Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXL fiYPÖLYAM, 245. SZÁM ARA: 80 fillér 1964. OKTOBER 18, VASARNAP Lengyel-magyar barátsági nagygyűlés Varsóban Aláírták a magyar—lengyel közös nyilatkozatot Szombaton délután a varsói Tudomány és Kultúra palo­tája kongresszusi termében barátsági nagygyűlést rendeztek a Lengyelországban tartózkodó magyar párt- és kormánykül­döttség tiszteletére. A magyar és lengyel zászlókkal, üdvözlő , feliratokkal díszített hatalmas teremben több mint 3000 em­ber, Varsó politikai, gazdasági, kulturális életének vezető zemélyiségei, Varsó társadalmának, Varsó dolgozó népének .épviselői voltak jelen. Az elnökségben lengyel részről jelen volt Wladyslaw Go- mulka, a LEMP KB első titkára, Józef Cyrunkiewicz, a Mi­nisztertanács elnöke, Stefan Jedryhowski, Zénón Kiiszko, Adam Rapacki, Fránciszek Waniolka, a LEMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Stanislaw Kulczynski, a de­mokratapárt központi bizottsága elnökségének elnöke, Józef Ozga-Michalski, a Lengyel Egyesült Parasztpárt alelnöke; magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi mun­kás—paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, dr. Lá­zár György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Stanislaw Kociolek, a LEMP varsói vajdasági pártbizott­ságának első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd a ze­nekar eljátszotta a magyar és a lengyel himnuszt. A nagygyűlés szónokai Wladyslaw Gomulka és Kádár János voltak. Wladyslaw Gomulka elvtárs beszéde Gomulka elvtárs bevezető­ben forró és szívélyes üdVözle- tét fejezte ki a magyar nép, a testvéri szocialista ország kül­dötteinek. Teljes meggyőződéssel állít­hatjuk — mondotta Gomulka, — hogy magyar barátaink ha­zánkban tett látogatása és a velünk folytatott megbeszélé­sek,' valamint a hozott határo­zatok értékesen járulnak hoz­zá a lengyel—magyar kapcso­latok további erőteljes fejlődé­séhez és kifejezik az összes szocialista országok együttmű­ködésének és egységének a kö­zös ügyért vívott harcuknak irányvonalát. A lengyel—magyar kapcso­latok fejlődése tekintetében igen fontos az árucsere. Orszá­gaink gazdasága dinamikusan fejlődik. A háború vége óta a magyar ipar termelése több mint ötszörösére emelkedett. Még gyorsabban fejlődött a lengyel ipar. Nemcsak a lehe­tőségek növekednek, de a szükséglet is, mind a fogyasz­tás, mind a beruházási javak, mind pedig a választék bőví­tése tekintetében — mondotta, majd rámutatott: Minden szocialista álHam, az egész szocialista közös­ség gazdasági hatalmának, fejlődési ütemének már ma, de a jövőben még in­kább, saját erőfeszítésük, a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a speci­alizálódás, a termelési kooperáció, a távlati ter­vek összehangolása, az egységes fejlődés biztosí­tása az alapja. Ez érdeke minden szocialista államnak és az egész szocialis­ta rendszernek. Csak az ilymódon értelme­zett együttműködés biztosít­hatja a szocialista országok között a folyamatos, tervszerű és kölcsönösen hasznos árucse­réforgalom gyors növekedését. A jelenlegi, már elég magasan fejlett gazdasági potenciállal rendelkező, a KGST-hez tar­sze. E területen még sok ki­használatlan lehetőség van. Megelégedéssel állapítjuk meg — mondotta a szónok, — hogy a magyar barátainkkal folytatott kétoldalú megbeszé­lések során új, konkrét meg­állapodásra jutottunk a sza­kosítás és mindkét ország ipari termelésének kooperáció­ja területén Elvtársak! A Lengyel Nép­köztársaság és a Magyar Nép­köztársaság együttműködése nemcsak a két ország számá­ra döntő jelentőségű. A mi ba­rátságunkat és együttműködé­sünket úgy kell tekinteni, mint az európai politikai helyzet, a szocialista tábor egysége, az összes szocialista országnak a háború elkerülé­séért, a békés együttélés győ­zelméért vívott harcának lé­nyeges elemét A békéért és a különböző rendszerű országok békés együttműködéséért folyó harcban döntő szerep ju­tott a szocialista világ­rendszernek. Ez a szocialista eszméink legmélyebb értelméből fakad és az emberiségnek a szabad­ságra, az igazságos társadalmi rendszerre, a békés alkotó munka lehetőségére irányuló legtermészetesebb vágyát feje­zi ki. Mindez programunk huma­nista tartalmából és abból a tényből fakad, hogy az em­beriség jövőjét mi képvisel­jük. Ez pedig a mi rendsze­rünknek a tőkés rendszernél való magasabb rendűségéből fakad. Magyar vendégeink érkezé­sének napján — mondotta Gomulka — a Szovjetunió újabb történelmi sikert ért el, ruljanak a világbéke biztosítá­sához. — Teljes szolidaritásunkat fejezzük ki — mondotta Go­mulka — a Szovjetunió fontos békekezdeményezéseivel és ugyanakkor saját kezdeménye­zéseinkkel lépünk fel a nem­zetközi feszültség enyhüléséért, Közismertek a közép-európai atomfegyvermentes öve­zet megteremtése. vala­mint az idén előterjesztett, az atomfegyverek e térségben tör­ténő befagyasztására irányuló lengyel javaslatok. Az a körül­mény, hogy az NSZK legmaka­csabb ellenállása ellenére más nyugati országok nem dobták sutba a lengyel terveket, azt tanúsítják, hogy ezek mindenki számára érthetőek és elfogad­hatók. — Időnként újabb nehézsé­gek és , káros politikai ajtó- csapkodások nehezítik a konk­rét megegyezést a nemzetközi feszültség enyhülésének útján. A megegyezések eszméi nép­szerűek a világ közvéleményé­nek szemében, s a világ népei egyre szélesebb fronton lépnek fel az imperializmus békeelle­nes politikájával szemben. A NATO-ban működő hideghábo­rús erőknek egyre nehezebb érveket kiagyalniuk a szocia­lista országok békejavaslatai» val szemben. A továbbiakban Gomulka elvtárs a nemzetközi munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről beszélt. Nagy tetszéssel foga­dott beszéde után Kádár Já­nos elvtárs lépett a mikrofon elé. Kádár János elvtárs beszéde tozó országok, közöttük Len­gyelország és Magyarország, nem számíthat a gazdasági együttműködés magasabb fo­kára való áttérés nélkül arra, hogy a közöttük levő árucsere­forgalom olymértékben növe­kedhet a jövőben, mint az el­múlt évek során, minden szo­cialista országnak létérdeke, hogy az eddigi ütem ne csök­kenjék. A külkereskedelem fejlődé­sében Magyarország messze megelőzte Lengyelországot. A Magyar Népköztársaság ex­portja kétharmadát teszi ki a lengyel kivitelnek, holott la­kossága mindössze egyharma- da Lengyelországénak. Az egy lakosra számított export értéke Lengyelország­ban 1963-ban 58 dollárt tett ki, Magyarországon viszont 119 dollárt, ami több, mint a kétszerese a mi eredményünk­nek. Ezenkívül évről évre na­gyobb helyet foglal el a ma­gyar exporton belül a gépek és berendezések kivitele, amely elérte az összki vitel 54 százalékát, ugyanakkor a len­gyel exporton belül mind­össze 46 százalékkal szerepel; A lengyel-magyar árucse­reforgalom távlati fejlődé­se a gazdasági és minde­nekelőtt az ipari együtt- • működés elmélyítésétől függ. Jelenleg elmélyült munka folyik P két or­szág népgazdasági tervé­nek egybehangolására, az 1966—1970-i évi új ötéves tervidőszakra szóló ke­reskedelmi egyezmény megkötésére. Az eddigi megállapodások szerint a lengyel—magyar árucsereforgalom 1970-re kö­rülbelül 70 százalékkal emel­kedik- az ez évi színvonalhoz viszonyítva. Gép- és berendezés-árucse­rénk lényegében azonos érté­kű lesz. A kölcsönös árucsere- forgalom magasabb mutatói a termelés szakosításával és a kooperációval függnek ösz­Varsó (MTI): Kádár elvtárs beszéde elején megköszönte a meleg, baráti fogadtatást és át­adta Varsó lakosságának, az egész lengyel népnek pártunk és a magyar dolgozó nép for­ró, testvéri üdvözletét. Továb­biakban rámutatott, hogy a szocialista országok küldöttsé­geinek utazásai a testvéri kap­csolatok és a béke megerősí­tését szolgálják, amint azt Go­mulka elvtárs az imént mon­dotta. Kedves elvtársak! Barátaink! Szólni kívánok saját helyze­tünkről is. A jövő év áprilisá­ban lesz húsz éve, hogy a szov­jet hadsereg kiverte hazánkból az utolsó német fasiszta meg­szállókat. A negyedszázados magyar fasiszta ellenforradal­mi rendszer, amelyet az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot vérbéfojtó külföldi Intervenció ültetett nyeregbe, a német fa­siszták oldalán vívott rablóhá­borúban pusztult eL. Az osz­tályellenség 1956-ban mégegy- szer megpróbálta visszaszerez­ni a hatalmat, ez a kísérlet azonban megtört a testvéri szo­cialista országok és a nemzet­közi munkásosztály segítségét élvező, a szocializmusért síkra- szálló magyar nép erején. A magyar nép ma megin­gathatatlanul és eredményesen halad előre a szocializmus épí­tésének biztos útján. 1960 óta második ötéves tervünk való- raváltásán dolgozunk. Ennek első három évében az ipari ter­melés 27 százalékkal, a nemze­ti jövedelem 17 százalékkal nö­vekedett. Ez év első nyolc hó­napjában ipari termelésünk 9 százalékkal haladta meg a múlt évit. A nagyüzemi mezőgazda­ság az idén biztosította az or­szág kenyérszükségletét a jö­vő évi aratásig. Előrehaladunk az életszín­vonal és a szociális vi­szonyok javítása terén is. A társadalombiztosítás, az ingyenes orvosi kezelés gyakorlatilag az egész la­kosságra kiterjed. ötéves tervünk első három esztendejében a dolgozók átlag- keresete kereken 8 százalékkal, a parasztság fogyasztása ugyancsak 8 százalékkal növe­kedett. A középiskolások szá­ma 1958 és 1964 között több mint kétszeresére, az egyete­mi és főiskolai hallgatók szá­ma pedig 2,5-szeresére növeke­dett. Hazánkban most a lakosság 96 százaléka szocialista terme­lési viszonyok között dolgozik, s így az egyéni és közösségi érdek egyaránt a szocializmus építésének irányában hat. Ná­lunk most kedvezőek a felté­telek ahhoz, hogy szocialista alapon valóban megvalósuljon a nemzeti egység, mivel annak nincs többé olyan áthidalhatat­lan akadálya, mint amelyinek a múltban a kibékíthetetlen osz­tályellentétek voltak. A párt, a munkásoszta most egyetértésben dolgozik a parasztsággal, az értelmiség­gel, a városi kispolgársággal a szocializmus építésének plat­formján. Terjed és erősödik köz- gondolkodásunkban a marxizmus—leninizmufi, a szocialista eszme és er­kölcs befolyása. De természetesen még külön­böző világnézetű, előítéletű, hitű és meggyőződésű embe­rek vannak nálunk is. Erős és növekszik az a meggyőződés, hogy mindezek az emberek ép­pen azért, mert alapvető érde­keik azonosak, ugyanazon né­pi haza állampolgárai, együil dolgozhatnak és együtt is dol­goznak a szocialista ország' építés nagy terveinek valóra- váltásán. (Folytatás a 2. oldalon) felbocsátottá a Voszhodot, az i első háromszemélyes űrhajót, 1 amely újabb bizonyítéka a tudomány és^VtechnJka terű- , létén megmJ^fcozó szovjet ] fölénynek..- Ez Is példázza az ' első szocialista országnak az ; emberiség jólétéért, biztonsá- : gáért és « tartós béke megőr- ; zéséért vívott küzdelmét. A Szovjetunió, valamint a lengyel, a magyar és más szocialista országok kül­politikájának fő Irányvo­nala a közös, következetes harc a békéért, a nemzet­közi enyhülésért, a lesze­relésért és a vitás nem­zetközi kérdések tárgyalá­sos megoldásáért. A nemzetközi életben minden tevékenységünk ebből az óha- . junkből fakad; A békés együttélés politi­kája — mondotta a szónok — megfelel a világ minden népe kívánságának és a földkerek­ség összes haladó erőinek a népek teljes függetlenségéért, a szocializmusért vívott har­cával szorosan összefűz ben­nünket. — Arról van szó, hogy a le­hetőségeket konkrét ténnyé ko­vácsoljuk és a fejlődést nem­zetközi enyhülés útjára vigyük, hogy az agresszív imperialista körök, a hidegháború megszál­lottjainak minden mesterkedé­se ellenére új, konkrét lépése­ket tegyünk a nemzetközi lég­kör, a nemzetközi viszonyok enyhülése felé. — Országaink nem kímélik erőfeszítéseiket, hogy hozzájá-

Next

/
Thumbnails
Contents