Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1964-09-10 / 212. szám
MEGJEGYZÉSEK; Előrelátással Iskolabüfék Jól dolgoztak megyénk a nyári táb A KISZ megyei bizottság értékelése A várható őszi fásításról ér dejilődtünjt a Nyírségi Allan Erdőgazdaságban Dqnath Alá dár fásítási csoportvezetőnél. — A? elkészült terv szerint, a megye termelőszövetkezetei — a tavaly őszi tervvel egyezően — 800 hektárnak megfelelő területen fásítanak az idei őszön. De, míg múlt ősszel a korán beállt fagy miatt csak 466 hektáron sikerült az ültetés, most a teljes területen szeretnék azt elvégezni. A tervezett 800 hektárból 600 hektár, elsősorban gazdaságilag megfelelően nem hasznosítható helyeken új telepítésű erdő lesz, 200 hektárt különböző pótlások tesznek ki tanyaközpontokban, árokparti fasorokban. — A tsz-ek beruházás» hf- tel terhére, a megyei tanáé* mezőgazdasági osztályával kötött szerződés alapján, saját kivitelezésben végzik az erdősítést. A telepítést követően, az elvégzett munkákat bizottság vizsgálja felül, melynek jóváhagyásával megkapják a költségvetési összeget. — Mintegy 5 millió 300 ezer fiatal fát ültetnek el. A telepítésre kerülő fák: nyár és akác. Tiszta akácos nem kerül telepítésre, csak nyárral vegyítve, vagy tiszta nyár. Ültetni való anyag van kielégítően, úgy annyira, hogy más megyére nem szprujupjs. — Ut.ak és vasutak mentén, főleg a már meglevő ültetvé- pyek hiányos részeinek pótlár sára kerül sor ezen az őszön. A statisztikusok a közelmúltban megvizsgálták: milyen szerepet tölt be hazánkban a gépjármű-közlekedés a személyszállításban. "A vizsgálat eredményeit összegező tanulmány — amely a személyforgalom több évtizedre visszamenő adatait is felöleli — megállapítja, hogy a gépjárművek szerepe az utóbbi években szinte ugrásszerűen növeksirik. Jellemző, hogy míg például a vasút forgalma 25 év alatt csak valamivel több mint ötszörösére nőtt, addig az autóbuszok utasainak száma mintegy 21-sze- re&ére emelkedett. A MÁVAUT és az egyéb vállalatok menetrendszerű buszjáratait csaknem kétszer any- nyian veszik igénybe, mint ahányan személy, sebes, illetve gyorsvonattal közelítik meg céljukat. Érdekes, hogy két és fél évtized alatt az egy személyre jutó utazások száma 4,4 szeresére növekedett és elérte a 247-et. Ezzel egyidejűleg nőtt az utazásod távolsága is. Az ország minden lakosa átlagosan évi 2979 kilométert tesz meg vonaton, bajon, villamossal, vagy gépjárművel. A személygépkocsi állomár,■ a statisztikai vizsgálat tanúsága szerint az utóbbi. esztendőkben ugrásszerűen növekszik, bár a gépkocsi-ellátottság európai viszonylatban még korántsem tartozik a legjobbak közé. 1956 óta az állami és a magántulajdonban levő személygépkocsik aránya is alaposan megváltozott: 1956-ban az állomány 65,5 Az önkéntes rendőr kitüntetése Történelmi jelenség már ez'a mi társadalmunkban; az állampolgárok már maguk veszik kezükbe ügyük- bajuk intézését. így alakul már a közrendvédelem, a közbiztonság ügye is, egyre szélesedik, izmosodik az önkéntes rendőri gárda. Kemecsén is így van. Az Üj Barázda Tsz-ben dolgoznak a falu földművesei, köztük Tassi János brigád- vezető-helyettes is. Amikor megtaláltam lakása udvarán ténykedik gyermekeivel együtt. Igaz, hogy betegeskedik most, de kötelességét teljesíti. Társadalmi munkájában példamutató. önkéntes rendőr. Méghozzá csoportparancsnok. Munkáját jutalommal és magas kitüntetéssel ismerték el. A „Közbiztonsági Érem” ezüst fokozatát Kripta meg a közelmúltban. Helytállásért. Mint önkéntes rendőr — csoportjával együtt sokat tett a község közbiztonságáért, nyugalmáért. A Tassi csoport eredményes munkája kölcsönhatásban van a helyi rendőrőrs jó munkájával, a lakossággal való helyes kapcsolatról tanúskodik. Ez a tény maga rendkívül megnyugtató. De nemcsak erről van szó. A szolgálatról. Az önkéntes rendőr munkájáról, amit valóban önként vállaltak mindannyianTavasszal néhány kerékpárnak nyoma veszett. Bosszúsak voltpk a kárvallottak. Izgatta a falut az eset. Tassi János éber figyelőszolgálatot szervezett a „veszélyes” hely környékén, s el is fogták a tettest. Igaz, hogy Vasmegyeren. A kerékpár is meglett. Veszélyes bűnözőt fogtak el Tamási Sándor kemecsei lakos személyében, aki azelőtt nemrégen szabadult a börtönből. De Tamási csak nem akarta a becsületes emberek útját járni. Lopásból akart élni, a társadalom élősdijeként. Most újabb 12 hónapi börtönbüntetését tölti Tamási. A kemecsei önkéntes rendőri csoportot megbecsülés övezi. Szorgalmasan tanulnak és helyesen intézkednek, ha erre szükség kínálkozik. Egyéni és kollektív munkájuk is olyan légkört sugároz, amelyben nem él meg a sunyi, rosszakaratú ember. Tassi Jánqa kitüntetése személyének szól, de dicséri ez a csoportját is. Fábián Sándor Aranydiploma Eljött újra. Ugyanúgy gyereksereg fogadta, virágokkal, énekszóval. Akkor, ötven évvel ezelőtt is a szokottnál gyorsabban dobogott a szíve. Az első óra az óvodában... S a napokban átvette az aranydiplomát László Zoltánná. Egyik tanítványa adta át az arany diplomát, Lengvári Józsefné, a Tanítóképző Intézet igazgatóhelyettese. A hetvenöt gyes óvó néni a Csillag utcai óvodában kezdte pályafutását, a város első óvodájában. 1908-ban mindössze négy óvónője volt a városnak, nehéz körülmények között foglalkóztak a gyerekekkel, maguk rajzolgatták a szemléltető tábláéskákát, s készítették a játékokat. A régi óvodában köszöntötték a mai ávpdqsok és nevelőik. Abban a teremben, ahol ötven évvel ezelőtt az első gyereksereg fogadta az akkor még fiatal óvó nénit. Eljött az egyik tanítványa is, Bohács Ilona, .aki szintén nevelő, általános iskolai tanár. Elkísérte Juliska nénit férje is, aki az elmúlt évek* ben kapott tanítói aranydiplomát. Az egyik lánya is ott volt a kis ünnepségen, Winte- ritz Béláné, aki már nagymama. Eljött emlékezni a pályakezdésre, a kis szobácskára, ahol elkezdte munkáját — az egykori gyerekek a mai felnőttek már-már halványuló alakjával népesült be a Csillag utcai óvoda. Fényképezőgépek kattantak, hggy megörökítsék a pillanatot, az öreg fák alétk melyet férjével együtt ültettek ötven évvel ezelőtt. Körülöttük apróságok, játékos vidámság, érkező és gyerekekkel távozó szülök. így megy ez ötven éve itt akár egy véget nem érő ritmus. P. G. 1964. szeptember 10. Őszi fásítás 800 hektáron 5 millió 300 ezer facsemetét ültetnek el küldött megyénk. A állami gazdaságban felállított leánytábor részvevői szőlőt kötöztek, és kajszibarackot szedtek. Harminc nyíregyházi főiskolás leány Balatonaligán, a középiskolás fiúk pedig Jász- alsószentgyörgyön vízügyi táborban töltöttek el 2—2 hetet. A fiúk csatornaépítést végeztek. A harmadik turnusban a tiszalöki gimnazisták értek el harmadik helyezést. Az építőtáborokban a szabolcsi fiúk és lányok becsülettel helytálltak. A KISZ megyei bizottsága értékelte a szabolcsi diákfiatalok munkáját, amit a vakáció idején az ország különböző részeiben felállított építőtáborokban végeztek, 1100 leány és 380 fiú vett részt táborozásban és a népgazdaság számára igen jelentős munkálatokban. Tizenkilenc középiskola és két felsőfokú intézmény tanulói Balatonújhelyen, Balatonaligán, Lakiteleken, Izsákon és Jászalsószentgyörgyön táboroztak. Megyénk fiataljai min-, denünnen első helyezéssel tértek haza. Legtöbb szabolcsi fiatal — 430 leány — Balatonújhelyen őszibarackot. és kajszibarackot szedett, csomagolt, segített a zöldbab és a paradicsom szedésében. Gondosj, lelkiismeretes munkát végeztek, az állami gazdaság termékeit exportra küldték. Az iskolák közötti verseny első helyezettje a fehérgyarmati gimnázium lett, 148 ponttal. A brigádok közötti verseny legjobbja a tiszalöki gimnázium brigádja volt. A lakiteleki építőtáborban egy-egy turnusba 100 fiatalt vesen vállalja ezek ellátását. Azonban az iskolák nagy részében nincs helyiség, amelyet berendezhetnek erre a célra. Sói helyen csak a kapuk alatt és a folyosókon lehetne árusítani. Ezt azonban a KÖJÁL — nagyon helyesen — nem engedélyezi, mivel az árusításra ke- rülő élelmiszerek az ilyen helyeken könnyen szennyeződnek, s — kijlönösen vidéken — fertőző betegségek okozói lehetnek. Jó lenne, ha az elkövetkezendő időkben az oktatási intézmények a költségvetésbe bevonnák az iskolabüfék létesítését is. S arnig ezek megvalósulnak, addig az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a vendéglátóiparral és a földművesszövetkezetekkel közösen mozgóárusokkal juttathatnák el az igényelt élelmiszereket a tanulóknak. R. D. Helyes kezdeményezése volt néhány évvel ezelőtt az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak; néhány iskolában, a Nyíregyházi Kossuth és Zrínyi gimnáziumban, valamint a Hatzel téri ipari iskolában megszervezték az iskolabüfét. Az iskolabüfék szükségességéről, jelentőségéről a tanulók, diákok vallhatnak leginkább. Ezekben az iskolákban megoldódott a diákok tízórai problémája, nem volt gond a délelőtti étkezés az olyan diákoknak sem, akik a szülők elfoglaltsága, vagy egyéb más. körülmény miatt nem vihettek otthonról tízórait. A tej, a frissen sült lángos, a pék- és cukrászsütemények olcsó áron állnak a diákok rendelkezésére, ezekben az iskolákban. Az iskolai büféket megye- szerte' igénylik ‘ a tanulók, Nyíregyházán és vidéken egyaránt. A kereskedelem is szíAnnak a sokirányú tapasztalatnak alapján, hogy a szabol cs-szatmári táj kedvez ,a gyümölcstermelésnek, az utóbbi években nagyon fellendült a megyében a gyümölcsösítés. Az egységes, kialakult közös gazdaságok lehetővé teszik a talajadottságoknak megfelelő, az egyéb termények termelésére kevésbé alkalmas területek jobb' kihasználását. Az állam tőle telhetőén segítette és segíti a cél megvalósulását. Egyik ilyen, hogy az új telepítésű gyümölcsfák ösz- szefüggő területének kellő bekerítéséhez is komoly anyagi támogatást nyújt: holdanként 2800 forint hosszú lejáratú hitelt biztosít. A hitelösszeg különösen az 50 holdnál nagyobb területre megfelelő fedezet. Sajnos azonban, olyan tsz-ek is akadnak, amelyeknek „ez nem elég ” A vásárolt anyagot rendeltetésén kívül használják fel, vagy nem a tervrajzban előírt típustervet alkalmazzák. Egyes tsz-ek indokolatíanü kémek póthitelt, amit már í banknak nem áll módjábar teljesíteni. Annál inkább, mer a pótköltségvetést nem támasztják alá megfelelő számlák. Ilyen helyzetbe került t csengemj falui Béke és a nagyhódos! Petőfi Tsz is. Majdnerr egy évig bizonytalankodtál amiatt: vajon ebben az évber sikerül-e végleg befejezni gyümölcsösük körül a még tavalj ősszel megkezdett kerítés befejezését? Előbbinek 1300 métei hosszan maradt kerítetlen t területe, s póthitel igénye 8( ezer forint körül lenne; utóbbi pedig közben befejezte ugyar a kerítést, de kölcsön anya? felhasználással, amit meg kell hogy térítsen, mintegy 33 eaej forint értékben. Mindezt kellő előrelátással, a szabályokat szerr előtt tartva meg lehetett volns előzni! A. R A kitisztítás és fertőtlenítés legegyszerűbb és bárhol elvégezhető módja az, hogy az edényekét forró, trisós vízzel kisúroljuk, majd alaposan kiöblítjük. Kiöblítés után az edényeket klórmeszes vízzel fertőtlenítjük (átmeszeljük vagy kiöblítjük). A gyümölcsöt zúzott állaposban kell az erjesztőedényekbe tölteni. A puha húsú gyümölcsöket, ha darálásukra nincs mód, össze kell zúzni. A keserű magvú (rózsa) barackot cefré- zés (zúzás) elptt minden esetben ki kell magozni. A rózsabarack magjából ugyanis az erjedés alatt ciánhidrogén keletkezik. A ciánhidrogént tartalmazó pálinka fogyasztása az egészségre ártalmas, sőt los mérgezést is okpzhat. A rózsabarack maggal erjesztett cefréjéből főzött párlatot a szeszfőzdék azért a főzetőnek nem js szolgáltathatják ki. Az almát és a körtét minél kisebb darabokra fel kell aprítani. Ha zúzógép, vagy ré- pavágó nincs, tiszta lapáttal, vagy ásóval végezzük az aprítást. Az erjesztés ideje alatt a cefrét hűvös helyen, lehetőleg zártan, de legalábbis a nagy melegtől, naptól védetten kell elhelyezni. Lényeges, hogy az edény megtöltése egy-két napon belül befejeződjék. A rhegtoltés az edény űrtartalmának háromnegyed részéig történhet. (As erjedés alatt a cefre felhab- zik, a teljesen megtöltött edényből kifut. A megtöltött edényt a szennyeződések (mellékerjedések) meggátlása céljából tiszta ruhával, vagy csomagolópapírral le kell fedni, és a takarót azorf úgy megerősíteni, hogy a szel le ne sodorja. Az erjedés a nyári hónapokban 6—12 nap alatt befejeződik. Lényeges, hogy a kierjedt cefre mielőbb főzésre kerüljön. Ezért minden termelőnek érdeke, hogy már az erjedés megkezdésekor jelentse he főzési igényét a legközelebbi szeszfőzdében, hogy kierjedt cefrébe mielőbb főzésre kerüljön. Fenti rövid tájékoztatja csak a feltétlenül szükséges és bárki által elvégezhető teendőket tartalmazza. Az erjesztés fejlettebb formái mellett természetesen jobb páríat- nyeredék érhető el. Ahol tehát a cefrézésnek fejlettebb, korszerűbb lehetőségei biztosíthatók, a Magyar Likőripari Válr lalat felkérésre készséggel ad tanácsot a legmegfelelőbb cef- rézési eljárásra, (x) A termelők hullott gyümölcsének kifőzéséből nyert pálinka részben, vagy egészben (feles, illetve vjsszaváltásos főzés) a főzető tulajdonába kerül, így elsősorban a főzető érdeke az, hogy gyümölcséből józamatú pálinkát kapjon. A minőség javítása érdekében a Magyar Likőripari Vállalat az alábbi néhány tanácscsal kíván a főzetőknek segítséget nyújtani. A gyümölcspálinkák minősége elsősorban a kifőzésre kerülő gyümölcsök minőségétől és az erjesztés módjától függ. A pálinkafőzésre szánt gyümölcsnek feltétlenül a ián kfll beérnie. A fáról- nem megfelelő érettségi állapotban leszedett gyümölcs kevesebb cukrot, íz- és zamatanyagot tartalmaz, így abból kevesebb és gyengébb minőségű pálinkát lehet előállítani. Pálinka- főzésre tehát legalkalmasabb a fán teljesen beérett és úgy leszedett, vagy beéretten lehullott gyümölcs. Olyan gyümölcsöt azonban, amely egyéb célra is értékesíthető, a termelők ne használjanak fel pálinkafőzésre. A gyümölcsöt tiszta állapotban kell zúzni és cef- rézni. Az erjesztésre szolgáló edények lehetnek akár fából, akár vasbetonból, elengedhetetlen követelmény azonban, hogy az edények teljesen tiszták legyenek. Az erjesztésre szolgáló edényeket a töltés előtt mosni és fertőtleníteni kell. Tájékoztató a termelői gyümölcspálinka főzésből nyert párlatok minőségének javítására második 29,9, a Moszkvics a harmadik 21,5 százalékkal. A további sorrend: Wartburg, Zastava, Warszawa, Volga, Simca és Renault. Érdekes képet mutaf a gépkocsit üzemeltető magánszemélyek főbb csoportok szerinti megoszlása. Eszerint a gépkocsitulajdonosok 12,5 százaléka munkás, 12,3 százaléka orvos, 9,2 százaléka tisztviselő, 9,1 ’ százaléka mérnök, vegyész, 8,2 százaléka pedig technikus. A saját autóval rendelkező hivatásos gépkocsivezetők és szerelők a statisztikában a 6. helyen áll- íak. Csaknem kétszer annyi utas az autóbuszokén, mint a vonaton Statisztikai vizsgálat a gépjármű-közlekedésről százaléka veit közületi személygépkocsi, 1982-ben viszont már csak 22,7 százalék. Ugyanezen idő alatt a magán személygépkocsik aránya 23,3 százalékról 73,5 százalékra emelkedett, a közhasználatú személygépkocsiké —. taxiké — pedig íl,2-ről 3,8 százalékra csökkent. A személygépkocsik közül egyébként a Trabanttal találkozhatunk leggyakrabban: az autópark 3Í,5 százaléka ugyanis ilyen gyártmányú kisautókból áll. A Skoda a s
