Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1964-09-05 / 208. szám
Megalapozatlan magabiztosság Előtérben a nagy teljesítményű munkagépek Újdonságok a mezőgazdasági kiállításon Nem újszerű gond ez, hanem már néhány éve visszatérő probléma: sok termelő- szövetkezet vezetősége ma, optimális időjárási viszonyokat feltételezve, túlzott mértékben épít saját gépkapacitására, és takarékossági meggondolásokból nem veszi igénybe a gépállomások traktorait. Az elmúlt napokban — többek között — a fehérgyarmati, kisvárdai, nyírmadai és vencsellői gépállomásokon több mint ötven traktor állt munka nélkül. Valóban nincs, nem lenne munka a pépeknek? —Az örvendetes, hogy a megye tsz- einek, gépállomásainak traktorparkja nemsokára eléri a négyezret. Soha nem állt ekkora erő a mezőgazdaság szolgálatában. De a tennivalók is egyre szaporodnak! Ma már alapvető termesztéstechnikai követelmény, hogy egy holdnyi terület se maradjon mélyszántás nélkül. E munkát megelőzően és ezzel egyidőben közel 300 ezer holdról kell idejében betakarítani, elszállítani a termelvényeket, s kereken 200 ezer holdon földbe tenni október 20-ig az őszi kalászosok magvát. Bízhatnak-e a közös gazdaságok abban, hogy megismétlődik a tavalyi, igen kedvező ősz a betakarítás, vetés, szántás és más munkák elvégzéséhez? Jósolga- tás nélkül állíthatjuk, hogy az a vezető teszi helyesen, Oki a legrosszabb időjárásra számit, s így minden arra alkalmas erő teljes mozgósításéval szervezi a munkát. Nem igaz az, hogy nincs munkaalkalom a gépeknek. * A nyári talajmunkák merty- nyisége elérte a kétszázezer holdat. Ez komoly eredmény, de a 200 000-ből a területnek majdnem felén csak tarlóhántást végeztek. Ezek a sekélyen megmunkált tarlók várják a mélyszántást! A talaj nedvessége most lehetővé teszi, hogy a köny- nyebb traktorok is zavartalanul szántsanak, később csak a speciális nehéztraktorok mehetnek a földekre. A szövetkezeti vezetők takarékossági elgondolásai igen helyesek, a gépi munkák végzésénél is, de csak az ésszerűség határáig. Amikor arra kell számítani, hogy két hónap alatt szükséges befejezni minden mezei munkát, akkor áltakarékos- ség kihasználatlanul hagyni a gépeket. Ha esetleg saját gépparkkal kedvezőbb költ- ségmérleget mutathat is ki a szövetkezet, ez nem jelent megtakarítást akkor, amikor a megtermelt értékek elszállítása az esős időszakra esik, romlik a minősége, s tetemes mennyiségi kár is bekövetkezhet. Ez az idén azért is veszélyes, mért az aszály következtében sok termelvénymél kevesebb az eredmény mint amennyit terveztek. Az sem takarékosság, ha a mélyszántás elmarad, mert jövőre ez kisebb terméssel bosszúi ja meg magát. Az említett gépállomások körzetei között például a fehérgyarmati járásban tavaly is volt a mostanihoz hasonló elképzelés — s bizony akkor is hiányt szenvedett az őszi mélyszántások elvégzése. Ismét ilyen helyzet elé akarják magukat állítani a tsz-ek? A tennivaló rengeteg, s egyre nagyobbak a lehetőségek ahhoz, hogy a nappali szállítás, vetés, az éjjeli talajmunka kombinációjával két műszakban üzemeltessék a gépeket. De kettős műszakban alig félezer traktor dolgozik, az összesnek csak töredéke. Pedig ahhoz, hogy maradéktalanul elvégezzék a tennivalókat, a traktorok hetven százalékának a két- műszakos munkájára van szükség. Most, és nem novemberben, mert az akkori hideg éjszakák már nem alkalmasak arra, hogy a traktoros egész éjjel a vasnyeregben üljön; ha a kényszerítő körülmények miatt meg is teszi, munkájának termelékenysége csak fele lesz a mostaninak- így keresete is. Nincs alapja tehát annak a keresettel kapcsolatos buzgalomnak, amely most az egy vagy nyújtott műszakkal dolgozó traktorosnál jelentkezik, s megnyilvánul abban, hogy váltótársat nem fogad szívesen maga mellé. Két műszakban, a munkaidő legjobb kihasználásával, a két traktoros keresete egyenként megközelí- heti a nyújtott műszakos átlagát, akinek munkája előtt korlátot szab az idő, de egyoldalú szemlélete a saját egészségét is veszélyeztett. A várható körülményeket számításon kívül hagyó magabiztosság nem hasznos, hanem nagyon is káros a közösségnek; á megtermelt értékek pusztulásának az őszi vetések elhúzódásának, á mélyszántások elmaradásának veszélyét rejti magában. Minden egyes szövetkezeti vezető felelős a közösség előtt, de a népgazdaság előtt is azért, hogy egy szem, egy darab termék se vesszen kárba, s jó alapja legyen a jövő évi termelésnek is! Samu András Nyolcvankétezer mázsa kendert dolgoznak fel az idén Nagyhalászban Alig egy hete kezdődött a szezon a Nagyhalászi Kender- gyárban. Az üzem 82 ezer mázsa kendert fog feldolgozni, ebből több, mint 50 ezer mázsát beszállítanak a telepre. A többit ideiglenesen a felvásárlóhelyeken kazlazzák. A tökéletesebb munka érdekében közel egymillió forint értékű felújítást végeztek a nyár folyamán. Ezek közül a legjelentősebb egy 1100 tonnás hőprés felújítása, amely 400 ezer forintba került. De jelentős összeget költöttek az áztatómedence rendbehozására és két motormozdony kijavítására is. Az üzemben, — ami eddig még sohasem fordult elő, — munkaerőhiánnyal küzdenek. Elsősorban a férfiak hiányzanak. A nehézséget ideiglenesen átcsoportosításokkal próbálják megoldani. A feldolgozott kendernek 22 százaléka rost formájában a szövödékbe kerül. De a hátramaradó pozdorja is igen jelentős ipari nyersanyag. Ebből készül a bútorlap, amelyre furnérlemezt ragasztanak és azt a bútorgyárak használják fel. A keresett bútorlapból navonta 575 köbmétert készítenek. A Nagyhalászi Kendergyárban kender mellett a lenszalma feldolgozásával is foglalkoznak. Havonta több, mint ezer mázsa halad át a törőgépek hengerei között. A feldolgozott lenszalma kiválóan alkalmas matracok töltésére. Az idei mezőgazdasági ki- ember a burgonya- és répa- állítás szemléltetően bizonyít- szedő gépek között. A legtöbb ja, mennyire fejlődik a gépi baráti ország hozott belőlük, technika, s hogy egyre na- Különösen sokan tanulmá- gyobb szerepe van a mező- nyozzák érdeklődéssel a szov- gazdasági termelésben. Miután jet burgonya- és a lengyel a gépesítés köre mindjobban répakombájnt, amelyek vi- kiterjed, a könnyebb átte- szonylag egyszerűek, könnyen kinthetőség kedvéért a kiál- kezelhetők, lítás rendezősége termelési a zöldségtermesztésben szá- áganként és műveletcsopor- kitűnő gépesítési ötlet tönként sorakoztatta fel a valósult meg. Szedőgépek, gépeket. A „géperődben” jár- szállítószalagok, osztályozok va a mezőgazdaság gépesítésére egész sora segíti a termelé- jellemző néhány dolog külön kenység növelését ebben a is szembeótlik. fontos üzemágban. HasonjóAz első: világszerte évről képpen bő választékot kapunk évre nő a traktorok vonóerő- a gyümölcstermesztési gépek- teljesitménye. Ez figyelhető bői. A belterjes üzemágaknak meg a hazai DUTRA traktor- a gépesítése is erőteljesen A magyar FVE függesztett, háromvasú, váltva forgató eke kitűnően alkalmas az eróziónak kitett lejtős területek talajvédő művelésére. Az állattartás gépei szorosan összefüggnek az állatok elhelyezésére szolgáló épület kialakításával. Ezért dicséretes a kiállításon az a törekvés, hogy az istállóban helyezik el a szükséges gépeket, működés közben mutatva be például a fejőberedezést, a takarmányelőkészítőt és egyéb technikai felszerelést. A gabonabetakarítás gépei és eszközei között új típusokat látunk, új megoldásokat kevésbé. Pedig a szalmabetakarítás gépesítése még mindig nincs kellőképpen megoldva. A gazdaságok biztonságosan működő és kevés kézi munkát kívánó bálázókat várnának, olyanokat, amelyek a kombájnszalmát azonnal, menet közben sajtolnák, s tennék könnyen szállíthatóvá. Hiányérzete támad a látogatónak a kukoricabetakarítás gépeit szemlélve. Gondót jelent ennek a nagy vetésterületű növénynek a betakarítása. Természetesen nem a kiállítás rendezőségén múlott, hogy a szükséges gépekből szerény a készlet: gépgyártásunk évek óta vajúdik a KB-típusok fejlesztésével. Reméljük, a bemutatott KBF az idén a gyakorlatban is kitesz magáért! Szerencsénk, hogy a kitűnő szovjet kombájnok^ szerelhető adapterek jól beváltak. Az SFZ—6 jelű lengyel gyártmányú, meleglevegős gabo- naszáritó berendezés óránként 60 mázsa termény szárítását végzi. család újabb tagjainál: így a D—4—K továbbfejlesztésekor is erre törekedtek a gépszerkesztők. Mind nagyobb teljesítményűek a munkagépek, a mélyszántó, a széles barázdát fordító ekék, a nehéz és nagy munkaszélességű talajművelő eszközök. Mindez a nagyüzemi termelés kibontakozására vall. A kisüzem világszerte életképtelenné vált, s ezért a kisüzemekben használatos gépek gyártása hanyatlóban van, nemcsak a szocialista, hanem a tőkés országokban is. A másik jellemző: a szakosított termelés ugyancsak tükröződik a gépesítési bemutatón. A traktor ma már nemcsak pusztán a lovat helyettesíti. Sokféle berendezéssel: hidraulikával, forgótengellyel, tárcsával és egyéb kiegészítő Berendezésekkel van felszerelve, amelyekkel külön-külön egy-egy speciális munkagépet üzemeltethetnek. Néha a célgép maga a traktor, mbit pl. a szőlőművelés gépe, a hidas traktor, vagy a keskeny nyomtávú bolgár lánctalpas szőlőművelő. Az előbbi — hazai gyártmány — a szőlősorok felett jár el, az utóbbi közöttük. A neKez — gyakran lánctalpas vagy négykerék-megha j. tásos — traktorokat főként a talaj művelésben, a könnyű, sokféle eszközzel felszerelhető traktorokat pedig a növény- ápolásban használják. A kettő közti átmenetet jelenti az univerzális traktorok csoportja, amely mindkét féladatot — gyakran a szállítás feladatát is — ellátja. Sók újdonságot fedez fel az Világszínvonalat képvisel a magyar gyártmányú sorközi permetezőgép. Teljesítménye: 15—20 katasztrális hold tízórás műszakban. A gép állítható szórófejekkel, percenként 70 liter növényvédő folyadékot permetez, egyszerre három sorra. A KN 1400-as szovjet csatomanyitó eke segítségével 300 cm széles és 110 cm mély öntözőcsatorna készíthető. megindult, amihez a KGST-n belüli tapasztalatcsere szintén nagy segítséget nyújt. Ugyanez vonatkozik a növényvédelem szerteágazó feladatokat ellátó gépsoraira. A magtisztító berendezések sok kiváló, ötletes újdonságokat kínálnak. A magvak kezelésének úgyszólván minden szakasza gépesíthető, sőt automatizálható. A baráti országok számos gépegységet vonultattak fel ebben a csoportban, de láthatunk belőlük a tőkés országok pavilonjában is. Ilyen például az angol fo- tocellás válogató, amely alak, nagyság és szín szerint is elkülöníti a terményt,