Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-27 / 252. szám

Vállalta a halált is

LŐWY SÁNDOR 1906-1929

Mindössze 23 évet élt.

Rövid életútja mégis örökké emlékezetes lett. Benne van a sokat tapasztalt ifjúmunkás humanizmusa, elindulása és fölesz- mélése, megérkezése a marxista—leninista zászló alá. Szerette az életet, de oly nagyon, hogy még a halált is vállalta tisztaságáért és teljességéért.

Az iskolából egy másik iskolába került, inasként egy pékműhelybe, ahol megtanulta, mit jelent a töke és a munka harca, önmaga sorsán mérte le, mennyire fájhat ifjú osztályos-társainak ugyanaz a gyötrelem. Kora hajnaltól késő éjszakáig tartott a munkaideje. öt azonban szellemének rendkívüli fogékonysága megóvta a „beletörődés” csapdájától. Célul tűzte maga elé méltatlan helyzetének megváltoztatását. így került a kommunista ifjúmunkások közé. Ekkoriban Csehszlovákiában élt még, ahol — 18 éves korában — a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkári teendőit bízták rá.

1926-ban került Magyar- országra.

Az itt szerzett tapasztalatok fokozták elszántságát. Tehetsége a küzdelem élvonalába vezényelte, s mint a KIMSZ titkára irányította a kommunista fiatalokat. Eredményes munkáját a MSZMP ifjúmunkás alosztályában folytatta. Az osztályharc minden területén bámulatos rátermettséggel állt helyt. A nagy célok erős akaratot oltottak belé.

A kor illegális mozgalmának terepe rendkívüli veszedelmekkel volt tele. A politikai nyomozók, rendőrkémek, besúgók, árulók, megalkuvók egész sokasága

akadályozta humanista céljainak megvalósításában. Az előre nem látható buktatók, egy pillanatnyi elfáradás, vagy konspirációs hiba máris elbuktatta a harcost.

Lőwy mindezt jól tudta. Áldozatos szívvel követte azonban korabeli példaképeit. Lelkesítette őt az illegális Magyar Kommunista Párt hősiessége és leninista igazsága. Gyémántok csiszolták a gyémántot, s az idők nyomása gondoskodott keménységéről. 1929 október 27-én harcosként halt meg.

1927-ben zúdult reá a Horthy-féle politikai rendőrség gépezete. Csupán a dantei pokol borzalmaihoz hasonlíthatók az akkori fő- kapitányság kínzókamaráiban átélt szenvedései. Megtörni mégsem tudták. Nem vált méltatlanná sem a mozgalomhoz, sem önmagához. Végső fokon a törvény lábbal tiprása révén állították a burzsoá vérbíróság elé, amely sokadmagával elitélte. Öt 3 és fél évi f egy házzal sújtották.

A fegyházban tovább gyötörték. Az elviselhetetlen bánásmód ellen ae ország valamennyi fegyintézetében éhségsztrájkkal tiltakoztak a politikai elítéltek. Ez a küzdelem — 1929- ben — bámulatra késztette az egész világ haladó embereit. Ezért a nekidühödött reakció mindenáron • le akarta törni az ellenállást. A szó szoros értelmében megölték az éhségsztrájk vezetőit. Lőwy közéjük tartozott.

Fizikai létében elmúlt azon a ködös, rideg októberi napon, de tetteiben él, ezek hatása soha el nem múlik.

Csengeri járás 1965:

5,8 milliós községfejlesztés

Útjavítás 131 kilométeren — Törpe vízmű, Iskolai napközi otthon, politechnikai műhely

A Csengeri Járási Tanács tanácsülésen vitatta meg a jövő évi járási községfejlesztési tervet. A felhasználásra kerülő összeg közel 5,8 millió forint, egymillióval több, mint ez évben volt. Ebből többek között 131 kilométer mezei földút javítása, rendbehozása, oldódik meg. Több, mint 5 ezer négyzetméter szilárd burkolatú út építését tervezik.

Tisztaberekén 150 személyes művelődési házat létesítenek.

Felújítást, tatarozást végeznek az urai, méhteleid művelődési házakon.

Jelentős hozzájárulást biztosítanak sportfelszerelések vásárlására, tűzoltószertárak építésére, tűzoltóruhák beszerzésére is.

Cipők — világszínvonalon

Miért csak 25000 pár?

Árvái Imre álma nem valósult meg. Motorszerelő szeretett volna lenni, mégis cipőfelsőrész készítő lett. A motorszerelő Fux cég és Kupecz- ki Zsi gmond cipészüzlete szomszédos volt. Mikor Fux csődbe jutott. Árvái Imre Ku- peczkinél lett tanuló.

Ülünk az irodában és beszélgetünk.

— És milyen a sors. Régi főnökömnek, első tanítómesteremnek, az öreg Zsiga bácsinak én lettem a főnöke!

Cseng a telefon. Pillanat türelmet kér.

— Diszpozíciós számot kérünk, hogy szállíthassuk a műkorcsolya és hoki cipőket — mondja a kagylóba.

Itt gyártják ezeket a Nagy- kállói Cipész Ktsz-ben, exportra.

— Könnyen lehetséges, hogy a nyugatnémet Schneldorfer, a híres korcsolyázó és Kilius Marika partnere, Baumler, az általunk készített és felszerelt cipőkben futották a köröket az Európa és világbajnokságon — jegyzi meg. — A sportcipők készítésére specializáltuk az üzemünket. Szállítunk az NSZK-ba a Hansbalzer cégnek. Hollandiába a Pingvin sport nagykereskedelmi vállalatnak és Dániába a Nordhandel cégnek. Ebben az évben 21 500 párat rendeltek.

Az angol gyártmányú korcsolyákat itt szerelik fel a cipőkre, s aztán szállítják el. Érre a célra külön részleget alakítottak a kállóiak.

— Kinek az ötlete volt?

Szerénykedve megkerüli a

választ.

— Kísérleteztünk mi mással is. A svédek részére gyártottunk lovaglócsizmákat, de nem volt gazdaságos.

Ezután gondolt arra Árvái Imre. a ktsz fiatal elnöke, mi lenne, ha a hoki és a korcsolyacipők gyártásával próbálkoznának. És sikerült.

— Fiatal segédként kerültem a fővárosba. Dolgoztam a Sirály-féle sportüzemben, s itt ismerkedtem meg ezek gyártásával. Nem volt könnyű a dolgunk. Egyenként kellett megtanítani az embereket erre az új szakmára. De igyekezett mindenki. Bár sokan mondták kezdetben: „ráfizetünk”, „csődbe jut a ktsz”. De azért rám bízták, hogy csináljam, ha egyszer belefogtam.

Vajon miért bíztak Árvái Imrében? Elsősorban azért, mert ő is alapító tag volt. Vele együtt kezdték a munkát. ö volt az első műszaki vezetője a ktsz-nek. Helytállt mindig. S ezért 1956-ban elnöknek választották. És nem csalódtak benne soha.

\ — Tavaly gyártottuk az

első 5000 pár férfi korcsolyacipőt. Nagyon drukkoltunk, elfogadja-e az ARTEX, á külkereskedelmi vállalat. S nagy

lönleges kaptafákról, melyekből egy sem volt. Ma már 1800 pár van ebből is. s nem jönnek zavarba.

Munkában az aljazó részleg.

volt az öröm, amikor közölték velünk, hogy ránk bízzák a többi megrendelést is.

És 1963 óta a legkényesebb külföldi igényeket is kielégítve egyedül az országban a kállói ktsz gyárt férfi korcsolyacipőket. Sok utánajárást követel a különböző anyagok beszerzése. Nem szólva a kü— Igazán kényes munka, de a keresetre sem panaszkodunk. Minden kapacitásún^ kát a sportcipők készítésére fordítanánk legszívesebben. Az ARTEX benne is volna, de az OKISZ nem engedi. Csak 25 000 pár hoki és férfi korcsolyacipő gyártására kaptunk engedélyt.

Érdemel lenne gondolkozni, nem lenne-e helyesebb, ha ez az üzem csak ezt készítene. Van már rutinjuk, tapasztalatuk.

S, ha csak hoki és korcsolyacipőkről van is szó, a kallói ktsz világszínvonalon termel.

F. K.

A kész Cipőkre felszerelik a megrendelő által szállított korcsolyákat, s utána már csak a csomagolás következik.

Foto: Hammel J.

Bács megyei kertészek Szabolcsban

A Hazafias Népfront Bács megyei bizottsága szervezésében 35 tagú, fiatal szakemberekből és termelőkből álló küldöttség látogatott hétfőn, országjáró tapasztalatszerzési körútja során Szabolcs megyébe. A vendégeket a HNF megyei bizottsága fogadta és kalauzolta. Megismerkedtek a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet újfehértói gyü- mölcsnsmesítő osztályának eredményeivel, megtekintették a Nyíregyházi Kertészeti Technikum Ilona-tanyai tangazdaságában a téli alma feldolgozását, majd a Nyíregyházi Almatárolóba látogattak el.

Ezután a Bács megyei szakemberek Tokaj-Hegyaljára utáztak.

Fej, vagy írás?

Nagyarányú villanyhálózat bővítést végeznek Csengerben és Tyúkodon.

A két községben összesen 9 kilométer vezetéket építenek, s ezzel 750 új fogyasztó nyer bekapcsolást.

Nagygécen és Rozsályban 26 ezer forint értékű parkfelújítást végeznek. Űj mélyfúrású közkutat kap Zajta, Császló.

Hermánszegen és Számos- becsen törpe vízmüvet létesítenek,

Gacsá'.yban jelentős hozzájárulást nyújtanak a szennyvízlevezető csatorna építéséhez.

Csengerben épületet vásárolnak az iskolai napközi otthon céljára, Komlódtötfalu- ban pedig hozzákezdenek egy 50 személyes óvoda építéséhez. Csengerújfaluban egy tanulócsoportos politechnikai műheiy létesítéséhez nyújtanak segítséget. Földfeltöltési munkákat végeznek a porcsal- mai új iskola környékén. Nyolc községben jelentősen bővítik a könyvtár állományát

Vetéshez készülődted, az ' ígéret Tsz-ben. Megállapodtak, hogy melyik táblába mi kerüljön, és szép sorjában, annak rendje és módja szerint elvetettek mindent. Csupán egy darabka föld maradt vetetlenül, de a vezetők sehogyan sem tudtak megegyezni, mit vessenek bele, hiszen a termeltető vállalatok a népgazdasági érdek mellett kardoskodva, kétszer annyi területre is szerződtek volna, mint amennyi földje volt a szövetkezetnek.

így aztán a föld egy ideig parlagon maradt. Azaz maradt volna, ha a Gumipityr pang Termeltető Vállalat meg nem szimatolja, s ki nem küldi emberét. Ez beszélt az elnökkel a pitypangtermesztés nemzetgazdasági fontosságáról. Az elnök aláírta a szerződést.

Az emberek éppen vetni akarták a retket, amikor megérkezett az elnök.

— Álljanak meg! Fontosabb a pitypang. Valutát

hoz a népgazdaságnak —

mondta és elment.

Alig érkezett vissza a központba, az irodában már várta a Négylevelű Lóherét Exportáló Vállalat kiküldötte: Ez ecsetelte előtte a lóhereexport jövedelmezőségét, mire az elnök így válaszolt.

— Nem vagyunk mi olyan elmaradottak, szakikám! Támogatjuk mi a népgazdaságot. Meglátja, olyan négyle- velü lóherét termelünk, hogy megcsodálják még Kuku- tyinban is.

— Akkor a prémium sem marad el — bíztatta a kiküldött és az aláírt szerződéssel távozott. Az elnök sietett a határba, hogy újabb utasítást adjon.

— Álljanak meg a vetéssel emberek! Nem pitypangot, hanem négylevelű lóherét kell vetni. Ez a felsőbb érdek.

A darabka vetetten területről időközben tudomást szerzett a járás is. A következőt táviratozták az ígéret Tsz elnökének: „Járásunk

tervéből hiányzik még öt hold sárgarépa vetése. Ez pedig nagyon fontos, mert különben a jövő évi fülyülé- si tervünk forog veszélyben".

— Az áldóját! Már a fü- fütyülési terv teljesítése is tőlünk függ — mondta az elnök és indult a határba, hogy a mégfelsöbb érdeknek eleget tegyen, amikor az agronómus beszólt az irodájába, hogy keresik a megyétől.

— Azért jöttünk elnök kartárs, hogy a bevetetlen terület hasznosításáról tárgyaljunk — mondta a megyei ember. — Felhatalmaztak, hogy közöljem önökkel, abba a földbe mindenképpen paszulyt kell vetniök, mert az ország csak így tudja teljesíteni a Lappfölddel kötött szerződését.

— Mi a szívünkön viseljük az ország gondját. ígérem, kihúzzuk a csávából a népgazdaságot. Olyan paszulyt termelünk, hogy hét nyelven fog beszélni — mondta az elnök és kihajtott a határba.

Az emberek már várták. A föld végében zsákokban ott állt vetésre előkészítve a pitypang, a sárgarépa, a lóhere, a bab, hogy válasszon belőlük az elnök a legfőbb érdek szerint.

— Mire várnak emberek?

— A legújabb utasításra.

— Tudják mit? Döntsön a szerencse. Itt van ez a forintos, látják? Feldobom. Ha fej, vessenek pitypangot, ha írás, legyen e földben pa- szuly.

Es a levegőbe dobta az egyforintos pénzdarabot.

Farkas Kálmán

MEGJEGYZÉS;

Elkerülhető akadályok kis lakásépítkezésednél

Már-már frázisnak tűnik, ha valahol olvassuk, vagy halljuk: új házsorok nőnek ki a földből máról holnapra. Sí uan természetesnek tartják ezl. s valójában az is, hiszen mind több ember el- p ■ '-nya lett a kertes családi ház, az összkomfort. i . iietne gyorsabban,

olcsóbban építkezni? Mert függetlenül a meglévő eredményektől elég sok elkerülhető akadálya van még megyénkben a kislakásépítésnek.

Fülöp József, a tiszalöki TÜZÉP-telep vezetője figyelmeztetett például a napokban egy értekezleten: változtatni kellene a kislakások típustervein. Nem eléggé bő a választék, nem igazodik a tájjelieghez, ráadásul túl sok vasszerkezetet tesznek szükségessé ezek a tervek. Nemcsak a beszerzésük a probléma, hanem az is, hogy falun ma még nem általános az igény a vasszerkezetek iránt. Ehhez kapcsolódó probléma a rapszódikus anyagszállítás. Igaz ugyan# hogy jelenleg szerződést köthetnek az építtetők a szükséges anyagra. Nem könnyíti azonban minden esetben a kivitelezést ez a módszer sem, mert az ipar gyakorta két-három hónapos késéssel szállít. Ugyancsak hátrányos helyzetbe hozza a falusi la-. kásépítőket a jelenleg érvényben lévő differenciált árrendszer, melynek nyomán a téglát például egyik faluban drágábban lehet megvásárolni, mint a másikban.

A nyíregyháziaknak évek óta húzódó és nehezen megoldódó telekproblémája is van. A helykijelölés túlságosan sokat várat magára, időközben az építtetők is kedvüket vesztik. Tanulságként felhozhatjuk a Nyíregyházán épülő KISZ-lakótelep esetét is: a kivitelező kisipari szövetkezet heteken át tized- rangú kérdésként tekintette az építkezést, amelyhez pedig nagy reményeket fűznek megyeszerte. A munkák elhúzódása miatt az a veszély jelentkezett, hogy nem tudják tél előtt vakolni az új építőanyagból készített falakat, s a fagy mérhetetlen károkat okoz. Most „hajrával” igyekeznek megelőzni a bajt.

Világjelenség a lakáshiány# indokolt tehát a legtöbbet tenni megszüntetéséért, örömmel tapasztalhatjuk, hogy az Országos Takarék- pénztár egyre jobban felkarolja a saját erőből építkezőket, s ma már szinte valamennyi hiteligényt ki tudnak elégíteni. Sőt, olykor kínálják is a lehetőséget, mint legújabban tapasztalható az ifjúsági lakótelep-akció ki- szélesítésénél. Éppen ezért indokolatlan, hogy a járási KISZ-bizottságok nem sietnek megragadni az alkalmat, nem igyekeznek kedvező feltételekkel lakáshoz juttatni az ifjú házasokat, akiknek pedig megvolna a szerény anyagi alapjuk az induláshoz. A falvak, járási székhelyek fejlesztési, településrendezési tervében pe- dik jól beillenének ezek az egyemeletes, négylakásos épülettömbök, s a fiatalok társadalmi munkavégzésével sem lennének különösebb gondok.

Angyal Sándoí

9

1961. október 27.