Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

meltet a megyében. Az emelkedésből természetesen jut Nyíregyháza város, és Nyíregyháza járás területeire is.

Ezekről a területekről, feltétlenül — különösen a korábbi időszakban — jutott volna megfelelő mennyiségű áru a fogyasztói piacra is.

Nem feladatom a piaci és bolti zöldséghelyzet vizsgálata, de — mivel a cikk egyes olvasókban olyan kétségeket támasztott, hogy a nyíregyházi, illetőleg a megyei zöldségellátás elégtelen voltának fő oka a konzervgyári termelés beindulása — szabadjon néhány szót ezzel kapcsolatban is szólnomi

Köztudott dolog, hogy a Konzervgyár egyes növényekből csak olyan időpontban indítja meg a feldolgozást, amikor már a szóban forgó áru tömegben jelentkezik a leszerződött területről. Ennek következtében a Konzervgyár által leszerződött területek korai terméseit a piaci — illetve a bolti vásárló közönség élvezi: és ez folyó évben (éppen a leszerződött terület növelése miatt) lényegesen nagyobb mennyiségű zöldség forgalomba hozatalát jelentette volna, mint az elmúlt évben.

Fentiektől függetlenül, a Konzervgyárnak érdeke a fogyasztói ellátottság biztosítása, és ezért egy-egy cikkből — feldolgozása időszakában is — szívesen ad a fogyasztói piac számára, ha ezt az érdekeltek igénylik.

Fentiekből azt hiszem, egyértelműen kiderül, hogy a Konzervgyár Nyíregyházára telepítése nem jelenti a piaci ellátás csökkenését —, sőt, a választék bővítését és egyenletes ellátást képes biztosítani a város dolgozói számára — ha arra illetékesek igényt tartanak.

Ami azt a kérdést illeti, hogy helyesebb volna a Kon- ■ zervgyárnak a várostól távol eső területeken termeltetni, és a város ellátására hagyni a város környéki területeket —, meg kell jegyezni, hogy ezzel egyetérteni nem lehet. Egyrészt, mert minden termeltető vállalatnak igyekeznie kell, (figyelemmel az ország szűk szállítási kapacitására) a lehető legkisebb sugarú körben termeltetni —, másrészt az előbb elmondottak bizonyítják, hogy a körülmény, hogy a Konzervgyár a város környékén termeltet, egyáltalán nem veszélyezteti a város ellátását: sőt ellenkezőleg: hozzájárul a jobb ellátásához.

Beretvás Dezső

a konzervgyár igazgatója

★

A hozzászólással nagyrészt egyetértünk. A fogyasztók teljes és reális tájékoztatása érdekében szükségesnek tartjuk, hogy szerkesztő bizottságunk a napokban megbeszélést tartson a probléma tisztázása és megszüntetése céljából az illetékes szervekkel: a megyei tanács mezőgazdasági osztályával, a MÉK-el, a kereskedelmi szervekkel és a Nyíregyházi Konzervgyárral. E megbeszélésről tájékoztatjuk lapunk olvasóit.

MEGfEGYZES:

Jobb

az ásott kút?

Vízhiányban, szenved Nyíregyháza, de különösképpen ez északi település és a Himes lakói. Kevés a közkút fe ezek közül is sok kimerülő félben van. A Hímes- ben, ahol sokszor 8—900

méterről hordják a vizet a lakók, csapokat szereltek a Xótajból érkező víz vezetékére — ellenőrzés céljából. Ezt a lakosság örömmel fogadta és rögtön használatba is vette. Ahogy erről hivatalos helyen tudomást szereztek, rögtön leszerelték a csapokat. Az érdekeltek most saját udvarukban lévő ásott kutak vizét fogyasztják, pedig pár lépésre lakásuktól folyik a jó ivóvíz, csak éppen használni nem lehet.

Mennyivel egészségesebb, higiénikusabb az ásott kúti, mint a zárt csővezetékben folyó viz használata? Ezt kérdeztük a minap a Vízműépítő és Kútkarbantartó Vállalat igazgatójától. Elmondta, hogy a csapok leszerelése a KÖJÁL, határozata miatt vált szükségessé. Ugyanis addig, míg az új vízmű teljes egészében el nem készül, a víz használatát nem engedélyezik. A vízműépítő vállalat ezt a határozatot megfellebbezte. Az ügy az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz került. Itt a fellebbezéssel egyetértettek és tovább küldték az Egészségügyi Minisztériumhoz. Most a vállalat és a lakosság várja a választ — már lassan egy hónapja. Pedig itt helyénvaló lenne a gyors intézkedés, mert ezzel egy népes városrész vízellátási gondjait oldanák meg.

A KGST mintaüzeme lett a Nyíregyházi Feriit és Periitelemgyár

A harmadik ötéves tervben felépül Nyíregyházán az új perlitüátm

Az elmúlt időszakban több jelentős esemény történt a nyíregyházi perlitüzem életében. Megkértük Tahi Gáspár gyárvezetőt, tájékoztassa olvasóinkat a gyár munkájáról, eredményeiről.

— Az egyik jelentős változás az, hogy ez év június elején a KGST építőanyagipari bizottsága üzemünket per- litmintaüzemmé nyilvánította. Ezt műszaki és gazdasági adottságaink tették lehetővé.

Gyárunk európai viszonylatban első, és az Egyesült Államokban is csak két olyan perlitüzem van, amely jobb adottságokkal rendelkezik

A KGST építőanyagipari bizottságának intézkedése azi jelenti, hogy a KGST-országok perli tszakemberei hozzánk jönnek majd tapasztalatcserére, s hogy üzemünk műszaki

dokumentációját közzéteszik ezekben az országokban.

— Ugyancsak a műszaki és gazdasági adottságok tették lehetővé azt, hogy

üzemünk a perlit és per- littermékek gyártásában Magyarországon profilgazda lett:

ez az egy üzem gyártja csak az országban a duzzasztott perlitet és a hőszigetelő per- litidomokat. Ebben az évben egyébként 60 000 köbméter duzzasztott perlitet, 475 ezer darab csőhéjat és 300 ezer darab téglát gyártunk összesen — féléves módosított tervünket 102 százalékra teljesítettük.

Eddig 2620 köbméter duzzasztott perlitet exportáltunk Ausztriába, Romániába, az NDK-ba és Csehszlovákiába.

Kubába 13 000 darab hőszigetelő perlittéglát szállítottak tőlünk. Egyébként 1960. óta Magyarországon szinte nincs olyan állami építőipari vállalat, amely ne használná termékeinket, és sok kt.sz és tanácsi építőipari vállalat is felismerte a perlit' óriási előnyeit.

— A harmadik jelentős változást az ez évi üzemfejlesztés hozza meg.

Ez évben 1 millió 950 ezer forintot fordítunk Nyírtc- lek-Belegrádon lévő gyárunk műszaki adottságainak javítására.

Ennek az összegnek legjelentősebb részét a szigetelőidomgyártás automatizá:ására szán tűk, ugyanis itt eddig minimális volt a gépesítettség. A beruházás megvalósítása után az

idomtermelés félautomata módszerekkel fog történni Így évente négy és fél millió darab idomot tudunk legyár- táni.

— Az üzemet természetesen állandóan bővítik. Már jóváhagyták a harmadik ötéves tervben felépítendő nyíregyházi peritgyár megvalósítását — kijelölték a telepítői helyét is. . .. *

A mintegy 40—50 millió forintos beruházással épülő gyár a 4. számú főút- . vonal és a Nyíregyháza-— mátészalkai vasútvonal kereszteződésénél lesz.

Az új üzemben újabb perlit- termékek gyártását is tervezzük — fejezte be tájékoztátá- sát Tahi Gáspár elvtárs. • '

'' j (ratkő)

Táppéng.

nyugdíj.

üdülési

Ügyintézés 3 hónap helyett 1 hét alatt Gondoskodás az öregekről — Lehető- ség a csökkent munkaképességűeknek Előtérben az egészségvédelem

Jövőre lesz tizenöt éve, hogy megalakult az SZMT Társadalombiztosítási és Szociális Bizottsága, amely egyebek között ellenőrzi, hogy a dolgozók : törvényes előírásoknak megfe lelően kapják-e a társadalom- biztosítás készpénz- és természetbeni szolgáltatásait.

— Őrködünk afelett, hogy ne szenvedjen csorbát a táppénz, a családi pótlék, valamint a gyógyászati segédeszköz juttatás — mondja Ribóczi Pál, a bizottság elnöke.

Kilincselés nyugdíjügyben ?

A dolgozók érdekvédelme úgy kívánta, hogy az illetékes megyei szakbizottságok mellett, az üzemekben külön társadalombiztosítási tanácsokat hívjanak életre, öt évvel ezelőtt megyénk 54 üzemében — ugyancsak a dolgozók érdekében — nyugdíjügyi albizottságot hoztak létre, amelyek egyrészt előkészítik a nyugdíjba készülő dolgozó iratait — ezáltal három hónapról egy hétre szűkült az ügyintézés ideje — másrészt fenntartják a kapcsolatot a munkából kiöregedett dolgozókkal. Például a Vízügyi Igazgatóságnál ez az albizottság intézi, hogy a nyugdíjasok jutányos áron kapjanak tüzelőt. A kisvárdai vulkánban rendszeresen kikérik a nyugalomba vonult szakmunkások véleményét a termeléssel kapcsolatban, meghívják őket az üzemi rendezvényekre. A Ti- szavasvári Alkaloidában minden évben megrendezik a nyugdíjasok napját.

— Nemrég, amikor jelentősen megnőtt az SZTK biztosítottak száma megyénkben 32 kifizető- helyünkön társadalmi ellenőrök vállalták, hogy kéthavonként alaposan felülvizsgálják a kifi„Ahogy elvárják

az embertől..."

Udvari András 1949 óta minden reggel pontosan negyedórával munkakezdés előtt blokkol. Még soha nem történt ' meg, hogy késett, vagy igazolatlanul hiányzott volna. Erre, — ha megtörtént volna — mint ritka esetre, bizonyára emlékeznének az Építőipari Vállalat lakatos segédüzemében. Tizenöt év alatt nem csinált olyat — mondta az üzem egyik vezetője — amivel megsértette volna a munkafegyelmet. A vállalat egyik legjobb szakembere, a brigádja pedig élbrigád az üzemben.

Tíz éve együtt

— Ném csinálok én semmi ördöngős dolgot, nem vagyok rendkívüli ember, ugyanolyan vagyok, mint a többi társam. Úgy élek, s dolgozok, ahogy elő van írva, ahogy elvárják az embertől. Egyszerűen eleget teszek a követelményeknek.

Szerénység hangzik Udvari András szavaiból. Pedig ő is érzi, hogy mennyire hasznos az ő pontossága, fegyelmezettsége. Hiszen magatartásával már több olyan dolgozónak mutatott példát akik a szakadék szé’én álltak. Megmutatta nekik, milyen kevés elég ahhoz, hogy az emberről jó véleménnyel legyenek, megbecsüljék személyét és munkáját.

— A brigádom több mint tíz éve van együtt, „törzsgárda” vagyunk. A brigád valamennyi tegja a kezem alatt

tanulta meg a szakmát, mellettem nőtt fel. Számomra nemcsak az jelenti az örömet, hogy valamennyien kiváló szakemberek lettek, hanem az is, hogy (egytől-'egyig) megtartják a munkafegyelmet, s nem is fordult elő kihágás tíz éve. Egyszéir.volt egy kisebb dolog, amikor aZ égjük brigádtag spiccesen jött be dolgozni, örömében, vagy bánatában italozott, mert akkor mondták ki a válását- Bejött a műhelybe, szerszámot vett a kezébe, de amikor- látta, hogy nem megy a munka, bement az irodába, elmondta,, mi történt, s arra a napra szabadságot vett ki. Gondoltuk, ezután műidig ittas lesz. Azóta nyolc év telt el, s egyszer sem ismét* iődött meg az eset.

Búcsú a brigádtól

Ä brigádvezető nemcsak magától, hanem beosztottái- tól is megköveteli a munka- fegyelmet. Elbeszélget társaival, próbálja formálni őket, — szépszóval. Volt egy-két eset, amikor a szépszp nem használt, hiábavaló volt a beszéd, az illető csak néni akart úgy viselkedni, dolgozni, ahogy kell, s emiatt búcsút kellett vennie a brigádtól, s az üzemtől.

— Jöttek új emberek, volt közöttük, aki megszokta a fegyelmet, s ezekből kovácso- lódott össze tíz év alatt a mi brigádunk. Nincs is itt baj senkivel. Jól dolgoznak, s ez a fizetésben is megmutatkozik.

R. D,

(S*. SJ

Tekintve, hogy az idézett című cikk igen nagy visszhangot váltott ki városszerte —-, és mert abban gyárunkról is szó esett •—, nem különben azért, mert a cikk közérdeklődésre tartott számot és feltétlenül hatással lesz az 1964— 65. évi zöldségtermesztésre —, úgy vélem, helyes ha hozzászólunk a felvetett problémához.

Elsősorban tudni kell, hogy a felvásárlási árakat (függetlenül a megyei termelés mennyiségétől) az Országos Zöldség és Gyümölcs Felvásárlási Operatív Bizottság (ZGYOB) állapítja meg —, figyelemmel az egész ország területén várható zöldség- és gyümölcsfélék mennyiségére.

Az 1984. évi felvásárlási szezon folyamán kialakított árak nagyjából az 1963. évi felvásárlási és piaci árak körül mozognak —, annak ellenére,

hogy az 1963. év zöldségfélékből a rekordtermés éve volt; míg 1964-ben (különösen megyénkben) az aszályos időjárás következtében a nyári zöldség- és gyümölcsfélékből lényegesen kevesebb termett. A ZGYOB által kialakított áraktól helyenként — a terület sajátosságaihoz mérten — el lehet térni. Ismereteim szerint azonban sem a Szabalcs-Szat- már megyei MÉK, sem a Nyíregyházi Konzervgyár a ZGYOB áraitól ez évben nem tért el, tehát az ez évi piaci árak alakulása — a felvásárló vállalatok részéről, megfelelő árumennyiségek a piacra való szállítása esetén — feltétlenül kedvező lett volna;

A Nyíregyházi Konzervgyár aa ;1963-ban az általa termeltetett öt féle zöldségből (zöldborsó, zöldbab, uborka, paprikái .paradicsom) 2250 kataszt- rélis holdat —, 1964. évben ugyanezen zöldségféleségekből 4250 katasztrális holdat ter%

Nem lehet a véletlenre hízni

A konzervgyár hozzászólása a város zöldségellátása problémáihoz

teljesítését ellenőrzik, s így javul a dolgozók szociális ellátottsága. Hosszan lehetne sorolni a milliós értékű új létesítményeket, de jócskán vannak kedvező hatású apróságok is. A Mátészalkai Állami Gazdaságnál például a legelemibb fkitételek is hiányoztak az üzemi konyhánál: ma már éttermi szintre emelkedett a helyiség. A vulkán vasöntödében rendszeresén megtartják az üzemi betegségek elkerülését szolgáló szakelőadásokat. Az Építőszerelő Vállalatnál nbmesak • á nőkre, a terhes anyákra és a fiatalkoruákra fordítanak nagyobb gondot, hanem bővítették a mel egétel-hálózatot, az

asztalosműhelybe csiszológépet

állították a munkák könnyít©* sére és fénycsővel űzték el a homályt. Most a munkásszálló férőhelyeinek bővítésén fáradoznak.

Az idei 6-os számú kormányrendelet egységesíti a társadalombiztosítást. Azáltal, hogy 1965 januárjától a biztosított; de eddig nem szakszervezeti tagok — így a ktsz-ek dolgozói, a kisiparosok, kiskereskedők stb társadalombiztosítási jutta* tása azonos lesz az SZTK tagokéval, elejét vesszük . a «több irányú rendelkezéseknek* a • bosszantó bürokráciának. ; Egyszerűen ez a lényege annak, hogy a jövőben a megyei SZTK alközpont neve SZOT. Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei Igazgatósága, megnevezésre változik.

A. S.

zetett táppénzeket, családi pótlékokat s az észlelt hiányosságok felszámolására utasítást adnak. Különösen jól működnek ezek a kollektívák a Közúti Üzemi Vállalatnál, a nyír- bogdányi kőolaj finomítóban, az 5-ös AKÖV-nél.

160 milliós iuttatás egy év alatt

A dolgozók részvételét az ellenőrzésben csak tovább fokozta, hogy megyénk 25 üzemében Deszámolásra kötelezték a társadalombiztosítási tanácsokat: a dolgozók előtt rendszeresen számot kell adniuk a kifizetésekről, a juttatásokról.

— Megyei szinten ez igen .jelentős összeg. Tavaly például az SZTK különböző juttatásokra 160 millió forintot fizetett ki Szabolcs-Szatmárban.

Nem feledkeznek meg a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásáról, az üzem: balesetet szenvedett dolgozók kártalanításáról, s az önhibájukon kívül megbetegedetl munkások segítéséről sem. Eí év elején széles körben ismertették megyénkben az új rehabilitációs rendeletet, már sokar éltek-is vele. A kártalanítási

1961-ig visszamenőleg végzik Sok csökkent munkaképesség! embert foglalkoztatnak a háziipari szövetkezetekben, legújabban a GELKA új üzeméné nyílt lehetőség munkába állításukra. Kocsordról és Mándok- ról is több gyógyult tbc-s távozott szakmunkás-bizonyítvánnyal s foglalta el állásátKik kapják a beutaíót?

— Az SZMT Társadalomba tosítási Bizottságának feladat: a kedvezményes üdülési jegyei szétosztása. Tudott dolog, hogi hívről évre emelkedik a beutaltak száma. Mi a létszám figyelembe vétele mellett osztjul szét a keretet a megyei bizottságok között.

— Gyakori panasz, hogy c vállalatoknál már kialakult a: „üdülési kaszt", megvan c rendszeresen üdülök tábora míg mások évekig nem jutnál beutalóhoz.

— Van ilyen vállalat is, éppen ezért a jövőben a szakma: megyei bizottságoknak sokkal hathatósabb ellenőrzéseket kell tartaniuk a vállalatoknál, s meg kell akadályozniuk, hogy egyesek érdemtelenül élvezzél a SZOT nyújtotta előnyöket.

Megtudtuk, hogy bár tíz éve alakították meg a vállalatoknál ’ntézményeknél az egészség- ; albizottságokat, tevékeny- 3cgúKet gátolta a vezetők gyakorta egyoldalú, csak gazdaságossági szemlélete. Utóbb valamennyi vállalatnál komples Her vet kell készíteni, aminél)

két meg nem haladott dolgozók jelentkezhetnek, akik az általános iskola 8. osztályát sikeresen elvégezték, vagy ezzel egyenértékű iskolai végzettséggel rendelkeznek. A felvételhez a technikum szakának megfelelő szakmunkás képesítés, illetve segédlevél és 2 éves szakmai gyakorlat szükséges. A felvételi kérelemhez üzemi ajánlást is kell csat.' nia a jelentkezőnek. A jeler kezési lapokat a megyei ta nács művelődési osztályán sze- reahebk be az érdeklődők.

Két új középfokú oktatási intézmény kezdi meg működé- ; sét az 1964/65-ös tanévben. ; Nyíregyházán cipőipari és fa- < ipari technikumok nyílnak. : Mindkét iskolának esti tago- : zata lesz. Az új intézmények- í ben azok folytathatják tanul- i Hiányaikat akik cipőipari, ; vagy faipari technikusi vég- : zettséget kívánnak szerezni. A jelentkezés — más iskolákhoz hasonlóan — itt is felvételi lapon történik szeptember 1-ig. A technikumokba 18. életévü- ,ket betöltött, de 40, éte&évüSZEPTEMBERTŐL:

Cipő-, és faipari technikumok esti tagozata Nyíregyházán