Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1964-09-12 / 214. szám
Nem bürokraták fiszi munkák idején, vezetőségválasztások előtt Beszélgetés Danes Józseffel, a csengeti járás pártbizottságának titkárával Sok múlik a falvak kommunistáin. Tevékenységük befolyásolja a közös gazdaságok szilárdulását, a vidék általános szocialista fejlődését. Az idén, néhány hét múlva, sor kerül a párt alapszervezetek vezetőségének újjáválasztására. Nagy esemény ez, s egyben számvetés is a pártszervezet életében. Hogyan állták meg helyüket a pártszervezetek a politikai-gazdasági irányító, nevelő munkában, milyen mértékben sikerült bővíteni, szilárdítani a dolgozókkal egészséges kapcsolatukat a csengeri járásban? — Erről beszélgettünk Danes József evtárssal, a járási pártbizottság titkárával. Ami a látszatnál fontosabb — Milyen a járásban a falusi pártsservezetek helyzete? — Az ötvenhatos ellenforradalmi események után egykét évvel bebizonyosodott: nem a létszám a döntő, hanem az elvhűség, a marxizmus —leninizmus tanításaiba vetett tántoríthatatlan hit. Ezen az alapon állnak jelenleg is párt- szervezeteink. Huszonhárom tsz-pártszervezetünknek 1112 tagja és 70 tagjelöltje van. Kevesebb az ötvenhat előttinél, de egységét tekintve értékesebb. örvendetes, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése után, több olyan közmegbecsülésnek örvendő volt középparaszt is tagjelöltje, illetve tagja lett a pártnak, akik hűséggel tesznek eleget önként vállalt kötelességüknek. C _r rr • száműzni az elbizakodottságot A taglétszám-eredmény azonban, a helyzet alapján, feltétlen jobb lehetne, ha az utóbbi időben bizonyos jelenségek nem befolyásolnák. — Milyen jelenségre gondol Danes elvtárs? vülj dolgozók közül, az arra alkalmasakkal erősítjük sorainkat. Jobban megoszlanak a feladtok, hatásosabbá válik a pártellenőrzés szerepe, tágabb tere nyílik a lehetőségek kihasználásának. — Eredmény? — Ez évben, csupán az első hat hónapban 43 tagjelöltet és 39 tagot vettek fel falusi pártszervezeteink. De ennek ellenére is, tovább kell javítani a pártépítés munkáját például a zajtai, kishodosi, méh- téléki és a nagyhodosi alapszervezetnek. A példamutatás ereje — A fiatalok milyen arányban kérik felvételüket a pártszervezetekbe? — Az idén felvett tagjelöltek közül 21 a fiatal, s közülük 14 KISZ-tag. — Mindenekelőtt a gazdasági, politikai és kulturális eredmények, a józan, döntések hatnak a fiatalokra. Többségük helyesen mérlegeli a fejlődést, de nem marad érzéketlen a még meglévő hibákkal szemben sem. Éppen ezért, legjobbjuk az élen állók között akarják formálni a holnapot, amely izgatja képzeletüket és mint megbízható útmutatót, vállalják a pártot, a párttal való szoros közösséget. De nem kevésbé értékes számukra a példamutatás ereje. Hogy nevet említsek: Halászi Gábort nemcsak mint gyümölcstermelő brigádvezetőt ismerik a komlódtótfaiui Két Vadas Testvér Tsz-ben, hanem mint kommunistát is. A termelési időszakban szinte éjjel nappal a területén van, együtt él a dolgozókkal, s a nehézségek leküzdésében maga jár elöl. Példamutatásával hat a környezetére, ami abban mutatkozik leginkább, hogy a gcndjára bízott gyümölcsös legjobb, legszebb a járásban. Melyik fiatal ne tekintené Halászi Gábort és a hozzá hasonló kommunistát példaképnek? Tanulság és feladat —• Milyen közvetlen eredménye van a tsz-pártszerve- zetek tevékenységének? —• Míg az átszervezés évében. 1960-ban 11 gyenge tsz volt a járásban, két évvel ezelőtt 6, most pedig csak kettő. Persze, nem lenne helyes ezt a gazdasági eredményt teljesen a kommun stáknak tulajdonítani — része van benne minden becsületes, jószán- dékú igyekezetnek —, de a pártszervezetek érdemét sem lehet elvitatni. Nem véletlen, hogy jelenleg éppen azok a tsz-ek a legjobbak, legerősebbek, amelyekben a pártszervezetek is kezdettől fogva szilárdak, kezdeményezők, magukkal ragadók. Csász'ón, Csegoldön, Szarnos- tatárfalván, Kcmlódtótfaiuban a pártszervezet és a tsz-veze- tőség közösen megvitatott munkatervet készített, amelyből minden párttag külön megkapta feladatát. Talán mondani sem kell, hogy ezeknek a községeknek a tsz-ei fejezték be leghamarabb, leg- szervezetebben a növényápolást, az aratást, a cséplést és láttak a további teendőkhöz. Ezek a szövetkezetek nyugodtan néznek a zárszámadás elé, tagjaik jövedelme legmagasabb a járásban. Az említett tsz-ek, községek javára van ez? Feltétlen! Kommunistáik joggal érdemlik ki az újabb bizalmat. Következésképpen, a járási pártbizottság egyik legfontosabb feladata: a többi falusi, tsz-pártszervezetet is hasonló szintre segíteni, hogy körülöttük is szélesedjen a bizalom. Asztalos Bálint A számviteli, pénzügyi és adminisztratív dolgozókra időszakonként és rövid időre irányul az üzemi közvélemény reflektorfénye: a bérszámfejtések idején, a mérlegek összeállításakor. Legtöbbször mégsem az áldozatos munkára figyelnek fel, hanem az esetleg kiütköző hibákra. „Az egész nyilvántartás csak bürokrácia” — mondják ilyenkor és következésképpen a nyilvántartók csak bürokraták. Pedig a jól vezetett nyilvántartás, adminisztráció nem bürokrácia, hanem fontos része a gazdasági vezetésnek, a mindennapi munkának. Hogyan biztosíthatna a vállalat sok száz féle anyagot és mindenből elegendőt, időben, megfelelő nyilvántartás nélkül? Aligha ismerhetnék meg, mibe kerül egy-egy termék, ha nem összegeznék az előállításához felhasznált különböző anyag, bér, energia, gépamortizáció, stb. költségeit. A megfelelő ellenőrzéshez, a tisztánlátáshoz, a gazdálkodás értékeléséhez, a legfontosabb vállalati feladatok megjelöléséhez nagyon sokféle részadatot szükséges feldolgozni, összegezni. Ezt a munkát végzik a vállalat könyvelői, pénzügyi, számviteli szakemberek Akadnak persze könyvelők, adminisztrátorok is, akik lélektelenül, mechanikusan dolgoznak. ők valóban bürokraták. De a bürokratát nem egyszer éppen azok között találjuk, akik oly köny- nyen és felelőtlenül dobálóznak ezzel a jelzővel. Az a művezető például, aki elvárak hogy hozómra adjanak ki anyagot a raktárból, s a legszükségesebb bizonylatok aláírásától is irtózik, az a mérnök, aki akkor is le- velezget, amikor egy telefonnal elintézhetné az ügyet, és önmagát biztosító feljegyzéseket szerkeszt, ahelyett, hogy megoldaná a feladatot, — nos az ilyen ember nem más mint bürokrata. Az oly sokszor hiányolt közgazdasági gondolkodás, a gazdaságosság elvének szüntelen szemmel tartása nem nélkülözheti a főkönyvi adatok, s az ebből készült beszámolók, elemzések rendszeres tanulmányozását A vállalati munka időszakos és folyamatos közgazdasági értékeléséhez a nyilvántartás szolgáltat adatokat. Az a számviteli, pénzügyi szakember tehát aki — a pontos nyilvántartás érdekében is — elszámolási fegyelmet követel, csak elismerést érdemel. Fegyelem nélkül elképzelhetetlen a takarékos gazdálkodás, a vállalat tíz és százmilliós értékű álló- és forgóeszközeinek legésszerűbb felhasználása. S ha igaz az, hogy a gazdasági elemző, ellenőrző munka szerepe minden szinten megnövekedett, akkor jogosan igényelnek több figyelmet. nagyobb megértést és megbecsülést a számviteli dolgozók is. Ami az anyagi megbecsülést illeti, aligha mondható irigylésre méltónak a nyilvántartói munka. A közgazdászok szívesebben dolgoznak tervosztályon, mint mondjuk az utókalkulációban. A fiatal könyvelők is a diszpécser munkában és más műszaki beosztásokban látják a jobb anyagi boldogulás lehetőségét, és nem a számviteli osztályon. Sok vállalatnál, ha fizetésjavításokra és jutalom osztására kerül sor, a számviteli dolgozókat úgy tekintik, mint akik közvetlenül nem gyarapítják a gyári termelési értéket. A számviteli dolgozók az anyagi elismerésen túl munkájuk megbecsülése szempontjából a legfontosabbnak azt tartják, hogy a gyár vezetői igényeljék az általuk feldolgozott adatokat, elemzéseket. Ahol a számviteli munkával szemben nem támasztanak igényeket, ott nincs Ösztönző erő a gyors és pontos ügyintézésre, a könyvelők, a kalkulátorok feleslegesnek, sőt esetenként bürokratikusnak érzik munkájukat. Ahol viszont a vezetők várják, követelik a pénzügyi és számviteli részadatokat, ott értékelni is tudják az adminisztratív dolgozók munkáját. Megértőén foglalkoznak ügyes-bajos dolgaikkal, - munkakörülményeik javításával. A számviteli munka könnyítésének és megbecsülésének fontos jele — akár csak a termelő üzemekben — a gépesítés. A különböző számológépek könyvelő- és nyilvántartó berendezések üzembe helyezésével a lélektelen, mechapikus munkától szabadítják meg a könyvelőket, időt és lehetőséget teremtve számukra az érdemi értékelő elemző munkára. Saját tapasztalatainkból is jól tudjuk, hogy a tőkés üzemekben, ahol a gyors és pontos ügyvitel a tulajdonos hasznát a tőkés profitját gyarapítja, rangja van az adminisztrációnak és nem tekintik azt fölösleges rossznak, bürokráciának. Jogos igény, hogy szocialista üzemeinkben is méltó helyére kerüljön a számviteli nyilvántartó, elemző munka. A több nyereségrészesedés, a népgazdaság gyorsabb ütemű fejlődése, az életszínvonal gyors emelkedése, nem utolsó sorban a pénzügyi és számviteli dolgozók pontos és lelkiismeretes munkáján múlik. — A látszólag gyors gazdasági eredmények hatására, sajnos, egyes pártszervezetek „befelé’” kezdtek fordulni. A pártéletein kívüli dolgokat közömbösen nézték, de nem törődtek soraik gyarapításával sem. Az elmúlt évben például, a 23 tsz-aíapszervezet közül 12- bem volt tagjelölt felvétel. A többiben úgy gondolták: „elegen vagyunk, újabb felvételek csak hígítanák egységünket1. A járási pártbizottság határozottan állást foglalt és vitába szállt az elbizakodottság ilyen fajta veszélyével szemben. Törekedett annak megértetésére, hogy jobb munkát végezhetünk, ha a pártemkíLanyok iskolája, — maguk között így hívják a hallgatók, tanárok szülök, öt évvel ezelőtt létesítették a megye vezetői, hogy az általánost már elvégző, de középiskolába nem kerülő lányoknak legyen egy iskolájuk. Üjszerűen összeállított tanmenettel, évente harminc-negyven többnyire falusi leány kezdte meg a tanulást ebben az iskolában. Ingyen tankönyv — Tulajdonképpen azt akartuk kezdettől fogva, hogy a lányok egy szakmát is elsajátítsanak, s ezzel együtt megtanulják a háztartás tudományát is... — mondja bevezetőképpen Hertelendi Sándomé igazgatónő. A nyíregyházi V-ös számú általános iskolában működik a mezőgazdasági szakjellegű továbbképző leányiskola, amely nem azonos a legtöbb iskolában működő továbbképző iskolával. Immár második éve baromfitenyésztési szakmunkás-bizonyítvánnyal bocsátják útnak a tanítványokat. Az oktatás ingyenes. Évente ötven-hatvan ezer forintot költenek itt a falusi lányok oktatására, tankönyvet is kapnak. Szaktanárok tanítják a baromfitenyésztést, a gyakorlatra az Ilona- tanyai gazdaságba és a nyíregyházi keltető állomásra járnak. Nem ritkák a tanulmányi kirándulások, legutóbb a hortobágyi baromfikombinátot nézték meg. — Reggel 8-tól 1-ig vannak az iskolában a lányok — magyarázza dr. Róka Imréné agrármérnök-tanár. —• A lányok bejárók, délután érnek haza, meleg ebédet otthon fogyasztanak. — Dr. Móró Gábor vizsgabiztos, az FM-től nagyon elégedett volt. Két lány végzett színkitünővel és csak kettőnek volt közepes bizonyítványa — folytatja Róka Imréné. Néhányan, a végzettek közül felsőtíb iskolákban folytatják a tanulást. Bihari Irént — bár az iskola nem nyújt érettségi bizonyítványt, — mivel kiválóan végzett, felvették a Pé- ceilí Felsőfokú Baromfitenyésztési Technikumba. Ösztöndíjat is kap a császárszállási tsz- től, plusz az iskolától. — Több tsz néhány száz forintos ösztöndíjat ad az itt tanulóknak. Bár az igazság az, hogy kevés tsz köt előre szerződést a lányokkal — említi az igazgatónő. — Néhányan kénytelenek más munkaterületen elhelyezkedni, sőt más megyébe elmenni, mint a nagyhalászi Bán Mária, vagy Merő Mária, Pósa Jolán... Sok tsz-ben nincs képzett baromfigondozó, de röstellik elmozdítani azokat, akik ennek hiányában végzik ezt a munkát S mit mondanak a lányok ? — Vajáról járok be. A nyä- ron már a tsz-ben dolgoztam. Egy 24 órára 1,25. munkaegységet kaptam. Negyven munkaegység jött össze. Éppen jókor, a nyárvégi árleszállításkor kaptam meg az előleget... — Vántus Viola számol be így a nyári gyakorlati munkáról. — Otthon szeretnék maradni a tsz-ben. Azt hiszem sikerülni fog. A bátyám Miskolcon dolgozik. A szüleim is azt akarják, hogy maradjak velük. Nem fiatalok már. Különben beiratkoztam a közgazdasági technikumba is. Remélem bírom majd mind a két tanulást... Érdekes újszerű leányiskola a nyíregyházi továbbképző. Nem vész el az itt eltöltött két-három év: szakmát ad és előkészítést a technikumi, esetleg egyetemi tanulmányokhoz. És távlatot mutat a „szimpla” továbbképző iskoláknak. Hasznos lenne bővíteni a tanulólétszámot, kitölteni a rendelkezésre álló keretet Nem ártana megkeresni a korábban végzetteket is, akik I akkor nem kaptak szakmun- i kás-bizonyítványt. hogy pót- ! lólag levizsgázhassanak. Jó j lenne szélesebbre tárni a ka- I púkat a lányok érdekében és egyúttal a szabolcsi szakmunkásképzés ügyében is. Mindez a lányok iskoláján, a tanári karon és technikai felkészültségén nem múlik. Sokkal inkább a községeken Páll Géza Pedagógiai bizottságok és nőtanácsok megyei aktíva értekezlete Nyíregyházán Magyar Nők Országos Tanácsa művelődési osztályának vezetője tartott vitaindító előadást az új tanév feladatairól, a szülői munkaközösségek tevékenységéről és a pedagógiai bizottságok tennivalóiról.. Nagy érdeklődéssel fogadottj előadását vita követig Esti kép a szórakozó vásárról. Lányok iskolája — melyről kevesen tudnak Szakma és háztartás — Tsz-ösztöndtj — Hasznos lenne bővíteni a létszámot A megyei, városi és járás) pedagógiai bizottságok tagjainak szülői munkaközösség elnökeinek és a nőtanács titkárainak részvételével aktiví értekezletet rendezett pénteken Nyíregyházán, a Szabolcs- Szatmár megyei nőtanács. A; értekezleten Turgooyi Júlia,!
