Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-12 / 188. szám
Munka és boldogulás (Tudósítónktól): ' Nemrég egy sajtóankéton tanácsolta egy munkás e sorok írójának: „Ne írjanak annyit autóról, higgyék el, ez csak bosszantja a tisztességben dolgozó embereket. Ne táplálják maguk is azt a rossz szellemet, amely elég baj, hogy megvan nálunk. Már úgyis olyan anyagiasak vagyunk..." A három pontot a mondat végére nem én tettem, hanem a felszólaló: egy sokat kifejező kézlegyintéssel, mintegy azt mondván: mint a kapitalisták. Az eszmei offenzíva fő értelme, hogy általánossá tegyük a szocialista öntudatot és erkölcsöt, s az is ideológiai harc kérdése, hogy bizonyos, nyomokban fellelhető tüneteket ne bélyegezzenek kapitalistáknak, ha azok nem kapitalista tünetek, legfeljebb maradványok. Ezt, hogy maradványok, azért is hangsúlyozni kell, mert egyesek mint valami új jelenséget róják fel az anyagiasságot, holott legfeljebb még nem pusztult ki. Talán nem szükségtelen először is az alapvető, mélyreható elvi különbségre felhívni a figyelmet. Ez pedig az, hogy a szerzési vágy a kapitalizmusban meghatározott jelleggel a termelési eszközök magántulajdonában, tehát a munka nélkül — azaz mások munkájából — szerzett jövedelemben,. vagyis a kizsákmányolásban fejeződik ki. Véletlenül, egyes esetekben, a népköztársaság törvényei ellen vétve, minálunk is ideig-óráig létezhet valami üzérkedő banda, fel nem fedezett feketézés stb. De hogy •ez társadalmi méretű volna, ezt senki sem állíthatja komolyan. A lényeg tehát az, hogy minálunk. bármennyit keres is valaki, jövedelmén nem alapíthat gyárat,, bankot, azaz nem válhat kapitalistává. ’ Lehet, hogy iskolásnak hat ez a magyarázat, de nem felesleges azért, mert egyes varjak azt károgják, hogy az, ami nálunk van, a kapitalizmus restaurációja. Ezt, persze, csak az hiheti el, aki — alapfokú ismereteknek is faiján van. Mi az valójában, amit anyagiasságnak neveznek, illetve amit összetévesztenek Vele? Azt a jó és helyes törekvést is az anyagiasság skatulyájába teszik bele, ^melyik jobb és több munkával kíván nagyobb keresethez, magának és családjának jobb megélhetéshez jutni. Ez aztán éppenséggel nemhogy üldözendő, hanem nagyon is üdvözlendő jelenség: a szocialista öntudat jelenlétének bizonysága. Feltétlen helyes törekvés állami és vállalati szinten az anyagi érdekeltség elvének mind jobb érvényesítése, mert a közvetlen érdekeltség a szocializmus építésének nélkülözhetetlen hajtóereje. Míg tehát a munkátlan meggazdagodás vágya kapitalista tendencia, a jobb munkával jobb boldogulás szocialista tendencia. Alkotmányunkat sértenénk meg, ha ezt elfelednénk. A kommunisták kezdettől azt hirdették: a szocializmustól csak annak kell tartania, aki a polgári életformán és szabadságon mások kizsákmányolásának a szabadságát érti. Ezt a szabadságot a szocializmus valóban y,em ismeri el. Csakhogy a polgári életforma mint jelszó általában nem “ezt állította előtérbe, hanem a .kényelmet, az összkomfortos lakást, a papucsot, a fürdőkádat és hasonlókat. A kommunisták leleplezték, hogy a felsoroltakhoz azért tapadt jelzőként a polgári, mert jórészt a polgárság sajátja, pedig elvileg nincs köze a kizsákmányoláshoz. Azt mondtuk: éppen a termelőeszközök magántulajdona akadályozza meg, hogy ezek a személyi tulajdonok, mint például a szép lakás, s ha úgy tetszik, az autó, általánossá legyenek, a dolgozó emberek osztályrésze legyen. Most pedig, nem is húsz évvel a felszabadulás és. alig másfél évtizeddel a munkáshatalom kivívása után, ne tudnánk mit kezdeni egy olyan jelenséggel, amelynek eljövetelét előre láttuk, s amelynek bekövetkeztéért voltaképpen dolgoztunk és harcoltunki A szocializmus legfőbb vonzóerejéről mondanánk le, a szocializmus nem is lenne szocializmus, ha az anyagi ösztönzőket félretennénk. Természetesen nagyon kell vigyázni arra, hogy az anyagi ösztönzők sehol se szerepeljenek kizárólagosan, hanem mindenütt járjanak szervesen együtt a tudatbéli ösztönzők erősödésével. Egyébként nem is mehet másképpen. Vigyázni kell természetesen arra is, hogy az önzésnek, a haszonlesésnek, a mindent csak prémiumért vállalásnak, a szűk kapacitás teremtette helyzettel való visz- szaélésnek és még sok más undorító jelenségnek a fellépte ellen következetes harc folyjék és sehol se mehessen jobban az ügyeskedő parazitáknak és a dörgölődzködők- nek, a konjuktura-iovagok- nak és a strébereknek, mint a jószándékú, tiszta lelkiismeretű, a tudásukat rendszeresen tovább fejlesztő, szorgalmas dolgozó embereknek. Aki pedig anyagiassággal vádol minket, az vagy nem lát tisztán, vagy szántszándékkal ködösít, hogy zavart keltsen. Seperni okunk sincs restellkedni amiatt, sőt mi máson mérhetnénk érzékenyebben munkánk gyümölcsét, hogy a dolgozó emberek jobban , táplálkoznak, ruházkodnak, laknak, bútort, televíziót vásárolnak, külföldre is járnak üdülni stb., stb. Ez nem holmi falra festett ördög „a kapitalizmus restaurációjáról”, hanem reális tény a szocializmus felépüléséről. Sz. 3, Sokfelé bejárta az országot, 12 éve került a Nyírmadai Gépállomásra Apáti Lajos. Idán utoljára gyógyítgatja esztergagépén a megSiibásodolt gépalkatrészeket. Jövőre nyugdíjba megy. Hammel fe!v. letek, gyors engedély, tervkatalégus Évi 2000 családi ház épül Szabolcsban Segitséi: a magánép ttetőknek Megyénkben évente átlag 1500—2000 családi ház épü1, nagyrészük földszintes, féloldalas beépítéssel. A családiház-építkezéseii nagyarányú számszerű növekedése mindeneit előtt annak köszönhető, hogy a párt és a kormány nagymértékben segíti a magánerőből történő építkezéseket. Áz erkölcsi és anyagi segítség sokféle formájával támogatják az építtetőket. Az OTP jelentős összegű kölcsönnel segíti megyénkben is a csa- ládiház-építkezéseket. Nemrég vezették be az előszerződéses anyagbiztosítást, amely ugyancsak jelentősen megkönnyíti a magánerőből építtetők anyagbeszerzési problémáit. A jelentős segítség mellett is vannak nehézMátéssKalka1—-Cipi*ws Nicossal a csillebérci táborban I am Stephan..: kezdem a bemutatkozást angolul, s Nicos magyarul szólal meg: — Én jól beszélem a nyelveteket, magyarul biztos könnyebb lesz a társalgás. BÁBEL? Nem! A csillebérci nemzetközi tábor maga a Bábel — állapítja meg egy külső szemlélő. Pedig megértik egymást a fiatalok. Tizennyolc nemzet fiai és lányai furcsa módon mindent meg tudnak egymásnak magyarázni. Egyformán szeretik a vidámságot, a zenét, a derűs életet, a békét. Tarja Lahtinen Helsinkiből érkezett csoportjával. Az ottani úttörőszövetség tagja. Lenszőke haja van, határozottan csinos kislány. — Nagyon szeretek vendégségbe menni, különösen rokonokhoz. Ezzel tudom magyarázni, hogy nagyon szívesen jöttem Magyarországra — mondja Tarja. — Azért is, mert nálatok rendesen váltakoznak a nappalok és éjszakák, nem úgy mint nálunk. Pae Wük és Man a Sven- doherget Norvégiából, Nicos Kossides és Nicos Kats/iri- disz Ciprusról jöttek. Nico- sék az EBON szervezet tagjai. P.ossitíes meglepően jól beszél magyarul. — Itt születtem Magyar- országos, Székesfehérváron. Szüleim görögök, a görög szabadságharc leverése után kerültek Magyarországra. Édesapám jelenleg a ciprusi „Haragvi" című lap munkatársa. Helyzetünk lényegesen rosszabb mint Magyarországon volt. Az állandó harcok, feszült légkör mindig nyugtalanít. Most végeztem el az általános iskola hatodik osztályát, szeptemberben már gimnazista leszek. Nálunk az általános- iskola, és a gimnázium egységesen hat osztályosak. A gimnázium elvégzése után Magyarországra szeretnék jönni egyetemre, biológia-földrajz szakos tanár akarok lenni. SÓSTÓI EMLÉKEK Amikor elolvastam a nyomozati anyagot, megpróbáltam magamban elképzelni ezt az embert. Sovány, alamuszi tekintetű, boczontos hajú egyén rajzolódott ki előttem, aki lelkiismeretfurdalás nélkül meg tudta lopni társait. Közönséges bűnöző típus, keményen meg kell leckéztetni, hogy észre térjen! Amikor elém vezették, csalódottan kellett megállapítanom, hogy tévedtem. Kucsma Ferenc külsőre egyáltalán nem hasonlított a szokásos bűnözőkre. Vasalt ruha volt, rajta, gondosan megfésült haj, nyilt tekintet. Beszélgetni kezdtünk. Elmondta, hogy teljesen árván nőtt fel, a szüleit nem is ismerte. Az országnak szinte minden részében megfordult, hányatott élete volt az eltelt 18 év alatt. Mi ilyenkor azt mondjuk, hogy megbotlott- Talán nem is gondolta meg, hogy mit cselekszik, amikor a mások holmijához nyúlt. Megbánta, amit tett. Becsületes ember szeretne lenni, s ha most börtönbe kerül, ki tudja, ez milyen törést idéz elő az Az ügigász f£ßp&*@#sg életében. Talán sohasem fogja megtalálni a helyes utat. Napokon keresztül töprengtem rajta, hogy mit tegyek. A tárgyaláson olyan magatartást tanúsított, amilyet csak ritkán lát az ember, őszinte volt. Miiident elmondott töredelmesen, megbánta bűneit. Ott vpltak a tanárai, diáktársai is- Olyan csodálkozó arcot vágtak, mint akik most sem akarják elhinni, 'hogy társuk a bíróság előtt áll, ahol további sorsáról döntenek. Egymás után hangzottak el a vallomások. Valahogy éreztem: nem közönséges bűnözővel, csak megtévedt emberrel van dolgunk. S a neveflők’, akik sok éves gyakorlattal rendelkeztek, mind azt mondták: ne büntessük meg szigorúan, meg fog javulni, becsületes ember lesz belőle. Taöán közhelynek hangzik, de én tudtam, hogy szívből beszélnek. Nagyobb figyelmet fordítanak rá, jobban szem előtt tartják, hiszen amit mondtak, az felelősség. Kötelez. Minket, ügyészeket úgy ismer a közvélemény, mint ‘akik minden esetben a maximális büntetés kiszabását kérjük. ' De vajon, ez esetben célravezető-e? Aligha- A vádlottnak felfüggesztett börtönbüntetést kértem. Megszületett az ítélet. Hát hónapi börtön, három évi próbaidőre fölfüggesztve. Mindenki meg volt elégedve. Úgy éreztük, sikerült megállítani a lejtő szélén egy fiatalembert. És most? Kucsma Ferenc iratai ismét itt fekszenek ellőttem. Lopás miatt tartóztatták le. Hibát követtünk el. De vajon hol és kicsoda? Én az ügyész, a bíróság, a nevelők, vagy talán a társai? Vagy esetleg mindannyian?-.. Feljegyezte: Bogár Ferenc Ismerem jól a megyéteket is, Nyíregyházán többször is jártam. A Sóstó felől érdeklődik, majd megint beszélni kezd. — 1959-ben a Sóstón üdültem úttörőkkel. Ott is nagyon jól éreztem magamat, kedvesek voltak a szabolcsi pajtások. Egy mátészalkai kislánnyal egész jól össze barátkoztam. Velem egykorú, akkor ő is nyolcéves volt. A nevét már elfelejtettem, éppen ezért nagyon megkérlek, hogy ezt feltétlenül megírd a „Kelet-Magyarország’-ba. Háthat rám ismer. írd meg azt is, hogy nagyon sokat gondolok rá és szeretném vele felvenni a kapcsolatot. Ha jelentkezik, küldjétek el nekem a címét, „NÁLUNK IS BÉKE LESZ...,‘ Újságot mutat, a ciprusi helyzettel foglalkozik. — Apu mindig biztat, hogy majd nálunk is béke lesz. Én hiszek neki, ő még sohasem hazudott nekem, apu igazat mond mindig mindenkinek. Nagyon szeretném már őket látni, de egy kicsit félek azért hazamenni. Angolok szaladnak hozzánk, s Ni cost játszani viszik. Megfeledkezik -mindenről, ügyeskedik, s már nem ő a fogó. Elindulok a tölgyfák alatt, s megfogadom, hogy segítek Nicosnak. Ezért kérjük azt a mátészalkai kislányt, hogyha ezekután visszaemlékszik a sóstói pajtásakra, legyen szíves közölje a nevét és címét a szerkesztőséggel. (fazekas) ségek, amelyek bizonyos mértékben nehezítik az építkezéseket. Ilyen a telekprobléma. Házhellyel nem minden községünk rende’kezik korlátlan mennyiségben. Még kisebb községekben is vannak nehézségek. A megyében központi intézkedést tettek, hogy bizonyos helyeken jelöljenek ki megfelelő házhelyeket a magánépítkezések számára is, és építtessék be a foghíjas telkeket a közművesített utak mellett. Mátészalkán pédául a házhelyrendezési terv nyomán több mint 200 telket parcelláznak, s ezeket az elkövetkező években beépítik. Nyíregyházán a sorházon és a társasházakon kívül a családi házak számára is megfelelő telkeket ■ biztosítanák. Hangsúlyoznunk kell a sorházépítés fontosságát. Az ilyen építkezések előnye elsősorban az, hogy gazdaságosan közművesíthetők. Sorházépítkezésre elsősorban Nyíregyházán van lehetőség, vidéken könnyebb és jobb a telek’ehetőség társasházak építésére. A magánépítkezések megkezdéséhez építési engedély- re van szükség. Ennek kiadását a tanácsok építési és közlekedési osztályai, illetve csoportjai végzik. A tanácsok a 30 napos határidő megtartásával is igyekeznek, segíteni a* építkezőket. Az építkezésekhez egyedi, vagy típusterveket használhatnak fel. A megyei tanács építési és közlekedési osztálya a járási tanácsoktól olyan egyedi terveket kért, amelyek az illető járásban a legelterjedtebbek és jól beváltak. Ezek alapján kis katalógust állítottak össze és . jelenleg 8 féle családi ház terve között vájo- gathatunk a magánépít- teiők. A terveket a Tervező Iroda az érdeklődők rendelkezésére bocsátja. Az építtetők ezenkívül egy központi katalógus alapján is kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb építési tervet a közel íélszáz típusterv közül. t (Szilágyi) MEGJEGYZÉS: fgéoyhiány? A községi kultúrotthonok javarésze egész nyáron üres. A kulturális élet vezetői arra hivatkoznak, hogy a lakosság ilyenkor, a mezőgazdasági munkák főszezonjában nem ér rá művelődni, szórakozni, s nem is igényli a kqlturált pihenést. Ez a kifogás az első pillantásra igaznak látszik. Tagadhatatlan, hogy nyáron megcsappan a falvakban a kulturálódás iránti igény, de ez csak részben magyarázható a kultúrotthon-igazga- tók érveivel. Az igénycsökkenés igazi oka inkább az, hogy a lakosság megszokta már és éppen ezért természetesnek veszi, hogy pygron a kultúrházak nyaralnak, hogy nyáron nincs más, csak munka. Hogy mennyire ez az igazi ok, példa arra Bak. talórántháza és Mátészalka. E két községben ugyanolyan intenzív és jó kulturális munka folyik, most is, mint télen. S az emberek ugyanolyan szívesen vesznek részt a kultúrotthoni rendezvénye, ken, mint télen. Pedig Mátészalkán és Baktalóránthá- zán is nyár vaji, most van a munka dandárja. Csakhogy ezekben a községben a kultúra munkásai tudják azt, hogy a nehéz- testi munkásoknak nemcsak akkor van szükségük a szer. vezett és kulturált pihenésre, szórakozásra, amikor kevesebb a munka, kisebb a fáradtság! S ezért olyan nyári programot állítottak ösz- sze, melynek műsorai szellemi erőfeszítés nélkül élvezhetők, s felüdülést, szórakozást nyújtanak. Nem kell tehát nyáron „igényhiány” miatt bezárni a községi • kultúrotthonok kapuit! Könnyű és szórakoztató műsorral, hanglemeze« táncestékkel kell feloldani a falusi lakosság, fiatalság napi, heti munkája utáni fáradtságát, éleszteni és kielégíteni ebbeli igényüket. S ha ezt az igényt okosan és jól tápláljuk, a művelődési házakban soha nem lesz uborkaszezon. R. J. FéBmSillós megtakarítás ú j fásból Országos újítási versenyben a Közúti Üzemi Vállalat Fél év atett sok javaslat érkezett be a Közúti Üzemi Vállalat újítási megbízottjához. A javaslatok közül nyolcat azonnali megvalósításra, hármat pedig kísérletre fogadtak el. Jelentős közülük Hegedűs György építésvezető újítása. Az új módszer bevezetése 210 ezer forintos megtakarítást jelent. Nem kevésbé értékes a debreceni vállalattól tapasztalat- cserére érkezett Kunkli Imre és Dakó Lóránt újítása sem. Az új fúvógép segítségével gyorsabbá válik az úttisztítás és a 164 ezer forint gazdasági haszon sem jelentéktelen.. A kiemelkedőbb újítások közé tartozik Pozsgai Sándornak, a vállalat dolgozójának ötlete, mely lehetővé teszi a nyerges vontatón való víz és bitumenm szállítást. Ennek az újításnak a bevezetésével 37 ezer forintot takarítanak meg. A Közúti Üzemi Vállalat országos méretű újítási ver. senyben van, melyet a KPM indított. A verseny kiírása szerint, aki a legtöbb gazdasági hasznot hajtó újítást nyújtja be, az újítási díjon kívül jutalmul külföldi utazást kap. A versenyt ez év december 31-én zárják le, az eredményhirdetést és a díjkiosztást pedig 1965 április 4-én tartják meg. 1964. augusztus 12. 3
