Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-28 / 253. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 853. SZÁM ARA: 50 fillér 1964. OKTÓBER 28. SZERDA Aa ember énjét korlátozó érzések egyike, amikor azt hi­szi, harcának nincsen értelme, egyéni cselekvésének nincs jelentősége. A háborútól va­ló félelem ülepszik így a társadalmilag magányos, tá­jékozódásra képtelen ember­re. Számára a nemzetközi események egyik-másik híre olybá teszi a világot, mintha kiismerhetetlen, hánykolódó tenger lenne, amely hol meg­pillanthatja, hol pedig szem elől veszti a horizontot: egy­szer bizakodik, máskor söté­ten lát. Az egyéntől független erők játékának fogja fel a béke ügyét. Mások egyszerű­en úgy tesznek, mintha nem akarnának tudni azokról a kérdésekről, amelyek minden embert érintenek. Diákkorom latin olvasó­könyvéből még ma is emlék­szem egy képre: Marcus Claudiusz Marcellus torzom- borz zsoldosai betörnek Sy- racusába, és lekaszabolják a tudós Archimedesi. A bölcs egy széken ül, előtte homok­ba rajzolt geometriai ábrák, s ő szemrehányó hangon fed- di a lesújtani készülő kato­nákat: „ne zavarjátok kö­reimet" Gyermekésszel fel­fogva a rajz értelmét, Archi­medes annyira eltemetkezett a geometria és a bölcselke­dés mélységeibe, hogy ügyet se vetett a körülötte dúló ve­szedelemre. Sokkal később jutott eszembe, hogy a legenda is, a magyarázata is hamis: Archi­medesi lekaszabolták a hó­dítók és széttaposták ábráit, mit se törődtek a görög bölcs lelki nagyságával, tudomány- szeretetével. Amikor sok év után ismét eszembe jutott a gyermekded rajz és a jám­bor legenda, akkor mér ször­nyű sorsokat láttam betelje­sedni. Láttam embereket, aki­ket a bomba ölt meg, vagy golyó. Láttam elfogott me­nekülőket, akiket fasiszta csizma taposott össze, vagy gumíbot ütlegelt. Ismertem másokat, akiket családjuk­tól tépett el az erőszak, vagy a családjukat ragadta el a háború. Köztük olyanokat is, akik szentül hittek a hamis legendában, hogy el lehet rejtőzni, be lehet zárkózni a művészetbe, a tudományba, vagy egyszerűen a munkába;, a háborús világ elől. Láttam embereket, hogy amikor az éter egyre rémesebb híreket hordozott hullámain, amikor a mozik vásznain nem ro­mantikus kalandok peregtek, hanem tankok bőgtek, bom­bák zuhogtak, az újságok szívszorító címbetükkel jelen­tek meg, akkor ők elcsukták a rádiót, vaav félrefordultak az újságesbódék előtt. Men­tették, vagy menteni vélték — miként Babits Mihály ír­ta egyik versében — „lel kük bús kincseit és összeköpdösött szentségeit, a szent hűvös fa­lak között.” S ki mondaná meg, hogv közülük hánynak taposott köreibe a barbár, hányáit marad+ak az utak szélén, a frontok aknamezőin. Milyen keserves áldozatok­kal is kellett némelyeknek megtanulniuk, hogy a háború ellen nem lehet sem legen­dákra, se ábrándokra bíznunk magunkat. Hogy nincs se „kör", se pince, amelybe be­zárkózva elkülönítene ben­nünket attól a harctól, amely a békéért folyik. A mai kor­nak nagy felismerése nem­csak az atomenergia titka, nemcsak a kozmosz kapuinak kitárolása, nemcsak a gondol­kodó gépek, hanem minde­nekelőtt: van reális erő, ame­lyet szembeszegezhetünk a háborúval. Az ember, aki korunk technikai csodáit lét­rehozta le is tudja fogni azt a kezet, amely az atombomba után kapkod. ' Ám amikor erőink növelé­séről beszélünk, akkor ma sem csupán azokat látjuk, akik felismerték, miként sza­badíthatják meg önmagukat a bizonytalanság és passzivitás gyötrő érzéseitől. Nemcsak azokat vesszük számba, akik tudják, hogy összefogással, a szocialista társadalom anyagi­szellemi képességeinek növe­lésével kell harcolnunk. Gon­dolunk azokra az ezrekre is, akik bizonytalanságuk, tájé­kozatlanságuk folytán nem bíznak, az egyén hozzájárulá­sában, nem értik e hozzájáru­lás módját: azt, hogy az erő végül is az egyéni cselekede­tek láncolatából fakad, hogy ő is felelős a jövő alakulá­sáért. Sajnos még ma is vé­lekednek úgy: jobb nem ol­vasni újságot, nem figyelni a híreket, s akkor távol tart­hatja magát a világ nyugta­lanságaitól. Tudják, hogy a háborús gócok veszélyesek, s az imperialista „kis háborúk”, a gyarmatosítás új, kifino­mult módszerei, a korrupt, népellenes kormányok tőr és köpeny diplomáciával való tá­mogatása, a szédületes profi­tot hozó fegyverkezési haj­sza, az atomfegyverek elter­jesztése, a nacionalista ellen­tétek felszítása mind, mind a nagy háború parazsát éleszt­getik. Mégis inkább befogják a fülüket és becsukják a szemüket a tények előtt. A békeharc: eszméltetés. Eszméltetés a felelősségre családunk, hazánk, a szocia­lista tábor országai — az em­beriség iránt. Eszméltetés a reális valóságra, amely sok­kal inkább mint valaha a béke és a haladás erőinek kedvez. És eszméltetés a köte­lességekre, amelyeknek hű­séges és lelkiismeretes telje­sítése teszi egységessé és szi­lárddá társadalmunkat, hogy kellő erkölcsi súllyal és mél­tósággal vegyen részt a népek békefáradozásaiban. Nem ab­ban a vulgáris értelemben szólít cselekedetekre a béke védelme, amelyben egyidőben használták, hogy még az ócs­kavasgyűjtést is „békeharc­nak” mondták. A szellemben, a munkában, a társadalmi magatartásban együttesen ki­fejeződő törekvést semmikén- pen nem lehet ilyen röghöz tapadó, primitív képben ösz- szefoglalni. Hanem abban az értelemben, hogy az egyén fele­lőssége a békéért nem különül­het el az egvébkénti társadalmi kötelezettségeitől. Azok akikről tudjuk: ma még passzívan hagyják, hogy a háború árnyéka lelkűkre ülepedjék, többségükben nem közömbösek. Nem hihetjük, hogy a szocializmus. a béke, a jövő közömbös lenne szá­mukra. Természetesen vannak1 önzők, vagy szűklátókörűek, akik csupán önmagukra gon­dolnak. De a többségük nem ilyen, s ha segítünk nekik az összefüggések meglátásában, akkor bennük is, személy szerint mindenkiben győz az a felismerés. hogy a közös jövőért vívott küzdelem nél­kül nem lehet biztosítani az egyéni boldogságot, az egyén felelősségének felkeltése nél kül nem lehet erősíteni a békét. Rózsa László Megkezdik s* északi nagykörút kialakítását A városiejlesztésről tárgyalt a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Jól halad a községfejlesztési tervek megvalósítása Nyíregy­házán — állapították meg a városi tanács végrehajtó bi­zottságának keddi ülésén. A harmadik negyedév vé­géig 8 millió forintot, az egész évre előirányzott összegnek háromnegyed részét használták feL rövidesen egy-egy mélyfúrású közkút építését fejezik be. Fentieken kívül elkészült a hattantermes Iskolai napközi otthon, s megtették a szükséges in­tézkedéseket a 60 szemé­lyes bölcsőde, valamint a borbányai művelődési te­rem építésére. A lakosság 164 009 forint értékű tár­sadalmi munkával segítet­te az építkezéseket. Harmincöt utcában parkosí­tották lakásuk elejét, a külte­rületen több földutat hoztak rendbe, a Sóstón strandberen­dezési tárgyak, s még számos létesítmény terve készült tár­sadalmi munkában. A* MTI jelentéseiből: Olasz mezőgazdasági szak- emberek hazánkban. A Földművelésügyi Minisz­térium vendégeként az Olasz —Magyar Baráti Társaság 6 tagú, neves mezőgazdasági szakemberekből összeállított | küldöttsége tanulmányozza' a hazai mezőgazdasági üzemek és különböző mezőgazdasági intézmények tevékenységét. A delegáció négy tagja kedden megérkezett a magyar fővá­rosba A küldöttség többi tagja a következő napokban csatlakozik a delegációhoz. A november 7-1 ünnepse­Többek között 12 000 négyzet- méter belterületi utat borítot­tak aszfalttal. Ezek közül leg­jelentősebb a Vörösmarty ut­ca, ahol az építkezés előtt köz­művesítettek. Lerakták a víz­vezetéket és szennyvízcsator­nát Év végéig még befejezik a déli ipari bekötő út, vala­mint a Zalka Máté utca építését, s megkezdik az északi nagykörút kialakí­tását. 18 utcában 5270 négyzetméter új járdát építettek, kb. 7 kilo­méterrel bővítették a villany- hálózatot, főként a város kül­területén. így pl. bekötötték a villanyhálózatba Rozsrét-bo- kort, Felsőbadurt és Szarvas­szigetet, tovább bővítették a hálózatot Borbányán. A tanyai lakosságról való fokozottabb gondoskodás bizonyítja, hogy a Manda- és Benkő-bokorban A KISZ kongresszusának tiszteletére: 28060 mázsa almát szedtek le szabad idejükben a nyíregyházi járás fiataljai Naponta új és új hírek ér­keznek a KISZ Központi Bi­zottságához az ifjúsági szövet­ség közelgő kongresszusát kö­szöntő vállalásokról és a ko­rábbi ígéretek teljesítéséről. Az iparban elsősorban a ter­vek teljesítése, az exportfel­adatok megoldása, a minőség javítása, az anyag- és energia­takarékosság, valamint a gyártmányok korszerűsítése áll a mind szélesebb körben kibontakozó munkaverseny- mozgalom középpontjában. A mezőgazdaságban pedig az őszi munkák elvégzésére össz­pontosítják erejüket a fiatalok. Jó eredményekről számolnak be a földeken dolgozó fiatalok. Csongrád és Szolnok megyé­ben összesen 26 000 KISZ-ista vállalkozott arra, hogy segíti az őszi munkákat, s mintegy százezer mázsa termést taka­rítottak be. Hajdú megyében 25 000 ifjú kommunista körülbe­lül 70 000 holdon végzett rét- és legelőjavítást, a betakarításnál pedig 30 000-n, 300 000 óra munkával járultak hozzá a nagy feladat megoldá­sához. Szabolcs megye nyíregy­házi járásában 3800 KISZ- ista szabad idejében 28 000 mázsa almát szedett le a közös gazdaságok gyümöl­csös kertjeiben. A sokat ígérő új vállalások közül említést érdemel, hogy a Dunai Vasmű KISZ alap­szervezete védnökséget vállalt a 2-es kohó nagyjavítása fe­lett, a kecskeméti fiatalok pe­dig elhatározták, hogy 5000 órát dolgoznak társadalmi munkában a 14 holdas felsza­badulási park építésén. (MTI) gek előkészületei. Országszerte megkezdődtek november 7. méltó megün­neplésének előkészületei. A programban díszünnepségek, baráti találkozók szerepelnek; az évforduló alkalmából meg­koszorúzzák a hazánk felsza­badulásáért életüket áldozott szovjet katonák sírjait, hősi emlékműveit Számos város­ban rendeznek különféle ki­állításokat, sok helyütt pedig új létesítményeket avatnak november 7 tiszteletére. Nemzeti tudományos ta- nácskozás Kedden a Technika Házá­ban háromnapos tanácskozás kezdődött az elektronikus be­rendezések megbízhatóságá­val kapcsolatos kérdések megvitatására. A szimpózion több száz hazai és 106 kül­földi — bolgár, csehszlovák, dán, francia, jugoszláv, len­gyel, NDK-beli, nyugatnémet, olasz, román, szovjet és svájci — szakember vesz részt. i A SZOT titkára Algériá­ba utazott. Gál László, a SZOT titká­ra az Algériai Általános Mun­kásszövetség meghívására kedden Algirba utazott, ahol részt vesz a nemzeti felsza- badítási harc kezdetének ti­zedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. Traktorosképző tanfolyamvezetők tanácskozása Nyíregyházán Kedden tartották a trakto­ros- és mezőgazdasági gépész­képző tanfolyamvezetők me­gyei tanévnyitó tanácskozását Nyíregyházán, az Irodaház kis­termében. Az értekezleten részt vett Buján János, a Földművelésügyi Minisztérium Szakmunkásképző Központjá­nak főelőadója, Oláh János, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Me­gyei Bizottságának munkatár­sa. Az értekezletet Lakatos József, a megyei tanács mező- gazdasági osztály helyettes ve­zetője nyitotta meg, majd Földesi János, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztály okta­tási előadója ismertette a trak­toros és mezőgazdasági gépész­képzés eddigi tapasztalatait, eredményeit. Többek között el­mondotta, hogy megyénk nagy­üzemi gazdaságait a jövőben egyre több géppel látják el. Míg 1963. december 31-ig a gépállomások, állami gazdasá­gok és termelőszövetkezetek 3419 traktorral rendelkeztek, addig 1964. december 31-ére közel 4 ezer lesz a traktorok száma a közös gazdaságokban. Az elmúlt évben a megyében ezren vettek részt az alapfo­kú traktorosképző tanfolyamon. Az 1964. november 15-én kez­dődő új tanévben kétezer főt traktorossá, háromszázat pedig mezőgazdasági gépésszé szeret­nének képezni. A jövőben arra fognak törekedni, hogy a ter­melőszövetkezetek brigádveze­tői és munkacsapat vezetői is elsajátítsák az alapfokú trak­torvezetést. Az értekezlet a továbbiakban a tanfolyamok tárgyi és sze­mélyi megszervezésének prob­lémáit tárgyalta. A tiszateleki Béke Tsz ré szére 260 ezer forintos dohán ysimítót épít a Nagyhalász) Épületszerelő Ktsz. A munkát év végére fejezik be. Foto: Hammel József VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Személy szerint

Next

/
Thumbnails
Contents