Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

1964-09-18 / 219. szám

A hetedik A nagyüzemi mezőgazdaság fejlődésének, megszilárdulásá­nak ez a történelmi szakasza szorosan összeforr a 3004-es kormányhatározatokkal, ame­lyek közül 1965 január elsején a hetedik lép hatályba. Ma­guknak a határozatoknak is külön történelme van már, s ez a hetedik az, amely az ed­digiek között a legközvetlenebb módon buzdít segítségével ar­ra, hogy a közös gazdaságok minél több gazdasági és szak­mai kérdést, feladatot oldjanak meg saját erejükből. Az eddig érvénybe lépett 3004-eseknek igen sok közük volt ahhoz, hogy megyénk kö­zös gazdaságaiban ma már többségében saját erőgép dol­gozik, hogy kialakulhatott sok helyen a saját tenyésztésű jó­szágállomány, hogy nagyobb ütemben bontakozik az öntözé­ses termelés, nem is szólva a több száz dohánypajtáról, a sok ezer holdas fiatal gyümöl­csösről, a szőlőültetvényekről, az épületberuházásokról. Az utóbbi években sokat javult a tsz-ek vezetése a kihelyezett el­nökök, szakemberek, pártmun­kások tevékenysége nyomán. A társadalmi ösztöndíjasok nem kis részének az állam biztosít­ja a költségeket, s már két esztendőn át érkeztek fiatal szakemberek a megyébe, akik­nek fizetését szintén a nép­gazdaság oldja meg. Ez a gazdasági, politikai és szakmai megszilárdítási folya­mat ölt testet a 30Ö4/7-es kor­mányhatározatban is. A talaj­javítási, talajvédelmi és víz- rendezési munkáknál, a rét- és legelőjavításnál nagy súlyt fektet a határozat a gazdasá­gok saját erejére, de kimondja azt is, hogy a tsz-ek állatállo­mányukat elsősorban ■ a közös és a háztáji állatok szaporula­tából fejlesszék. Pótlás esetén tehenenként például 5000 fo­rint középlejáratú hitelt kap­hat a tsz, és kivétel nélkül minden üsző leellésekor 4000 forint vissza nem térítendő tá­mogatást. Az itatásos borjune- velés kiterjesztése fontosságá­nak megfelelően igen jelentős kedvezményt kapnak a tsz-ek. A gépi munkák díja, a beru­házások vissza nem térítendő összegének mértéke továbbra is igen ösztönző a modem gaz­daság kialakítására, s minden kedvezménynél megkülönbözte­tett figyelemben részesülnek a gyenge termelőszövetkezetek. A gyorsabb előrehaladás egyik legfontosabb láncszeme a közös gazdaságok szakmai megszilárdítása. Noha a 3004/7- es határozat csak Utal erre, an­nál nagyobb súllyal foglalkozik a szakemberellátás új rendsze­rével az ugyanakkor közzétett másik kormányhatározat. Első és legfontosabb talán az, hogy ez a határozat leszögezi a szakember fogalmát, azokét, akiket a kedvezmények érint­hetnek. Hogy csak egyetemet, főiskolát, felsőfokú techniku­mot végzett szakvezető, leg­alább mérlegképes könyvelő tartozik a kedvezményezett szakemberek körébe — nagy minőségi ugrás a követelmé­nyekben! Csak rendkívüli eset­ben tekinthető a kedvezmény szempontjából szakembernek a középfokú technikumot végzett egyén. Kidolgozzák a tsz-szakembe- rek javadalmazásának egysé­ges rendszerét, összhangban az állami gazdaságok bérrendsze­rével. A gazdaságilag meg nem erő­södött tsz-ekben dolgozó szak­emberek jövedelemkiegészíté­se 2500 forintig terjedhet. Nagy súlyt fektet a határozat a szakemberképzésre, utánpót­lásra. A gyenge és közepes isit­eknél fokozzák az állami tá­mogatás mértékét, hogy saját tagjaik, tagjaik gyermekei kö­réből kerüljenek ösztöndíjjal felsőfokú oktatási intézmények­be. A kezdő szakembernek, ha öt évi működésre kötelezettsé­get vállal a tsz-ben 10 000, há­zastárs esetén 15 000 forint le­telepedési segélyt nyújtanak. Mezőgazdászok, könyvelők ré­szére 80 000, fiatal szakembe­rek részére 90 000 forintig ter­jedő építési kölcsönt biztosíta­nak, de lehetőségük van árrá is, hogy gépkocsit vásároljanak 3 éves törlesztésre, a vételár 80 százalékának a meghitelezé­sével. A 3004-es határozatok által nyújtott lehetőségek igénybe vételével megyénk közös gaz­daságai évente sok tízmillió forint kedvezményhez jutottak eddig is, s jutnak később pél­dául a íelepítvények termőre fordulásakor. Azonban vannak gondok, amelyek részben szám­viteli figyelmetlenségből fakad­nak: sokszor nem veszik igény­be például az állattenyésztés fejlesztésével járó, ■ a gazdasá­got megillető kedvezményeket. Elhanyagol a tsz olyan lehető­séget is, mint amilyen a hi­deglevegős szénaszárító meg­építésével, működtetésével já­ró kedvezmény. A határozat végrehajtásával kapcsolatos irányelvek hama­rosan a közös gazdaságok tu­domására jutnak. Ezek tanul­mányozása a jövő évi tervek készítése előtt, a bennük levő lehetőségeknek a tervekbe va­ló beillesztése egyik igen fon­tos feladata valamennyi terme­lőszövetkezetnek az 1965 év gazdálkodás további szilárdítá­sa érdekében. Samu András Gyors intézkedések az őszi munkák Versenyt kézdeményezetí a nyíregyházi járás Végezzenek csírázfatási próbát a tsz-ek Szüretelik a balul almát a berkeszi Bajcsy-Zsilinszky Tsz-ben, Fotó: Hammel J, Ä megyei mezőgazdasági operatív bizottság legutóbbi ülésén megvitatták az őszi munkákat, feltárták a hiá­nyosságokat, s javaslatokat tettei ezek azonnali megszün­tetésére. Az egy héttel korábbi érté­kelésen megállapították, hogy az őszi mezőgazdasági mun­kákban — kevés kivétellel — általános elmaradás van. A megyei tanács mezőgazdasági Osztálya azonnal mozgósította a járási szerveket, aminek pár nap alatt megmutatkozott az eredménye: a korábbihoz képest kö­zel kétszeresére nőtt a két műszakban dolgozó traktorok száma. Azonban még ez sem elég: a gépállomásoknak, a tsz-eknek további erőfeszítéseket kell lenniök, hogy a szántógéppark hetven százaléka két műszak­ban üzemeljen. Erre annál is inkább szükség van, mert az ütemtervhez viszonyítva több ezer holdas az elmaradás az őszi árpa és a rozs vetésé­sok még a mélyszántás­ban nem részesített tarló, fokozni kell a burgonya- betakarítás ütemét. A silókukorica betakarítása­ik gyors befejezésére siló- jmbájnokat csoportosítottak t. A dohány folyamatos töré- : érdekében meg kellett ol- ini a jelentkező zsineggon- ot, de ezen túlmenően fo- ozni szükséges a fermentáló- ak a száraz dohány átvéte­lt, hogy a gazdaságokban elyet biztosítsanak a m®§ jldeken lévő termésnek. A jkorrépa betakarításának teme megfelelő, azonban ar- a van. szükség, hogy elsősor- an a legrosszabb útviszonyok özött lévő vásárosnaményi és sengeri területről szállítsák i a termést Az őszi árpa vetőmagvát központi készletből majdcsak teljes egészében leszállítot­ták. s nyolcvan százalékát ki­osztották, A rozs és búza el­osztása is javult, de még gondok vannak a helyben ter­melt szokvány rozs vetőmag­ként való elosztásával A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat e hét végére fejezi be a 220 va­gon rozs tisztítását: ezek csiráztatási próbáját pár nap alatt meg kell olda­ni. Az operatív bizottság fel­hívta a járási mezőgazdasági osztályok figyelmét: a gazda­ságok mintegy 50Ö vagon saját rozs vetőmagjánál szigorúan ellenőrizzék a csíráztatást, ennek ered­ménye alapján állapítsák meg a szükséges holdrai- kéntj magmennyiséget. A rozs csiraképessége több helyen hetven százalék alatt van! A nitrogénműtrágyának több mint kilencven százaléka, a kálisónak közel kétharma­da, a foszfornak még kevesebb mint fele van leszállítva. Az operatív bizottság — noha elsődleges feladata a munkában jelentkező problé­mák megszüntetése, elhárítta- tása — örömmel karolta fel a nyíregyházi járás közös gazdaságainak őszi verseny­kezdeményezését, amelyhez a kisvárdai járás már bejelen­tette csatlakozását. Országos tervpályázat az állattenyésztési munkák gépesítésére A Földművelésügyi Minisz­térium gépállomási és gépe­sítési főigazgatósága három, az állattartási munkafolyama­tok gépesítésével kapcsolatos témára, országos, titkos terv- pályázatot hirdetett. Az első témára pályázóknak a 300 és annál több férőhelyes tehené­szeti telep technológiai mun­kafolyamatainak komplex gé­pesítését kell megoldaniuk. A második téma a 150, 300 és 450 kocalétszámú sertéstelep technológiai munkafolyamatai­nak komplex gépesítését, a harmadik pedig egyes sertés­éi szarvasmarha-tartási mun­kafolyamatok gépesítésének megoldását írja elő, Az első téma 1, 2, 3. díja 15 000, 10 000, illetve 5000 forint, a második témáé 10 000, 0000, illetve 4000 forint, a harma­diké 6000, 4000, illetve 3000 forint. A pályázaton bárki, vagy bármely szakmai csoport több pályatervvel is részt ve­het, de minden egyes pálya­terv változatot önálló pályá­zatként kell benyújtani. A pályázati kiírást és a terve­zési orogramot az érdeklődők a Földművelésügyi Miniszté­rium gépállomási és gépesí­tési főigazgatóságán 30 fo­rintért vásárolhatják meg. Ezt az összeget a pályázat benyúj­tásakor visszafizetik. ÚJ KÖNYV: Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről A szerző rég esedékes fel­adatot vállalt magára. Elem­zése tárgyává tette Magyar- ország második világháborús szerepével foglalkozó, Nyuga­ton megjelent könyveket, disszidens magyar politikusok és diplomaták emlékiratait. Horthy Miklós és miniszterel­nöke, Kállay Miklós emlékira­tainak, valamint két horthysta diplomata: Ullein Reviczki An­tel és Kertész István munkái­nak állításait. Szembesíti _ azo­kat a tényekkel, a legújabb magyar kutatási eredményekkel így az olvasó nemcsak a disz- szidens politikusok torzításait ismerik meg, hanem a második világháború tényleges menetet, eseményeinek és előzményei­nek hiteles rekonstrukcióját is. Ránki a hamisítások leleple­zésére felhasználta a horthysta magyar külügyminisztérium ma Londonban található iratanya­gát, amelyben több tízezerre te­hető a Magyarországra vonat­kozó dokumentumok száma. A könyv bizonyítékul ismertet a budapesti német követség tit­kos jelentéseiből, a német kémszolgálat beszámolóiból, a I nyilasokra vonatkozó iratokból i és a berlini magyar követség feljegyzéseiből is. Mindezek alapján kirajzolódik a második világháború legfontosabb ma­gyar vonatkozású mozzanatai­nak összefüggése és háttere. Dokumentumok cáfolják a hi­degháború szellemében készült kommunista- és szovjetellenes beszámolókat, Horthy és egy­kori munkatársai történelem­hamisító kísérleteit. Tények és torzítások szembe­sítésének sorozata Ránki György tanulmánya. Érinti a kisantaht-orSzágök ellen foly­tatott revizionista kampányt, a Dél-Szlovák!át visszacsatoló bé­csi döntést, az erdélyi kérdést, Magyarország második Világhá­borús részvételét, a katonai ve­reség körülményeit, a horthys­ta politika és diplomácia két- kulacsos játékát, ügyetlen ki­ugrási kísérletét. A legérdeke­sebb, s az egész könyvre jel­lemző a „Hadüzenet a Szovjet­uniónak” című fejezet. Horthy emlékiratában arról igyekezett meggyőzni a nyugati világot, hogy nem szívesen látta Hit­ler támadását a Szovjetunió el­len. Ezt azonban cáfolja Erdmannsdorff budapesti né­met követ 1941 április 9-1 je­lentése, amely arról értesíti Berlint, hogy a magyar kor­mányzó a Szovjetunió megtá­madását javasolja Németor­szágnak. A háború kérdése jú­nius 15-én került a miniszter­tanács elé. Több miniszter ellenezte, hogy az ország önként csatla­kozzék Hitlerékhez és hadsere­géhez. Később mégis a háború mellett döntöttek. Horthy em­lékiratában azt írta: ő vonako­dott, Hitler azonban hadüze­netre kényszerítette. Ezzel szemben Erdmannsdorff táv­iratában ez áll Horthy reagá­lásáról: „A kormányzó ismé­telten megköszönte az általa pompásnak nevezett hír közlé­sét. Hangsúlyozta, hogy hu­szonkét év óta várt erre a napra (t. i. a Szovjetuniónak megüzent háborúra) és most boldog.” A hadüzenetre Kassa bombázása szolgáltatott ürü­gyet. Június 28-én három re­pülőgép jelent rheg a város fe­lett és mintegy huszonhét bombát dobott le. Bárdossy miniszterelnök a hadbalépést bejelentő kommünikét fogal­mazta, amikor jelentkezett Krúdy alezredes. Kasea légvé­delmi parancsnoka S jelentet­te, hogy a támadást — ellen­tétben a német és magyar ve­zérkar állításával — német gé­pek hajtották végre. Bárdossyt ez nem Ingatta meg elhatáro­zásában. UUein-Reviczky An­tal sajtófőnöknek kijelentette: „mivel a vezérkar szemmel lát­hatóan megegyezett a néme­tekkel, s azt állítja, hogy a gépek oroszok voltak, hadat üzenünk.” Egyébként is, — hangoztatta —, ha német gé­pek bombáztak, ez is arra utal, hogy be kell lépni a há­borúba, mert ez a németek kívánsága.” Horthy, Ullen-Reviczky és mások állításaival szemben ez a hiteles története a tragikus következményekkel járó had­üzenetnek. Ránki György könyve ezt és a többi fontos eseményt is érdekes, vonzó stílusban, izgalmasan, olvas­mányos fejezetekben tárja a közönség elé. 1964. szeptember 18. jr

Next

/
Thumbnails
Contents