Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

Mesterséges holdkórosság Hárommillió alvajáró az Egyesült Államokban A holdkórosság tanulmányo­zásában újabban jelentős ered­ményeket ért el két tudós. Az egyik dr. Jósé Delgado, a Vale Egyetem világhírű neurofizio- lógusa, a másik Jean Delais, a párizsi Szent Anna elmegyó­gyászati kórház tanára. Dr. Delgado az első tudós, akinek sikerült mesterséges úton hold- kórosságot előidézni. Huzal a koponyában Eljárása a következő: bete­gének erős hatású altatószert ad be. Balfüle fölött vékony huzalt vezet koponyájába. A huzal végén az agyvelő bal, homloki részében, parányi elektród van, amelyen át elektromos áramot bocsát az alvó agyvelejébe. A percen­ként száz periódusé váltóáram feszültsége tíz volt. Az elektro­mos kisüléstől az alvó ember fölkel, és az útjába eső tár­gyakat öntudatlanul megke­rülve, egyik szobából a másik­ba bolyong. Később visszafek­szik ágyába és nyugodtan al­szik tovább. Miközben tehát az altatószer az agyvelő éb­resztőközpontját kikapcsolja, az elektromos áram működés­be hozza az agykéreg bizonyos területét. A beteg tudata, a holdkóroséhoz hasonlóan, ket­téválik. Egy része tovább al­szik, a másik pedig működés­be lép. A beteg jár — kel, mintha ébren volna. Ellentétes agyműködés hasonló A szki- beadott Jean Delais tanár eredményekre jutott, zofréniás betegeinek tophranil serkentőszer hatása néha túl erős volt, és a beteg­nél nyugtalanságot idézett elő. Hogy valamiképp megnyug­tassa őket, erős hatású kábító­szert adott be. Az eredmény meglepő volt. A két ellenkező hatású gyógyszer ellentétes agyműködést idéz elő. A beteg mesterséges úton kerül hold- kóros állapotba. Álmában fel­kel és járkál; A holdkóros állapotot rend­szerint túlzott idegfeszültség, vagy súlyos gond idézi elő, és sokkal gyakoribb, mint általá­ban gondolnánk. A betegek nagy része azonban gondosan titkolja állapotát. Hozzávető­leges számítások szerint az f" Amerikai Egyesült Államok­ban hárommillió holdkóros van, Franciaországban pedig 8Ü0 000. Túlnyomó részük la­kásában bolyong, majd vissza­fekszik ágyába és tovább al­szik. De olyanok is vannak, akik ebben az állapotban napi munkájukat folytatják. Azasz- ezonyok például kötnek vagy a mosogatást fejezik be. A fér­fiak irodai munkájukat foly­tatják. De olyan esetet is föl­jegyeztek már, hogy a diák fölkel és feladatát készíti, a cipész lábbelit talpal, a kovács pedig az üllőt kalapálja. datában. Az, hogy az agymű­ködés tudat ellenőrzése nélkül is lehetséges, az utóbbi né­hány évtized egyik legjelentő­sebb lélektani fölfedezése. A holdkóros nem mindig veszti el kapcsolatát a külvi­lággal. Kaliforniában nemré­giben Marcia Wulner gépko­csijának kormánya mellett éb­redt fel. Éjfél után két óra volt. A gépkocsi száz kilomé­teres sebességgel száguldott Az aszony csak nagyon ritkán szokott vezetni. Rendszerint férje ült a kormánykerék mel lett Amikor végre megállt, ki­derült, hogy hatvan kilomé­terre van lakásától. A dolog válóperrel végződött, mert sen­ki sem alrarta elhinni, hogy álmában ült a kormánykerék mellé, s úgy távozott hazulról. Értékes fölfedezés holdkóros állapotban A holdkórosokkal néha cso­dálatos dolgok történnek. Álom közben olyan dolgokat fedez­nek föl például, amilyenre éb­ren képtelenek. Otto Levy osztrák fiziológussal is ez tör­tént. Holdkóros állapotban ju­tott olyan fölfedezés nyitjára, amelyért később Nobel-díjat kapott. Negyven évvel ezelőtt a tu­dósok azt tartották, hogy a szimpatikus idegrendszer va­lamilyen inger útján irányítja az emésztőszervek munkáját Levy azt állította, hogy az in­ger vegyi hatásra jön létre. Ezt azonban be kellett bizo­nyítania. Egy éjjel, anélkül, hogy fel­ébredt volna, fölkelt, e gépies mozdulattal dolgozószobájába ment. Tollat ragadott és papír­ra vetette elméletének tudo­mányos megindokolását. A holdkóros állapotban le­vezetett kísérlet arról szólt, hogy egy béka szívverése nagy­mértékben fokozható, ha para­szimpatikus idegrendszerét egy másik béka szívizomváladéká- val izgatjuk. Levy másnap hozzálátott a kísérlet gyakorlati levezetésé­hez. Teljes mértékben sikerült. Elmélete helyességét ezzel bi­zonyította. Az egyik legfonto­sabb hormon, az acetilkolin la­boratóriumi előállításához azonban még jó néhány évi munkára volt szüksége. Egy rég letűnt város romjai Régészeti ásatások a Fekete-tenger partján — Egy 2500 éves görög város maradványait tárták tel a szovjet régészek * Képi az ógörög nyelvben kertet jelentett. Ez a neve an­nak az ősrégi görög városnak is, amelyet nemrégiben ástak ki a Fekete-tenger ésazAzovi- tenger közötti Tamanszk-fél- szigeten. A város a legrégibb görög települések egyike volt ezen a vidéken. Alapítói Mi- lösz szigetéről jutottak oda 2500 évvel ezelőtt. Főképp me­zőgazdasággal, szőlőtermesz­téssel és halászattal foglalkoz­tak, a város falain belül azon­ban, hamarosan kifejlődött és igen magas fokot ért el a ke­reskedelem és a kézműves­ipar is. Az ebből az időből Eennmaradt műemlékek arról tanúskodnak, hogy Képi lako­sai értékelték és igen nagyra becsülték a szépművészeti al­kotásokat. A környező barbár törzsek sorozatos támadásának következtében, majd pedig a hunok pusztításai miatt azon­ban, a virágzó város hamaro­san romhalmazzá vált. A félsziget régészeti leletei­nek rendszeres feltárása 1957- ben kezdődött. A munkálato­kat egy régészekből álló szak­csoport indította meg, majd két évvel később a moszkvai régészeti múzeum szakemberei is bekapcsolódtak az ásatások­ba. Nina Szorokin vezetésével. Az eredményekről Nikolaj Szo- kolyszki számolt be nemrégi­ben a Szovjet Tudományos Akadémia egy ülésén. Az eddigi leletek szerint Képi város két szinten épült, 25 hektár területen. Az alsó várost a tenger hullámai pusz­tították el, úgyszólván telje­sen. A sziklafal lábánál azon­ban, amelyre a város felső része épült, számos ősrégi kő- kútra bukkantak, s egyet si­került teljesen rekonstruálni. A lakosság élénk kereskedel­mi kapcsolatokat tartott fenn a kisázsiai görög települések­kel valamint a görög városál­lamokkal. Ennek következté­ben nagy mennyiségű dísz­tárgy, művészeti kivitelű vá­za és más műtárgy jutott a városba. Az építkezéshez szük­séges anyagot Pantikapeoszböl, a mai Kérésből szerezték be. Saját pénzverdéjük nem volt, így hát a beszerzett áruért me­zőgazdasági termékekkel, fő­képpen szőlővel és borral fi­zettek. A város az időszámítá­sunk előtt III, és II. század­A város véglegesen 1500 év­vel ezelőtt pusztult el, nyilván a hunok pusztításainak Követ­keztében. A romok alatt egy elég jól fennmaradt holttestet, valamint 750 kisázsiai eredetű pénzdarabot is találtak. Az egyiken jól kivehető, 322-ben verték. Képi, az egykor virágzó vá­ros tehát eltűnt a föld színé­ről. Helyén sokáig csak legelő volt. Az első újabbkori telepü­lés, illetve falucska körülbelül 500 évvel ezelőtt keletkezett. A legelőket idővel búzatáblák és más mezőgazdasági növé­nyek váltották fék Az ember mégsem robot Az ember a holdkóros álla­potban sem válik robottá, nem jár — kel és dolgozik robot módjára. Bár szeme nyitva van, tekintete üres. Járása té­tova. Fényt és hangokat nem érzékel. Nevét azonban meg­hallja, s ha kérdezik esetleg válaszol is. Félelmet nem is­mer, fájdalmat nem érez, még ha szúrkálják is. Legkönnyeb­ben úgy ébreszthető fel, hogy szemébe fújunk. A holdkóros­nak két egyénisége van. Szel­lemi képességeinek jó részét megtartja, de ennek nincs tu­Az emberi akaraterő csodája Szájával mintáz, fest, gépen ír a kéz nélküli Branko RaJunkovic T ermelőszö vetkezetek figyelem! Fehér fajtájú „téli almára“ augusztus* 20-ig, piros fajtájú „téli almára*4 szeptember 1-ig még köthető értékesítési szerződés, a helyi földművesszövetkezetekkel Ezt a mindössze 120 centi­méter magas emberkét joggal nevezhetjük c6odaszülöttnek. Huszonhárom éves, egy Pod- ravska Slatina-i földműves- család gyermeke. Két nappal ezelőtt kiállítást nyitott Növi Sadon, az Ivó Lola Ribar is­kolában. 35 makettet állított ki, ismert középületek, kolos­torok, Tito szülőháza stb. Ki­csinyített mását. Habár min­degyik mű magában is kiváló, nem az a csodálatos, hanem hogy egy kéz nélküli ember készítette őket. Határtalan aka­rat, életerő, optimizmus ered­ménye ez a fából, kartonból készített kollekció. A 23 éves Branko születési hiba folytán mindkét keze he­lyén egy arasznyi csonk van, teste kifejletlen. Testi hiányos­ságait akaraterejével pótolja, s mivel iskolába nem járha­tott. már kilenc éves korában alkotni kezdett Rajzolt, fes­tett, ceruzát vagy ecsetet szo­rítva fogai közé, majd ké­sőbb kalapácsot vésőt és „építész” lett. Naponta leg­alább négy órát dolgozott. Leginkább a téli hónapokban szorgoskodik, az év többi sza­kában pedig kiállításokat szer­vez, minden külső segítség nélkül. Remekműveknek ne­vezhető makettjeivel eddig 56 kiállítást rendezett országszer­te, s mint mondja, körülbelül 600 000 látogatója volt. Mun­kái közül főleg a Zica kolos­tor makettje tűnik ki, amelyen 240 órát dolgozott Branko nemcsak mintáz, barkácsol, hanem gépen is ír, s teljesítménye felér egy ama­tőr gépíróéval. A szájában tar­tott kalapáccsal percenként legalább százat üt a billen­tyűkre. Egy-egy szerszámot a hónaalá szorít, úgy dolgozik vele. Hallani sem akar arról, hogy műkezet szereljenek kar­jára. Azt mondja nem volna vele olyan finom munkákra képes, mint így. így is min­dent el tud végezni, mosdik, öltözködik, fésülködik segítség nélkül. Szakemberek véleménye sze­rint egyik másik műve néhány százezer dinárt is megér, Bran­ko azonban nem hajlandó el­adni egyiket sem. Azt mondja, hogy öreg napjaira tartalékol­ja őket, addig kiállításainak belépődíjaiból él. A közeljö­vőben Karlócára szeretne köl­tözködni, s ott állandó kiállí­tást nyitni* A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vál­lalat felvételre keres lakatos, hegesztő, mezőgazdasági gép­szerelő, segédmunkás dolgozó­kat. Jelentkezni lehet a Vál­lalat Munkaügyi Osztályán, Nyíregyháza, Acél utca 2. sz. (3942) A Szabolcs megyei Tejipari vállalat, mátészalkai üzemé­be gyakorlattal rendelkező villanyszerelőt keres felvétel­re szeptember 1-i belépéssel. Jelentkezés Mátészalka, Vaj­üzem, üzemvezetőnél. (381) lön! Nyíregyházára a Holland nagycirkusz Jön! augusztus 21, 22, 23, 24 és 25-én jegyek elővételben már válthatók a Színháznál —■ ban élte fénykorát. Itt is, mint a többi boszporuszi tele­pülésen, magas szintet ért el a keramika, valamint az ele­fántcsontból és márványból faragott dísztárgyak megmun­kálása. 1963-ban a régészek egy ki­sebb méretű épület maradvá­nyaira bukkantak. Megállapí­tották, hogy az időszámítá­sunk előtti II. századból szár­mazik, s hogy annak idejét szentélyül szolgált. Az épülel ugyanis számos gipszfigurá­val és szebbnél szebb már­ványszobrocskával volt díszít­ve. Mindez persze elpusztult Egyetlen kivétel a szereleír istennőjének, Vénusznak fél méter magas márványszobra amely a szakemberek vélemé­nye szerint egyike a helér szobrászat legszebb alkotásai­nak az időszámításunk előtti II. századból. A lelet továbbá azt bizonyítja, hogy Képiben a Vénusz-kultusz minden mái kultusznál erősebb volt. A le­lettől nem messze egy szobor­alapzatot is találtak az idő­számításunk előtti harmadik századból. A hiányos feliral arról tanúskodik, hogy vala­melyik keletrómai császár szobra állt rajta. Egy közeli sírboltban pedig egy kis szo­borfejre bukkantak, amelyről megállapították, hogy a per- gamoni iskola hatását viseli magán; Az időszámításunk előtti I évszázadban a környező bar­bár néptörzsek betörései mine gyakoribbá váltak. Végül tel­jesen kifosztották a várost majd felperzselték. A szenté­lyek, a márványszobrok é: más dísztárgyak elpusztultak, szétszóródtak. Valóságos cso­da, hogy a Vénusz-szobor meg­maradt, bár feje letört. A szerencsétlenség után a város ismét felépült valameny- nyire, és még két évszázadon át fennállt. Területe még nö­vekedett is. Üj cserépedény­égető kemencék, kisipari mű­helyek és néhány nagy bor­pince épült, amit számos épí­tészeti és régészeti lelet bizo­nyít. Sok kőbe faragott felira­tot is találtak a keletrómai császárok rendeletéivel és más korabeli feljegyzésekkel. álSZfag Állandó pénzforrása. áarxpmfTntltíe&c ÜSZŐ N EVELÉSI i ÉS BIKA-TINÓ iHIZLALÁSli S Z E RZ ő D ÉST1

Next

/
Thumbnails
Contents