Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-31 / 256. szám
Törvényessége a tsz-ekl»en Jó ember — rossz ember Hol vannak a fegyelmi bizottságok ? függesztéséről nem hoznak határozatot. A bizonyítás kiegészítésének elrendelése esetén az ügy gyakran teljesen ellaposodik, a későbbiekben senki sem törődik vele, pedig akármi is lesz a kiegészítés eredménye, az egyszer már megindított eljárást büntetést kiszabó, vagy megszüntető határozattal kell befejezni. A legsúlyosabb fegyelmi vétségek esetén a tagot a munkakörétől nem mindig függesztik fel határozattal. A jogorvoslati kioktatás a határozatokból sokszor hiányzik, vagy téves: 8 napot jelölnek meg a törvényes 15 nap helyett, vagy a közgyűlés helyett a járási mezőgazdasági osztályt tüntetik fel másodfokú fegyelmi hatóságnak. Olykor elsikkad a fegyelmi határozat végrehajtása, tehát hiábavaló volt az egész befektetett munka. Érdemi törvénysértés tsz- einknél ma is — bár a korábbiaknál sokkal kisebb arányban — a fegyelmi büntetésként pénzbírság kiszabása. Erre a jogszabály nem ad lehetőséget. Ameimyiben a tag a tsz-nek fegyelmi vétséggel összefüggően, vagy anélkül is lemérhető anyag.i kárt okozott, akkor kártérítési határozatot kell hozni. Dr. Lehel István, csoportvezető ügyész Vasszerelők Hammel József felv. Művelődési program, egészségügyi tanácsadás, iskolái körzetesítése Madarász Istvánná, nagykállói járási tanáoselnöknő nyilatkozata Madarász Istvánnéval, a Nagykállói Járási Tanács VB. elnökével folytattunk beszélgetést a járás gondjairól, a tanyavilág helyzetéről és a további tervekről. ] — Járásunk a nehézségek ] ellenére is sokat fejlődött, je- 1 len.tős előrehaladás történt a < tanyai településeken is. Az utóbbi négy év alatt több mint húszmillió fo- 1 rintot ruháztunk be 1 egészségügyi, kulturális ; és kommunális célokra. Nehéz volna felsorolni, mi minden épült ebből az összegből. Mivel a járás lakosságának huszonnyolc százaléka, vagyis közel tizenkétezer ember lakik tanyai településeken, sajátos módon merülnek fel ez irányú gondjaink. Gondoskodnunk kell még- ' hozzá fokozottabban az itt élő emberekről, az ifjú nemzedék mai kornak és igényé- : nek megfelelő neveléséről. . — A nagyobb tanyai településeket — mintegy húszat — már eddig is sikerült bekapcsolni, a jobb egészségügyi és kulturális életbe. A járási művelődési autó Segítségével könyvnapokat, filmvetítést, a TIT pedig előadásokat tart. Meghatározott tervünk és programunk van ennek érdekében. A tanyai emberek szívesen veszik, igénylik, s nagyszámban vesznek részt a rendezvényeken. Sajnos, a kocsi sokszor üzem- képtelen, meg a homoki ta- nyaviiágban, vagy rossz idő esetén nehezen jut ki. A mi vidékünkön olyan művelődési autó lenne célszerű, ami nehéz terepen is közlekedni tudna. Hisz nem kevesebb, mint százhuszonegy tanyai települést kellene összefogniuk és a kultúrát terjeszteniük. — Az egészségügy javítása érdekében, négy nagyobb tanyai településen — Baloghtanya, Pétcr- haloni, Perkedtanya és a kállósemjéni — orvosi rendelőt létesítünk. A megyei tanácstól kértünk és meg is kaptuk a szükséges orvosi felszereléseket. Ezzel az ötszáznál több főt számláló településen megoldódik a betegek vizsgálata. De joggal adódig a kérdés: mi lesz a többiekkel? Erre is gondoltunk. Már meghatároztuk azokat a helyeket, ahol havonta megoldani, mert közel négyszáz gyereket érintene. Ezért tervbe vettük hasonló kollégium létesítését Balkányban és Nagykállóban is. Amíg megvalósulnak, bizony nefiéz lesz a helyzetünk. — Nagy gondot okoz az ötszáz főt meghaladó tanyai települések villany és jó ivóvíz ellátása is. Sajnos, egyetlen fúrott kút sincs. Tervünk, elképzelésünk van, de saját erőből megoldani nem tudjuk. Hasonló problémánk a tanyai lakosok áruellátása. Jelenleg itt-ott házaknál árulják a legszükségesebb fogyasztási cikkeket. A nyári hónapokban még csak megoldható, bár egyáltalán nem mondható kulturáltnak. Viszont az őszi esős és a téli hideg, havas időben a legnagyobb erőfeszítés árán sem tudjuk megoldani. Már többször fordultunk a kereskedelmi szervekhez, elsősorban a földművesszövetkezethez néhány üzlet megnyitására, de sajnos, nem találtunk megértésre. Ez továbbra is nagy gondot okoz. — A tanyai településen lakó emberek gondjait, bajait magunkénak érezzük. Lehetőségeinkhez képest arra törekszünk, hogy minél kulturáltabb körülményeket teremtsünk és utat nyissunk a fejlődésükben. B. L. A bökönyi Kossuth Termelőszövetkezeti Csoportban gyarapodnak a közös létesít menyek. November közepére készül el a tszcs 200 ezer fari nt értékű dohánysunítója. Hammel József felv. egyszer-kétszer egészség- ügyi tanácsadást és betegvizsgálatot tartanak az orvosok. Azelőtt ez nem volt. Ezzel sok embert megkímélünk a fárasztó gyaloglástól, meg idejében segítséget tu- dunuk adni a betegeknek. — Az elmúlt években nagyot léptünk előre, a tanköteles gyerekek iskoláztatásában is. Több mint nyolcszáz gyerekről van szó. A huszonhat tanyai iskolát körzetesítettük. Azelőtt nem volt osztott tanítás, együtt járt az alsó és felső tagozat. Most a körzetesítéssel három lépcsőben szerveztük meg az osztott tanítást. Az első lépcsőben háromklo- méteres körzetben gyalogosan köteleztük a bejárást, ami kétszáz gyereket érintett. A második lépcsőben, ahol bekötő utak kötik össze a településeket, autóbusszal hozzuk iskolába a gyerekeket. Míg a harmadik lépcsőben, tanyai kollégiumokban helyezzük el az iskolaköteleseket. Az első tanyai kollégium Kállósemjénben elkészült, egymillió 200 ezer forint költséggel. Kezdetben hatvan, később egyszázhatvan gyerek elhelyezését biztosítjuk. Persze az lenne jó, ha a gyerekek tanulását így tudnánk MEGJEGYZÉS: A tanácstagi munka becsületérői Tanácstagnak lenni megúszó teltetés. Megtiszteltetés annak, akit megválasztottak erre a fontos közéleti posztra, de megtiszteltetés annak a kollektívának, munkahelynek is, ahonnan a jó munka jutalmaként a választókörzet lakosságának képviselőjévé választottak egy tanácstagot. A tanácstörvény világosan jelzi, hogy a tanácstagnak kötelessége részt venni a tanácsi munkában, s azt is, hogy az állami és társadalmi szerveknek elő kell segíteniük e tevékenység zavartalanságát, eredményességét. Sajnos, ezt nem mindenütt értik. Bizonyítja ezt, hogy Gye- rák Pál né megyei tanácstagot legutóbb nem akarta elengedni a megyei tanács ülésére munkahelyének vezetője, a ven- csellői általános iskola igazgatója. Gyerákné megjelenése ezen a fontos megyei tanácskozáson, fogadóóráinak, beszámolóinak megtartása az iskolai vezetés rosszallásába ütközött. „Ki fogja helyette ellátni a munkát?” — kérdezte az igazgató. A legutóbbi megyei tanácsülés előtt csak a megyei tanács vb. elnöke kérésére egyezett bele a vencsellői iskola vezetője, hogy Gyerák Pálné részt vehessen a tanács fórumán. Ezzel kapcsolatban jegyzem meg: a tanácstörvény — törvény! Betartása — túl a tanácstagi munka megbecsülésén — kötelező mindenkire — a vencsellői iskola igazgatójára is. Ügy érzem, hogy erre a figyelmet nálam illetékesebbek — a járási- illetve községi tanács vb. elnökei, a művelődési osztály vezetője — már rég felhívhatták volna. Ángyán Zoltán Konferencia a gyermeknevelésről és védelemről Érdekes rövid előadások a Móricz Zsigmond Művelődési Házban Csütörtökön délután a Móricz Zsigmond Művelődési Ház nagytermében megtartották a Szabolcs-Szatmár megyei TIT egészségügyi szakosztálya szervezésében a „Védjük meg gyermekeinket” című kerekasztal- konferenciát. A konferencián szép számmal megjelenő szülőket, pedagógusokat, orvosokat, üzemek és tömegszervezetek képviselőit dr. Zsögöny József, a Megyei Kórház igazgató főorvosa köszöntötte. Ezt követően dr, Kiss Lo,jos, a járásbíróság elnöke, a fiatalkorúak bűnözésének körülményéről, a bűncselekményeket kiváltó okokról, dr. Gyöngyösi Andor szülész főorvos, az orvostudományok kan- ditátüsa az újszülött csecsemők fejlettségéről, a koraszülést eredményező tényezőkről, a megye és az ország népességének alakulásáról, Orosz Ferencié, a 6. számú általános iskola igazgatója az iskola, a család kapcsolatáról, az általános iskolai nevelés problémáiról. Porzsolt István, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola igazgató- helyettese a közép és felsőfokú iskolák ifjúságának helyzetéről, Szedlák András, a Szabolcs-Szatmár megyei Gyermek és Ifjúságvédő Intézet igazgatója az állami gondozásba vétel körülményeiről, az ifjúságvédelem időszerű kérdéseiről és az ifjúságvédő bizottságok feladatairól, Tóth József, rendőrfőhadnagy a fiatalkorúak bűncselekményeinek rendőrségi megelőzéséről tartott beszámolót. Az előadások után felszólalt dr. Haraszti Bé‘ la, a fiatalkorúak ügyésze, drt Lengyel Ferenc, gyermekgyó-' gyász főorvos, valamint Kohári Ferenc, a KISZ Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának munkatársa. gését jelentette az, hogy helyenként, a vezetőség megkerülésével, az elnök egysze- mélyben hozott határozatot. Nem változtat a törvénysértések lényegén sokat az sem, hogy itt-ott a fegyelmi bizottságok, illetve az elnökök a vezetőséggel utólag jóváhagyatták a határozataikat. A tsz-tag alapvető joga, hogy ügyét a vezetőség „első kézből” bírálja el. Számos példa volt arra, hogy a vezetőség döntött a vezetőségi, vagy ellenőrző bizottsági tag fegyelmi ügyében, holott erre csak a közgyűlésnek van joga. Fordított értelmű hiba volt az, hogy gyakran vitték kellő indok nélkül a közgyűlés elé az egyszerű tsz-tagok fegyelmi ügyét a „nagyobb nevelőerő’1 jelszavával. Ez a jogorvoslat szempontjából nehezen áthidalható akadályt jelent. Közgyűlési hatáskörbe csak kivételes esetekben kerülhet az ügy, ha a vezetőség mint testület is elfogultnak látszik, vagy a tag a vétséget vezetőségi taggal közösen követte el. Kevés kivételtől eltekintve, 3 fegyelmi eljárás megindításáról a tagot írásban nem értesítik, vagy az eljárás felahol fegyelmi eljárást egyáltalán nem folytattak még le az elmúlt másfél év alatt, egymást követő 3 közgyűlésen is szóba kerültek lopások és fegyelmezetlenségek, a vezetőség többször foglalkozott ezekkel és a társadalmi tulajdon védelmével, de csak egy olyan közhelynek számító határozatot hoztak, hogy „a közvagyon megvédése érdekében a vezetőség mindent kövessen el”. Valójában azonban semmiféle hatásos intézkedés nem történt. Máshol a felfedezett lopások esetén megelégedtek azzal, hogy a termést a tagtól visszavették. Elmarad a nevelés Nem tesznek eleget sokszor a büntető feljelentési kötelezettségnek sem, pedig kirívó esetekről is volt szó. Az egyik mezőőr tsz-tag, e beosztásával visszaélve, folyamatosan dézsmálta a tsz kukoricáját, s tettenérték. Az okozott kár több ezer forint volt. A fegyelmi szabályzat nem követeli meg azt, hogy kisebb súlyú cselekmények esetén mindjárt első esetben megindítsák a fegyelmi eljárást, hanem lezárható az ügy társa-- dalmi rendszabály alkalmazásával, figyelmeztetéssel is, Nem történhet azonban a mellőzés a közösség érdekeinek a sérelmére olyan indokkal, ahogy azt az egyik tsz-elnök őszintén elmondta: nem akarnak „másnak ártani” és „rossz emberek” lenni. Ugyanott az egyszerű tsz-tagok szerint sokszor indokolt lett volna a fegyelmi eljárás. Helyesen és példamutatóan járt el viszont az a tsz, amely 4 munkaegység levonására büntette a mezőőrt azért, mert több lopásról tudott és nem tett jelentést. Elgondolkoztató jelenség az, hogy még mindig alig kerül sor egy-egy vezető fegyelmi úton történő felelősségre vonására. Indokolt esetben legyen ereje a közgyűlésnek a vezetéssel szemben is! Eljárásjogi törvénysértés az, hogy nem mindig érvényesült az a szabály, hogy a fegyelmi bizottságnak csak előkészítő szerepe van. Több helyen a vezetőség helyett maga szabta ki a büntetést. Hasonlóan a hatásköri szabályok megszeA Megyei Főügyészség a közelmúltban feldolgozta azokat a tapasztalatokat, amelyeket az ügyészek számos mezőgazdasági termelőszövetkezetben gyűjtöttek össze. Az így nyert igen értékes anyag nemcsak arra alkalmas, hogy kellő összefogással több állami szervnek egyidejűleg könnyebb legyen megkeresni a hibák elleni harc közös útját, hanem szükséges egyes kérdéseknek a széles körű nyilvánosság elé vitele is. Kívánatos egyrészt a tsz-ek vezetőinek a tájékoztatása abból a célból, hogy csoportosítva lássák a kerülendő hibákat, másrészt a {sz-tagság is joggal tarthat számot az őt igen lényeges oldalról érintő kérdésekben. Azt kívánjuk elérni, hogy a tagság helyesen és a közös érdekének megfelelően tudja a véleményét kifejteni, vagy adott esetekben a törvényes jogait megvédeni. Mondanivalóm nem fér el egy cikk keretében, ezért most csak a fegyelmi eljárásokkal foglalkozom. Liberalizmus a felelősségre vonásnál Kétségtelen az, hogy a tanácsok mezőgazdasági osztályai és az ügyészek korábbi vizsgálatainak hatására igen figyelemre méltó fejlődés mutatkozik a fegyelmi jogkör gyakorlásában a tsz-eknél. Mintegy felére csökkent azoknak a tsz-eknek a száma, ahol a fegyelmezést elhanyagolták: maga az eljárás színvonalasabb lett. Számos olyan tsz is volt, ahol a mindennapi használatra sem a vezetőségnek, sem a fegyelmi bizottságnak nem állott rendelkezésére a fegyelmi szabályzat. Az aporligeti Búzakalász Tsz fegyelmi bizottságának az elnöke például azt mondotta, hogy emlékezetből alkalmazza a jogszabály rendelkezéseit, melyeket a 3 hónapos pártiskoláról ismer. Hlba még, hogy tsz-eink Zöménél a felelősségre vonási szemlélet liberális. A vezetőségi ülések és közgyűlések jegyzőkönyveiből sokszor lehet következtetni fegyelmi vétségek elkövetésére: például a fogatosok és traktorosok saját érdekükben, engedély nélkül fuvaroznak. Többek között a tiszateleki Béke Tsz-nél,
