Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)
1964-09-25 / 225. szám
Kun István Tavalyi naptár összerakta az aktákat. Bélyegzőit az alsó fiókba tette, kiválasztott egy kopott kulcsot és kétszer ráfordította a zárat. Szemben két naptár állott az asztalon. Egyikbe halaszthatatlan teendőit jegyezte, napról- napra pontosan. Zöld tolla az egész hetet be3zínesítette. A másj.k régi naptár volt. Nerh akarta kidobni, mert jó segítőtársnak bizonyult. Ha olyan ügyfél jött, akivel nem akart hosszabb ideig foglalkozni, felírta e naptárra a fél nevét, és az megnyugodva távozott. így gyűltek ide is a zöld feljegyzések, csakhogy itt nem az elintézendőket jelölte egy-egy név. összeszedte a másnapi munkáját. Átlapozta az aktaoszlopokat, s a legsürgősebbeket félretette. Ekkor jött be a vörös gép- frónő, háta mögött egy fekete- kendős parasztasszonnyal. — Vidéki. Hallgassa már meg Gönci elvtárs. Göncinek melege lett, ahogy az asszonyra nézett. — Hamarabb nem tudott jönni? — kérdezte mérgesen. — Három perc múlva lejár a munkaidőm. Az asszony az ajtó előtt állt és szipogott. Egyszerű ruhában volt, bal kezében kosarat tartott, jobbjában pedig fehéj zsebkendőt. — Sepov Mihálynénak hívnak. Segítsen rajtam. Gönci a székre mutatott, az asszony leült A vörös nő két papír közé indigót hajtott, azután az egészet az írógépbe csavarta. Várt, pedig az ő munkaideje már lejárt — Parancsoljon, mi a panasza? — kérdezte Gönci az asz- szonyt — Kórházban van az uram.-r- Meggyógyul? T- Meg. — Gönci úgy sóhajtott mintha a panasz máris •lintéződött volna magától. Az asszony ekkor sírni kezdett de talán nem is sírás, hanem valami keserves rázkódás volt ez. Fejét két válla közé húzta és egész teste remegett És látszott rajta, hogy akkor sírt életében először. — Hát mi baj van? — hökkent meg Gönci. — Éppen ez az. Mert a fiaim verték meg — szepegte Sepov Mihályné, s úgy látszott erőt vesz rázkódásán.-*■ Nem értem <— rázta a fejét a férfi, — Voltam már mindenütt, ahová magamfajta egyszerű asszony csak fordulhat. Tanácsnál rendőrségen, bíróságon, a pártnál, szóval ahol segíteni szoktak. De most...? Megígérték, hogy behívatják, beszélnek vele, A rendőrök meg, hogy őriznek és figyelmeztetik. De nincs bizodalmám ... — Dehát miért? —■ vágott a szavába' keményen Gönci. — A kórházban azt mondta az uram a sógorának, hogy ha hazakerül, kiírt bennünket. Engem és négy gyermekemet Ekkor ismét rázkódni kezdett Később vizet kért a gépírónőtől. Ivott —Huszonegyedik éve tűrök. Sokáig nem szóltam senkinek, vittem a keresztemet, ahogy illik. Hat gyermekem van, a hetedig meghalt. Az élőknek apa kell. És hová is mehettem volna velük? Egyéniek vagyunk, nem értek semmihez. — Az előbb négy gyermekről beszélt! — szólt közbe ingerülten Gönci. — Kettőt letartóztattak. Ma egy hete. Olyan részegen jött haza, hogy a szemét csak félig tudta kinyitni. Akkor vettem észre, amikor az ajtóban állt. Nem tudtam menekülni. Egyenest rámugrott. A tarkómat az ágy lábába vertem. Szorította a nyakamat, nagyon szorította. Nem jutottam levegőhöz, a fejem szét akart robbanni. Nem tudom, hogy menekültem ki. Egy rég? csutkakúp áll a házunk végében, ott találtam magam. Máskor is oda szoktam bújni. A rendőrségen mondták, hogy a két nagyfiam agyalta el, azért került kórházba. De én ezt nem láttam. — És a szomszédok? — kérdezte Gönci. — Rokonok? — Nem lakik mifelénk senki — válaszolt az asszony. — Ha elmenekülök előle estenként, szétnézek a környéken, csak sötétséget látok. Lámpa sincs arra, meg emberek sem. Olyan egyedül van a házunk, mint a kiszáradt fa a tartón. — Miért nem vált el már korábban a férjétől? — Ugye, kérem... Nem volt az olyasmi régen szokás. Ha összeadta az isten az asszonyt valakivel, nem választotta el attól csak a gödör. Mostanában én is gondoltam már erre. Ismerem a falubeli asszonyokat, akik az „Űj Mező”-ben dolgoznak, ök is mondták már, hogy hagyjam ott. Mércs Juliska is elment a férjétől, azóta jól él, és még az isten sem verte meg. Dehát én egyszerű asszony vagyok, azt sem tudom, kihez kell menni, A főtanácsnál már voltam .. a Gönci felállt és sétálgatni kezdett a szobában. A gépíró- nő súgva kérdezte, hogy vesznek-e fel jegyzőkönyvet. Gönci a fejével intett, azután halkan mondta, hogy elmehet. A gépírónő a papírokat a fiókjába tette, kis tükröt vett elő. Előbb a haját igazította meg, majd csöpp rúzst kent a szájára. Narancssárga ballonjába bújt, Gönci segített neki, s azzal elköszönt. <— Százszor fenyegetett már, hogy megöl — folytatta azasz- szony. — És egyszer sem hajtotta végre! — De most józanul mondta! — siköltött Sepovné. Azután nem tudott tovább beszélni. Rázkódott. Szeme alá gyűrte zsebkendőjét. Feje mellett a válla, mint két mankó. Gönci szétvetett lábakkal állt és nézte. Az asszony lehajolt, az arca nem látszott, csak a lényéből áradó elkeseredettség és félelem. — Segítsen rajtam. Tegyen valamit — így mondta, nem könyörögve, nem rimánkodva, egyszerűen, kijelentő módban. S a férfi tudta, hogy nem sokat, jóformán semmit sem tehet. Ezért csak állt, kissé bambán, és nem válaszolt. A csend olyan megfogható volt a kis irodában, mint nyári éjszakákon az erdőben a ku- vikmadár megszólalása előtt. Azután nem a halálhozó kuvi- kolás, hanem a férfi törte meg. Leült. — Tudja hány ilyen asszony jön hozzám naponta, mint maga? Sok — szólalt meg végül. — És legtöbbször semmit sem tehetünk. A férje semmi olyat nem csinált, amiért átadhatnánk az ügyészségnek,.. — Az asszony felugrott: — Tudom! Mind ezt mondja. És ha csinál? Megöl...? Akkor megbüntetik, felakasztják, — igaz? De mi! Misi... Sárika... Sanyikám... Marim... és én...? Mi akkor már nem leszünk? — Próbáljon a rendőrséghez fordulni. — A rendőrség...! Nem őrizhet örökké bennünket. Tegyék meg. Vigyék el innen. Bányába vagy nem is tudom... Hogy fölnevelhessem azt a négyet. — Azt nem tehetjük meg asz- szonyom. Ha nem követett el bűncselekményt, nem korlátozhatjuk. Ez magánélet— — s azzal akarta folytatni, hogy oldják meg problémájukat magú^. De az asszony nem engedte, mint fúria, úgy ugrott fel: — Ez maguknak magánélet? Hát ide figyeljen! Én élni akarok. Meg a gyermekeim is. De amit egyszer az én uram józanon kimond, azt valóra is váltja. Sepov Mihályné zokogott. Gönci lopva az órájára nézett. A feleségére gondolt, akinek nehéz lesz megmagyarázni a késést. Közben a homlokát törölgette sóhajtozva: — De nehéz. De nehéz. — Nyugodjon meg. Megpróbálok én is segíteni. Holnap telefonálok a rendőrségnek. De most mennem kelL Ezzel elővette a tavalyi naptárt, amelyet az ügyfelek megnyugtatására rendszeresített. Megkérdezte Sepovné nevét, azután felírta. Amikor az asz- szony kiment még mindig gyű- rögette, nézegette. Megérthetetlen dühöt érzett. A naptárt erélyes mozdulattal a sarokba vágta. Aznap a felesége többször Is megkérdezte, hogy miért oly ideges. Gönci múló rosszullétet és hivatalt problémákat emlegetett. Másnapra elmúlt az idegesség, s a takarítónők is visszarakták a naptárt az asztalra. Msért nem világítanak az Arany János utcai higanygőz kandeláberek? Az őszi hónapokban újabb világítótesteket helyeznek üzembe A Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat üzemvezetőjét, Iszály Pétert kérdeztük meg Nyíregyháza közvilágításának néhány kérdéséről. Az Arany János utcában novemberben egy éve lesz annak, hogy felállították a kétágú higanygőz kandelábereket és ezek a mai napig sem világítanak. Most tovább rakják le a világító kandelábereket a Toldi utcában. Ezek az új világítótestek mikor kerülnek üzemeltetésre? — Vájó tény, hogy a Toldi utcai kandelábereket a mai napig sem üzemeltetjük. Ez azonban nem a mi hibánk. A higanygőz lámpák és a kábelszerelvények késői szállítása okozza 3 késést. Egyelőre részleges üzemeltetéssel akarjuk megoldani ennek a városrésznek világítási problémáját. Természetesen ez a tervünk is ettől függ, hogy mennyi higanygőz lámpát kapunk. Terveink szerint az állomás tértől kezdve a Toldi utcáig lé »5 városrészben bekapcsoljuk a világítást. A közeli napokban az Árpád utcai kockaépületek kapnak higanygőz világítást. A Toldi utcán az üzletházak és a presszó előtt a Kiss Ernő utcáig ugyancsak bekapcsoljuk a világítótesteket. Ezenkívül a Kölcsey utcai OTP és a szövetkezeti lakások előtt lévő kandeláberek kerülnek üzemeltetésre. Megjavítjuk a Kossuth tér világítását is. Az Állami Áruház előtti rész meglehetősen sötét volt eddig. Itt felállítunk egy háromágú fénycsöves világítótestet. Ugyancsak a napokban készül el a Marx téri köz- világítás is. Ezen a területen ugyancsak higanygőz lámpák fognak világítani. Az őszi hónapok világítási programjába tartozik a Lenin téri rész. Ostomyeles fénycsöves lámpatesteket állítunk fel. A Bocskai utcában még 13 darab higanygőz lámpával erősítjük a világítást. Az utóbbi napok szélvihara következtében sok helyen megrongálódtak a világítótestek. A vihar sok kárt okozott és nincs kapacitásunk arra, hogy sz ilyen tömeges hibát órák alatt megjavítsuk, de a város normális világítása egy-két napon belül helyreáll- hat. Farkas Pál Így készül az új Skoda! a világ egyik legkorszerűbb gyárában Az automatizálás jelenlegi tetőfoka — Így jellemezhetnénk az új csehszlovákiai mlada boleslavi Skoda autógyárát. Hosszas előkészületek után megszületett az új Skoda gépkocsi, s a friss típus gyártása a világ egyik legkorszerűbb gyárában indult meg. 14 országból 134 vállalat szállította legmodernebb gyártóberendezéseinek legjavát, hogy a termelés valóban ideális feltételek, az emberi munkaerő legmesszebbmenő kímélésével indulhasson meg. Csak egy kiragadott érdekesség: egyedül az alkatrész- gyártó üzemi csarnok alapterülete nem kevesebb, mint hat hektár (a BNV Petőfi csarnokának hatszorosa!). Ebben a gigászi üzmcsar- nokban 18 hatalmas önműködő gépsor és 2000 (!) egyedi szerszámgép ontja másodpercnyi pontossággal az új Skoda alkatrészeit. Az üzemen belüli szállítás teljesen gépesíKész a csillogó karosszéria — ügyes munkáskezek u utolsó igazítást végzik a beszerelésre kerülő motoron. tett, sőt a szállítószalagok út- sen való áthaladás közben vonalát úgy vezették, hogy megy végbe, az szervesen beilleszkedjék a Egybehangzó vélemények gyártási folyamatba, tehát szerint Európa legkorszerűbb például a korosszériók kiké- gépkocsigyára ez. szításé gyakorlatilag magán a függesztett szállítóberendezé- | --------------------------- -------- —1 ■ Kész az új Skoda 1000 M B! Az első néhány darab már megérkezett hazánkba. M eg f egy zés: Száz feketefuvar és a többiek... Az elmúlt néhány hónap szabálysértési jegyzőkönyvei arról tanúskodnak, hogy a mátészalkai járásban a szabálysértések némely fajtája kihalóban van. Jelentősen csökkent például az iskolai mulasztásokból adódó feljelentések száma. Nyírkátán, Öpályiban, Nagydoboson, Hodászon, Nyír- csaholyhem és Szamceszegen — itt korábban gyakori volt a 4—600 forintos bírságolás is — szinte teljesen megszűnt az iskolai mulasztás. A legnagyobb számban előforduló szabálysértések közé tartoznak a kontárkodások. Első ízben júniusban 800 forintra bírságolták F. Zsipmond mátészalkai lakost, iparengedély nélküli fuvarozásért. Nemrég megállapították, hogy tevékenységét tovább folytatta, és csaknem 100 esetben végzett feketefuvart. 800 forintos bírsággal súlytotta a szabálysértési előadó. A. István, mátészalkai lakos korábban 600, most 1200 forint bírságot kapott. B. Jánost júniusban 1000 forintra, most 1800-ra büntették hasonlóképpen T. Józsefet is. AZ AGRONÓMUS TAPASZTALATA A kukorica vegyszerezése A jármi Alkotmány Tsz-ben évek óta 140 holdon termelünk kukoricát barna- és vörösagyagos homokon. Termésátlagaink rendszerint elérték vagy meghaladták a tervezettet. Tavaly — a tsz fennállása óta először —•, munkaerőgondjaink voltak, emiatt a kukorica kapálásánál lemaradás következett be, s ez komoly terméskieséssel járt. Ez a tapasztalat sürgetett bennünket a kukoricaföldek vegyszeres gyomirtására. A kukorica termesztésére kijelölt területeken, mind a 140 holdon vegyszerezést alkalmaztunk. A .munka egyré- szét 1963 őszén, a másik részét 1964 tavaszán végeztük eL Ez utóbbira azért került sor, mert nem sikerült befejezni idejében az őszi mélyszántást. Mivel ismét közel van a vegyszerezés ideje, elmondom a véleményünk szerint kedvezően alkalmazott kémiai gyomirtás módszerét. Az őszi mélyszántást, fogasolás után, simahengerrel tömörítettük. A vegyszerezést Rapidtox 2-es géppel — holdanként 5 kilogramm Hungazin DT 500 liter vízben — végeztük novemberben, a növényvédő állomás segítségével. Ä terület másik felén a tavaszi szántást zártuk le fogassal, ke- resztben-hosszában gyűrűshengerrel, így permeteztük ki az 5 kiló vegyszert 6Ó0 liter vízben egy-egy holdra. A kukoricát géppel vetettük április 20, körül, holdanként 16 kiló Martonvásári 5-ös hibrid magot adtunk, utána magtakaró fogast járattunk. A szövetkezet tagjai, mint minden nem ismert új dologgal szemben, bizalmatlanok voltak, s azt mondták: kidobott pénz a vegyszeres gyomirtással való foglalkozás. Kelés után a tsz-tagok rendre látogatták a kukoricaföldet; várták a vegyszer hatását. A szinte esőnélküll tavasz következtében a vegyszerezés nem volt teljes hatású, ezért egyszer kézikapálást kellett végezni, mert a zsurlót, keserűfüvet nem pusztította el a Hungazin. De a többi gyomot kiirtotta, ennek következtében háromszorosára nőtt az egy tag által naponta megkapálható terület. A kukoricaföldön véletlenül maradt három — összesen egy holdnyi — terület, ahol vegyszer nem érte „ talajt Ez lett aztán az összehasonlító kísérletünk: a tagok meggyőződi, tek arról, hogy még nem teljes hatással is mekkora jelentőségé van a vegyszeres gyomirtásnak, hogy a vegyszer és a permetezés kéltsége bőven megtérül a kevesebb kézi kapálásban, a nagyobb terméshozamban. — Kukoricánk szépen fejlődött, holdanként megvan a 21 000 tő. Becslés szerint, a tervezett 15 mázsa helyett 18—20 mázsa szemestermés lesz holdanként. Még annyit jegyzek meg, hogy szántás előtt 150 kiló szuperfoszfátot, a növény kikelése után 100 káló nitrogénműtrágyát szórtunk ki holdanként, és bedolgoztuk a talajba. Tervünk az, hogy a Hunga- zinnal kezelt területen ismét kukoricát vetünk, és holdanként másfél kiló Dikonirttal végezzük el a gyomirtást, tavasszal. Mivel a tsz tagjai meggyőződtek a vegyszeres gyomirtás alkalmázásának fontosságáról, elhatároztuk, hogy az elkövetkező időben bevezetjük a kémiai védekezést a napraforgónál és a burgonyánál is, természetesen kisebb területen, kísérletképpen. Ha sikeresen kiterjesztjük ezt a módszert, a szántóföldi növényápolás eddigi munkacsúcsai megszűnnek, többet foglalkozhatunk a munkaigényes kultúrákkal, a gyümölcsfélék — szamóca, málna, meggy — termesztésével mind a közösben, mind a háztáji gazdaságokban. Árkosi Gábor, főagronómus 1964. szeptember 25.
