Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

HOUTij||44 tfKjűurasf Üj szakaszához érkezett a százéves „Báni** rekonstrukciója Napi tizenöt tonna olajjal több! Megkezdte próbaüzemelését a nyírbátori extraháló Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Mun- ségának első titkára beszá- A Központi Bizottság a beszá- káspárt Központi Bizottsága molt a Szovjetunió Kommu- mólót egyhangúlag tudomá- október 23-án Ülést tartott, pista Pártja és kormány« ve~ sül vette és úgy döntött, hogy Az ülésen Kádár János elv- zetésében bekövetkezett váltó- e kérdésben elfoglalt egysé- társ, a Magyar Szocialista zásokról, illetve azok hazai ges állásfoglalását határozat- Munkaspárt Központi Bízott- és nemzetközi visszhangjáról, ként nyilvánosságra hozza. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága október 23-i ülésén foglal­kozott a Szovjetunió Kommunista Pártjának <_$ a Szovjetunió kormányának vezetésében beállott személyi változásokkal, azok hazai és nemzetközi visszhangjával. Meghallgatta a Szovjetunió Kommunista Pártja október 14-i Központi Bizottsági Üléséről kapott tájékoz­tatót, megerősítette e kérdésben pártunk ré­széről már elhangzott megnyilatkozásokat, álláspontját a következőkben foglalta össze: A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága a kapott tájékoztatás alap­ján megérti, hogy N. SZ. Hruscsov elvtárs, — aki jelentős érdemeket szerzett a szocia­lizmustól idegen személyi kultusz leleplezé­sében, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusa történelmi jelen­tőségű vonalának kimunkálásában, a bé­kéért és a nemzetközi biztonságért folyó harcban — a gyakorlati munkában már nem tudott eleget tenni azoknak a feladatoknak, amelyek magas pozícióiból reá hárultak. Sajnálatos módon vezetési módszereiben hi­bák adódtak, kora és egészségi állapotának romlása miatt ezek növekedtek A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága a világ haladó erőivel együtt nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nyomatékosan hangsú­lyozza, hogy politikája a jövőben is változat­lanul a, XX. és XXII. kongresszus, a kom­munista- és munkáspártok 1957. és I960, évi nyilatkozatai alapján áll, folytatja a harcát a kommunizmus építése programjának vég­rehajtásáért, a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom egységéért, a békéért, a békés egymás mellett élésért. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága ez alkalommal is kifejezi teljes bizalmát a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága iránt. Üdvözli L J. Brezsnyev eivtársat, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első titkárát és A. N. Koszigin elvtársat, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökét, akiket mint a kommunizmus és a béke ügyének régi har­cosait, a XX. kongresszuson kialakított poli­tikai vonal kimunkálásának részeseit és kép­viselőit ismerünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága mélyen meg van győződve, hogy a magyar és a szovjet nép megingatha­tatlan barátsága, a két párt és a két kor­mány szoros együttműködése a jövőben még tovább erősödik. Pártjaink egyetértése, né­peink barátság« szilárd elvi alapokon nyug­szik. Változatlanul az internacionalizmus egyik fő mércéjének tekintjük az első szocia­lista államhoz, a Szovjetunióhoz való vi­szonyt, A Magyar Szocialista Munkáspárt töret­lenül folytatja tovább eddigi politikáját a XX. kongresszus eszméi, az 1957. és 1960. évi közös tanácskozásokon elfogadott okmányok szellemében, a békés egymás mellett élés megvalósításáért, a békéért, a társadalmi ha­ladásért. Pártunk folytatja következetesen munkáját és harcát a vni. kongresszus ha­tározatainak megvalósításáért, a szocialista demokrácia további fejlesztéséért, a szocia­lista nemzeti egység kialakításáért. Minden erővel dolgozunk gazdasági és kulturális épí- tómunkánk újabb sikereiért, a szocializmus teljes felépítéséért Több mint tízmillió városfejlesztésre A Nyíregyház! Városi Ta­nács szopibaü ülésén megvi­tatták és jóváhagyták a jövő évi költségvetési és községfej­lesztési tervet. Az elkészített program szerint 1965-ben 10,5 millió forintot költenek Nyír­egyházán városfejlesztésre. A lakosság az előzetes felméré­sek szerint 800 000 forint ér­tékű társadalmi munkával támogatja a tervezett célok megvalósítását Hatmilliót költenek gao- dasági, illetve kommuná­lis létesítményekre. Ebből újabb öt utcát aszfaltoz­nak, ugyancsak öt utcá­ban építenek járdát és 4 utcában bővítik a villany- hálózatot. A város északi részén 60 személyes böl­csőde építését fejezik be, a nyugati oldalon 60 szemé­lyes bölcsőde építéséhez kez­denek- Ezenkívül még 60 személyes, óvoda létesítését tervezik, megkezdik g borbá­nyai külterületi művelődési terem építését. 1 300 000 fo­rintot költenek a Sóstó fej­lesztésére, s községfejlesztési alapból három egyetemi hall­gatónak adnak ösztöndíjat. A város kulturális életében és a művészi ízlés fejleszté­sében jelentős szerepet tölt be a néhány éve átalakított színház, amelynek rendezvé­nyei népszerűek és közkedvel­tek a dolgqzók kőiében. Az év első kilenc hónap­jában pl. — a szabadtéri színpadévá! együtt — 100 előadást tartottak, több mint 50 000 néző előtt. Az idén tovább nőtt az ér­deklődés a színházi bérletek iránt A színházban több tár­sulat vendégszerepei, s így évenként 30—35 új művet mutatnak be. Műsorpolitikai szempontból ez előnyösebb, mintha saját társulata lenne a városnak. A városban működő megyei felnőtt könyvtárnak csaknem 2500, az ifjúsági könyvtárnak 1300 olvasója van. Ez a szám minden bizonnyal tovább nö­vekedne. ha a könyvtár meg­felelő helyiséghez jutna éa megszűnne a mostani zsúfolt­ság. A városi könyvtárnak a tanyavilágban és a külső pe­remvidéken 26 egysége műkö­dik. Szolgáltatásait csaknem 4000 olvasó veszi igénybe. A városi dolgozók rendsze­res filmvetítések, tárlatok megtekintésével, ismeretter­jesztő előadások meghallgatá­sával elégíthetik még ki szó­rakozási igényüket, illetve gya­rapíthatják ismereteiket, Az érdeklődés azonban már oly nagy, hogy a színház kivételével a mű­velődési intézmények a megnövekedett igényeket nem tudják kielégíteni, bővítésre szorulnak. A tanácsülés határozatot fo­gadott el s kulturális tevé­kenység további javítására, a szükségletek jobb kielégítésé­re. A tanácsülésen megemlé­keztek a város felszabadulá­sának 20. évfordulójáról is. Ünnep; beszédet dr. Ördögh János, a városi tanács vb. el­nökhelyettese tartott. (Munkatársunktól): Megkezdte részleges próba- üzemelését a Nyírbátori No- vópyolajipari Vállalat legfia­talabb részlege, az extraháló­üzem. A százéves gyártelep rekonstrukciója ezzel új sza­kaszhoz érkezett. Az extrahálóüzem építését 17 millió forintos költséggel az elmúlt évben kezdték és az ÉM. Szabolcs-Szatmár megyei Építőipari Vállalat dolgozói vállalták, három hó­nappal a határidő előtt át­adják üzemeltetésre. Az épí­tőipari vállalat dolgozói tel­jesítették vállalásukat. A Nyírbátori Növényolajipari Vállalat igazgatója az új üzem jelentőségével kapcsolatban elmondotta: „ napraforgó ma hagyományos feldotgzása a csigasajtolók minden korsze­rűsége ellenére sem tökéletes extrahálás nélkül. A sajtolás után a mag „pogácsában” ugyanis több, mint hét száza­lék olaj marad. Az extrahálás lényege, hogy sajtolás után a magban maradt olajat ben­zinnel kivonják, a benzint el­párologtatják, így növekszik az előrelátható olaj mennyisé­ge. Az olajgyár napi teljesítmé­nye jelenleg 30 tonna. Extra­hálással ez a mennyiség ti­zenöt tonnával növelhető. Kétszáznapos üzemeltetést véve alapul, az évi termelés háromezer tonna olajjal nö­vekszik. Az extrahálóüzem modern, berendezése korszerű, félauto­mata. A 15 fős személyzettől csak gondos, figyelmes mun­kát követel, fizikai erejüket alig veszi igénybe. Az új üzem kezelőszemélyzete, jól kép­zett szakemberekből áll, kö­zülük 9 három hónapig a Kő­bányai Olajgyárban tanulta a berendezések kezelését, a korszerű technológiát. A Nyírbátori Növényolaj- ipari Vállalat rekonstrukciója az extrahálóüzem megépítésé­vel még nem fejeződött be, jövőre készül el a nagy befo­gadóképességű raktár, és kor­szerűsítik az iparvágányt is. A vállalatra fordított ossz beruházási költség meghaladja majd a 33 milliót. A beruhá­zás nagy előnye, hogy a ter­melés növekedésével a költ­ségek alig négy év alatt meg­térülnek. Felavatták a csengeri járási művelődési házat Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet Szombaton este 7 órakor ke­rült sor a másfél milliós költ­séggel felépült csengeri járási művelődési ház avatására. Gombás Sándor elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Mél­tatta az új művelődési intéz­mény jelentőségét a járás kul­turális életében. A 300 szemé­lyes színházteremmel, klubszo­bával, olvasóteremmel és máa kisebb helyiségekkel rendel­kező művelődési házat a me­gye} művelődési szervek lát­ták el berendezési tárgyak­kal. Az ünnepélyes avatáson a helyi színjátszók, az irodalmi színpad és a csengeri paraszt­kórus adott műsort. Gépre üJ 2000 tsz-tag Az őszi munkacsúcsok ide­jén gondot okozott a traktoros- hiány Szabolcsban. A korszerű felszereléssel ellátott gépállo­másokon, állapii gazdaságok­ban és azokban a termelőszö­vetkezetekben, amelyekben nagyobb géppark, illetve kivá­ló szakember van, traktoros tanfplyamot indítanak az idén. El akarják érni rövid idő alatt, hogy a mezőgazdasági nagy­üzemek dolgozóinak legalább egyharmada értsen a gépek­hez. A termelőszövetkezetek tagjainak érdeklődése a trak­torok megismerése iránt igen nagy. Már eddig több mini kétezren jelentkeztek tanfo­lyamra. így a tervezett 1600 ú| traktoros helyett a jövő év ta­vaszán már 2000 vesz részt f termelő munkában. (Foto: Hammel) &XL ívfoitam, 251. szAm ÁRA: 80 fillér 1954. OKTÓBER 35., VASÁRNAP

Next

/
Thumbnails
Contents