Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-12 / 188. szám

Munka és boldogulás (Tudósítónktól): ' Nemrég egy sajtóankéton tanácsolta egy munkás e so­rok írójának: „Ne írjanak annyit autóról, higgyék el, ez csak bosszantja a tisztes­ségben dolgozó embereket. Ne táplálják maguk is azt a rossz szellemet, amely elég baj, hogy megvan nálunk. Már úgyis olyan anyagiasak vagyunk..." A három pontot a mondat végére nem én tet­tem, hanem a felszólaló: egy sokat kifejező kézlegyintéssel, mintegy azt mondván: mint a kapitalisták. Az eszmei offenzíva fő ér­telme, hogy általánossá te­gyük a szocialista öntudatot és erkölcsöt, s az is ideológiai harc kérdése, hogy bizonyos, nyomokban fellelhető tünete­ket ne bélyegezzenek kapita­listáknak, ha azok nem kapi­talista tünetek, legfeljebb maradványok. Ezt, hogy ma­radványok, azért is hangsú­lyozni kell, mert egyesek mint valami új jelenséget ró­ják fel az anyagiasságot, hol­ott legfeljebb még nem pusztult ki. Talán nem szükségtelen először is az alapvető, mély­reható elvi különbségre fel­hívni a figyelmet. Ez pedig az, hogy a szerzési vágy a ka­pitalizmusban meghatározott jelleggel a termelési eszkö­zök magántulajdonában, te­hát a munka nélkül — azaz mások munkájából — szer­zett jövedelemben,. vagyis a kizsákmányolásban fejeződik ki. Véletlenül, egyes esetek­ben, a népköztársaság törvé­nyei ellen vétve, minálunk is ideig-óráig létezhet valami üzérkedő banda, fel nem fe­dezett feketézés stb. De hogy •ez társadalmi méretű volna, ezt senki sem állíthatja ko­molyan. A lényeg tehát az, hogy minálunk. bármennyit keres is valaki, jövedelmén nem alapíthat gyárat,, ban­kot, azaz nem válhat kapita­listává. ’ Lehet, hogy iskolásnak hat ez a magyarázat, de nem fe­lesleges azért, mert egyes varjak azt károgják, hogy az, ami nálunk van, a kapi­talizmus restaurációja. Ezt, persze, csak az hiheti el, aki — alapfokú ismereteknek is faiján van. Mi az valójában, amit anyagiasságnak neveznek, il­letve amit összetévesztenek Vele? Azt a jó és helyes tö­rekvést is az anyagiasság skatulyájába teszik bele, ^melyik jobb és több munká­val kíván nagyobb kereset­hez, magának és családjának jobb megélhetéshez jutni. Ez aztán éppenséggel nemhogy üldözendő, hanem nagyon is üdvözlendő jelenség: a szo­cialista öntudat jelenlétének bizonysága. Feltétlen helyes törekvés állami és vállalati szinten az anyagi érdekeltség elvének mind jobb érvényesí­tése, mert a közvetlen érde­keltség a szocializmus építé­sének nélkülözhetetlen hajtó­ereje. Míg tehát a munkátlan meggazdagodás vágya kapita­lista tendencia, a jobb mun­kával jobb boldogulás szocia­lista tendencia. Alkotmá­nyunkat sértenénk meg, ha ezt elfelednénk. A kommunisták kezdettől azt hirdették: a szocializ­mustól csak annak kell tar­tania, aki a polgári életfor­mán és szabadságon mások kizsákmányolásának a sza­badságát érti. Ezt a szabad­ságot a szocializmus valóban y,em ismeri el. Csakhogy a polgári életfor­ma mint jelszó általában nem “ezt állította előtérbe, hanem a .kényelmet, az össz­komfortos lakást, a papu­csot, a fürdőkádat és hason­lókat. A kommunisták lelep­lezték, hogy a felsoroltakhoz azért tapadt jelzőként a pol­gári, mert jórészt a polgár­ság sajátja, pedig elvileg nincs köze a kizsákmányolás­hoz. Azt mondtuk: éppen a termelőeszközök magántulaj­dona akadályozza meg, hogy ezek a személyi tulajdonok, mint például a szép lakás, s ha úgy tetszik, az autó, álta­lánossá legyenek, a dolgozó emberek osztályrésze legyen. Most pedig, nem is húsz év­vel a felszabadulás és. alig másfél évtizeddel a munkás­hatalom kivívása után, ne tudnánk mit kezdeni egy olyan jelenséggel, amelynek eljövetelét előre láttuk, s amelynek bekövetkeztéért voltaképpen dolgoztunk és harcoltunki A szocializmus legfőbb vonzóerejéről mon­danánk le, a szocializmus nem is lenne szocializmus, ha az anyagi ösztönzőket fél­retennénk. Természetesen nagyon kell vigyázni arra, hogy az anyagi ösztönzők sehol se szerepeljenek kizáró­lagosan, hanem mindenütt járjanak szervesen együtt a tudatbéli ösztönzők erősödé­sével. Egyébként nem is me­het másképpen. Vigyázni kell természete­sen arra is, hogy az önzés­nek, a haszonlesésnek, a min­dent csak prémiumért válla­lásnak, a szűk kapacitás te­remtette helyzettel való visz- szaélésnek és még sok más undorító jelenségnek a fel­lépte ellen következetes harc folyjék és sehol se mehessen jobban az ügyeskedő parazi­táknak és a dörgölődzködők- nek, a konjuktura-iovagok- nak és a strébereknek, mint a jószándékú, tiszta lelkiis­meretű, a tudásukat rendsze­resen tovább fejlesztő, szor­galmas dolgozó embereknek. Aki pedig anyagiassággal vádol minket, az vagy nem lát tisztán, vagy szántszán­dékkal ködösít, hogy zavart keltsen. Seperni okunk sincs restellkedni amiatt, sőt mi máson mérhetnénk érzé­kenyebben munkánk gyü­mölcsét, hogy a dolgozó em­berek jobban , táplálkoznak, ruházkodnak, laknak, bútort, televíziót vásárolnak, kül­földre is járnak üdülni stb., stb. Ez nem holmi falra fes­tett ördög „a kapitalizmus restaurációjáról”, hanem reá­lis tény a szocializmus fel­épüléséről. Sz. 3, Sokfelé bejárta az országot, 12 éve került a Nyírmadai Gépállomásra Apáti Lajos. Idán utoljára gyógyítgatja esz­tergagépén a megSiibásodolt gépalkatrészeket. Jövőre nyug­díjba megy. Hammel fe!v. letek, gyors engedély, tervkatalégus Évi 2000 családi ház épül Szabolcsban Segitséi: a magánép ttetőknek Megyénkben évente átlag 1500—2000 családi ház épü1, nagyrészük földszintes, fél­oldalas beépítéssel. A családiház-építkezéseii nagyarányú számszerű nö­vekedése mindeneit előtt an­nak köszönhető, hogy a párt és a kormány nagymérték­ben segíti a magánerőből történő építkezéseket. Áz er­kölcsi és anyagi segítség sokféle formájával támogat­ják az építtetőket. Az OTP jelentős összegű kölcsönnel segíti megyénkben is a csa- ládiház-építkezéseket. Nemrég vezették be az előszerződéses anyagbiz­tosítást, amely ugyancsak jelentősen megkönnyíti a magánerőből építtetők anyagbeszerzési problémáit. A jelentős segít­ség mellett is vannak nehéz­MátéssKalka1—-Cipi*ws Nicossal a csillebérci táborban I am Stephan..: kezdem a bemutatkozást angolul, s Nicos magyarul szólal meg: — Én jól beszélem a nyel­veteket, magyarul biztos könnyebb lesz a társalgás. BÁBEL? Nem! A csillebérci nemzetközi tábor maga a Bábel — ál­lapítja meg egy külső szem­lélő. Pedig megértik egy­mást a fiatalok. Tizennyolc nemzet fiai és lányai furcsa módon mindent meg tudnak egymásnak magyarázni. Egyformán szeretik a vi­dámságot, a zenét, a derűs életet, a békét. Tarja Lahtinen Helsinki­ből érkezett csoportjával. Az ottani úttörőszövetség tag­ja. Lenszőke haja van, ha­tározottan csinos kislány. — Nagyon szeretek ven­dégségbe menni, különösen rokonokhoz. Ezzel tudom magyarázni, hogy nagyon szívesen jöttem Magyaror­szágra — mondja Tarja. — Azért is, mert nálatok ren­desen váltakoznak a nappa­lok és éjszakák, nem úgy mint nálunk. Pae Wük és Man a Sven- doherget Norvégiából, Nicos Kossides és Nicos Kats/iri- disz Ciprusról jöttek. Nico- sék az EBON szervezet tag­jai. P.ossitíes meglepően jól beszél magyarul. — Itt születtem Magyar- országos, Székesfehérváron. Szüleim görögök, a görög szabadságharc leverése után kerültek Magyarországra. Édesapám jelenleg a cip­rusi „Haragvi" című lap munkatársa. Helyzetünk lé­nyegesen rosszabb mint Ma­gyarországon volt. Az ál­landó harcok, feszült légkör mindig nyugtalanít. Most végeztem el az általános is­kola hatodik osztályát, szeptemberben már gimna­zista leszek. Nálunk az ál­talános- iskola, és a gimná­zium egységesen hat osztá­lyosak. A gimnázium elvég­zése után Magyarországra szeretnék jönni egyetemre, biológia-földrajz szakos ta­nár akarok lenni. SÓSTÓI EMLÉKEK Amikor elolvastam a nyo­mozati anyagot, megpróbál­tam magamban elképzelni ezt az embert. Sovány, ala­muszi tekintetű, boczontos ha­jú egyén rajzolódott ki előt­tem, aki lelkiismeretfurdalás nélkül meg tudta lopni tár­sait. Közönséges bűnöző tí­pus, keményen meg kell lec­kéztetni, hogy észre térjen! Amikor elém vezették, csaló­dottan kellett megállapíta­nom, hogy tévedtem. Kucsma Ferenc külsőre egyáltalán nem hasonlított a szokásos bűnözőkre. Vasalt ruha volt, rajta, gondosan megfésült haj, nyilt tekintet. Beszélgetni kezdtünk. El­mondta, hogy teljesen árván nőtt fel, a szüleit nem is is­merte. Az országnak szinte minden részében megfordult, hányatott élete volt az eltelt 18 év alatt. Mi ilyenkor azt mondjuk, hogy megbotlott- Talán nem is gondolta meg, hogy mit cselekszik, amikor a mások holmijához nyúlt. Megbánta, amit tett. Becsületes ember szeretne lenni, s ha most börtönbe kerül, ki tudja, ez milyen törést idéz elő az Az ügigász f£ßp&*@#sg életében. Talán sohasem fogja megtalálni a helyes utat. Napokon keresztül töp­rengtem rajta, hogy mit te­gyek. A tárgyaláson olyan maga­tartást tanúsított, amilyet csak ritkán lát az ember, őszinte volt. Miiident elmon­dott töredelmesen, megbánta bűneit. Ott vpltak a tanárai, diáktársai is- Olyan csodál­kozó arcot vágtak, mint akik most sem akarják elhinni, 'hogy társuk a bíróság előtt áll, ahol további sorsáról döntenek. Egymás után hangzottak el a vallomások. Valahogy éreztem: nem kö­zönséges bűnözővel, csak megtévedt emberrel van dol­gunk. S a neveflők’, akik sok éves gyakorlattal rendelkeztek, mind azt mondták: ne bün­tessük meg szigorúan, meg fog javulni, becsületes em­ber lesz belőle. Taöán köz­helynek hangzik, de én tud­tam, hogy szívből beszélnek. Nagyobb figyelmet fordíta­nak rá, jobban szem előtt tartják, hiszen amit mond­tak, az felelősség. Kötelez. Minket, ügyészeket úgy is­mer a közvélemény, mint ‘akik minden esetben a ma­ximális büntetés kiszabását kérjük. ' De vajon, ez eset­ben célravezető-e? Aligha- A vádlottnak felfüggesztett börtönbüntetést kértem. Meg­született az ítélet. Hát hónapi börtön, három évi próbaidő­re fölfüggesztve. Mindenki meg volt elégedve. Úgy éreztük, sikerült megállítani a lejtő szélén egy fiatalem­bert. És most? Kucsma Ferenc iratai is­mét itt fekszenek ellőttem. Lopás miatt tartóztatták le. Hibát követtünk el. De vajon hol és kicsoda? Én az ügyész, a bíróság, a nevelők, vagy talán a társai? Vagy esetleg mindannyian?-.. Feljegyezte: Bogár Ferenc Ismerem jól a megyéteket is, Nyíregyházán többször is jártam. A Sóstó felől érdeklődik, majd megint beszélni kezd. — 1959-ben a Sóstón üdültem úttörőkkel. Ott is nagyon jól éreztem maga­mat, kedvesek voltak a sza­bolcsi pajtások. Egy máté­szalkai kislánnyal egész jól össze barátkoztam. Velem egykorú, akkor ő is nyolc­éves volt. A nevét már elfelejtettem, éppen ezért nagyon megkérlek, hogy ezt feltétlenül megírd a „Kelet-Magyarország’-ba. Háthat rám ismer. írd meg azt is, hogy nagyon sokat gondolok rá és szeretném vele felvenni a kapcsolatot. Ha jelentkezik, küldjétek el nekem a címét, „NÁLUNK IS BÉKE LESZ...,‘ Újságot mutat, a ciprusi helyzettel foglalkozik. — Apu mindig biztat, hogy majd nálunk is béke lesz. Én hiszek neki, ő még sohasem hazudott nekem, apu igazat mond mindig mindenkinek. Nagyon sze­retném már őket látni, de egy kicsit félek azért haza­menni. Angolok szaladnak hoz­zánk, s Ni cost játszani vi­szik. Megfeledkezik -min­denről, ügyeskedik, s már nem ő a fogó. Elindulok a tölgyfák alatt, s megfogadom, hogy segítek Nicosnak. Ezért kérjük azt a máté­szalkai kislányt, hogyha ezekután visszaemlékszik a sóstói pajtásakra, legyen szíves közölje a nevét és cí­mét a szerkesztőséggel. (fazekas) ségek, amelyek bizonyos mértékben nehezítik az épít­kezéseket. Ilyen a telekprobléma. Házhellyel nem minden községünk rende’kezik kor­látlan mennyiségben. Még kisebb községekben is van­nak nehézségek. A megyé­ben központi intézkedést tet­tek, hogy bizonyos he­lyeken jelöljenek ki megfelelő házhelyeket a magánépítkezések szá­mára is, és építtessék be a foghíjas telkeket a közművesített utak mellett. Mátészalkán pédául a házhelyrendezési terv nyomán több mint 200 telket parcelláznak, s eze­ket az elkövetkező években beépítik. Nyíregyházán a sorházon és a társasháza­kon kívül a családi házak számára is megfelelő telke­ket ■ biztosítanák. Hangsúlyoznunk kell a sorházépítés fontosságát. Az ilyen építkezések előnye el­sősorban az, hogy gazdasá­gosan közművesíthetők. Sor­házépítkezésre elsősorban Nyíregyházán van lehetőség, vidéken könnyebb és jobb a telek’ehetőség társasházak építésére. A magánépítkezések meg­kezdéséhez építési engedély- re van szükség. Ennek ki­adását a tanácsok építési és közlekedési osztályai, il­letve csoportjai végzik. A tanácsok a 30 napos határidő megtartásával is igyekeznek, segíteni a* építkezőket. Az építkezésekhez egyedi, vagy típusterveket használ­hatnak fel. A megyei tanács építési és közlekedési osztálya a járási tanácsoktól olyan egyedi terveket kért, amelyek az illető járásban a legelter­jedtebbek és jól beváltak. Ezek alapján kis katalógust állítottak össze és . jelenleg 8 féle családi ház terve között vájo- gathatunk a magánépít- teiők. A terveket a Tervező Iroda az érdeklődők rendelkezésé­re bocsátja. Az építtetők ezen­kívül egy központi kataló­gus alapján is kiválaszthat­ják a számukra legmegfele­lőbb építési tervet a közel íélszáz típusterv közül. t (Szilágyi) MEGJEGYZÉS: fgéoyhiány? A községi kultúrotthonok javarésze egész nyáron üres. A kulturális élet vezetői ar­ra hivatkoznak, hogy a la­kosság ilyenkor, a mezőgaz­dasági munkák főszezonjá­ban nem ér rá művelődni, szórakozni, s nem is igényli a kqlturált pihenést. Ez a kifogás az első pil­lantásra igaznak látszik. Ta­gadhatatlan, hogy nyáron megcsappan a falvakban a kulturálódás iránti igény, de ez csak részben magyaráz­ható a kultúrotthon-igazga- tók érveivel. Az igénycsök­kenés igazi oka inkább az, hogy a lakosság megszokta már és éppen ezért termé­szetesnek veszi, hogy pygron a kultúrházak nyaralnak, hogy nyáron nincs más, csak munka. Hogy mennyire ez az igazi ok, példa arra Bak. talórántháza és Mátészalka. E két községben ugyanolyan intenzív és jó kulturális munka folyik, most is, mint télen. S az emberek ugyan­olyan szívesen vesznek részt a kultúrotthoni rendezvénye, ken, mint télen. Pedig Má­tészalkán és Baktalóránthá- zán is nyár vaji, most van a munka dandárja. Csakhogy ezekben a köz­ségben a kultúra munkásai tudják azt, hogy a nehéz- testi munkásoknak nemcsak akkor van szükségük a szer. vezett és kulturált pihenés­re, szórakozásra, amikor ke­vesebb a munka, kisebb a fáradtság! S ezért olyan nyá­ri programot állítottak ösz- sze, melynek műsorai szel­lemi erőfeszítés nélkül él­vezhetők, s felüdülést, szó­rakozást nyújtanak. Nem kell tehát nyáron „igényhiány” miatt bezárni a községi • kultúrotthonok kapuit! Könnyű és szórakoz­tató műsorral, hanglemeze« táncestékkel kell feloldani a falusi lakosság, fiatalság na­pi, heti munkája utáni fá­radtságát, éleszteni és kielé­gíteni ebbeli igényüket. S ha ezt az igényt okosan és jól tápláljuk, a művelődési házakban soha nem lesz uborkaszezon. R. J. FéBmSillós megtakarítás ú j fásból Országos újítási versenyben a Közúti Üzemi Vállalat Fél év atett sok javaslat érkezett be a Közúti Üzemi Vállalat újítási megbízottjá­hoz. A javaslatok közül nyolcat azonnali megvalósí­tásra, hármat pedig kísérlet­re fogadtak el. Jelentős közü­lük Hegedűs György építés­vezető újítása. Az új mód­szer bevezetése 210 ezer fo­rintos megtakarítást jelent. Nem kevésbé értékes a deb­receni vállalattól tapasztalat- cserére érkezett Kunkli Im­re és Dakó Lóránt újítása sem. Az új fúvógép segítsé­gével gyorsabbá válik az úttisztítás és a 164 ezer fo­rint gazdasági haszon sem jelentéktelen.. A kiemelke­dőbb újítások közé tartozik Pozsgai Sándornak, a vállalat dolgozójának ötlete, mely le­hetővé teszi a nyerges von­tatón való víz és bitumenm szállítást. Ennek az újításnak a bevezetésével 37 ezer fo­rintot takarítanak meg. A Közúti Üzemi Vállalat országos méretű újítási ver. senyben van, melyet a KPM indított. A verseny kiírása szerint, aki a legtöbb gazda­sági hasznot hajtó újítást nyújtja be, az újítási díjon kívül jutalmul külföldi uta­zást kap. A versenyt ez év december 31-én zárják le, az eredményhirdetést és a díj­kiosztást pedig 1965 április 4-én tartják meg. 1964. augusztus 12. 3

Next

/
Thumbnails
Contents