Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-13 / 189. szám

Uborkaszezon 7 ezer statisztával „Irén memi kitalált valamit... “ — A 14 éves Mr. fíavelda vendégszereplése — A ki mit tud folytatása Anna-bál, Tessék választa­ni, kertmegnyitó, helyi ki mit tud, táncverseny, nyári divat és fürdőruhabemutató, József Attila est, — és így tovább. Május í-től augusz­tus 10-ig 21 rendezvény, hat és fél, hétezer néző... HÉTVÉGI MEGLEPETÉS Rakamazon a Petőfi Sándor művelődési otthonban isme­retlen foga'om a nyári ubor­kaszezon. Minden szombat, vasárnap tartogat meglepetést. Járt a községben a Gavrilov szovjet művészegyüttes, a Bu­karest Nagycirkusz, állandó vendég havonta két előadással a Déryné Színház, az Állami Bábszínház. S egy sereg helyi rendezvény vonzotta a szó teljes értelmében a 450 sze­mélyes színházterembe a rakamaziak apraját nagyját. ■— Irén megint kitalált va­lamit — mondják a szülők. Mire a plakátok kikerülnek az utcára, szinte mindenki tud­ja, hogy ismét jó szórakozást ígér Borbély Jánosné függet­lenített művelődési-otthon.- igazgató, REVÜ, SPORT­PARÓDIA Harmincán léptek fel, 500 néző előtt a legutóbbi ki mit tudón. Trakk Mária sza­valattal, Papp Anna, Kis Klá­ra, Hort Mária, Bendik An­na. Filetóth László, Kis Ká­roly jelenetekkel, énekszámok­kal. Ipari tanulók, diákok, há­ziasszonyok. Papp Anna külö­nösen sok tapsctt kapott ének­száma után, pláne mikor be- konférálták, hogy a munká­ban is megmutatta mit tud, az országos metszési versenyen első helyen végzett. Uj tehet­séget is avattak Popovics An­na személyében, aki kiváló hangjáról vált ismertté ezen az estén. A sportparódia a nemrég lezajlott Budapesti Honvéd— Rakamaz futballmeccsről szólt. Majd következett a meglepe­tés: egy tehetséges 14 éves fiú fellépése, aki Angliából lá­togatott haza a rakamazi nagyszülőkhöz. József Havelda zongoraszámainak sokáig tap­solt a közönség. Rakamazon nem fulladnak sablonokba a rendezvények. Mindig akad új, meglepetés. Revűműsor, zeneóvodások vizsgája, a harmonikaszakkör hangversenye. Legközelebb katonazenekart hívnak meg, a lányok már erre készülnek, no meg a viszonzásra, ugyanis műsorral ők is ellátogatnak majd a Jaktanyába. Minden este világos a mű­velődési ház, a klub szünna­pot sem tart. ötszáz állandó klubtagot tartanak nyilván, de ez már nem fix szám. Ugyanis megszüntették a klubtagsági díjat, jöhet szó­rakozni bárki. 500 KLUBTAG, AUTÓS tanfolyam A tíz szakkör nyáron pi­hen, a kiállítási anyagok mu­tatják a téli, őszi munka ered­ményeit. De a tipikusan nyári szakkörök nem pihennek. Mo­toros, traktoros és autós tan­folyam működik a művelődé­si otthonban. 37 motoros és 36 traktoros tett eredményes vizsgát eddig, rövidesen pe­dig megkezdődik a gépkocsi- vezető tanfolyam, hivatásos és magánvezetők képzésére. Ilyen, látszólag nem a .műve­lődési otthon profiljához tar­tozó dologgal is törődnek, gon­dolva a szakmunkásképzésre. Ez a sok színű, érdekes munka hozza meg a sikert, melyre a legjellemzőbb: ko­rábban a kulturális rendez­vények látogatóinak kéthar­mada a cipész ktsz-ből került ki. Most már a látogatók két­harmada tsz-tag, a klubtagság zöme idősebb dolgozó. Nem­csak a fiatalok, hanem az öregek is megtalálják a szó­rakozást. Érdekes^ a nyári nagy mun­kák után^nem hivatkoznak a fáradságra, a korai kelésre az emberek, hanem amikor „Irénke kitalál valamit’1 men­nek, hogy egy tűt nem lehet elejteni... S hogy a kitalálás­ból va’óság lesz, ahhoz Bor­bély Jánosnén kívül annak a száz-százötven lelkes gardá­nak is köze van, amely min­dig mel’ette van. Tulajdonképpen az egész falunak. P. G. Kitünteíett együttes ötven esztendős a budapesti a bolgár kultúra terjedésével Bolgár Kulturális Egyesület, elért eredményeikért, amelyet Bulgária felszabadu- Az ünnepség alkalmából a lása után Dimitrovról, a bol- Bo'gár Kulturális Egyesület gár nép nagy fiáról neveztek budapesti székházán leleplez­el. A jubileum alkalmából a ték a Bulgáriai Szláv Bizott- Bolgár Népköztársaság kor- ság „Dimitrov” emléktáblá- mánya Kiril és Metodln kul- ját. Képünk az ünnepség turális kitüntetést adományo- résztvevőit ábrázolja a buda- zott az egyesület tagjainak, pesti székház előtt. A tsz doktora — Ezzel az emberrel csak nyert a tsz. Nem is lehet pénz­ben kifejezni a munkáját. — így sommázták véleményü­ket az emberek a tarpai Győ­zelem Tsz irodájában dr. Ba­kó Ferenc állatorvos főállat­tenyésztőről. Csak nagy nehezen sikerült megtalálni a doktort. Kerék­párral jár egyik majorból a másikba. Hajnal négykor már talpon van, ellenőrzi a takar­mányozást, irányítja a mun­kát. Utána az orvosi teendőket látja el. Akad itt bőven mun­ka. Kilencszáz juh, a sertés, a baromfi, 750 darab szarvas- marha — a tsz egész állatál­lományának gondja, baja az ő vállát nyomja. Még fiatal­ember, 1960-ban végezte el a állatorvosi egyetemet, majd a Mátészalkai’ Állami Gazdaság­ban volt főállatorvos. Az el­múlt év február 15-én került Tarpára. Tulajdonképpen ha­zajött. A kezdet nehézségein talán ez segítette leginkább. — Csakugyan hazajöttem — mondja — bár gyermekkori emlékeim a szomszédos Szat- márcsekéhez fűznek. Ott szü­lettem. Nem idegenek a szat­mári emberek. Eleinte hűvö­sen és bizalmatlanul fogadtak. Azóta minden megváltozott. A munka közelebb hozza egy­máshoz az embereket. Éjjel is bezörgetnek az ablakon. — Doktor úr, siessen a komlósi majorba. — Megszokták, ha valami baj van, rögtön szól­nak. Mint főállattenyésztö, többet vagyok köztük, isme­rem gondjaikat, bajaikat. Az állatorvosi munkát is köny- nyebb így ellátni. Én állítom össze a takarmányt. Ha vala­melyik állat beteg, tudom mit evett, s ebből mi'yen prob­léma adódhat. Jó érzés köz­vetlenül bekapcsolódni a ter­melésbe. Nagy terveken fáradoznak. Az állatállományt tovább bő­vítik, a baromfitenyésztésben máris szép eredményeket ér­tek el. Ez évben 9 vagon ba­romfihúst adnak el. Megkezd­ték a szarvasmarha-állomány tbe-mentesítését. — Az állattenyésztésben is a gépesítésnek van jövője. A hízómarhákat önitató, a ser­téseket önetető berendezéssel 1 szeretnénk ellátni. A tsz. ve­zetőségével már beszélgettünk a gépi fejés lehetőségeiről. Bí­zom, hogy valóra válnak ter­veink. Dolgos, szorgalmas nép lakik itt, lehet velük haladni. Végül saját magáról fag­gatom. Hogyan is él itt Tar- pún az állatorvos főállatte­nyésztő? — Megtaláltam a számítá­som a tsz-ben — mondja. — Ősszel már az új lakásba köl­tözünk. Szabad időnkben ol­vasunk, és a feleségemmel együtt horgászni járunk a Túrra és a Tiszára. Azt mondják róla ha kell, bátran fegyelmez, mégis tisz­telik és szeretik a faluban. Dr. Bakó Ferenc nem a hibák elnézésével és engedékenység­gel szerzett magának népsze­rűséget. hanem a munkájá­val. Olyan ember, akit min­denekelőtt a hivatásérzet fűt. J E. L I Szcbö!cs-Szofmarban történi- című pályázatunkra érkezett írás Tejszagú csorda porol hazafelé. Jóestét — köszön a csordás az ismerős asszonyoknak —, s az egyik azt mondja: hol van még az este! A nap még valóban magasan jár az égen, rezzenéstelen, fülledt a levegő, az állat fel­verte por is sokáig, hosszú csíkban lebeg a levegőben. Ä Bóni gyártelepről jövő meszes, maiteres építőkön, a határból hazafelé bicikliző asz- szonyokon fáradtság látszik. Az asszonyok kö­zül sokan betérnek a kenyérboitba, a maite­res legények a cukrászdába, presszóba, hogy egy kis hűsítőt, fagylaltot vegyenek. Idős Németh János bácsi, az Uj Barázda Tsz központjának őrzője kiül a ház elé. Pi- pázgat éppen, amikor megérkeznek a kenyér­gabonával megrakott kocsival. Angyalosi Já­nos, Fülep Ferenc, Kovács Béla, Karancsi Sándor és Varga Ferenc fáradságot nem is­merve hordják a tsz raktárába a terményt! Zsákokból gondosan kiöntözik a búzát, szét teregetik és csak aztán indulnak hazafelé. A Mártírok utcájának egyik udvarán a villany fényénél egy asszony ruhát terít a kö­télre, s nem egy ház kéménye füstöl még. Fő a késői vacsora, vagy az esetleges holnapi ebéd. Fél 11 órakor a mentőszolgálat kocsija robog végig az Árpád utcán, beteget vitt, vagy hozott. Éjfélkor nagy kutyaugatás fogad az Uj Barázda Termelőszövetkezet központi majorjá­ban. A gyepen lovak, szekerek táboroznak a sötétben, csörrennek á láncok, horkannak az egész nap fáradó ígás jószágok. A lóistálló előtt idős Németh János bácsi üldögél, kezé­ben nagy bot, mellette a kutyája. A távoli borjúistállóban időnként nagy bő­gősbe kezdenek a borjak, ma választották el őket, sírnak az anyjuk után. Még egy éjjeliőr érkezik, beszélgetnek, tanakodnak. sünkutya ballag elő. a tisztára sepert beto­non. Sokáig figyeljük, hogy az ellustult legyet ő, vagy az előugráló békák nyelik e le. Pa­naszolják, hogy sok a kártevő féreg. Fél 3 amikor az állomás kezd benépesül­ni, megfigyeljük a közelgő utazót, Opsitos Er­zsébet hajnal 3 órakor indul 10 napra a Szov­jetunióba jutalomüdülésre. Az ifjúsági bri­gádban kiváló munkát végzett. Amikor már tűnik a sötétség, az elnök kis kocsija porol befelé a majorba. Kérdezgeti az éjjeliőröket, elmegy a disznóól felé — 1400 darab sertése van a tsz-nek — közülük 670 darab hízó. Az- ’tán jönnek a tehenészek. Nyiri Béla, Tóth Bé­la, Vadon Sándor, Hatházi István és Meglécz János. Napkeletkor egy csapat ember karikázik kifelé a határba. Borsót mennek aratni. Egyik csapat a Nyíresi dűlőbe, míg a másik a Gebei útra. 20 katasztrális hold borsójuk van, ezt a hajnali hűvösben, harmatban aratják, hogy ne peregjen a szem. A kertészbrigád a 81 ka­tasztrális holdas gyümölcsöst — amely elég jó termést Ígér — ismét permetezi. Az elnök közben végig kocsikázza a fél határt, s ami­kor beér a községbe, sorba szóiítgatják az em­bereket. Akadnak problémák, vannak elintéz­nivalók. 5 órakor már mindenki talpon van. A szö­vetkezet központjában eligazítás végett gyü­lekeznek a brigádvezetők, az udvaron a trak­torosok indítják gépeiket. A piactéren már pakolják kifelé a sokféle zöldséget, gyümölcsöt a nyírbátori és környékbeli termelők. Nagy Miklós Nyírbátor Egyórakor egy kis Megáll az istálló előtt / Nyíresvházi termék Miskolcon, Szolnokra Üj szolgáltatás: üvegezés helyben Virágzik az akác A megye legfiatalabb kisipa­ri szövetkezete a Nyíregyházi Kárpitos és Üveges Ktsz. Az idén, önálló tevékenysé­ge negyedik évének első fe­lében 437 ezer forintos lakos- ságszogáltatási munkát végez­tek el a ktsz dolgozói. A szövetkezet sokrétű mun­kát végez: üvegezés, képkere­tezés, kárpitosmunka tartozik szolgáltatási tevékenységükhöz. A vállalásuknál rövid haídridőt jelölnek meg és ezt meg is tartják. A megye minden részébe készítenek bútorokat, de a megyehatáron túlra is szállí­tanak. Szolnokon, Sátoraljaúj­helyen, Miskolcon és Gödöl­lőn is megtalálható a. nyíregy­házi ktsz termékei. Most készítették el a kor­szerű kihúzhatós-bukós reka- mié és a „Szabolcs” rekamié prototípusait. A ktsz a BÚTORÉRT meg­rendelésére is dolgozik: évente 1500 heverőt készít, amelyeket az ország különböző részében, a bútorüzletek árusítanak. A közelmúltban kapott gép­kocsi segítségével, vidéken az őszi és téli hónapokban hely­ben végzik el az üvegezési munkát. Szabolcs-Szatm&r megyé­ben is másodszor kivirág­zott az akác. Aranyosapáti és Üjkenéz községek között az erdőszélen egy hatalmas akácfa bontotta ki fehér virágfürtjeit. A szakemberek a különös jelenséget azzal magyarázzák, hogy a silány homokon diszlő fa nem ka­pott elegendő nedvességet a talajból, mivel ezen a vidé­ken ötven napig nem volt jelentősebb csapadék. Az aszály minden bizonnyal nedvkeringési zavarokat idé­zett elő. Levelei előbb meg­Ja vasi at a kösponti áruszállításra A Budapesti Iparművésze­ti Múzeumban megnyilt „Az ezüst XIX. századbeli nagy mestere, Szentpéteri József” című kiállítás. Az Iparművészeti Múze­um a saját, valamint más mú­zeumok és magángyűjtemé­nyek anyagából rendezte meg az érdekes kiállítást, amely­nek igen sok látogatója akadt már a megnyitás nap­ján. Szentpéteri József mű­vészete valóban megérdem­li a figyelmet, hiszen a mester a XIX. század leg­jobb ezüstművesei közé tar­tozik. Képünk a kiállítás egyik anyagát — egy kávéskészle­tet — mutat be. sárgultak, majd a lomb fe­le lehullott. A szokásosnál si­lányabb fehér, fürtös virá­gok megjelenése után újabb lombosodás kezdődött a „megtévedt” akácfán. Most fejezte be a vasúti áruszállítás ésszerűsítésére, pontosabban a „központi pá- lyaudvari’-rendszer kialakítá­sára vonatkozó vizsgálatát a Vasúti Tudományos Kutató In­tézet, az Útügyi Kutató In tézet és az Autóközlekedési Tudo­mányos Kutató Intézet. Jelenleg a MÁV körülbelül 1700 pályaudvarán, állomá­sán, megállóhelyén, stb. rak­nak fel és le különböző áru­kat. A három kutatóintézet meg­állapította, hogy . országosan — figyelembe véve a közúti áruszállítás teljesítőképességét — az 1700 közül több mint 650 állomás, megálló, stb, áruforgalmát lenne célszerű Estétől reggelig 40—50 körzeti pályaudvarra koncentrálni. A vizsgálat eredményeiről, szóló jelentést most terjesztik fel a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztériumhoz, vala­mint a többi illetékes kor­mányszervekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents