Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
i gyümölcstermesztés jelene, Mspja a nyírbátori járásban ösztöndíjjal tanuló szakemberünk kevés van: felső és középfokú összesen nyolc. A második ötéves terv végéig előirányzott és megvalósuló hét és fél ezer hold gyümölcs- és szőlőtelepitvény- hez 13 kertészmérnökre, 25 technikusra és 450 szakmunkásra van szükség. — Szakmunkásunk összesen nyolc van, jövőre 25-tel, azután 130-cal bővül a számuk, s kedvezőek a kilátások az új évfolyam szervezésénél is. Viszont sokkal nagyobb erőfeszítésre van szükség az ifjú szakmunkások képzésénél. Itt, megítélésünk szerint sokat segítene az, ha a járás szakmunkásképző iskolát kapna. Megyénk 2000 kilométeres úthálózatának korszerűsítéséért Jövőre 51 milliót költenek a közutakra Szabolcsban Szabolcs megye úthálózata, figyelembe véve az országos szintet, korszerűnek mondható. Egyre több szakaszon végeznek korszerűsítést, felújítást. A meglévő mintegy 2000 kilométeres úthálózat még sok helyen nem felel meg a közlekedés támasztotta követelményeknek. A KPM Közúti Üzemi Vállalat ez évben is számos helyen ad át porta- lanított, vagy szélesített útat. A közelmúltban tárgyalták meg az 1965-66 évi út és hídkorszerűsítési programot, melyen részt vett Prieszol József miniszterhelyettes is. A jövő évben útkorszerűsítésre 50,9 millió forintot fordítanak. Ennek keretén belül rendbehozzák a Kis vár da—vásárosnamé- nyi út 23,3 kilométeres szakaszát. Ugyancsak nagyarányú munkára kerül sor a Tiszabercel— nyírbogdányi, a Nyír- bogdány—pácini, a Bereg- surány—fehérgyarmati útszakaszokon. A szakemberek már meghatározták az 1966. évi feladattervet is. Többek között burkolatfelújítást végeznek a Budapest—Záhony, a Bodrogke- resztur—Nyíregyháza, a Polgár-Nyíregyháza útvonalak egyes szakaszain. A felújítási összeg 29,2 millió forintot vesz igénybe. A Hídépítő Vállalat is több millió forint értékű hídépítési munkát végez Szabolcs megyében. 1964-ről 1966-ra áthúzódó építkezés a Beregsurány— fehérgyarmati összekötő úton készülő 343 méter hosszú híd. Itt jövőre 4,5 millió forint beépítést végeznek. A Nagydobos—fehérgyarmati összekötő úton 48 méter hosz- szuságú híd készül, amelyet 1965-ben valószínű sikerül befejezni. Még ez évben befejezik a nyírszőlősi és a kálmánházi bekötő útat, amely 4,6 millió forintba kerül, s a kettő együttesen több, mint 5,6 kilométert tesz ki. 1966-ban hozzákezdenek a nyírteleki és kisvarsányi bekötő út építéséhez 6,9 millió forintos költséggel. A kisvasút miatt az utóbbi évek útkorszerűsítési programja a megyének egy bizonyos területére korlátozódott. Emiatt egyes területeket elhanyagoltak. A fenntartás nem tudta követni a növekvő forgalmi terheléseket. A KPM Közúti Üzemi Vállalat szeretne fokozottabb fenntartást végezni a Csengersima—ga- csályi, Nyírbátor—mérki és a Nagykálló—balkányl összekötő út 42 kilométert kitevő szakaszán. Az útvonalak renbehozása előzetes számítások szerint mintegy 10—13 millió forintot venne Igénybe A problémát a Közúti Fő- igazgatóság megvizsgálja, és az eredmény alapján dönt, hogy hozzájárul-e a kérdés teljesítéséhez. (bf> Ez évben adták át rendeltetésének a megyei AGROKER új 18 millió forintos beruházásból épített központi telepét Foto: Hammel József Társadalmi bíróságaink szerepe Az utóbbi időben viszont úgyszólván teljesen visszaesett a munka. De lényegében ugyanez mondható el, a Mátészalkai Gépállomásra, ahol viszont a gépállomás igazgatója nem fektetett súlyt arra, hogy a működéshez biztosítsa a feltételeket. A szakszervezeti bizottságainknak széles körű jogot és kötelezettséget sza/batt a törvény. Egyelőre azonban szakszervezeteink még nem ismerték fel eléggé önálló és csakis rájuk háruló feladataikat. Olykor bátortalanság is tapasztalható. A dolgozók nem szívesen állnak a társadalmi bíróságaink elé. Tartanak attól, hogy a dolgozó társaik előtt kell számot adniuk mulasztásaik, tetteik okairól és olykor szégyenkezniök kell a nyilvánosság előtt. De éppen ebben van a társadalmi bíróságok jelentősége. Olykor a társadalmi bíróság puszta léte és működése jó hatással van a dolgozókra. Vállalatainknál elmondották, hogy milyen sok torzsalkodás, fegyelmetlenke- dés, sértegetés maradt abba azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozók tudták aztt, hogy tb. előtt kell felelniük, így volt ez az ÉRDÉRT és a falipari vállalatnál is. Társadalmi bíróságaink járásunk területén is, még fiatal intézmények. Igénylik _ a támogatást. Maguk kérték, hogy az illetékesek többet foglalkozzanak munkájukkal, tevékenységükkel, életükkel. Ismételten hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy elsősorban a vállalatvezetőinken és az együttműködésen múlik, hogy betölthessék hivatásukat, azt a fontos szerepet amely rájuk vár. Dr. Juhász Ferenc Hazánkban a társadalmi bíróság rendszerét 1956-ban hozták létre és legfőbb célja a dolgozók nevelése, a munkafegyelem biztosítása a munkahelyeken, a bűncselekmények, s általában a törvénysértések megelőzése a felelősségre vonás különböző, de legenyhébb formáival. A társadalmi bíróság a vállalat bármely dolgozójának ügyében eljárhat. Az szb. előterjesztése alapján a társadalmi bíróság a munkafegyelem és a szocialista együttélés szabályainak megsértése, a munkahelyeken elkövetett egyes szabálysértések, az ügyész vagy az állami bíróság által elbírálásra áttett kisebb bűntettek, a vállalat dolgozói között felmerült becsület- sértés, rágalmazás és köny- nyű testi sértés, végül a vállaltit dolgozóinak egyes anyagi természetű vitás ügyei esetében jár el. A Mátészalkai Járási Tanács ülésén foglalkozott a járás társadalmi bíróságainak munkájával, melynek alapján jelentős előrehaladást tapasztaltunk. A legfontosabb talán az, hogy vállalataink vezetőinek többsége felismerte a társadalmi bíróságok szerepének jelentőségét. A jól működő és törvényesen eljáró társadalmi bíróságok a vállalatok vezetőinek segítőikké válhatnak. Természetesen sok múlik a vállalatok vezetőin. Rajtuk áll az, hogy a társadalmi bíróságok a jövőben minél előbb és minél jobban betölthessék hivatásukat. _ Ezt bizonyítja például a Faipari Vállalat társadalmi _ bíróságának munkája. Ennél a vállalatnál korábban nagyon szép eredmények születtek. golták. A házikerti — tehát kisüzemi — gyümölcsösökben nem vették kielégítően igénybe az fmsz-ek növényvédelmi segítségét, így rendszeres kezelésben a területnek csak egynegyede részesül. — A nagyüzemekben a gyümölcsfaápolást, majd a termés feldolgozását segítő beruházásokban elért eredmények nem megnyugtatóak: kevés a bekerített terület, kút, permetlétorony, nincs komoly tárolóhely, s hiányzik egy sor olyan munkagép, mint az oldalazó tárcsa, szőlősorművelő berendezés stb. — Az új, nagyüzemi szőlő- teiepítvéuyek széies sorkö- zűek, így mód nyílik ezek gépi művelésére. Az ültetvények 19 százaléka csemegeszőlő. A meglévő szőlőknek közel háromnegyed része kisüzemi kezelésben van, s e telepítvényeknek 90 százaléka direkttermő! Ezzel van a járásban a legtöbb gondunk. A direkttermő szőlők átoltásában, a területnek jó, nemes fajtákkal való újratelepítésében igen minimális eredményt sikerült elérni, pedig a rendelkezés szerint 1968 végéig meg kell szüntetni a direkttermő területeket. Ez alatt a hátralévő rövid idő alatt az lenne a legjobban járható út, ha a kisüzemi szőlőkkel rendelkezők nemes fajták ültetésével három szakaszban végeznék el a direkt- termők lecserélését: a területek egyharmadán 1965 tavaszán, a következőn — mivel jól bevált módszer — jövő ősszel, és az utolsó harmadon 1986 tavaszán. így lecsökkenne az új ültetéssel járó terméskiesés. — A harmadik ötéves terv időszakára a termelőszövetkei- zetekben 3144 hold gyümölcsös és szőlő telepítését irányozták elő, az utóbbiból 628 t \ gyümölcsfélék arányában je( lentős változást akaratot elérni: 77 százalékra csökkentjük az alma területét, ugyanakkor előtérbe kerül a málna j 14, a szamóca 1,9 és a szilva ^ több mint öt százalékkal. Ez az arányváltoztatás elengedhetetlen a munkaerő egyenletesebb foglalkozta- 1 tása végett! í — A jelenlegi telepítvények 1 minőségének megjavítása, 1 megszilárditása, a további'elő- 1 rehaladás megalapozása cél- 1 jából nagy súlyt kell helyez- 5 nünk — a szükséges beruházá- " sokon túl — a tápanyagellá- ' tásra. Szerves tápanyagot el- " sősorban zöldtrágya növények- 1 kel biztosíthatunk mind a íia- " tál gyümölcsösökben, mind a széles sorral telepített szőlők- s ben. Ezen a téren már ez év Megszüntelni a direkttermő szőlőket Több málna, szilva telepítés 450 szakmunkásra lesz szükség A nyírbátori járás egyik olyan területe a megyének, ahol a természeti adottságok igen kedvezőtlenek. A járás mezőgazdaságában mind komolyabb helyet foglal el a dohánytermesztés, mint az egyik gazdaságos jövedelemforrás. A későbbiekben a dohány és más szántóföldi növény mellett mind nagyobb jelentősége lesz a gyümölcs- és szőlőkultúrának. Az iránt érdeklődtünk Balogh Józseftől, a Nyírbátori Járási Tanács VB elnök- helyettesétől, hogy a második ötéves terv eddig eltelt esztendeiben milyen eseményeket értek el a gyümölcs- és szőlő- telepítésben, s terveik szerint melyek az elgondolásaik a következő tervidőszakra. — Járásunk gyümölcstermő területének — az állami gazdaság kivételével — 84 százaléka nagyüzemben, tsz-ekben és tszcs-kben van, a többi háztáji és más házikerti ültetvény. A közös gazdaságokban a területnek 10 százalékán van termőgyümölcsös, tehát több mint háromezer hold a néhány éven át telepített nagyüzemi fiatalos. A tsz-ek gyümölcsöseiben az egyes gyümölcs- félék aránya igen rossz; például meghaladja a 90 százalékot az alma. Csak az őszibarack és a máim közelíti meg a 3—3 százalékot. — A fiatal nagyüzemi telepítésekben nagyarányú pótlásra van szükség egyrészt a nerr a megfelelő szaporítóanya! miatt, de azért is, hogy ezeket az ültetvényeket elhanyaőszén tettek lépéseket a közös gazdaságok. Viszont arra is szükség van, hogy végérvényesen megszüntessék a haszon - köztesek termesztését, mert az ezekből származó pillanatnyi haszon messze elmarad amögötí a kár mögött, amely a kedvezmények megvonásából, a telepítvények gyengébb fejlődéséből származik. — Az eredményes továbbhaladáshoz elengedhetetlen a szakvezetők, szakmunkások biztosítása. Ezen a téren jelenleg igen rosszul állunk: egy-egy kertészmérnökre 2120, technikusra 605 és szakmunkásra 530 hold gyümölcsös- és szőlőterület jut! Társadalmi Emberek a százalékok ___Megoldásra váró gondok a Nagy kallói lUO^OlL Fém- és Faipari Ktsz-ben más munkahelyet.;.” S ha valaki vasárnap nem menne dolgozni, elbocsátják. Ez történt Magyar Júliával is. (Bár az elnök ezt azzal indokolta, hogy már korábban is problémák voltak vele, fegyelmezetlenül viselkedett. Viszont három év alatt egyszer sem található ennek bizonyítéka.) A fiatalokkal, még a tizennyolc éven felüliekkel sem kötöttek szabályos munkaszerződést. Csupán egy 1961-ben megfogalmazott ív alá írták a nevüket — huszonhat fő — amely jogilag is támadható. A szövetkezet most export- termék gyártását irányozta elő mintegy huszonötmillió forintban. A jelenlegi helyzetet tekintve, ilyen nagy összegű exporttermék gyártását nem látják megalapozottnak. Hisz a szövetkezet lényegében most kezd erősödni. Ha irreális feladatokra kényszerül, visszavetné a fejlődést. A helyes elgondolás az lenne, ha a jelenlegi hibákat kijavítanák, s a szövetkezetei tovább szilárdítanák. Bálint Lajos két kocsikísérő munkabérét ugyanis már hosszú ideje nem a rezsiköltség, hanem a jól teljesítő brigádok terhére számfejtik. Új körülmény, régi norma? Néhány brigád teljesítménye az utóbbi időben hirtelen 120 százalékra felugrott. S ami a legérdekesebb: kevesebb munkával. Az ok egyszerű. Nemrég új lemezvágó és más vasmegmunkáló gépeket helyeztek üzembe. Viszont a normákat „elfelejtették” utána igazítani. Ez a munkában nemcsak lazaságot okoz, hanem jogtalan keresethez is juttat néhány brigádot. Emiatt ma is jogosan zúgolódnak a többiek. — Sajnos, a munka és az anyagbeszerzés annyira lekötötte az időnket — mondja védekezésül az elnök —, hogy a gépek üzembe helyezése után nem tudtuk az új normát kidolgozni. Egyébként most van folyamatban... A szövetkezetben sok fiatalt, főleg lányokat alkalmaznak, de nem mindig a törvényesség határán belül. Hisz a fiatalokat tizennyolc éves korig négy-hat órán át szabad foglalkoztatni. Azonban gyakran előfordul, hogy nyolc órát, sőt ezen túl is dolgoztatják őket. Főleg olyan munkahelyeken, mint például a fémek festése, amely tudvalevőleg az egészségre is ártalmas lehet, ha nincs megfelelő védekezés. Elszívó berendezés most már működik, dg mégis helytelen 15—16 éves fiatalokat nyolcórán túl, vagy este 10 órától, reggel hat óráig dolgoztatni. „Ha nem tetszik, mehet...'* Beszélgetésünk során a fiatalok elmondták, ha szorít s cipő, esténként önként is vállalják a túlmunkát, vagy í vasárnapi műszakot. De a; ilyen munkára legtöbbszöi kényszerítik őket, mondván „Ha nem tetszik, keressenel A Nagykálló Fém- és Faipari Ktsz ma már jelentős szolgáltatási tevékenységet végez a lakosságnak. Az 1960-ban alakult szövetkezet húsz fővel kezdte a munkát, jelenleg százharminc tagú. Kezdetben vagyonhiányos és veszteséges volt a ktsz. Az emberek nem láttak jövőt a szövetkezetben: kevés volt a kereset, más munkahelyre vándoroltak. A felsőbb szerveknek is az volt a véleménye: „Legjobb volna megszüntetni...” Am — nagyon helyesen — mégis úgy döntettek: ha több segítséget nyújtanak, jó szövetkezet is lehet. Ezt kívánta a lakosság iránti szolgáltatás és a község munkaerő fölöslegének foglalkoztatása is. Két év alatt a szövetkezet magára talált. 1964-ben, az új termékek gyártását és a szolgáltatás féléves tervét 116 százalékra teljesítették. A harmadik negyedév mérlege is jó. 346 ezer forint nyereséget mutat. Ha a körülményeket figyelembe vesszük — anyag- _ és szakmunkáshiány — a fejlődés elismerésre méltó; Bujtatott létszám Azonban — épp az ütemes fejlődés közepette — itt-ott hibák is mutatkoznak. Abonyi Tibor elnök jó szakember, sokat tesz a szövetkezetért. Ezt elismerik a felsőbb szervek és az emberek is. Viszont eléggé egyedül van. nincsenek megfelelő műszakiak. Talán ebből adódik, hogy nem tudja igazán betölteni elnöki funkcióját. De nem véletlen, ha a tagok ezt mondják: „Keveset van köztünk, csak utólag értesülünk a dolgokról ... Több tájékoztatást várunk, a termelés problémájáról is ...” Nos, ennek elmulasztása adott okot például legutóbb arra, hogy több, tervét jól teljesítő brigád sérelmezte: miért az ő keresetükből vonják le a két gépkocsikísérő ember munkabérét? Amilyen intézkedés nem növeli hanem csökkenti a munkakedvüket. S ebben igazuk van. A
