Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-03 / 206. szám

Látogatás a Magyar Filmlaboratórium Vállalat műtermeiben A film feliratait tartalmazó betűket az un. „benyomóban” meleg úton nyomják az elő­zőleg felpuhított emulzióba. nek belőlük szakavatott kezek vetíthető kópiákat és készítik el, ha szükséges, a feliratozási munkákat. Az alig féléves vállalatnak máris jó híre van nemcsak idehaza, hanem külföldön is. Ezért érkezik napról-napra mind több megrendelés szocia­lista és nyugati országokból egyaránt. Részletek a nagy hivó csarnokból. Vetíthető kópia. Járai Rudolf felvételei Szabolcs-Szatmárban történi című pályázatunkra érkezett írás Életet mentő levél Már egyre melegebben árasztotta be tan­termünk ablakán arany sugarait a Nap, és egyre több tavaszi virág illatát lengette a má­jusi szellő. Minden gyermek örült a tavasz­nak, csak egy kislány volt szomorú... Gárdonyi Géza jutott eszembe, mert ak­kor tapasztaltam, hogy igaza van: nincs szo­morúbb látvány, mint a bánatos gyermeki arc! Annyira bántott a kiváló tanuló kislány napról napra szembetűnően észrevehető le- hangoltsága, hogy meg is kéi’deztem okát, mi­re ő keserves zokogásba tört ki, minden türel­mes vigasztalásom csődött mondott. így nem erőltettem a további érdeklődést. Délután felkeresett lakásomon édesanyja, s elmondotta, hogy P. már nem sokáig fog élni, men az orvosi és a röntgen vizsgálat elő­re haladott tuberkulózist állapított meg, s re­mény sincs már arra, hogy életben marad. Olyan sok a beteg, hogy nem tudják felvenni a kórházba, s tetszik tudni az alorvos úr meg­mondta őszintén azt is, hogy ha felvennék is, alig van rá remény, hogy megmarad, így hát kedves igazgató úr, ősszel nálunk... temetés lesz. Igaz, hét gyermekem van, de higgye el, majd meg szakad a szívem érte, és tetszik tud. ni, hogy mi nagyon szegények vagyunk, nem tudjuk azt biztosítani szegénykémnek, amire egy ilyen ártatlan kis beteg gyermeknek szük­sége lenne... — S szavait elnyomta a zokogása. Mit tegyek, mit tehetek? S amint így töp­rengek, egyik cigarettáról a másikra gyútjva, az a gondolatom támadt, hogy a kislány nevé­ben írok a párt Központi Bizottságának egy olyan szívhez szóló levelet, ami kifejezi azt, amit az én kis beteg tanítványom érez. Az volt az érzésem, hogy lehetetlen, hogy ha azt bárki is elolvassa: ne segítsen! Mégha már re­mény sincs a gyógyulásra... S megszületett félórán belül a levél, s mel­lékeltem az orvosi igazolásokat, s olyan szív­vel tettem postára, amilyennel eddig még le­velet: soha. (( Nem sokáig kellett várnom. Két héten be­lül megjött a várva várt válasz. Azonnali ha­tállyal hazánk egyik legkiválóbb intézetébe el­helyezték. P. boldogan búcsúzott tőlem, azzal a re­ménnyel az arcán, ahogyan csak a gyermekek, a tiszta szívűek tudnak remélni és bízni. És én akkor őt megcsókoltam úgy, mint akivel már e földi életben többet... nem találkozom, s aki egyik legkiválóbb tanítványom volt. S szemünk könnyel telt meg. Pér hónap múlva el kellett hagynom a kis falut mert új munkakört foglaltam el. 10 év távlata, ha P. személyét nem is, de arcát lassan-lassan elhomályosította. Egy csikorgó kemény januári napon halk kopogtatás ajtómon, s a tessék szó elhangzása után egy jól öltözött és egy magas széles váilú férfi lép be szobámba karján egy kis egyéves forma gyermekkel. Az arcok közül csak az asszonyka arca tűnik olyannak, mintha már valaha, valahol láttam volna. Bemutatkoznak, de mint ahogyan ez oly sokszor lenni szokott — nem értettem belőle semmit, de nem is tartottam lényegesnek, hiszen nem a név, ha­nem az ügy a fontos, amiért a felek hivatalos helyiségbe jönnek. Látom, gyermekkel is vannak, foglaljanak helyet, tessék, mivel állhatok rendelkezésükre. — Hát nem tetszik megismerni? — kérde­zi a hölgy. Hát én vagyok az, akinek az éle­tét az igazgató úr megmentette, ez meg aki igazgató úrnak köszönheti, hogy a felesége lettem, — s férjére mutatott, — s ez meg az, akiből hálából és tiszteletből pedagógust sze­retnénk nevelni — s a kicsire mutatott... Én, csak aranyos Pirikém, kezdeményező jószándék voltam, higgye el az érdem nem az enyém, életét nem nekem köszönheti elsősor­ban, hanem: a munkásosztály pártjának, aki teljesítette egy szegény 7 gyermekes család gyermekének életét kérő kívánságát. ...én, pedig egy kicsit boldog voltam, hogy egyszer életemben életet mentő levelet is ír­tam. Albert Antal ig. tanár . Nyíregyháza—Nyírj es A magánkiskereskedelmet vizsgálta a kereskedelmi felügyelőség kiskereskedő, aki üzletében hitelesítetlen mérleget és sú­lyokat használt az áruk méré­sére. Pázmándi Istvánná kál- mánházi vegyeskereskedő vi­szont a mérleget pontatlanul, úgy állította be, hogy ezáUal a vásárlókat sorozatosan meg­károsította. De hitelesítetlen súlyt használt a méréseknél özvegy Nagy Károlyné gégényi kereskedő is, ami nem enged­hető meg. A boltja és a rak­tárja nem gondozott, de elha­nyagolja az üzleti berendezés karbantartását is. Még súlyo­sabb hibát vétett Balkányi Ferenc nyíregyházi vegyeske­reskedő, aki üzletében saját­termésű bort és gyümölcspá­linkát is árusított. S ezt a sza­bálytalanságot már nem elő­ször követi el, amiért tünte­tést is kapott. Sajnos még mindig jellem­ző, hogy a magánkiskereske­dők az árukat nem látják el árjelző cédulákkal, s ez lehe­tőséget nyújt arra, hogy árdrá­gítást kövessenek el. Pedig minden kereskedőnek köteles­sége, hogy az árucikkeket árakkal lássák el. Nem jellem­ző, de az is tapasztalható, hogy az egészségügyi előíráso­kat nem tartják be. Az ÁKF a múlt esztendei ellenőrzése során azt is tapasztalta, hogy egyes kereskedők az üzletköri tevékenységüket túllépték. Bi­zományba adtak és vettek áru­kat, sőt olyan cikkeket is forgalomba hoztak, amelyekre az iparigazolványuk nekik jo­got nem biztosított. Emiatt akkor több kiskereskedőt meg­bírságoltak. Hatása nem ma­radt el, mert a jelenlegi vizs­gálatnál hasonló visszaélések­kel nem találkoztak. Az ÁKF vizsgálata összessé­gében azt állapította meg. hogy az ellenőrzött magánkis­kereskedők többsége helyesen szolgálja a lakosság igényei­nek a kielégítését. A felfedett mulasztások és szabálytalan­ságok ellenére Is javult a ma­gánkereskedelemben dolgozók munkája. CF. K.) Az ellenőrző és ragasztó he­lyiségben nyeri el a kópia vég­ső formáját. A kispolgár háromszoba összkomfortos lakásának ut­cai ablakában háromna­ponként hol megjelenik, hol eltűnik egy igen szé­pen rajzolt táblácska, me­lyen ez olvasható: „tv-an- tenna eladó”. A forgalmas utca járókelői akarva, aka­ratlanul beleütköznek sze­mükkel az ügyesen elhelye­zett reklámba. Hány antennára keresett már vevőt a diszkrét kis táblácska, az titok. Az azon­ban nem, hogy gazdája jó úton halad a meggazdago­dás felé, no meg, hogy az ilyen apró ügyeskedések igen jól beváltak. Bizonyítja ezt felesége li­lába játszó lángvörös ha­ja, lassan gyarapodó portája, no meg az oktalan életmód­ja. Ezek után illik tudni azt is, hogy a házban Fusizó Okos lakik, aki nem emi- lyen-amolyan naplopó ám, hanem az egyik kisipari szövetkezet ügyeskezű dolgo­zója. Serény ember, mindig dolgozik. De amit csinál... Tv-antenna Mert mit csinál az üzem­ben, munka közben, hivata­los munkaidő alatt? Mondom, ő „becsületesen, teljes erejével” dolgozik az üzemben. Csak alkatrészeket készít. De azokat aztán pre­cízen. Mikor mindezzel elkészült, hogy-hogy nem, a szövetke­zetből hazaszállítja kispol­gári, jól felszerelt műhe­lyébe és otthon már csak össze kell szerelni. A következő lépés az, hogy miképpen állíthatná fel ezeket a már összesze­relt antennákat a kedves ve­vő által kijelölt helyre ép­pen munkaidő alatt. Mert ahhoz, hogy éppen munka­idő alatt elhagyja a munka­helyét valamilyen indok kell ám. Hisz egy ilyen üzemben van ám munkafe­gyelem. Éppen ezért indo­kot kell mondani. Miután már megvan az indok az üzem területének az elha­gyására, akkor jön a nehe­ze. A vevő is dolgozik. Most azt kell elkérni a munka­helyről. Lánc-lánc, eszter- lánc, ő is lelépett. Mire a munkaidőnek vége akkorra áll az antenna, be van ve­zetve a lakásba és még a munkahelyére is visszaérke­zett. Siktázik, s a jól végzett munka tudatában távozik az üzemből. Otthon fusizik to­vább, hogy minél előbb ki­elégíthesse zsíros, kispolgári vágyait. És ezekről tudunk. De mi is jó fiúk vagyunk, és ha nem is segítjük mindig Fu­sizó Okosék „kispolgári ön­tudatból” eredő manipulá­cióit, nem is lépünk fel el­lenük mindig kellő határo­zottsággal. Sigér Imre Yilágmozaik SAJÁTOS GYŰJTEMÉNY A jugoszláviai Pirot város­ka kórházának sebész főorvo­sa, dr. Vlada Milosevic igen furcsa gyűjteménnyel büszkél- kedhetik: tízéves orvosi gya­korlatában összegyűjtötte mindazokat az idegen teste­ket, amelyeket műtéti úton távolított el betegeinek szer­vezetéből. Már több mint száz tárgyból áll a gyűjte­ménye, melyben különféle méretű és formájú kavicsok, fa- és vasdarabkák, továbbá puskagolyók szerepelnek. FERNANDEL FOGAI Fernandelt, a híres francia komikust felhívták a közok­tatásügyi minisztériumból. — Nem ellenezné uram* hogy fényképét az ország minden iskolájában kifü­öc»cc’7p»lr? — Szabad legyen megtud­nom, mivel érdemeltem ki a nagy megtiszteltetést? — tudakolta óvatosan a színész. — Nem is annyira önt, mint fehér fogait illeti az ér­dem uram. A fénykép alá ugyanis ez a szöveg kerül: „Ne felejts el minden reg­gel fogat mosni!” Fernandel beleegyezett. tJTOLSÖ VACSORA A pakisztáni Rawagindi környékén öt ember meget­te azokat az áldozati étkeket* amelyeket muzulmánok mu­tattak be egy templomban. Az ételek nyilván romlot­tak voltak, mert a pákoszto- sok gyomormérgezésben meg­haltak. NEMZETKÖZI KÖNYV­KIADÓI EGYEZMÉNY Tizenkilenc európai és ame­rikai könyvkiadó vállalat megállapodást kötött olyan könyvek kiadására, amelyek „jelentőségüket és példány­számukat tekintve, meghalad­ják egyetlen könyvkiadó esz­közeit.” Az új egyezmény értelmé­ben párhuzamosan 11 nyel­ven jelentetnek meg műveket, s a közös vállalkozás folytán jelentősen csökkenteni tud­ták az önköltséget. Az „aldus” könyvek méí az idén ősszel piacra kerül­nek. Félezer ismeretterjesztő előadás Tizenkét szakmunkástantolyamot indítanak a nagy káliéi járásban repet kapnak a klubfoglalko­zások. A tizennégy különféle mű­vészeti és egyéb szakkör mel­lett ez évben létre akarják hozni a mezőgazdasági szak­köröket is, amelyek szintén növelnék a szakköri tagok szakmai tudását. Az egészségügyi kultúra fej­lesztése érdekében növelik az előadások számát, egészség- ügyi kiállításokat és verse­nyeket szerveznek. A családi és társadalmi ünnepek meg­rendezését és lebonyolítását külön bizottságok végzik majd. A munkatervien több állan­dó és vándorkiállítás is szere­pel — s három helyen — B-il- kányban, Bökönyben és Ér­patakon rendeznek író-olvasó találkozót. vált tantárgycsoportos okta­tást. Kettőszáz írástudatlan felnőttet tanítanak meg irni- olvasni. A szakmunkásképzés segíté­se érdekében az ismeretter­jesztő előadások, tematikáját úgy állították össze, hogy az kiegészítse a képzésben részt vevő tudását. Az idén össze­sen 500 ismeretterjesztő elő­adást tartanak járásszerte, s az egyes községi kultúrottho- noknak már megküldték a tv által ez évben bemutatandó mezőgazdasági szakfilmek jegyzékét. A munkaterv sze­rint 130-an vesznek majd részt az alap- és középfokú trakto­ros tanfolyamokon. A kultúrotthonok munkájá­ban az eddieinél nagyobb sze­X múlt évi népművelés évad eredményeinek felméré se után a Nagykállói Járás: Tanács művelődési osztálya c napokban készítette el az 196 —65-ös népművelési munka tervet. A tervben nagy hang­súlyt kap a felnőttoktatás é: a szakmunkásképzés. Tizenké helyen indítanak szakmun kástanfolyamot összesen 34: résztvevővel s e tanfolyamol harmadik évfolyamán Ili hallgató kezdi meg a tanévet Az if/isági szakmunkáskép zésben elég kevesen — 29-er vesznek részt. A járás terüle­tén a tavalyi tízzel szembei húsz osztályban tanulhatják i dolgozók az esti általános is kólái anyagot. A dolgozók est iskolájában bevezetik a Deme- cserben kikísérletezett és be Mi van a negatívon ? Ä szocialista kereskedeletr mellett, különösen falun var szerepe még a magánkiske­reskedelemnek a lakosság el­látásának a biztosítása érde­kében. Szabolcsban jelenlet 82 üzlettel rendelkező kiske­reskedő működik. Legutóbb ai Állami Kereskedelmi Felügye­lőség mintegy 27 ilyen ma­gánkiskereskedőnél tartót vizsgálatot. A tapasztalatok azt bizonyí­tották, hogy még mindig van­nak hibák az említettekké kapcsolatban. Bár kétségtelen hogy a megvizsgált magánkis­kereskedők többsége pontos él jó munkát végzett. Mennyi ségcsonkítást és más szabály talanságot mindössze 6 eset ben tapasztaltak. Ezek viszon olyanok, amelyek mellett nen lehet szó nélkül elmenni. Je lentős hibát vétett például Ré ti Miksa nyírcsaholyi magán A kopirozóban másolatokat készítenek az eredeti filmsza­lagokról. A segedoperator befűzi a filmet a felvevőgépbe. Elcsat­tan a csapó, felvétel, indít! Ve­zényel a rendezőasszisztens. Estére sok-sok méter nyers­anyagra kerülnek jelenetek já­tékfilmekből, híradóesemé­nyek, tudományos sikerek, érdekességek. De vajon hogy sikerült a felvétel? Ez már a Magyar Filmlaboratórium Vállalat műtermeiben derül ki- Itt dől el: mi van a negatívon?! 1964. január 1-én új üzem­egységgel bővült a vállalat; el­kezdődött a munka a Buda­keszi úti telephelyen. Tökéletes technikai beren­dezéssel látták el a laborató­riumokat. A legmodernebb francia gépek biztosítják az első osztályú minőséget. Kü­lön klimagépházzal gondos­kodnak a laboratóriumokban cirkáló állandó hőfokú és ned­vességtartalmú tisztított- és mosott — levegőről. Mivel a laboratóriumi munkához rend­kívül nagy tisztaságú vízre van szükség, saját vízmüvet építettek. Valamennyi állami stúdió­ban készült negatív film ide kerül kidolgozásra. De a kül­földi kópiák is mindennapos átutazó vendégek, Itt készíte-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents