Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-14 / 190. szám
Népfront elnökségi vitaülések a falvakban Szabolcs-Szatmár községi répfrontbizottságai elnökségi vitaüléseket rendeztek ezekben ■a napokban, hogy a lakosság véleménye, javaslata alapján, megoldhassák a mezőgazdasági nagyüzemek problémáit. Mintegy harminc községben a rendkívül száraz időjárás miatt nehézzé vált mezőgazda- sági munkák, többek között a szántás-vetés jobb megszervezésével foglalkoznak. Szinte minden tapasztalt dolgozó paraszt véleményét megvitatják a szatmári, beregi táj községeiben, ahol a szárazság kö* vetkeztébem a traktorok ekéi asztallap nagyságú rögökben szaggatja fel a földet. Emiatt szinte háromszor annyi, s jóval nehezebb munkával kell előkészíteni a földeket vetés alá. A tiszalöki járásban, — ahol jól haladnak a mezőgazdasági munkákkal — a népfrontbizottsági vitaüléseken már a betakarítás megszervezésével foglalkoznak. Nyírkér- csen szinte az egész falu lakossága részt vett javaslatával a felnőttoktatás, a népművelés eddig fennálló problémájának megoldásában. Elhatározták, megteremtik a feltételét annak, hogy a község minden lakója továbbtanulhasson. Könyvtárak, művelőesték rendezésével javítják a dolgozó parasztok kulturális életét is. Foglalkoztak a községi népfrontbizottságok a falusi emberek egyéni problémáival. Azt akarják elérni, hogy a szervezet a lakosság fóruma legyen, amely nemcsak ism*, ri, hanem orvosolja is a közösség problémáit. Barátainkkal a Szamos partjánál több százan szüretelték a termést — a fiatal, egy tagban lévő 200 holdas gyümölcsös fogadta katonás rendjével a látogatókat. Majd a kukoricaföldek következtek; a szemes takarmánynak termelt és a siló. A tsz elnöke a várható terméssel kapcsolatos kérdésre válaszolva 18 mázsa körüli kukoricát becsült átlagban, silóból 200 mázsányit. Ebből számítgatási vita kerekedett. Breza Éva, a delegáció tagja, kolhozának ifjúsági brigád vezetője, aki kukoricatermesztéssel foglalkozik, 22—24 mázsára értékelte a termést. — A silóval kapcsolatban Vaszilij Ivánovics — szólította orosz közvetlenséggel Jó- csák Lászlót A. V. Baranyec- kij, a küldöttség vezetője — igen szerény volt véleményem szerint. A szemes kukoricánál pedig Évikével vagyok egy véleményen, még akkor is, ha óvatosságból a szárazságra hivatkoznak. A vendégek nagy érdeklődéssel járták be a tsz-nek most alakuló, újjáépülő tanya- központját Megtekintették a sertésállományt, a hízóbikákat, a baromfitelepet, a Bezosztája és Fertödi búzafajtákkal telt magtárt, a takarmánykazlakat; minden érdekelte őket, a vendéglátók alig győztek válaszolni a kérdésekre. A SZÁMOS-PÁRTI DIÓFA A séta közben elhangzott kérdések, válaszok és viszontkérdések után asztalnál folytatták a vendégek és vendéglátók a beszélgetést. P. V. Grigorascsenko, a husztl járás egyik szovhozának az igazgatója arról beszélt, hogy járt már Szabolcsban, s az akkori kölcsönös tapasztalatokból ők is sokat hasznosítottak közel 4000 hold gyümölcsösükben. P. I. Juhász, a négy községből A Kárpátontúli Terület Szabolcs-Szatmár megyében tartózkodó mezőgazdasági szakember-küldöttsége a Nyíregyházi Kertészeti Technikum tangazdaságának és a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyümölcsnemesítési osztálya újfehértói telepének a megtekintése után a csengeri járásba látogatott. A vendégek első útja a járás területén a csegöldi Bajcsy-Zsllinszky Tsz-be vezetett. Annak is egyenesen a határába, mert a szövetkezet vezetői kint, a Szamos partjánál, a zöldség- termesztő területen várták a szovjet szakembereket. INKÁBB LÁTNI, MINT HALLANI A megyei és járási vezetők kíséretében megjelent vendégek üdvözlése után Jócsák László, a közös gazdaság elnöke — aki ha kell, a szavaknak is embere, de kevésbé a hivatalos hangú beszámolónak — röviden ismertette a csegöldi tsz eredményeit. a még meglévő gondjaikat. Többek között elmondotta, hogy tavaly négyezer forinttal nőtt a korábbi évhez képest az egy-egy tagra jutó jövedelem, s meghaladta a húszezer forintot. A közös gazdaságnak jelentős bevételt jelent az állattartás és értékesítés. — De inkább, sok beszéd helyett, nézzenek szét vendégeink — szakította meg beszámolóját az elnök. Abból ítéljenek, amit látnak. — Ez igen — helyeselt a küldöttség vezetője. — Egyetértünk, mert mi, oroszok is azt mondjuk: jobb egyszer látni valamit, mint százszor hallani. Látnivaló volt a határban is, a közös gazdaság majorjában is. A Szamos mentén, a zöldségeskert után — ahol a tsz tagjai és a családtagok A munkafegyelem javításában nagy szerepe van a vállalatoknál, üzemeknél működő társadalmi bíróságoknak. Egy társadalmi bíróság — ha a legkisebb fegyelemsértésnél is kellő szigorral jár el — munkáját eredményesnek tekintik. Az időben jijvő szóbeli vagy írásbeli megrovás, fegyelmi eljárás jó hatással lehet. így van ez? — kérdeztük a Vendéglátóipari Vállalatnál, ahol az elmúlt évben 22 fegyelmi ügyet tárgyalt a társadalmi bíróság. Árdrágítás, testi sértés — Minden esetben megfelelő büntetést szabtunk ki — mondja Kényéi Zoltánné, a társadalmi bíróság elnökhelyettese. Legsúlyosabbak az árdrágítás! esetek, öt ilyen ügyet tárgyaltunk 1963-ban. Egyike getanes italboltunk vezetőjét például 600 forintra büntettük italdrágításért. A fegyelmi tárgyalásokat a súlyosabb esetekben nyilvánosság előtt rendeztük. Társadalmi bíróságunk fegyelmi eljárást indított egyik dol- gazó nőnk ellen testi sértés miatt. A szűk raktárhelyiségben egy segédmunkás egy tepsivel hozzáért, ezért rövid szóváltás után ütlegelni kezdte a fiatalembert. A nyilvános fegyelmi tárgyalások és példás büntetések eredménnyel jártak. Az elmúlt évben a munkafegyelem ellen vétőket összesen 3 ezer forintos pénzbírsággal sújtották. Az idén nem került sor erre. A múlt év 22 fegyelmi ügyével szemben ebben az évben eddig csak három dolgozó ellen indított eljárást a társadalmi bíróság. Kölcsön kölcsön után — „Légy szíves, adj egy százast, elsején megadom.” Ilyen és ehhez hasonló kérésekkel fordult kartársaihoz a vállalat A társadalmi bíróság javasolta, hogy a dolgozót helyezzék alacsonyabb beosztásba. Ehhez viszont nem járult hozzá a vállalat igazgatója: családi állapotára való tekintettel. Az év harmadik fegyelmi ügyét adminisztratív tevékenység elhanyagolásáért indított a társadalmi bíróság a vállalat egyik üzemének négy vezetője ellen. írásbeli, illetve szóbeli megrovásban részesítették őket. A társadalmi bíróság munkája egyre kevesebb, de hogy munkájuk még mindig akad azt a fentiek bizonyítják. Tomasovszky István egyesített nagybégányi kolhoz elnöke közös gazdaságuk fejlődéséről beszélgetett egy kisebb csoportban, s közben azon bosszankodott, hogy nekik valahogy nincs szerencséjük a baromfitartással. Breza Éva, a csegöldi KlSZ- titkárral talált közös ifjúsági témát. A fiatalok jelvényeket cseréltek. Barátkozás, ismerkedés közben gyorsan múlt. az idő. A. V. Baranyeckij kollégái nevében is búcsúzott a vendéglátóktól. — Örömmel tapasztaltuk önöknél, kedves barátaink, hogy magabiztosan haladnak előre. Szívvel-lélekkel megfogadták azokat a tanácsokat, amelyeket nemrég kaptak, közel ehhez a helyhez, a Szamos partján, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárától, Kádár János elvtárstól. Tudják, azon a nagygyűlésen, ott a diófa alatt. Mi is megnéztük (ám azt a diófát; nagyon szép, eleven, életerős fa. 350?.. 200?.. A porcsalmai Dózsa Tsz-ben, aznapi utunk második állomásán, az öntözéses növénytermesztésre voltak kíváncsiak a szovjet szakemberek. A por- csalmaiaknak 400 holdjuk van berendezve öntözésre, s 1970- ig az összes szántóföldjükön szeretnék mesterségesen pótolni a csapadékot. Áz öntözés rövid múltra tekint vissza a Dózsa Tsz-ben, paprikát például csak az idén termelnek, a konzervgyárnak. Itt, a paprikaföldön kezdődött a szakmai „összetűzés”. Az idős ag- ronómus, Szűcs Dániel holdanként 100 mázsa zöldpaprikát becsült. Erdős Zsigmond, az elnök többet vár. — De ritka az állomány, csak egyesével vannak a bokrok — mondották a látogatók.-— Először próbáltuk — mentegette a kertészeti brigádver zető. Szép a tsz öntözött kukoricája, cukorrépája is. A répánál az a baj, hogy a szárazságban ritkán kelt. — így is várunk 250 mázsát holdanként — mondja Erdős Zsigmond, az elnök. — Tavaly a szárazon termelttel együtt 240 mázsa volt az átlag. Néhány répát felhúznak, latolgatják a súlyát, összevetik a holdanként! tőszámmal, s azzal, hogy szedésig még mennyit fejlődik. De közös szakmai nevezőre nehezen jutnak. Baranyeckij és Juhász szó nélkül otthagyják a vit.á- zókat, s párszáz méterrel beljebb mennek a répaföldön. Lépegetnek, számlálnak, s visszaérkezve kijelentik: fogadtak. Baranyeckii hektáronként 350, Juhász 200 mázsa körüli termésre. A fogadók közötti nézetkülönbségben majd a porcsal- maiak döntenek: közük velük betakarítás után az eredményt. — Igaz is — "•'-'ndiák a vendégek: a csiri- * is akkor érdemes számolni már fazékba való. Samu András* Székely István, a Nagykállói Gépállomás első helyezést elért kombájnosa a cséplés utáni karbantartást végzi. Elek Emil felvétele Augusztus 18-án átadják a HÍV nyíregyházi anfomata vezérlőberendezését Olvastam az újságban, hogy vizsgálják. Nem először Olvastam, nem is másodszor. Már számtalanszor olvastam, íogy vizsgálják. De akárhányszor olvastam is úgy tudok örülni neki, mintha először olvasnám. Nagyon okos dolog, hogy vizsgálják, nagyon jó dolog. Hogy ilyen következetesen vizsgálják. Nagyon helyes. Vizsgálni, vizsgálni, vizsgálni! Mármint a presszókávé minőségét vizsgálják. Hogy benne van-e az előírt kávémeny- nyiség. Mert annak benne kell lennie, azt a fogyasztó megfizeti. Kiszállnak az ellenőrök a presszóba, egyszerű fogyasztóknak álcázva. Kérnek egy duplát és elviszik. Kémcsőbe öntik, vegy- elemzik, gondosan, elmélyülteti, tudományosan. Mennyi benne a kávé, mennyi benne a víz, mennyi a rezsi, mennyi a haszon. Engem ez fellelke- sít. Nem arról van szó, hogy jobb lesz-e a kávé a vizsgálattól. Az más kérdés. Ami fellelkesít, az az, hogy tőTahi László: VIZSGÁLJÁK fődnek a fogyasztóval. Igen, a törődés. Nagy dolog. Mert ahhoz, hogy a kávét megvizsgálják, ahhoz sok mindenre szükség van. Mindenekelőtt egy intézményre, melynek a kávé vizsgálata a feladatai közé tartozik. Az intézménynek helyiségre, telefonra, berendezésre és sok egyébre van szüksége. Ezt mind meg kellett szervezni. És szükség volt dolgozókra is persze. Olyanokra akik vizsgálnak, olyanokra is, akik megmondják, hogy mit kell vizsgálni, s olyanokra is, akik megmondják, hogyan kell vizsgálni. Amikor mindez együtt volt, csak akkor lehetett hozzáfogni a kávévizsgálathoz. Ismétlem: nem arról van szó, hogy jobb lesz-e a kávé a vizsgálattól. Az más kérdés. Nem ide tartozik. Ami fellelkesít, az: a tudás. A tudás nagy dolog. Biztosan tudni valamit ritka, de nagyszerű dolog. Jómagam is szoktam vizsgálni a pesti kávét, bár meglehetősen primitív vizsgálati módszerrel, mert nem vagyok szakember, lombikjaim, vegyszereim nincsenek. Van egy nagy lyuk közvetlenül az orrom alatt, oda öntöm be a duplát. Ez a lyuk egy csőben folytatódik, ezen lecsurog a megvizsgálandó feketekávé egy tartályba. Ebből a tartályból számtalan vezeték fut széjjel, s közülük ■ egy csomó összeköttetésben áll azzal a szürke masszával, melyet egy érős csontdoböz- ban a nyakamon mindig magammal viszek. Namármost: ha a megvizsgált kávéban benne van az előirt mennyiségű őrlemény, akkor az említett szürke massza egy kicsit bizsereg, s így jelzi, hogy szabálytalanság nem történt. Csakhogy ez a szerkezet — bár elmés — nem megbízható. Labilis, elavult, könnyem befolyásolható. Ellenben a vegyelemzés abszolút hiteles eredményt ad. Az én módszerem csak azt jelezheti, hogy a kávé nekem nem felel meg. A hivatalos ellenőr módszere bizonyíthatja, hogy a kávé az előírásnak nem felel meg. Amit én csak sejtek — hogy tudniillik az őrlemény nines benne a kávéban —, azt az ellenőr tudja, az jegyzőkönyvbe kerül, az maga a Bizonyosság. • Hangsúlyozom: nem arról van szó, hogy a vizsgálattól a kávé általában jobb lesz. Az más kérdés. Nem ide tar- tozik. 3 1961. augusztus 14. egy vágányon szerelvény áll, hiába próbálják a váltókat arra a vágányra állítani, míg az foglalt, a domir.fi nem hajtja végre a programot. Ha a berendezésben bárhol a legkisebb hiba előfordul azt rögtön csengő és villogó fény jelzi. A dominó működése a hálózati áramtól sem függ. Ha megszakad az áramszolgáltatás a berendezés önműködően két másodperc alatt saját áramforrására kapcsol át, s fennakadás nélkül működik tovább. Nagy előnye a régi berendezéssel szemben, hogy szinte 100 százalékos a baleset- mentesség és a régi 5—6 perccel szemben három másodperc alatt végzi el a kijelölt feladatot. Az egész berendezés átadása augusztus 18-án történik. A megye területén több helyen kerül átadásra még ez évben hasonló berendezés; (széchy) Egyrésze már működik a 120 milliós költséggel készült „Dominó” biztosító rendszernek a nyíregyházi vasútállomáson. A berendezés vezérlő része egyetlen asztal, melynek lapja kis, berakható kockákból áll. Nagy előnye, hogy nem kell minden állomásra speciális készülék, mert a kockákból bármilyen vágányhálózatot ki lehet rakni. Az asztalon az egész állomás vágányhálózata látható 160 kis gomb segítségével lehet irányítani az állomás vonatforgalmát. Az irányító csak kijelöli a műveletet és a berendezés Önműködően éliítja a váltókat, a jelzőket, sőt a város szélén lévő sorompókat is. Az asztalon követni lehet az állomáson áthaladó szerelvény útját, s le lehet olvasni pontos helyét is. Az irányítás még hibát sem követhet el, mert a berendezés egymásnak ellentmondó feladatokat nem hajt végre. Például, ha-ni Huszonkettő helyett három Ütlegelés egy tepsi miatt — »Légy szives, adj egy százast “ A társadalmi bírósás határozott... egyik aoigozoja. Állandóan kölcsönzött és mindig tartozott. ' Ügyes pénzügyi szakembernek j bizonyult, mert hosszú időn ke. . resztül folytatta „mesterségét" < Égjük kartársától kölcsönkért egy bizonyos összeget azzal, i hogy majd megadja. Meg is ad- 1 ta, ha nem is időben, ehhez pe- ‘ dig újabb kölcsönre volt szűk- • sége, amint egy harmadik mun- 1 katársától kért. Mikor a második kölcsön határideje lejárt, ment a harmadikért, negyedl- ■ kért és így tovább. A kölcsö- . nők kérésénél és megadásánál apróbb súrlódásokra került sor. Mivel munkatársait állandóan zsklatta, vétett a munkaerkölcs ellen, ezért a társadalmi bíróság írásbeli megrovásban része sítette. „Az idegeim megviseltek’* A következő ügy sem nagy- jelentőségű, mégis érdemes foglalkozni vele. Nem nevezhető sikkasztásnak, a társadalmi bíróság „filléres” számlái manipulációnak nevezte a fegyelmi ügyet. Valóban csak filléres dolgok, amiből nagy haszna nem származhatott az illető szállodai portásnőnek, mégis „manipulált”. De hogy miért? — „Az idegeim megviseltek”. — így védekezett a társadalmi bíróság előtt. Volt azonban egy másik dolog ás, amivel súlyosan \ étet; a szállodai szabályzat ellen, mely szerint vendégeket nem lehet a szállodai szobában fogadni. (Különösen akkor, ha nem családtagok és nem tudják igazolni, hogy házastársak). — Hogy kapott e ezért ellen, szolgáltatást, azt bizonyítani nem tudtuk — mondja Ke- nvei Zoltánné. Akár kapott, akár nem, megszegte az üzemi szabályzatot, fegyelemsértésnek minősítettük.
