Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-18 / 245. szám
PENESZLEKI ablakok A gyengébbet nem karolja fel a minden akadályon át győztesen gázoló közösség. Nagy templom, kis házak — Az szép lesz! — int az elnök a templomtoronyra. Festik. A faluban szembetűnik, hogy itt több a szalmatető, mint másutt, mert a többi faluban már csak mutatóban lehet nem cserepes házat látni. — Miből tatarozzák a templomot? — Hát az egyház. Talán nincs ilyen gazdag egyház a megyében, mint Penészleken.' Itt fizetnek a legtöbbet teme-; tésért, esketésért is. 1 — Akkor csak van miből. — Jobban van, mint azelőtt. A múlthoz képest nagy a haladás, persze, kisebb, mint a termelőszövetkezeti községekben és aránytalanul több munkával. Hiába: egyéniek. És meg kell tanulniuk élni. Van itt például olyan család, ahonnan hárman járnak el dolgozni iparba, vettek egy motorkerékpárt, szétszedték, nem tudták összerakni, ott áll kosárban. Hát vettek még egyet. — És milyen a vásárlás? — Tűrhető — válaszol a kereskedő. — Ma például húszezer forint. De leginkább a fiatalság vesz. Az idősebbek ki tudja, hová rakják a pénzt? Talán arra tartalékolnak, hogy újabb földeket vegyenek. Szakadásig dolgozzanak. A sírig. Miért? Nem tudják, hogyan lehet másként élni. Emberül. Az utca közepén földművesszövetkezeti sátor. Épp pako- lóznak. Havonta egyszer-két- szer kijönnek Nyírbátorból, ruhát árusítanak. Az ifjúságnak a jövő kell Szépek, tiszták. rendesek, értelmesek az iskolába járó gyerekek. Nem öltöznek, nem járnak különbül más községekben sem, mint itt. Ebben, ebben már van vetélkedés a szülők között. Üj, modern, szép iskola a sáros utcában. Udvarán zsenge park. Épül a napközi, áttelepítik a futballpályát. A gyerekek* szeretnek játszani. Iskola és család. Az iskolában fellebben a fátyol: megcsillan a ma tág, egyre tárulkozó világa. Otthon pedig... És fut, menekül, elkopik innen az iskolából kikerülő ifjúság. Tizenhat esztendő fölötti fiú alig akad; látogatóba jár haza, és párt választani, meri patrióta. De el. el innen, mert a múlt, a sűrű, nehéz tegnap hamar körülfonjá hínárjával. Az ifjúságnak nem kell a múlt, az ifjúságnak a jövő kell S ezt a jövőt ma még nem otthon keresik, mert nem találkoztak eddig ketten olyanok, akik egyet akarva, megvetették volna lábukat a homok és a közöny sivatagában. A kicsiny ablakok homálya mögül kijöttek, de nem vették fel a csákányt, amivel nagyobb rési vághatnának az öreg falakon Meg kell fogni a kezüket, segíteni, hogy bátran, mielőbb megtegyék az első lépést Siimti András—Sipkay Barns Az elnök Keménykötésű fiatalember. Kiejtésén még érezni, hogy ózdi. Apja bányász. Ö maga kilenc éve tanító itt, Penészleken. Két hónapja a tanács elnöke Sándor Gyula. — Valami baj volt itt, hogy csak két hónapja? — faggatjuk. — Hát igen. Az előző elnök sokmindent megengedett magának is, másnak is. A pénzügyes például lefoglalt egy adósnál egy disznót, aztán nem adott róla papírt. Hazavitték, levágták, hajnalig mulattak belőle. Nem hajtották be a ló- ádót. Csak most kezdem látni, mi minden mulasztás volt itt. — Hogy szokta meg Ózd után éppen Penészleket? — Nehezen. Arrafelé mun- káscsgládok éltek. Itt meg a homok, homok, szegénység. Mi, fiatal tanítók azért összetartottunk. A soros délelőttönként főzött a többinek. Ma is így tesznek a nőtlenek, haja- donok. összejárunk, táncolunk, szórakozunk. '— És a falu? , — Ez az. Egyéniek. Ki-ki magának. Innen hétszáz ember jár el Debrecentől Pécsig, dolgozni. Szinte minden családból valaki A négyezer hold földből háromezer sivatag. A fiatalok azért mind hazajönnek, itthon csinálják a galibát is, itthon borítják fel a családi életüket is. A nagyvárosokból csak a divatot hozzák haza, de abból is inkább azt, ami ízléstelen; csőnadrág, meg a többi™ Gyümölcsösíteni kellene. Néhány éve próba volt, megjavítani a homokot, Aj- tay-féle módszerrel. — És? — Már azt is befújta a por... — A nagyüzem meszezi a talajt. Van itt meszes föld. Bányát nyitottak. Az egyéni gazdák nem használják? — Nem. Nincs rá idejük, a nagy hajszában. Később arról beszél, hogy nagyon megszerette itt az embereket. Dolgos, jószívű nép. Mint a szegény ember általában. És sokat haladt a falu. Én tudom, aki kilenc éve figyelem. Mióta bevezették a villanyt, rengeteg a rádió. A könyvtárt egyre fejlesztjük, és ha nehezen is, megy a védőoltás a tüdöbaj ellen. — Miből él mégis a fahi? — Állattenyésztés, magkender, dohány. Meg málna, egyre több málna. Maguktól jöttek rá. Minden házban átlag három-négy tehén, háromnégy sertés. Sok baromfi. Ha nincs elég takarmány, vesznek másutt. És legeltetnek tilosban. Igyekvő nép, de ki-ki magának. Legalább valami szakcsoport kellene... és segítség. Műtrágya, gép, szakember. — Az sincs? — Nincs. Egyéni a fahl. Ve- tömagcsere sincs. Mint mondom: ki-ki magának. Rengeteget dolgoznak, haladnak is, de nagy az ára. Ezeket az emberekét még élni is meg kell tanítani... — Hol jobb, az iskolában, vagy az elnöki poszton? L A szívem visszahúz az iskolába... felnőtteket nehezebb nevelni. Az iskolaudvaron a gyerekek feléje rúgják a labdát: — Tessék visszarúgni, tanító bácsi! Itt még nem elnök. Irtják a direkttermö szőlőt Volt a faluban egy ház, ahol a bejárat után, a szoba közepén egy nagy gödör fogadta a látogatót. A gödörben hordó Abból szívták a bort. Ami szőlője van a falunak szinte mind direkttermö. A bora igen veszedelmes, mérgez, aki abból berúg, eszél veszti. Aki gyakran issza, elméjében megkárosul. Kondás György hármat elhódított a háromezer hold sivatagból... Kétarcú világ öt-hat kilométerre a falutól ki-ki földjére építette házát. Karászi Ferenc valami öt éve épített, tizenegy holdja van, mellette a testvére gazdálkodik, neki lehet vagy harminc. Tavaly vette nagyobb részét. A ház köré szalmatetős melléképületek sorakoznak, inkább kazalnak néznek ki, mint istállónak. Szűk és sáros az udvar, a nyers vályogfalak beleolvadnak a földbe. Az árokszerű nyitott kútban, a földdel színei a víz, csak hajolni kell a vízért, tetején az őszi levelek úsznak. Zavaros, szeny- nyes víz. Ebből isznak. A gazda a dohánykórót vágja. — Miért nem költözik be a faluba? — Minek? Jó itt. rtt a föld is. — De ha beteg valaki, hogy kap orvost? Sose vagyunk betegek! — Hogy jár a gyerek iskolába? — Négy osztályt járt, nem kar tovább tanulni. Az elnök mondja ezután: — Sok gyerek bukik, mert éjszaka legeltetnek, nappal alszanak az iskolában. Itt a kisgyereknek is dolgozni kell, nehéz a kenyér az egyéniek sorsában. Ez a gazda (vagy a testvére? hirtelen nem tudta megmondani a kéthónapos elnök), százezer forinttal tartozott nemrég az államnak — adóba. Nyolcvanezret töröltek, de ismét van harmincezer forint adóhátraléka. Gyönyörű a táj; sárguló nyárfacsoportok, ligetek, legelők és dércsókolta virágzó dohányföldek. A tanya megbúvik a bozótosban. Vagy harminc évnyi elmaradás búvik meg vele, földéhséggel, magányos küzdelemmel. — A szocializmus nem amerikai nagybácsi — mondja Sándor Gyula. — A lehetőség nyitva van, hogy mindenki emberien megéljen. De valami nagy dolog kellene, felrázni itt az embereket, feltámasztani igényüket, és... igen, termővé tenni a háromezer hold sivatagot. Termővé tenni az emberek fejében a gondolatot: hogy ne legyenek egymással szemben ennyire közönyösek. Mert mi ez, ha nem közöny? Közöny, ami ittragadt a múltból, ami még mindig bilincsként szorítja a penészlekiek dolgos akaratát. Egyéniek faluja. Ki-ki saját torsáért harcol. 17 ifjúsági csapat a íiszalöki járás tsz-eiben Az ifjúság helyzetéről tárgyalt legutóbbi illésén a Ti- szalöki Járási Tanács. Megállapították, hogy az elmúlt években az ifjúság munka- és életkörülményei sokat változtak. A fiatalok az iskola elvégzése után bekapcsolódtak a termelőmunkába, a tanácsok és más szervek az anyagi lehetőségekhez képest messzemenően gondoskodnak a művelődés és kulturált szórakozás feltételeinek megteremtéséről. A fiatalok zöme a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgozik. J e- lenleg a mezőgazdaságban 17 ifjúsági munkacsapatot tartanak nyilván a járásban. KISZ megbízatásként 35 fiatal dolgozik az állattenyésztésbem Az ifjúság most az ősziek mielőbbi betakarításán fáradozik. Segítik e munkában a termelőszövetkezeteket az általános és középiskolás tanulók is. A járási székhelyen kívül tavaly Tiszavasváriban kezdte meg működését gimnázium. Ez lehetővé teszi, hogy ma már az általános iskolából kikerül- teknek mintegy kétharmada tanul tovább középiskolában és iparitanuló-intézetekben. De azok közül is sokan ültek be ismét az iskola padjaiba, akik a korábbi években nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, vagy nem jártak gimnáziumba. A dolgozók általános és középiskolai esti- es levelező tagozatain, valamint a kihelyezett technikumi osztályokban tanulóknak is mintegy fele a fiatalokból kerül ki. Ma már a járás valamennyi községében működik művelődési otthon. A kulturált szórakozás feltételei kisebb problémáktól eltekintve biztosítottak. Az intézmények tartalmi munkája sokat javult, elsősorban Tiszalökön és Tiszavasváriban van élénk kulturális élet, ami például szolgálhat a többi községnek. Elismerést érdemel a járási művelődési ház ■ területi munkája, amelynek eredményeként nemcsak a községben, hanem a tanyai településeken is fellendült a kulturális tevékenység. Különösen népszerűek a klubfoglalkozások és szellemi vetélkedők. Szép sikereket értek el az öntevékeny művészeti csoportok, A kulturális szemle legutóbbi járási bemutatóin például 85 együttes majdnem 900 tagja lépett fel. Ez jóval több, mint a korábbi években megtartott szemlék résztvevőinek száma. Az eredménynyel még sem elégedettek a járásban, mert kevés a termelőszövetkezetekben működő öntevékeny kultúrcsoport. A tanácsülés határozata szerint a jövőben a helyi tanácsok még gyakrabban tűzik napirendre az ifjúságot érintő kérdések tárgyalását, jobban figyelemmel kísérik fizikai és szellemi tevékenységüket, tanulásukat, szórakozásukat. A termelőszövetkezetek vezetőitől pedig nagyobb segítséget várnak az ifjúság problémáinak megoldásában. (Tudósítónktól) Október lé-án este Deme- cserben lengyel—magyar barátsági nagygyűlés volt a művelődési házban. A lengyel —magyar barátsági nagygyűlést Németh Ferenc, a községi tanács vb. elnöke nyitotta meg. A vendégeket a Hazafias Népfront községi titkára üdvözölte. A nagygyűlésen dr. Stanis- láv Asohaczky történész, a lengyel nagykövetség munkatársa magyarul tartott előadást a népi Lengyelország húszéves fejlődéséről; A nagygyűlésen 600-an voltak. A találkozón a demecserl gimnázium diákjai népi táncot mutattak be, majd az ünnepség második részében a lengyel nép életéből filmet vetítettek. A lengyel vendégek délután megtekintették „ Dimitrov és Ezüstkalász tsz-ek gyümölcsösét, állatállományát és hosszasan elbeszélgettek a dolgozókkal. Este a termelőszövetkezet vezetői vacsorával fogadták a megjelent lengyel vendégeket, akik a lengyel nép életéről szóló magyarul megjelent könyveket ajándékoztak a termelőszövetkezet vezetőinek. A lengyel venSégek elismerően nyilatkoztak a termelőszövetkezetek eredményeiről. Juhász Sándor LEVELEZŐNK ÍRJA: Nyolc héttel a kapunyitás után Fehérgyarmaton a múlt évben átadott új gimnázium mellé egy kétemeletes 12 lakásos tanári családi otthont építenek. Darabos László felvétele. I 5 1964. október 18. kengyel—tn agyar barátsági találkozó Demecserben A gépkocsi nagy sebességgel fut — a tegnapba. Az útszélre aggastyánként hajolnák ki a szalmafedeles, megrokkant apró házak, szűk résnyi ablakszemeikkel. Kő-' I zöttük, ritkán, gangosán emelkednek az új sátortetősök. Az udvarokon átható szagú magkenderkóró halmok. Jólöltözött gyerekek iskolába mennek. Tehénfogatok szüreti hordókat szállítanak.. Egyik szekér tetején a gazda, pityókásan, valami nótát dúdol. Egy-két tv-antennát cihái az őszi szél. Néhány ház elé homokot hordanak, hogy szüntessék az utcai kátyút. A könyvtár előtt fiatalok ácsorognak, hónuk, alatt könyvekkel. Idősebb emberek elégedetten nézegetik a templomtorony friss mázoláséi minium-vörösét. Nem a tegnap ez mégsem. Nem is a ma. Valahol középen... Ve több az előbbi, mint a mai. Sokkal több. Nagyon kicsik az ablakokPenészleken*. ii ___ ____ — Kilenc eve, amikor idekerültem, — emlékezik a tanítóból lett tanácselnök, — a gyerekek jó morzsolható kenyeret hoztak az iskolába és bort. A kenyeret belemorzsolták a borba. Ma már ez nincs. A tanácsháza előtt csoportosulás. Egy fiatalasszony kiabál éles, nyújtott szóval, már hanghordozásán érezni, hogy nem tiszta az elméje. Körülállják, főként a gyerekek. Szónokol, királyságról, tisztességről, ösz- szeíuggéstelenül. — A férje tüdőbajban halt meg. Legnagyobb gondunk, hogyan vegyük el tőle a kisiskolás gyermekét. — Miben zavarodott meg? — A nova. Többet nem szól az elnök, az asszonyhoz lép, barátságosan megöleli, mint egy gyermeket: — Na jöjjön, beszéljük meg odabent. Beviszi a tanácsra, hogy ne bámulják. Az asszony nagy bizalommal megy vele. Sajátos életút A falu végefelé int az elnök: — Itt lakik Penészlek egyik legmódosabb embere. Kívülről semmit sem árul el . a porta, hanem az udvara! A mezőkre nyúló gyümölcsös, lankás homokdomb oldalán. < Roskadásig telt almafák, mé- i hes, kert, a domb oldalába vájt 1 pincék sora. Mintha nem is i Penészleken járnánk. Kondás : György két gyönyörű tehenét legelteti, a borjak szabadon 1 csatangolnak mellettük. i Életét meséli lassan áradó < folyamban. — Amikor megnősültem, annyim se volt, mint az ujjam. 1 Huszonkettőben aztán haszonbérbe vettem valami húsz hold földet. Dolgoztam, mint a ba- -i rom, de évről évre rosszabb ,] lett. Huszonhatban határoztam el először, hogy kimegyek ; Amerikába. De a kisfiam sírni kezdett, hogy „nincs nekem apukám”. Magamhoz vettem az ágyba és maradtam. De csak huszonkilencig, tovább i nem bírtam a sorsomat. Vál- 1 tót írattam alá apámmal, ezer : pengőről, és kihajóztam Dél- < Amerikába. Formozára vittek, egy vasútépítkezésre. Kerestünk naponta 3—4 pesot, Egy peso volt az étkezés... Három peso naponta! És otthon az ezer pengős váltó... Öt és fél év telt bele, hogy az ezer pengőt megduplázhatta és hazatért. Közben a felesége gyermekszülésben meghalt. Ké' kisgyermek maradt, meg eg' kevés föld. És ekkor hozzákezdett itthon a gazdálkodáshoz. Ezerkiléncszáznegyvennyolc- ban (vagy hétben?) fordult a sorsa. De akkor még ő maga sem tudta. Ugyanis egy szakember szavára almát telepített a homokra. És íme: — Ez itt az Amerika — int a. fákra büszkén. — Az a kár, hogy mire gyümölcsét élvezném, már nekem semmi se kell. Háromszor ért agyvérzés, már j lassan az sincs, aki leszedje. Könnyebb volna, ha nem háti permetezővel kínlódnánk, génét ■ j kapnánk... Mondtam is régen az embereknek, telepítsenek j ők is gyümölcsöst, alakítanánk valami szövetkezetét, de csak kinevettek ... Sokat olvastam, tanultam azelőtt, de már csak j a bibliát forgatom, öreg vagyok hiába. És a fiam már nem j hajszolja úgy magát, ahogy én... valamikor... Üres az udvar. A menye fekszik, lábát megroncsolta a bo- ' róna. Egyedüli segítség: a 1 templomharangozó lánya. _ Mindenkinek megvan a , dolga ebben a faluban. Ezen a 1 homokon tízszer annyit kell [ ^ dolgozni minden szem búzáért, . minden szem krumpliért, mint másutt. Aki élni akar... életében nyolc hét, mégis a változások jelei máris mutatkoznak. Most a betakarítási munka dandárjában is lényegesen nagyobb a látogatottság az elmúlt év azonos időszakához, képest. Még a környező községek lakóit is vonzza a szélesvásznú mozi, amely az első ilyen létesítmény a járásban. ' A klubélet még csak most van kialakulóban, de esténként már 25—30 ófehértói tölti itt a pihenés óráit tv nézéssel, társasjátékkal. A klubélet teljes kibontakozásához még sok mindenre volna szükség, például lemezjátszós rádióra, több társasjátékra, székre, asztalra. Most, hogy jobbak az ad ságok, nagyobb számban tarthatnak ismeretterjesztő előadásokat is. Figyelembe vehetik egy-egy szakmában dolgozók érdeklődési körét, s külön előadássorozatokat tarthatnak a számukra. A megnyitás óta egyre népszerűbbe': a vr-űrnspi mekfoglalkozások, melyek programját a jövőben még gazdagabbá, színesebbé teszik Nagyobb lehetőségük van színjátszó- és tánccsoport tagjainak a próbákra, de lehetővé vált egy tánczenekar alakítása is. Kricsfalussv B Jelentős változást hozott Ófe- hértó kulturális életében az az augusztus 20-án átadott Ady Endre Művelődési Ház. Majoros Erzsébet a kultúrház fiatal igazgatója szívvel-lélekkel vetette magát a munkába. Elmondta, hogy bár nem nagy idő egy kulturális intézmény
