Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

Szabotázs a nicosiai repülőterén Események sótokban A hírügynökségi jelentések. as Északkelet-Kongóban har­coló forradalmi erők újabb katonai sikereiről számolnak be. Az AFP jelentése szerint három nap alatt, július 28-a es 30-a kozott három várost foglaltak el. Ezek: Muschí (250, kilométernyire Leopold- villetől északkeletre), Kwa- mouth (150 kilométernyire Leopold viliétől északkeletre) és Bolobo, a volt Francia Kongó határa mentén. Az Elektron—3 és aa Elekt­ron—4 tudományos űrállomá­sok eredményesen folytatják a légkör felső rétegeinek vizs­gálatát. Az Elektron—3 szombaton, magyar idő szerint délelőtt 11 óráig több, mint 184 fordulatot tett a Föld körül és ez alatt sokszor áthaladt a belső su­gárzási övezetén. Az erősen elnyújtott elliptikus pályán haladó Elektron—4 ugyaned­dig az időpontig több, mint huszonnégyszer kerülte meg Földünket és negyvennyolc­szor szelte át a külső radioak­tív övezetet. A készülékek működése á fedélzeti hőfok és a légnyo­más . mindkét űrállomáson normális. Az Elektron—3-mai öfcvenszer, az Elektron—4-gyel tizenkilencszer létesítettek összeköttetést. Értékes tudo­mányos. adatok érkeztek a fe­délzeti rendszerek működésé­ről. Makariosz gépe szerencsésen ért földet A ciprusi kormány szóvivő­je bejelentette, hogy a nícosai repülőtér rádiós irányító köz­pontjában valószínűleg szabo­tázs történt, néhány perccel azelőtt, hogy az Athénből visszatérő Makriosz elnök re­pülőgépe a leszálláshoz kez­dett. A hivatalos bejelentést megelőzően az egyik ciprusi görög napilap közölte, hogy ismeretlen szabotőrök megron­gálták a repülőtér egyik rá­dióállomását, amely Maka- riösz gépének leszállását irá­nyította volna. A terv azonban nein sike­rült, minthogy azonnal üzembe helyeztek egy má­sik rádiót és az elnök gé­pe épségben földet ért. Az AFP legfrissebb jelenté­se szerint a ciprusi rendőrség bejelentette, hogy letartóztat­ták a nicosai repülőtér két ciprusi török alkalmazottját, mert feltételezhetőleg ők kö­vették el a szabotázs cselek­ményt. A ciprusi minisztertanács, amelyen Makariosz elnök is részt vett, úgy döntött, hogy a ciprusi felségjogokat a Szi­get, körüli vizeken háro”i mér­földről . tizenkét mérföldre •. ter­jesztik ki. A döntést jóváha­gyás céljából a parlament .elé terjesztik. Egy kormányszó­vivő szerint, az. intézkedést az Egy bét a külpolitikában Nyolcnapos tárgyalás után Anglia beje.entette, hozzájá­rul ahhoz, hogy Gambia az angol birodalom első és egy­szersmind utolsó nyugat-afri­kai gyarmata 1965. februárban függetlenné váljon. „Az az átkozott bolond, akit San Franciscóban jelöltek...46 — mondotta Trumon Goldwaterről Champagnole-ban ton reggelre ismét bizakodó lett a hangulat. Az orleánsi ciajmezókről érkezett új fú­rógép egész éjszaka megszakí­tás nélkül üzemben voJt es: 20 métert haladt előre a be­temetett bányászokhoz vezető függőleges méntőakna fúrásá­ban, A 9 bányász mintegy 70 méter mélységben van. A mentési munkák irányítói most már derűlátóbban ítélik meg á helyzetet; Ha Váratlan akadály. nem jön közbe, egy­két napon belül sikerül fel­színre hozni a kilenc bá­nyászt Washington, (MTI): Johnson elnöknek az a be­jelentése, hogy a korány tag­jait törölte a lehetséges al- elnökjelöltek listájáról,. élén­ken foglalkoztatja - az ameri­kai közvéleményt. Nyilván a kedélyek megnyugtatását' célozta „a Fehér Házhoz kö­zelálló köröknek” az a nyilat­kozata, amelyről az AFP ad hírt, nevezetesen, hogy ' John­son elhatározása személy sze­rint a kormány egyik tagija ellen sem irányul. Célja csu­pán áz, hogy a következő hó­napokban biztosítsa a kor­mány hatékony működését. Ami magukat az érdekelte­ket illeti — ugyancsak áz AFP jelentése szerint — Dean .Busk' külügyminiszter, humorosan fogta fel a dolgot- Pénteki sajtókonferenciáján szómba- kijelentette, hogy az ő vá­lasztási kampánya volt a történelem - egyik legrövidebb ilyen jellegű vállalkozása: aüg 2—3 nappal nevének- fel­merülése után az elnök már bejelentette ismeretes elhatá- ;rakását; Egyébként- '’Fehér Házban úgy gondolják, hogy F.obert Kennedy igazságügy-- miniszter és a kormány többi érintett tagja továbbra is tá­mogatni fogja. Johnson, elnö­köt a választási kampányban. Megszólalt az elnökválasz­tási kampány. előkészületei során Harry Trutnari volt el­nök is. Az AP jelentése sze­rint .pénteken kijelentette: vé­leménye szerint a polgári jo­gok kérdésének helyet kell kapnia az elnökválasztási propagandában, dé a külpo­litikának nem. „Az az átko­zott bolond’ akit, San' Francis­cóban jelöltek. a külpolitikát is belekeveri az ügybe” — mondta újságírók előtt. Az AP gyerígébbek kedvéért” magyarázatképpen hozzáfűzi, hogy Truman kijelentése Bar­ry Goldwater szenátorrá vo­natkozott. indokolja, hogy egy esetleges invázió esetén a ciprusi part­védelmi erőknek így. korábban nyílik lehetősége a támadás visszaverésére. Thimajja tábornok, a cip­rusi EPÍSZ-erők parancs­noka pénteken tiltakozott a ciprusi kormánynál egy incidens miatt, amelyre csütörtökön este került sor Limasszol kikötőjé­ben, amikor egy ciprusi járőr fel­tartóztatta a ciprusi ENSZ- erők egyik angoJ terepjáró kocsiját. Thimajja szerint a ciprusi járőr nem tanúsított kellő udvariasságot az ango­lokkal szemben. Ciprusi rész- ’ről hangsúlyozzák, hogy az an­gol terepjáró erővel be akart hatolni a limasszoli kikötő egyik; elzárt részébe: Nyugati hírügynökség jelen­tése -szerint Iskenderum körze­tében megkezdődött a török szárazföldi, tengeri és légihad­erők f nagyszabású kombinált hadgyakorlata, amelyen leg­alább1 35 090 katona vesz részt. A DPA athéni tudósító­ja szerint a görög katonai ve­zetők nagy figyelemmel kísé­rik a török hadgyakorlatokat. Athénben úgy tudják, hogy a török hadsereget riadó- készültségbe helyezték. Thráciában a görög—török határ közelében három török ezred , teljes háborús fegy­verzettel vonult fel a gyakor­latokra. A török katonái moz­golódások miatt görög rész­ről újabb biztonsági intézke­déseket foganatosítottak. USA váksig a szovjet javaslatra Az amerikai kormány pén­teken nyilvánosságra hozta a Laosszal foglalkozó újabb nemzetközi értekezlet össze­hívásáról szóló szovjet javas­latra adott válaszát. Áz amerikai , kormány az -hangoztatja váteizaban', hogy „a békét Lacszban csupán ab- .ban leseiben' lehet- helyre­álltam, ha megszüntetik a külföldi beavatkozást”, noha, mint • arra a szovjet kor­mány 1 rámutatott, éppen az Egyesült ‘ Államok' avatkozik be durván Laosz belügyeibe. , Az amerikai válasz a laoszi he’yzet romlásáért a Páter Laóra és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaságra hárítja a felelősséget és különböző ürügyekkel igazolni próbálja - az amerikai légierő Laosz fö- íMöttt iaj^arjtő ,v*epü'éeeit. Má»:a'-í»a<y*d®Eunió azt java- |< soltaf.' .hogy előzetes 'feltételes: nélkül- üljön • össze' az újabb értekezlet, gZ ’ Egyesült Álla­mok korinán;/v különböző fel­tételekhez köti részvételét, a tűzszünet -létrejöttétől és ár újabb ellenségeskedések - kirob­banása előtti heyzet vissza­állításától’ teszi függővé meg­jelenését Kongó négy év után Afrika területileg legna­gyobb állama a 2 345 000 négy ­zetkilométer nagyságú és 15 millió lakosú (volt belga) Kon­gó. Állam-jogi függetlenségének elnyerése óta az ország az im­perializmus és helyi kiszolgá­lói, valamint a kongói hazafias érék, továbbá a különböző nemzetközi — belga, angol és amerikai — monopóliumok egymás közti harcának -küzdő­tere. A belga kolonizátorok kongói gyarmatukat he aszú évtizede­ken keresztül erősen centráíi- zá'tan — a területet hat, hatás­körrel alig rendelkező tarto­mányra — kormányozták. (A Patrice Lumuba vezette első független kongói kormány ál­tal átvett közigazgatás, "beosztá­sát ábrázoló melléktérképünket lásd bálra fent.) Ismeretes, hogy Kongó füg­getlenségének kikiáltása Után alig nehány nappal, á nemzet­közi imperializmus hathatós támogatásával Kongó kincses­bányája Katanga tartomány, továbbá Dél-Kasai a központi kormánytói elszakadva önnálló. sult és „független” állammá nyilvánította magát.. A hirtelen jött szeparatista önnállósuiási megnyilvánulások mögött a monopolista társaságok állot­tak, mert az említett területek bányakíncsekben rendkívül gazdagok. (Katanga a réz, a horgany-, a kobalt, az urán és r wolfram, Dél-Kasai^ pedig -az ipari gyémánt termelésben a i í.piiaiista világ termelési langlistáján előkelő helyet r y.ul'élV á a moüöpoftőkés tár­aságoknak a felsorolt ásvány­kincséit kitermelése óriási ext-: taprofitot biztosított.' A nemzetközi imperializmus a kongói nép igazi érdekeit szolgáló erőket, szétverte (ré­szint fizikailag megsemmisítet­te) és gazdasági-politikai befo­lyásának további biztosítására teljesen anarchikus állapotokat teremtett. - A kongói rend hely­reállítására érkezett ÉNSZ-erők pedig sajnálatos módon az amerikai’ m'óíiöpöltőké szállás- csinálóínák bizonyultak. Az ENSZ-egységek ez év jú­nius végén hagyták el Kongót, melynek jelenlegi államigazga­tási beosztása is jól tükrözi (az időközben teljesen kapita­lista politikai irányzatot fai ve­vő) központi kormány ingatag helyzetét. , Kongó jelenleg húsz — erő­sen a törzsi alapokra felépített, ’ nagyfokú politikai és gpzdasá- - gi önállósággal rendelkező — közel föderációs jellegű — .„tartományból” és a főváros Leopoldville területéből áll. A „tartományok” határait, több ízben módosították, de iszámos terület hovatartozásáról még ma sem döntöttek. Az imperializmust . aiig lep­lezve kiszolgáló politika: azon­ban a kongói nép ellenállásába ütközik. Három tartományban (azok soraikat már újjászerve­zett) kongoi hazafiak vezetésé­vel partizánharq indult meg, s nem,.kétséges, hogy a partizá­nok győzelemre viszik a kongói nép ügyét. Jelmagyarázat: 1-Tartományok ahol a par­tizánok fegyveres harcot indítottak az új függet­len Kongó létrehozásáért. 2. A jelenlegi tartományok­hoz még be nem osztott területek. A tárgyalások hetének mondhatjuk a világpolitika elmúlt hét napját. Moszk­vában U Thant, az ENSZ fő­titkára és Butler angol kül­ügyminiszter folytatott esz­mecserét, Bonnban Adzsu- bejt, az Izvesztyija főszer­kesztőjét fogadta Er­hard kancellár, Párizsban De Gaulle-lal tanácskozott Maurer román miniszterei- ■ nők. Ezenkívül több más megbeszélésre került sor. Moszkvában elsősorban Laoszról tárgyaltak. U Thant is, Butler is ezt tekintette utazása fontos célkitűzésé­nek. Az ENSZ főtitkára — nyilatkozata szerint —, igen szívélyes légkörben” tanács­kozott Hruscsovval és Gro- miköval. Látogatása össze­függött az ENSZ-közgyűlés közelgő őszi ülésszakával, így a megbeszéléseken főként olyan kérdések szerepeltek, amelyek megvitatását a köz­gyűlés is napirendre tűzi, így' többek között a leszere­lés. A tanácskozás közép­pontjába azonban a legak­tuálisabb probléma, Laosz került. A világnak ezen a részén az utóbbi napokban tovább romlott a helyzet, mindenekelőtt az Egyesült Államok katonai és politi­kai beavatkozása miatt. Az amerikaiak nemcsak szítják az ellenségeskedést, hanem — súlyosan megsértve Laosz önállóságát — légierejükkel berepülést végeznek a népi erők, a Patet Lao ellenőr­zése alatt álló országrész fölé és kegyetlen bombatá­madásokat hajtanak végre. Katonai és félkatonai egy­ségei erőteljes támogatást nyújtanak Laosz reakciós erőinek. Ezzel hatat fordí­tanak a genfi megállapodá- i soknak, amelyek tiltják beavatko’zast. Á' laoszi helyzet, a , foko­zódó harcok veszélyeztetik Délkelét-Ázsia békéjét, ezért a szovjet kormány a héten javaslatot juttatott el az 1962-es genfi értekezleten részt vett országokhoz, ame­lyek a Laosz függetlensé­géről és önállóságáról szóló okmányt aláírták. A Szov­jetunió síkra száll amellett, hogy üljenek össze a tizen­négy állam képviselői és kö­zösen segítsék elő Laoszban a békés, a genfi megállapo­dás szellemét követő kibon­takozást. Ez a legsürgősebb és legésszerűbb lépés, amely kivezethet a mostani nehéz helyzetből. A legtöbb érde­kelt államban éppen ezért kedvező visszhang követte a szovjet indítványt. U Thant ugyan nem nyilatko­zott közvetlenül erről a ja­vaslatról, de moszkvai láto­gatásának eredményét ösz- szegezve, annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy „a szovjet nép békét akar, hű az ENSZ alapok­mányokhoz, síkraszáll a né­pek közötti barátság és a nemzetközi kapcsolatok meg­javításáért.” Butler moszkvai megbe­széléseiről — amikor ezeket a sorokat írjuk — még nem kerültek nyilvánosságra részletesebb adatok, de hét­közben annyi már kiderült, hogy ha — egyet is értett a laoszi helyzet sürgős rende­zésének szükségességével — bizonyos feltételeket állított a tizennégyhatalmi értekez­let összehívása elé. Ezek a feltételek jórészt az amerikai követeléseket ismétlik, ame­lyek a népi erők helyzetét kívánják gyengíteni. Mind- amellet Butler moszkvai lá­togatása így is hasznosnak mondható, hiszen hozzájá­rult a szovjet—angol kap­csolatok javításához, az álta­lános nézetek jobb megis­meréséhez és a vélemények közeledéséhez. A kevésbé jelentősnek látszott, mégis igen nagy visszhangja támadt Adzsu- bej bonni útjának. Ennek az az oka, hogy az Erhard- dal folytatott beszélgetés so- ; rán szóba került a Hruscsov —Erhard találkozó lehetcL ge. Az eszmecsere jó lég körben zajlott le, egyes 1 pok szerint kilátás van ar­ra, hogy ősszel vagy tavas­szal Hruscsov ellátogat NyU- gat-Némétországba. Kőnkre megállapodás azonban nm született, így erről még ko­rai beszélni. Minden esetre a bonni eszmecsere jó ha­tást váltott ki a világpoli­tikában. Elsősorban azért mert hosszú idő után ez kz első közeledés a Szovjetunió és Nyugat-Németorszci; között. Nyugatnémet politi - kai körökben várták is ezt. mert — amint a Reuter hírügynökség tudósítója ír­ja — tudták, hogy Erharr! foglalkozik egy ilyen talál­kozás gondolatával.” Wa­shington is helyesli ezt a lépést, csak jobban szeret né, ha a két kormányfő a novemberi amerikai elnök- választás után ülne tárgya­lóasztalhoz, mert attól tar­tanak, hogy egy korábbi időpont esetleg zavarná Johnson pártjának belpoli­tikai vizeit. Anglia és a többi nyugat-európai állam is szívesen fogadná a bonni csúcstalálkozót. A párizsi visszhang azonban nem egy­értelműen kedvező. Az AFP hírügynökség szerint Párizs . ban néhány hónappal ez­előtt „egy ilyen javaslatot még áprilisi tréfának véltek volna.” Most azonban nem keltett csodálkozást, legfel­jebb bizonyos fajta óvatos­ságot és tartózkodást. Ez érthető, hiszen az el­múlt napokban megromlott a francia—nyugatnémet vi­szony. De Gaulle múlt heti bírálata meglehetősen meg­feszítette a húrt, ami a má­sik oldalon, Bonnban azt a hatást eredményezte, hogy lazitottak a korábban erős nek mondható francia—nyu­gatnémet szövetség szálain Erhard jobbnak látta, hog\ a Párizs és Washington kö­zötti viszályban az ameri­kaiakhoz csatlakozzon. El­végre onnan többet remél­het: korszerű atomfegy ve rekkel kecsegtetik, míg De Gaulle legfeljebb kishata- sú, hatodrendű atombombát adhat a Bundeswehrnek Már ez a törekvés i^ azt mutatja, hogy a nyugatné­met politika alapvetően nem változott. Ha letre is jönne a Moszkva—Bonn esúcstalákozó, csodát nem várhatnánk tőle. De a köze­ledés .lehetősége önmagá­ban kedvezőnek tekinthető, része annak a kialakuló lég­körnek, amely az államok közötti tárgyalások fokozó­dását ígéri. Ebben a légkörben kedve­zőbben alakulnak a keres­kedelmi kapcsolatok is. A múlt héten igen sok tanács­kozáson kerültek előtérbe a gazdasági kérdések. „Hrus­csov és Butler jó üzleteket kötött” —• írják a nyugati lapok. A Párizsban tartóz­kodó román kormánykül­döttség is elsősorban a icet ország közötti kereskedelem fejlesztéséről folytatott esz­mecserét a francia vezetők­kel. De Cann angol államin kár kelet-európai útja ugyancsak számos gazdasági eredménnyel járt és ugyan­ez vonatkozik hazánk mi niszterelnök-helyettese, Fock Jenő ausztriai látogatására, amely a hét elején ért vé­get. De miközben a tárgyalá­sok szelleme körbejárja a világot helyenként éles har cokról, összecsapásokról ér­keznek jelentések. Az el­múlt hét napban változat­lanul dúlt a küzdelem az Egyesült Államok Rochester városában, ahol a néger la­kosság erőteljesen síkraszáll a faji üldözés ellen. Kongó­ban is folytak a harcok, a népi erők, a partizánok újabb állásokat hódítottak meg Csőmbe csendőreivel es a kormánycsapatokkal szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents