Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

Heti étrend­javaslatunk, Hétfő ebéd: Zellerleves, bir- rapörkölt burgonya, alma kör­te. Vacsora: Hidegsonka, tormá­val, citromos tea; Kedd ebéd: Káposztaleves sóiba sszái, almásrétes. Vacsora: Tükörtojás, tejes­sávé. Szerda ebéd: Zöldséges bab­eves, rántotthal pirított bur­gonyával, csalamádé. Vacsora: Halászlé. Csütörtök ebéd: Húsleves, paradicsommártós, főtt marha- iús, burgonya, szőlő. Vacsora: Körözött juhtúró, zöldpaprika, boróstea. Péntek ebéd: Számyasapró- ék leves, töltött csirke, rizs, meggy befőtt. Vacsora: Ugyanaz. Szombat ebéd: Hamisgulyás- teves, fánk. Vacsora: Disznósajt, zöldpap­rika, citromos teái Vasárnap ebéd: Csontleves, sertésborda elzászi módra, hagymás törtburgonya, arany- galuska. Vacsora: Tojáslepény sajttal, kakaó. Hogyan ke?! elkészíteni a sertésbordát elzászi módra? A sertésbordát natúron le­sütjük és saját pecsenye levé­ben fedő alatt .melegen tart­juk. Közben elkészítjük az el- íászi párolt káposztát a kö­vetkezőképpen: Szalonnát kockára vágjuk — megpirítjuk. Beletesszük az ap­róra vágott hagymát és meg- íonnyasztjuk. Közben kömény­magot adunk hozzá és a víz­ben kimosott káposztát. Meg­sózzuk, rövidlére engedve pu­hára pároljuk. A virslit lehá­mozzuk karikára vágjuk. A sertéshús zsírjában megforgat­juk. Nem pirítjuk! Tálalásnál a sertésbordára izórjuk az elzászi párolt ká­posztát, majd erre a virslit. Az egészet pecsenyelével leöntjük. Köretnek, hagymás törtburgo­nyát adunk. A káposztát bor­ral, vagy sörrel is párolhatjuk Tóth Zoltán a nyíregyházi Utasellátó vezetője. Kozmetikai tanácsadás: A masszá mint gyógymód A masszázs a legrégibb ‘gyógymódok közé tartozik. Már a régi kínaiaknál és in­dusoknál is találunk rá uta­lási A régi egyiptomiak illa­tos olajokkal kenték be tes­tüket, de az olajat nem gyógy­szerként használták, hanem mert kellemesen hat a testre. A görögök és rómaiak a sportolók és tornászok eseté­ben alkalmazták a masszázst. A középkorban a hivatalos orvosi álláspont gátat vetett e gyógymód fejlődésének, s csak a tizennyolcadik szá­zad közepétől tartották ismét a masszázst a megelőző egész­ségvédelem eszközének, de megint csak a sportolók ese­tében. Az utóbbi időben a masszázs önálló serkentő gyógymódnak bizonyult, kü­lönféle esetiekben. A masszázs célja a bőr fo­kozottabb vérellátása. Masz- szírozni mindig az anatómiai szempontból egésznek számí­tó testrészt kell, mégpedig a szív irányában haladva. Az egész test masszírozása ese­tén figyelembe kell venni egyes olyan megbetegedése­ket, amelyeken a masszázs esetleg ronthat. Ilyenek pél­dául a különféle bőrbajok, a hőemelikedés, a fertőző beteg­ségek, a gyulladások, a visz- szér-megbetegedés, a vér-, a szív- és az érmegbetegedések, a cukorbaj, stb. A masszírozás bizonyos mozdulatokból áll, mint ami­lyen a simítás, dörzsölés, gyú­rás, ütögetés, rázás (vibrá­lás). A kozmetikában is al­kalmazzák ezt a masszírozási módot, főképp a kozmetikai intézetek dolgozói foglalkoz­nak vele. Az egyszerű, úgy­nevezett automasszázst ki-ki maga elvégezheti. Segítségével fokozhatják az arcbőr vérel­látását, de nem pótolhatják vele a kozmetikai intézetek­ben alkalmazott szakszerű masszázst. Az arcmasszázst úgy vé­gezzük, hogy ujjaink hegyé­vel a szív irányába haladva, simogatásszerűen masszíroz­zuk az arcunkat. Hogy a masszázs hatásosabb legyen, a zsíros arcbőrre alkoholos oldatot, a száraz arcbőrre zsí­ros krémet alkalmazunk. A zsíros arcbőr alkohollal való lemosásakor jó hatása van a gyúrásnak is. Ujjaink­kal a bőr ráncait széthúzva, kinyomjuk a faggyúmirigyek­ből a felgyülemlett fagy- gyút. A masszírozás iránya ebben az esetben is olyan, mint előbb. Száraz bőrnek jót tesz az ütögetés. Ezt úgy végezzük, hogy hol az egyik, hol a másik kezünk kissé behajlífott ujjaival ütögetjük az arcunkat. Jó, ha az automasszázst az arc krémezésekor is alkal­mazzuk, s hogy hatásosabb legyen, az előírt módon vé­gezzük, hogv elősegítse a vér­keringést. Ha nem vagyunk bizonyosak benne, hogyan és mikor alkalmazzuk a masz- százst, inkább kérjünk taná­csot szakembertől, mert a nem megfelelően alkalma­zott masszázs többet árt, mint használ. . &Z CL dinat Délutáni szövetruha, karcsú­sító szabásvonallal, molett Ha­láloknak igen előnyös a hasz­nálata. Jártunkban, keltünkben sok­szor megcsodálunk egy-egy szép virágoskertet, pázsitos udvart, ami barátságossá és vonzóvá teszi a családi házat. Ilyenkor, a szép láttán, nem is gondolunk arra a sok munká­ra, amit egy kiskert gondozása kíván. A kertészkedő háziasszony már az őszi hónapokban gon­doljon kertjének tavaszi pom­pájára. Ilyenkor az elnyílott begónia, szalvia után a talajt meg kell munkálni. A felásott, megforgatott földet érett trá­gyával hintsük be, utána el­igazítjuk. A virágágyakat két­nyári virágokkal, árvácska, százszorszép, nefelejts palán­tákkal ültessük be, mert ezek a szabadban is áttelelnek. Az árvácska és százszorszép, a kí­vánt öntözéssel, már az őszi kertben is kedves szint ad. A hagymás virágok is ilyen­kor kerülnek a földbe, ezek azonban nem kívánják a trá­gyázott talajt. A jácint, a tuli­pán és nárciszhagymákat tíz- tizenkét centiméter mélyre ül­tetjük, ahol öntözés nélkül várják a március végét, hogy újra virágot hozzanak. Minden ' nrágoskert magán viseli kertészének, gondozójá­nak ízlését. A színek Összhatá­sára a legszebben viruló virá­gok között is vigyázni kell. Ezért a virágágyaknak tégla­sor. vagy szines cserepek he­lyett a zöld pázsitszegély szebb keretet ad. Magassága és impozáns vi­rága miatt a kert távolabbi részében virít a dália, s így érvényesülni hagyja a kisebb termetű virágokat, az őszi­rózsák krizantémot. A dália és kánaféléket októberben ássuk ki a földből, s a gu­mók felett arasznyi szárat hagyva tegyük telelőre száraz verembe, vagy pincébe. A kertek nemes és dekoratív virágait, a babarózsát és a ma­gastörzsű rózsafát is, — gon­dosan készítsük a télre. Októ­ber végén, november elején hajtsuk le a rózsafák koronáit, hogy vastag földréteggel ta­karva megvédjük a fagytól. A bokorrózsák tizenöt—húsz cen­timéter magasan feltöltött földkupac alatt alusszák téli álmukat. N agyanyó Az előszoba ajtaja csettenve :sapódott be. A lépcsőn még íallani lehetett a távolodó lép- ,eket, aztán csend lett. Csak a izobából szűrődött ki vidám :enével tarkított párbeszéd a elevízió esti műsorából. Az »regasszony folytatta a moso­gatást. Miközben a késeket lörzsölgette fényesre, arra gon- ioit, hogy ma tulajdonképpen torán végez. A fiatalok mozi­ba mentek, a sietősen bekapott /acsora után pedig kevés a szennyes edény. Bezzeg tegnap ilyenkor! A nenye, meg a kislány alig jyőzték hordani a tányérokat, i tálakat a vendégek után. És iresen maradt mind, mire visz- szakerültek a konyhába. Az jgyiken árválkodott ugyan há- om szelet hús, de a fiatalasz- szony sietve közölte: — Mama, ezt holnap elvisz- ;zük tízóraira. Még jó, hogy íppen három darabot hagyták! — Ebből a megjegyzésből pe- lig tudnivaló, hogy a mara- íékhoz hozzányúlni tilos. Az öregasszony nyelt egyet, kistányérra tette a húst és el- uosta az edényt. Egy vidám nenyecske segített kihozni a 'eketéscsészéket. Miközben ott urgött a konyhában, azt mondta: — Nagvmama, miért nem jön be közénk? — És olyan mozdulatot tett, mint aki most mindjárt karonfogja és beve­zeti a társaságba. Ám a me­nye gyorsan közbeszólt: — Mama jobb szeret ide- kint... Milyen sokszor bántotta így... És legtöbbször a gyerek előtt. Ö persze, minél idősebb lett, annál kevésbé engedel­meskedett. — Mert a mama nem tud tekintélyt tartani! — állapítot­ta meg a menye, valahány­szor panaszkodott a kislányra. Néha szólt a fiának. Ha négyszemközt voltak, • Jóska igazat adott neki. Hanem a felesége előtt... Eh... — Az öregasszony keserűen legyin­tett. Elrákta az edényeket, az­tán fel törölte a követ. Felvette a tisztábbik kötényét és be­nyitott a szobába. A kislány egy karosszékben kuporgott és bűvölten meredt a televízióra. Filmet közvetí­tettek, s a kép most éppen vad dulakodási jelenetet mu­tatott. Nagymama csöndben figyelte egy percig. A tv-re nézett, onnan a gyerek kipi­rult arcára, izgatottan vibráló szemére. A filmen valaki kést rántott. Egy no sikoltott ré­mülten. A gyerek keze görcsö­sen markolta a szék karfáját. — Zsuzsika... — szólította halkan nagyanyó. A kislány nem felelt. — Zsuzsikám... — mondta másodszor is és hozzátette: Menj aludni kislányom. Ké­ső van... Ez a film felnőttek­nek való. Zsuzsi idegesen ránézett, az­tán intett az ujjával, hogy csönd legyen. Lövés zaja hallatszott, valaki a földre zuhant. A kislány ijedten kapott az arcához. Nagymama a készülékhez lépett. A gombon volt a keze, hogy kikapcsolja gépet. — Ne! Ne merészelje! — ki­áltott rá a lány. S csattogott a hangja: — Addig nézem, amíg akarom! — S még valamit mondott, ami már nem a gyer­mek gondolata volt. — A tv a miénk! Nagymama is a mi ke­nyerünket eszi... Csöndesen kifordult az ajtón. A konyhaasztal sarkán kis da­rab papírra írt a fiának: „Ne haragudj, kicsordult a pohár... A gyerek csak azt mondta, amire tanították... Aztán el­kezdte, amire annyiszor gon­dolt. Levette a pongyolája övét és hurkot kötött belőle. A fo­gasra ügyeskedte az öv hosz- szabbik szárát. A selyem nem feszült eléggé, kevéske levegőt engedett nagy­anyó tüdejébe. Élt, amikor a menye ráta­lált. Jóska az ölében vitte az ágyig. A szomszédasszony a szíve tájékát dörzsölgette, va­laki orvosért szaladt. A me­nye sápadtan hajolt föléje. — Én a tv-t néztem és ak­kor nagymama kiment... — hadarta Zsuzsi. Az orvos fejcsóválva tapo­gatta az öregasszony pulzusát. — Ha pár perccel később ér­keznek, akkor... — mondta foj­tott hangon. — Ilyen botrányt — szólalt meg a menye. — És a gyerek előtt! Odakint koppant valami. A fogas kilazult a helyéből. Az zuhant alá a konyha kövére. A seiyemöv ott tekergeti körü­lötte. Olyan volt, mint valami óriási kérdőjel. Szekeres Ilona A becsület jutalma (Lengyel népmese) Valamikor réges-régen, a tarnowi hegység rézbányájá­ban nehéz megbízatást ka­pott a bányamestertől egy fiatal bányászlegény. Addig törte a fejét, hogyan birkóz­zon meg a hatalmas érc­tömbbel. amíg megéhezett. Evés után majdcsak ki­találok valamit — gondolta és hozzálátott az ebédjéhez. Egyszeresük megjelent előtte 1 egy egérke és szemével majd­nem átfúrta a legényt. Meg­sajnálta a bányászfiú a kis állatot és egy falatot dobott .neki is, de a kisegér csak nem tágít. A következő fala­tot is megosztotta vele, aztán így szólt: — Nekem sincs több, kis­egér, holnap gyere újra. Az egérke úgy eltűnt, mint­ha a föld nyelte volna el. a legény előtt hirtelen egy ba­rátságosan mosolygó törpe állt. Segítettél rajtam, most én segítek neked — mondta és tanácsot adott a bányásznak, hogyan fúrjon nyílást az érc­tömbbe úgy, hogy a robban­tás eredményes legyen. — A robbantásnál már nem tudok neked segíteni, de ne feledd, hogy a munkát még ma be kell fejezned. Jószerencsét! A bányászlegény és társai munkához láttak. De alig­hogy befejezték, hatalmas ro­bajjal összedőlt az ácsolat. A bányászokat azonban el­kerülte a halál. — Nálatok halandóknál van egy közmondás — mond­ta a manó — „közös lónak túrós a háta”, de azért én mégis megpróbálok közös­ködni veled. Ezentúl meg­osztom veled a keresetem. Volt miben Osztozni, hisz a kincstárnokA.örpe mérhe­tetlen sokat keresett. A há­ny amester egyik ámulatból a másikba esett, hogy milyen ügyes és milyen szerencsés ez a legény. A fiatal bányász lelkiismeretesen megtartotta szavát, s a megállapodás sze­rint két részre osztották a keresetet. Egy alkalommal egy petákkal véletlenül töb­bet kapott, de a legközelebbi találkozáskor visszaadta a manónak. — Látod, te bányászle­gény, az életben először ta­lálkoztam olyan emberrel, aki a szavát megtartja. Ezért gazdagon megjutalmazlak... A törpe intett a kezével es a földön fekvő hatalmas érc­rög rúdarannyá változott. — Ez a tied, de egyet jól. jegyezz meg: pénzedet csak tisztességes dolgolcra kelthe­ted; ha csak egy garast is ál­dozol az emberiség kárára, gazdagságod azonnal elmú­lik. Jószerencsét. A bányászlegény megfo­gadta a manó tanácsát és máig is jólétben él, ha meg nem halt, (Fordította: Szilágyi Szabolcs) GYERMEKREJTVÉNY — Tokiói jelentés — Vízszintes: 1. A tokiói olim­pia egyik aranyérmes magyar együttese (a 8. számú kockában kétjegyű mássalhangzó). 12. ^.Sámuel, magyar király. 13. Időjelző készülék. 14. Lúd, gye­reknyelven. 16. Sír. 17. Indusz- triális. 19. ...a nádasban: híres Benczúr festmény. 20. Tág, la­za. 21. Vissza: Ennek az állam­nak szenátora az amerikai „ve­szettek” feje. 23. ...-fül mérgé­ben. 24. Vízisportot űző. 27. Bi­zonyos dolgok harmonikus sor­rendje. 29. Őrizd, vigyázd. 30. Vidáman. 32. Annához hasonló női név. 34. RÄI. 35. Díszes, vá­logatott. 37. Járma. 39. Nikkel vegyjele. 40. Római 51. 42. Ret­tent, ébredt, ijedten felriadt. 45. Tengeri ragadozó halóriás. 47. MRS. 49. Táró, kitáró. 51. Fogához veri a garast, smucig. 53. Eszes. 54. Kettérepeszt. 56. „O... mio”, ismert olasz sláger. 57. Vízinövény. 59. E helyen + eledel. 62. Római 11. 63. Észak-afrikai arab állam. 65. Daganat. 66. Félig teker!!! 67. Sokat érő valami. 69. Víziállat. 70. Negyedik aranyérmünk „.érdeme. Függőleges: 1. A súlylökés magyar bronzérmese (utolsó két kocka nélkül). 2. Becézett Ibolya. 3. Fordított névelő. 4. Ilyen tököt használnak a borá­szok. 5. Menyasszony, -f- Zs. 6. Kisbárány. 7. Alumínium vegy­jele. 8. Bolha teszi. 9. Csak részben kiabál!!! 10. Az ókori Karthágó népe. 11. Kerti mun­kát végez (—’), 15. „.kezdődött a magyar olimpiai sikerek so­rozata. 17. Ba, -be, németül. 18. Perzsiái. 20. Fővárosunk egyik felén. 21. Géza betűi ke­verve. 22. Éppen csak hogy. 23. Csapadékféleség hideg idő­ben. 25. Téli sport 26. ÖAKR. 28. Kiváló tüzelő- és szerszám­fa, 31. Nem, németül. 33. Visz- sza: fájdalommal járó. 36 SAYE. 38. Papa 41. Füzetei. 43. Nem teljesen tisztafejű. 44. Azonos mássalhangzók. 46. Juhhodály. 48. Segélykérés nemzetközi jele. 50. ÓÖTUGC. 52. Rangfokozatot jelent 55. Szörnyű. 58. Kató. 60. Szalon­nafajta, melyet paprikásán, fokhagymásán készítenek el. 61. Ő, németül. 63. Energia. 64. Egy pár. 66, Hajó orra. 67. Saját személyem. 68. Szikla. 69. Feltételező szócska. Megfejtendő: vízszintes 1, 70. függ. 1 és 15. Múlt Heti megfejtés: Voszhod űrhajó — Komarov — Jegorev — Feoktyisztov. Szarka Irén Kisar, Kurucz Gyurika Nyíregyháza, Bihari Hona Kótaj, Zoltai Zoltán Üj- fehértó. 1964. október 26. rr Ősz a kiskertben

Next

/
Thumbnails
Contents