érdeklődtünk a magánkisipar állami irányítóinál, a Könnyűipari Minisztérium kisipari osztályán.

123 ezer helyett 66 ezer mesterember

Az 1986 óta éltéit hat esztendőben jelentősen megváltoztak a szolgáltatások körülményei — mondta Homolai Lászlómé osztályvezető. Az élet- színvonal emelkedésével együtt nőtt a lakosság, elsősorban a falusi emberek igénye. Az anyagi gyarapodással több motorkerékpár, autó, a villamosítással több televízió, háztartási gép járt együtt, de nagyobb ma a* igény fodrászra, szabóra, fényképészre is falun. Azoknak a száma viszont, akik ezt a monkát elvégeznék, egyre kevesebb. Hat évvel ezelőtt még 123 ezer mesterembert tartottak számon az országban, 1961-ben már csak 84 ezret, az idén pedig mindössze 66 ezren dolgoznak. A falusi kisiparosok száma ugyanezenvidő alatt felére, 6S ezerről 33 ezerre csökkent

Ennek az aránytalanságnak egyik — s talán legfőbb — oka az elöregedés. „Maszeknak” lenni, ez lassan csak az öregek foglalkozása lesz.

Mtmkaviezonyban álló is kaphat működési engedélyt

A törvényerejű rendelet a gyengébben ellátott vidéki lakosok, a kisebb települések közönségéről gondoskodik leginkább. Az egyik rendelkezés lehetővé teszi, hogy (az eddigi háromezres felső-határ helyett) szükség esetén ötezer lakosú községekben és külterületi településeken is adjon a járási, illetve a megyei tanács működési engedélyt mesterképesítéssel nem rendelkező, de szakmunkás vizsgát tett szakembernek. Indokolt esetben még munkaviszonyban levő személy is megkaphatja ezt az engedélyt. (Az építőipar kivételével.) Ez azt jelenti, hogy ha egy kis községben nincs például villanyszerelő iparos, de lakik villanyszerelő szakmunkás, aki a szomszédos város gyárában dolgozik, a vállalat vezetője hozzájárulásával, és az iparhatóság (a járási tanács) engedélyével falujában is végezhet munkát.

Mindenfajta iparos természetesen nincs és nem is lehet minden községben. Az új rendelet ezért lehetővé teszi, hogy a kisiparos az elsőfokú iparhatóság egész területén, tehát járása minden községében vállaljon munkát, akkor is, ha járásszékhelyen, városban lakik. A járási tanács külön engedélyével. indokolt esetben a saját szakmáján kívül, a rokonmesterségek munkáját is elvégezheti a kisiparos. A bádogos tehát — ha engedélyt kér rá — elvállalhatja a kovács- lakatos-, műszerész- és köszörűs- mesterségbeli megbízatásokat is, az asztalos pedig végezhet csónaképítő, faesztergályos, kárpitos és üveges munkát is.

Megkönnyítették egyéb módon az ipar jogosítványok kiadását. Eddig 91 olyan szakma volt, amelyet csak képesítéssel, mestervizsga alapján lehetett művelni; most ezeknek a száma 65-re csökkent, a képesítéshez nem kötött működési engedélyeké viszont 6-ról 23-ra nőtt. Méltányosabb az iparjogosítványok kiadása is. Eddig büntetett előéletű szakember egyáltalán nem nyithatott műhelyt, akkor sem, ha például közlekedési balesetért ítélték el néhány hónapra. Most a rendelkezés külön felsorolja, melyek azok a valóban súlyos büntetések (állam- és vagyon elleni bűntettek stb.) amelyek miatt megtagadható az engedély kiadása.

A lakosság érdekében

A módosított törvényerejű rendelet leglényegesebb eredményeiről szóltunk csak. Ezeken kívül még egy sereg változás könnyíti a kisipari munkát. Néhány olyan szigorítás is született emellett, amely a becsületes iparosok és a lakosság érdekeit védi. Ezek közül a legfontosabb az, amely a kontárokat sújtja; Mostantól fogva az engedély nélkül dol- gözó kontár munkaeszközét el lehét, ha ismételten tetten érik, el kell kobozni. A lakosság kifogásait is jobban figyelembe veszik; ha a kisiparos szakszerűtlen, felelőtlen munkát végez a KIOSZ írásos figyelmeztetése ellenére is, ipar- igazolványát visszavonják.

A minisztériumban elmondták, hogy továbbra is minden segítséget megadnak a kisiparosoknak, mindig úgy, hogy az állami és a szövetkezeti ipar ne károsodjék, s természetesen azzal a céllal, hogy a lakosság, a fogyasztók ellátása mind jobb legyen.

Hire fordít a város tizenegymilliót

Rendbehozsák az új lakótelepek útjait — 110 közkút problémája

Erdősáv Nyíregyháza körül ?

oo

Dr. Ordögh János, a nyíregyházi tanács vb. elnökhelyettesének nyilatkozata

Aktuális várospolitikai kérdésekről beszélgettünk dr. ör- dögh János elvtárssal, a városi tanács vb elnökhelyettesével.

— Napjainkig hogyan sikerült teljesíteni az ez évi

közs tg fejlesztési tervet?

— A munkákat, — az időjárási viszonyok és egyéb tényezők miatt, — csak későbben tudtuk megkezdeni, mint azt terveztük. így az első félévi teljesítés 51,1 százalékra sikerült. Viszont azóta egész sor szerződést kötöttünk, többek között villanyhálózat bővítésre, kútfúrásra. Folyik az eddig végzett társadalmi munka értékének a megállapítása Í6. Véleményem szerint közel 300 ezer forint értékűt végeztek a város lakói, s ez elsősorban az utcák parkosításánál szembetűnő. Nagyobb összeget akarunk átcsoportosítani az Északi kőrút földmunkáinak az elvégzéséhez. Megtörténtek a Sarkantyú utcai 60 személyes bölcsőde építésének geodéziai munkái, három héten belül elkezdődhet a kivitelezés. A Hunyadi utcán zárt csatorna- rendszert építettünk ki mintegy 1,5 millió forintos költséggel. A járdaépítéseket a fedezetnek megfelelően elvégeztük. A stadion körülkerítése megtörtént, s a maratoni kapuk nyitására 150 ezer forintot biztosítottunk. Hamarosan átadják rendeltetésének a Zrínyi gimnázium udvarán készült csillagvizsgálót. Nagyarányú munkák folynak a Sóstón, amit a. jövő évben még tovább fogunk folytatni.

— A következő évben milyen fontosabb feladatokat

oldanak meg községfcjlesztési keretből?

— 1965-ben mintegy 11 millió forint lesz a községfejlesztési alapunk. Ebből 3 millió forintot fordítunk útépítésre. A végrehajtó bizottság úgy határozott. hogy elsősorban az új lakótelepekhez vezető utakat hozzuk rendbe, vagy ahol fontos ipari objektum' miatt az feltétlenül fontos. így szélesíteni fogjuk a Vasgyár utcát, mivel a most megépült konzervgyár ott nagy forgalmat fog lebonyolítani. Új utat és járdát kap a Kölcsey utca, Toldi utca, Arany János utca is, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. Szeretnénk rendbehozni az állomás előtti teret. Ott azonban három házat kellene szanálni, viszont az Északi körút építése ennél sokkal fontosabb, ezért ez még egyelőre függő probléma marad. Elkészült a tbc-szanató- rium, ezért feltétlen szükségessé vált, hogy a Sóstói út nyugati oldalán egy sétányt építsünk egészen a kitérőig. Az

1100 méteres szakasz kiépítése 400 ezer forintba fog kerülni. A villanyhálózat-bővítés keretén belül Sóstóhegy, Borbánya, Ságvári telep kap új vezetéket. Jelentős összeget fordítunk parkosításra, és az lenne a kérésem, hogy a lakosság jobban becsülje meg a növényzetet. Nem jelent nagy munkát, ha mindenki a saját háza előtt rendbehozza az utcát. A Makarenko utca lakói például igen szépen megoldották ezt a feladatot. Fontos feladat lesz a borbányai kultúrház építése is, amelyet szeretnénk még 1965-ben befejezni.

— Az országos nőtanács kezdeményezésére hazánkban három helyen építenek tanyasi kollégiumot. ÍJgy tudjuk, ebből egy Nyíregyházán fog megépül— Nyíregyháza iskoláiba jelenleg közel 200 általános iskolás tanuló jár be a környező tanyákról. A napi utazgatás miatt nincs biztosítva a tanuláshoz szükséges idő. De igen sokan tanulnak még részben osztott, vagy osztatlan iskolában, ahol nem érhetnek el minőségi munkát. A fenti okok miatt született meg a tanyai kollégium építésének terve. 120 általános iskola felső osztályait végző tanulót tudnánk ott elhelyezni, természetesen teljes ellátással együtt. Hetente, vagy kéthetente utaznának csak haza. így biztosítani tudnánk, hogy a tanyai gyerekek a városiakkal egyenlő felkészültséggel induljanak a középiskolákban. A 4,5 millió forintos építési költséget a nőtanács, Művelődésügyi Minisztérium és a városi tanács fedezné. 1965-ben már egymillió forintot szeretnénk beépíteni. Bizottság alakult, amely a kollégium helykijelölésére hivatott. Több elképzelésünk is van, de döntés még nem született.

— Olvasóink többször panaszkodtak a közkutak állapotára. Várható-e a közeljövőben lényeges javulás?

—■ A Nyíregyházán lévő 110 közkút állapota elég rossz. A vízréteg minősége sem megfelelő, de a KÖJÁL rendszeresen ellenőrzi őket. A vízellátásban lényeges javulást hoz a kótaji vízmű bekapcsolása. Akkor a fővezetékek mentén fokozatosan megszüntetjük a kutakat. De addig is a végrehajtó bizottság árra kérte a Viz- mű és Kútépítő Vállalatot, hogy a szakemberek állandóan •ellenőrizzék a közkutak állapotát. Ez folyamatosan történik is, de a lakossághoz az a kérésünk, hogy ha valahol hibát észlelnek, azonnal jelentsék telefonon. Mi intézkedünk, hogy a kutat 48 órán belül megjavítsák.

— Nyíregyháza nem tartozik a legtisztább városok közé. Hogyan próbálnak

segíteni ezen?

— A huzamosabb idő óta tartó csatornázás erősen megnehezítette az úttisztítók munkáját. A gépek nem tudtak úgy mozogni, ahogy kellett volna, s az az 54 munkás nem győzi a tisztogatást. Bár rendelet van arra, hogy a lakók, de üzletek is kötelesek a saját portájukat, tehát az előttük lévő járdát is tisztántartani. A rendőrség fokozottabban ellenőrzi ezt, és ahol szükséges, ott szabálysértési eljárást indít. Városunkban, sajnoá, erős a szél járás. Van egy elképzelésünk, miszerint az északkeleti részen erdősávval vonnánk körül Nyíregyházát félkör alakban, ami sok pénzbe kerülne. Csak a bujtosi rész kisajátítása több, mint 2,5 millió forintot emésztene fel. De ha támogatást kapunk a felettes szerveinktől, akkor meg fogjuk valósítani.

Bogár Ferenc

Bízzátok Szalai „sógorra’

Aki elsők között húzta az „új barázdát” Jánkmajlison

Szalai József, ez a nyűhetet- len szatmári paraszt maga sem tudja mivel érdemelte ki, hogy Jánkmajtison minden felnőtt, számottevő ember sógorának szólítja. De szokás ez falun, s olyan embert illetnek vele, akit tisztelnek, becsülnek. Sógor lett hát a felnőtteknek, Szalai papó a gyerekeknek. Igen, mert amire kérték, még mindig teljesítette.

Csak elnök nem volt

Ha valahol hiba volt, csak azt mondták: bízzátok Szalai sógorra, majd ő helyrehozza, ö mindig vállalta a munka nehezét. Olyan posztokra állt, amitől mások fáztak. Erre pedig kerek tizennégy esztendő bőven adott módot az öregnek. Félszáz esztendős volt, amikor 1950 tavaszán elsők között húzta saját tehénfogatával ae „új barázdát” Jánkmajtison, az akkor alakult szövetkezet földjén. Nem tudta, milyen lesz az

— Mondja meg nekem, de

őszintén: tűmé, hogy a főnöke barackot nyomjon a maga fejére?

— Elég szokatlan dolog. De ha egyszer, jókedvében ilyen gyermeteg csacsiságra vetemedik... Hát istenem... Emberek vagyunk.

— Csakhogy as én főnököm ezt mindennap megteszi. Ha elmegy az íróasztalom mellett, barackot nyom a fejemre. Szerintem ez lealázó dolog.

— Kétségtelenül. S mi készteti erre azt az embert?

— Tudja az ördög. Alighanem a sikert élvezi. Mert a kollégáim, amikor látják,

‘ hogy nyakig vörös leszek a barack miatt, röhögnek.

— Hány éves maga?

— Negyvennyolc. És hét • gyermekem van. Maga tűrné a helyemben?

— Nem. Akár a főnöke, akár nem, ilyen tréfákat nem engedhet meg magának.

— Mit tegyek hát? Adjon tanácsot.

— Ne adja a mulyát. Kérje ki magának az efféle ot- rombasagoL.

Tabi László:

4 bíbicekről

— Szükségem van az állásomra. Hét gyermekem van.

— Hát aztán? Álljon a sarkára. Nem a kapitalizmusban élünk. Ha legközelebb megint barackot nyom a maga fejére, ugorjék fel a helyéről, és jelentse ki, hogy elege van ebből az idétlen heccből.

— Megbosszulná. Hét gyermekem van.

— Ugyan, ne legyen már ilyen tutyimutyi! De mondok valami mást. Ha, barackot nyomott a maga fejére, és odébb ment, maga lábujjhegyen menjen utána, és nyomjon egy barackot az ő fejére. Ezzel finoman az értésére tudja adni. hogy mint emberek egyenlőek.

— Tulajdonképpen csakugyan ez lenne a leghelyesebb. Világos. Demokrácia van. Ha ő barackot nyomhat az én fejemre, én is nyomhatok barackot az övére. Legfeljebb a kollégáim kevésbé fognak röhögni.

— Na látja. Ez a beszéd. Én is így cselekednék.

— Csakhogy nekem hét gyermekem van.

— Hát aztán. Nekem kilenc van.

— Ha barackot nyomok a fejére ki fog rúgni.

— Ne vicceljen. El fog gondolkozni rajta, és okulni fog belőle.

— Nem hiszem. Ki fog rúgni.

— Nem tudja megérteni, hogy ehhez nincs neki jogcíme? Ha ő barackot nyom a maga fejére, maga is nyomhat az övére. Ez legalapvetőbb emberi jogai közé tartozik. Én bizony nem haboznék.

— Az öreganyámat is én tanom el.

— Én két öreganyámat tartom el. Csakhogy nekem mégis van gerincem! Én a maga helyében akkora barackot nyomnék a fejére, hogy belesántulna.

— Nos. mi történt?

— Ügy tettem, ahogyan maga tanácsolta. Visszaadtam a barackot.

— Okosan tette. És?

— Két hét múlva kirúgott.

— Ne beszéljen! És milyen címen?

— Hogy túlságosan érdes a tenyerem, s emiatt a vállalati kilincsek az előirányzottnál jobban kopnak.

— Érdekes. Nem is tudtam, hogy magának ennyire érdes a tenyere. És máskülönben mi újság?

új paraszti sors, csak azt, hogy kenyérre mindig szükség van. És dolgozott. Volt kondás, juhász, kocsis, mikor hol volt a sógorra szükség. Csak elnök nem, mert hiányos volt az iskolája. •

Juhász famíliából származik. S mikor arról volt szó, hogy ki legyen a juhász, mellette döntöttek. Csinálta is becsületesen. Emlékszik még arra, amikor Füttyös Pista — amint ő mevezte — bőgatyásan, kezében rézkampós bottal, cajta négy pergővel szamárháton, az akkori elnök kíséretében kiállított a legelőre hozzá.

„Adja át sógor...

vegye át”

— Adja át sógor a juhokat. Maga már öreg — mondta Ács Pál az elnök.

Fájt a szive a juhnyájért, de ha már ez a döntés, nem ellenkezett. Füttyös pünkösdi királysága azonban csak három hónapig tartott. Lesántultak a juhok. Ment az elnök Szálaihoz.

— Vegye át sógor a juhokat. Gyógyítsa meg őket. És Szalai József újra juhász lett. Pista fiát küldte Pestre kenő- csért, s éjszaka, nappal kezelte a több mint háromszázas falkát, míg meg tudta gyógyítani. így adta aztán át a másik juhásznak, Varga Gyulának, aki akkor került hozzájuk a gazdaságból, mert ott elcsapták.

Utána az alig látó Angyal Gedus bácsit váltotta fel. Senki sem vállalta a sertések gondozását, csak ő. Melléje adták segítségnek a kis cigányfiút, a Baranyai Ferkót. Ketten hordták háton a vizet kilométerekről, mert a tanyában nem volt kút.

— Egy év múlva Apáti Pistán volt a sor. Ö lett a kondás. Összeszedte a sok kutyát, azt hitte azzal majd megőrzi a sok disznót — mosolyog az öreg Szalai. — Nem sokáig bírta. Rábízták a jószágot Samu Gyulára. Ez aztán alaposan elbánt az állománnyal Olyan gyengék lettek a keze alatt a »iüdők. hogy némelyiket vállon hordta haza. De megtörtént az is, hogy disznóbőrt találtak utána a határban az emberek, kaszáláskor...

Szalai József után igazi gazdát csak Váraljai József személyében kaptak a sertések.

Ö pedig kocsis lett, hajtókocsis. Nem volt új neki. Még a huszas években dr. Földes Lajos orvosnál kezdte. A doktor urat repítette faluról-falura a betegekhez tíz esztendeig. Aztán Vay báró birtokán lett cseléd.

—• A csoport legelső lovát, a Bitangot hajtottam. Ö is Slapító volt velünk együtt. Megtette a magáét. Eltört a lába, ügy kellett agyonlőni. Még a Csillag van meg a régiek közül ugye — néz kérdőleg Angyal Lászlóra, a fiatal tsz-fő- könyvelőre.

— Az.

— Ezt meg Bódi hajtja, ha jól tudom. Az én két lovam alapító volt, de egyiket már el kellett adni... Kiöregedett mellőlem.

Szalai József azonban még bírja. Pedig már hatvannégy esztendős. Nem emlékeznek rá, hogy hiányzott volna egyetlen napot is. Még fejfájás ellen sem volt a szájában orvosság. Soha nem panaszkodott. Volt olyan esztendő, amikor fiával együtt 62 000 forintot keresett a tsz-ben. Most is helyt áll mindennap.

Őszi verőfényben

Vasárnap az Angyal Bódi lovát fogta be, mert az övéi pihentek. Fordult velük vagy kettőt a határban, míg a lovai ettek. Csak magáról feledkezett meg, s délután fogyasztotta el a früstököt. De ez nála már megszokott. És lovat akar hajtani, míg fel tudja emelni a két karját.

Állunk az őszi verőfényben a kastély bejárata előtt. Szálai József a régi kúriára néz.

— Itt kezdtem negyven esztendeje....

— Mikor nyugdíjazzák?

A fiatal könyvelőre tekint.

— Te ezt jobban tudod.

'— Jövőre.

— De utána is dolgozni akarok.

Farkas Kálmán