Kelet-Magyarország, 1964. október (24. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-18 / 245. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXL fiYPÖLYAM, 245. SZÁM ARA: 80 fillér 1964. OKTOBER 18, VASARNAP Lengyel-magyar barátsági nagygyűlés Varsóban Aláírták a magyar—lengyel közös nyilatkozatot Szombaton délután a varsói Tudomány és Kultúra palotája kongresszusi termében barátsági nagygyűlést rendeztek a Lengyelországban tartózkodó magyar párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A magyar és lengyel zászlókkal, üdvözlő , feliratokkal díszített hatalmas teremben több mint 3000 ember, Varsó politikai, gazdasági, kulturális életének vezető zemélyiségei, Varsó társadalmának, Varsó dolgozó népének .épviselői voltak jelen. Az elnökségben lengyel részről jelen volt Wladyslaw Go- mulka, a LEMP KB első titkára, Józef Cyrunkiewicz, a Minisztertanács elnöke, Stefan Jedryhowski, Zénón Kiiszko, Adam Rapacki, Fránciszek Waniolka, a LEMP Politikai Bizottságának tagjai, Stanislaw Kulczynski, a demokratapárt központi bizottsága elnökségének elnöke, Józef Ozga-Michalski, a Lengyel Egyesült Parasztpárt alelnöke; magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, dr. Lázár György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. Stanislaw Kociolek, a LEMP varsói vajdasági pártbizottságának első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd a zenekar eljátszotta a magyar és a lengyel himnuszt. A nagygyűlés szónokai Wladyslaw Gomulka és Kádár János voltak. Wladyslaw Gomulka elvtárs beszéde Gomulka elvtárs bevezetőben forró és szívélyes üdVözle- tét fejezte ki a magyar nép, a testvéri szocialista ország küldötteinek. Teljes meggyőződéssel állíthatjuk — mondotta Gomulka, — hogy magyar barátaink hazánkban tett látogatása és a velünk folytatott megbeszélések,' valamint a hozott határozatok értékesen járulnak hozzá a lengyel—magyar kapcsolatok további erőteljes fejlődéséhez és kifejezik az összes szocialista országok együttműködésének és egységének a közös ügyért vívott harcuknak irányvonalát. A lengyel—magyar kapcsolatok fejlődése tekintetében igen fontos az árucsere. Országaink gazdasága dinamikusan fejlődik. A háború vége óta a magyar ipar termelése több mint ötszörösére emelkedett. Még gyorsabban fejlődött a lengyel ipar. Nemcsak a lehetőségek növekednek, de a szükséglet is, mind a fogyasztás, mind a beruházási javak, mind pedig a választék bővítése tekintetében — mondotta, majd rámutatott: Minden szocialista álHam, az egész szocialista közösség gazdasági hatalmának, fejlődési ütemének már ma, de a jövőben még inkább, saját erőfeszítésük, a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a specializálódás, a termelési kooperáció, a távlati tervek összehangolása, az egységes fejlődés biztosítása az alapja. Ez érdeke minden szocialista államnak és az egész szocialista rendszernek. Csak az ilymódon értelmezett együttműködés biztosíthatja a szocialista országok között a folyamatos, tervszerű és kölcsönösen hasznos árucseréforgalom gyors növekedését. A jelenlegi, már elég magasan fejlett gazdasági potenciállal rendelkező, a KGST-hez tarsze. E területen még sok kihasználatlan lehetőség van. Megelégedéssel állapítjuk meg — mondotta a szónok, — hogy a magyar barátainkkal folytatott kétoldalú megbeszélések során új, konkrét megállapodásra jutottunk a szakosítás és mindkét ország ipari termelésének kooperációja területén Elvtársak! A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság együttműködése nemcsak a két ország számára döntő jelentőségű. A mi barátságunkat és együttműködésünket úgy kell tekinteni, mint az európai politikai helyzet, a szocialista tábor egysége, az összes szocialista országnak a háború elkerüléséért, a békés együttélés győzelméért vívott harcának lényeges elemét A békéért és a különböző rendszerű országok békés együttműködéséért folyó harcban döntő szerep jutott a szocialista világrendszernek. Ez a szocialista eszméink legmélyebb értelméből fakad és az emberiségnek a szabadságra, az igazságos társadalmi rendszerre, a békés alkotó munka lehetőségére irányuló legtermészetesebb vágyát fejezi ki. Mindez programunk humanista tartalmából és abból a tényből fakad, hogy az emberiség jövőjét mi képviseljük. Ez pedig a mi rendszerünknek a tőkés rendszernél való magasabb rendűségéből fakad. Magyar vendégeink érkezésének napján — mondotta Gomulka — a Szovjetunió újabb történelmi sikert ért el, ruljanak a világbéke biztosításához. — Teljes szolidaritásunkat fejezzük ki — mondotta Gomulka — a Szovjetunió fontos békekezdeményezéseivel és ugyanakkor saját kezdeményezéseinkkel lépünk fel a nemzetközi feszültség enyhüléséért, Közismertek a közép-európai atomfegyvermentes övezet megteremtése. valamint az idén előterjesztett, az atomfegyverek e térségben történő befagyasztására irányuló lengyel javaslatok. Az a körülmény, hogy az NSZK legmakacsabb ellenállása ellenére más nyugati országok nem dobták sutba a lengyel terveket, azt tanúsítják, hogy ezek mindenki számára érthetőek és elfogadhatók. — Időnként újabb nehézségek és , káros politikai ajtó- csapkodások nehezítik a konkrét megegyezést a nemzetközi feszültség enyhülésének útján. A megegyezések eszméi népszerűek a világ közvéleményének szemében, s a világ népei egyre szélesebb fronton lépnek fel az imperializmus békeellenes politikájával szemben. A NATO-ban működő hidegháborús erőknek egyre nehezebb érveket kiagyalniuk a szocialista országok békejavaslatai» val szemben. A továbbiakban Gomulka elvtárs a nemzetközi munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről beszélt. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után Kádár János elvtárs lépett a mikrofon elé. Kádár János elvtárs beszéde tozó országok, közöttük Lengyelország és Magyarország, nem számíthat a gazdasági együttműködés magasabb fokára való áttérés nélkül arra, hogy a közöttük levő árucsereforgalom olymértékben növekedhet a jövőben, mint az elmúlt évek során, minden szocialista országnak létérdeke, hogy az eddigi ütem ne csökkenjék. A külkereskedelem fejlődésében Magyarország messze megelőzte Lengyelországot. A Magyar Népköztársaság exportja kétharmadát teszi ki a lengyel kivitelnek, holott lakossága mindössze egyharma- da Lengyelországénak. Az egy lakosra számított export értéke Lengyelországban 1963-ban 58 dollárt tett ki, Magyarországon viszont 119 dollárt, ami több, mint a kétszerese a mi eredményünknek. Ezenkívül évről évre nagyobb helyet foglal el a magyar exporton belül a gépek és berendezések kivitele, amely elérte az összki vitel 54 százalékát, ugyanakkor a lengyel exporton belül mindössze 46 százalékkal szerepel; A lengyel-magyar árucsereforgalom távlati fejlődése a gazdasági és mindenekelőtt az ipari együtt- • működés elmélyítésétől függ. Jelenleg elmélyült munka folyik P két ország népgazdasági tervének egybehangolására, az 1966—1970-i évi új ötéves tervidőszakra szóló kereskedelmi egyezmény megkötésére. Az eddigi megállapodások szerint a lengyel—magyar árucsereforgalom 1970-re körülbelül 70 százalékkal emelkedik- az ez évi színvonalhoz viszonyítva. Gép- és berendezés-árucserénk lényegében azonos értékű lesz. A kölcsönös árucsere- forgalom magasabb mutatói a termelés szakosításával és a kooperációval függnek öszVarsó (MTI): Kádár elvtárs beszéde elején megköszönte a meleg, baráti fogadtatást és átadta Varsó lakosságának, az egész lengyel népnek pártunk és a magyar dolgozó nép forró, testvéri üdvözletét. Továbbiakban rámutatott, hogy a szocialista országok küldöttségeinek utazásai a testvéri kapcsolatok és a béke megerősítését szolgálják, amint azt Gomulka elvtárs az imént mondotta. Kedves elvtársak! Barátaink! Szólni kívánok saját helyzetünkről is. A jövő év áprilisában lesz húsz éve, hogy a szovjet hadsereg kiverte hazánkból az utolsó német fasiszta megszállókat. A negyedszázados magyar fasiszta ellenforradalmi rendszer, amelyet az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságot vérbéfojtó külföldi Intervenció ültetett nyeregbe, a német fasiszták oldalán vívott rablóháborúban pusztult eL. Az osztályellenség 1956-ban mégegy- szer megpróbálta visszaszerezni a hatalmat, ez a kísérlet azonban megtört a testvéri szocialista országok és a nemzetközi munkásosztály segítségét élvező, a szocializmusért síkra- szálló magyar nép erején. A magyar nép ma megingathatatlanul és eredményesen halad előre a szocializmus építésének biztos útján. 1960 óta második ötéves tervünk való- raváltásán dolgozunk. Ennek első három évében az ipari termelés 27 százalékkal, a nemzeti jövedelem 17 százalékkal növekedett. Ez év első nyolc hónapjában ipari termelésünk 9 százalékkal haladta meg a múlt évit. A nagyüzemi mezőgazdaság az idén biztosította az ország kenyérszükségletét a jövő évi aratásig. Előrehaladunk az életszínvonal és a szociális viszonyok javítása terén is. A társadalombiztosítás, az ingyenes orvosi kezelés gyakorlatilag az egész lakosságra kiterjed. ötéves tervünk első három esztendejében a dolgozók átlag- keresete kereken 8 százalékkal, a parasztság fogyasztása ugyancsak 8 százalékkal növekedett. A középiskolások száma 1958 és 1964 között több mint kétszeresére, az egyetemi és főiskolai hallgatók száma pedig 2,5-szeresére növekedett. Hazánkban most a lakosság 96 százaléka szocialista termelési viszonyok között dolgozik, s így az egyéni és közösségi érdek egyaránt a szocializmus építésének irányában hat. Nálunk most kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy szocialista alapon valóban megvalósuljon a nemzeti egység, mivel annak nincs többé olyan áthidalhatatlan akadálya, mint amelyinek a múltban a kibékíthetetlen osztályellentétek voltak. A párt, a munkásoszta most egyetértésben dolgozik a parasztsággal, az értelmiséggel, a városi kispolgársággal a szocializmus építésének platformján. Terjed és erősödik köz- gondolkodásunkban a marxizmus—leninizmufi, a szocialista eszme és erkölcs befolyása. De természetesen még különböző világnézetű, előítéletű, hitű és meggyőződésű emberek vannak nálunk is. Erős és növekszik az a meggyőződés, hogy mindezek az emberek éppen azért, mert alapvető érdekeik azonosak, ugyanazon népi haza állampolgárai, együil dolgozhatnak és együtt is dolgoznak a szocialista ország' építés nagy terveinek valóra- váltásán. (Folytatás a 2. oldalon) felbocsátottá a Voszhodot, az i első háromszemélyes űrhajót, 1 amely újabb bizonyítéka a tudomány és^VtechnJka terű- , létén megmJ^fcozó szovjet ] fölénynek..- Ez Is példázza az ' első szocialista országnak az ; emberiség jólétéért, biztonsá- : gáért és « tartós béke megőr- ; zéséért vívott küzdelmét. A Szovjetunió, valamint a lengyel, a magyar és más szocialista országok külpolitikájának fő Irányvonala a közös, következetes harc a békéért, a nemzetközi enyhülésért, a leszerelésért és a vitás nemzetközi kérdések tárgyalásos megoldásáért. A nemzetközi életben minden tevékenységünk ebből az óha- . junkből fakad; A békés együttélés politikája — mondotta a szónok — megfelel a világ minden népe kívánságának és a földkerekség összes haladó erőinek a népek teljes függetlenségéért, a szocializmusért vívott harcával szorosan összefűz bennünket. — Arról van szó, hogy a lehetőségeket konkrét ténnyé kovácsoljuk és a fejlődést nemzetközi enyhülés útjára vigyük, hogy az agresszív imperialista körök, a hidegháború megszállottjainak minden mesterkedése ellenére új, konkrét lépéseket tegyünk a nemzetközi légkör, a nemzetközi viszonyok enyhülése felé. — Országaink nem kímélik erőfeszítéseiket, hogy hozzájá-
