Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-09 / 186. szám
Tudomány * Technika * Tudomány Nagy képességű törpék Látogatás a világ első atom villany tel epén A Szovjetunióban számos sokkai nagyobb és sokkal kisebb atomvillanytelep van, mint az obnyinszki első atom- vili anyte!ep. A bjelojanszki atomvillanytelepnek, amelynek első részlegét már üzembe helyezték, háromszáz megawatt a teljesítőképessége, a Voro- nyezs melletti villanytelepnek pedig 574 megawatt lesz a kapacitása. Ennek a villanytelepnek csak a második géprészlege több villanyáramot termel majd, mint a jablani- cai vízi erőmű. Az Uljanovszk körzetben lévő Melekessz város mellett hamarosan befejezik egy 70 megawatt kapacitású atomvillanytelep szerelését. Ezenkívül Szibériában már néhány éve üzemben van egy atomvillanytelepMOZGÓ VILLANYTELEPEK A Szovjetunió területén e nagy atomvillanytalepek mellett kis fél, egy és másfél megawatt teljesítőképességű villanytelepek is működnek. Ob- nyinszkban például egy mozgó atomvillanytelep működik a nehezen hozzáférhető vidékek szükségleteire. Teljesítőképessége másfél megawatt. Minden berendezését, gépét négy hernyótalpas járműre helyezték. amelyek a legnehezebben járható terepen is közlekedhetnek. Az egész atomvillanytelep 220 tonna súlyt!, alig néhány óra alatt föl lehet szerelni. Tíz évvel ezelőtt a tudósoknak csupán az volt a feladatuk, hogy atomreaktorok segítségével elektromos áramot termeljenek. Petroszjanc, a szovjet atomerő-bizottság elnöke szerint a tudósok előtt most egy másik, semmivel sem könnyebb feladat áll: olcsóbbá tenni az atomvillany- telepek áramát, hogy konkurálhassanak a hőerőművekkel. A számítás egyszerű. Százkétszáz év múlva földünkön már nagyon kevés hagyományos üzemanyag lesz, mert a szerves üzemanyagtartalékok gyorsan fogynak. Ilyen körülmények között az atomenergia az egyetlen remény- Az atomvillanytelepek áramának tehát nem szabad drágábbnak lennie, mint a klasszikus úton fejlesztett áramnak. Ezen a téren már jelentős kutatómunkát végeztek. Az atomvillanytelepelcben fejlesztett áram előállítási ára, természetesen csökken, ha a telepek teljesítőképessége növekszik. Ebből a szempontból az atomvillanytelepnek előnye is van a hőerőművekkel szemben, egyetlen géprészlegük a hőerőművek egy kazánja általi termelt áram tízszeresét is adja. Igaz ugyan, hogy a bjelojarszki atomvillanytelep első géprészlegében termelt villanyáram egy kilowattja még kétszer annyiba kerül, mint a hőerőműveké, de jóval olcsóbb, mint az obnyinszki első atomvillanytelepben termelt áram. A szakemberek úgy vélik, hogy további tökéletesítéssel még inkább növelni lehet a hasznossági tényezőt, s ezzel csökkenteni az atomvillanytelepekben fejlesztett elektromos áram árát NAGY REMÉNYEK Ezzel kapcsolatban nagy reményeket fűznek az úgynevezett gyors neutronokkal működő reaktorokkal fölszerelt atomvillanytelepekhez. Minden eddig megépített atomvillanytelep úgynevezet lassú vagy meleg neutronok elvén alapuló reaktorokkal működik. 'Az első gyors neutronokkal működő reaktort 15 évvel ezelőtt Lejpunszkij szovjet akadémikus tervezte. Ezeknek a reektorteknalc az az előnyük, hogy a természetes uránium teljes elégetése mellett egyúttal értékes nukleáris üzemanyagot, plutV niumot termelnek, ame'yet más atomvillanytelepek üzemeltetésére lehet felhasználni. Delezsal szovjet akadémikus az obnyinszki villanytelep egyik megalkotója úgy véli, hogy a gyors neutronokkal működő atamvil- lanytelepek előtt nagy távlatok állnak. Bízik abban, hogy olyan óriási atomvillanytele- peket fognak építeni, amelyek teljesítőképességét a megawattok ezreivel mérik majd- Az ilyen atomvililanytelepek törpék lesznek például a világ legnagyobb vízi erőműve, a krasznojarszki mellett. Egy ilyen liliputi telepnek azonban ugyanakkora teljesítőképessége lesz, mint a jenyiszeji óriásnak, az általa termelt elektromos energia pedig ugyanany- nylba kerül majd, vagy még olcsóbb lesz, mint a hőerőművekben fejllesztett villanyáram. Mihail Rodionov, az obnyinszki fizikai-energetikai intézet igazgatója kijelentette, hogy a Szovjetunió ma már nem csupán tervezni tudja ezeket a gigászi kapacitású „törpéket”, hanem meg is tudja építeni őket. 40 000 LÁTOGATÓ Ezt lehetővé tette többek között az Obnyinszkban már évek óta folyó kutatás is. Az obnyinszki atomvillanytelep körzetében három, gyors neutronnal működő reaktor van üzemben. Az első atomvillanytelep, amely csak kis része ennek a hatalmas központnak, külön helyet foglal el. Eddig több mint 40 000 külföldi mérnök, tudós és ismert államférfi látogatta meg ezt a villanytelepet. Látogatóinak könyvében megtaláltuk Josip Broz Tito, Jawaharlal Nehru és Ahmed Sukarno nevét is. Gpla író! nem szerelte a röpít A tiborszállásiak az ország előtt reprezentálnak Az eső, meg a premizálás — Amikor a nagy lesz kicsi — A láppal bánni tudni kell Külsőre is afféle régi uradalmi gazdatípus Pálinkás Gyula, a tiborszállási Űj Élet Termelőszövetkezet elnöke. Ez a feltevés megerősödik bennem, amikor letelepszünk az udvaron lévő lugas vesszőszékeibe, s elnézését kéri, ha netalán már máshol kerestükKorán kelő ember — Korán kelő ember vagyok, megszoktam gróf Károlyi Gyula birtokán, ahol gazdálkodtam. Minden délben, ebéd után, alszom egy órácskát. — Riportot akar csinálni a cukorrépaterm ekésünkről? — kérdezi. —* Kérem inkább ne. Nemtudom érdemes-e. A mi adottságaink nem rosszak sem a cukorrépához, sem a kender termeléséhez. Évek óta, pontosabban hetedik éve, amióta a mostani termelőszövetkezet megvan, nem adtuk alább holdanként a 200 mázsánál. Tavaly 240 mázsa volt, amit értékesítettünk, de akadt más évben jobb eredmény is. ötvenkilenc óta veszünk részt az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a cukorrépánkkal. A répaföldön — Öntözéssé! tetszenek termelni? — kerülgetem az „elvtárs” megszólítást, gondolva, hátha megsértem vele— Menjünk ki a répaföldre, ott meglátja. •— Tudja, Gyula grófnál nem termelték cukorrépát — soreflja az elnök, amint haladunk a határban. — A másik Károlyitól, Józseftől szereztem a termelési fogásokat. Egyébként nines semmi titka a dolognak. Szakmai dolgokkal nem akarom untatni, tudom, az Unalmassá teszi a riportot. Szóval, röviden: mélyszántás, bőséges tápanvasrellá- tás. annyi kapálás, méghozzá mélyen, amennyit a növény, a talaj megkíván. Már a répaföld mellett járunk. Észreveszem, hogy célzatosan egy dombosabb területrésznél állunk meg. ahol itt-ott sárgulnak » levelek. — Nem akarok a dolognak reklámot csinálni — mondja, miközben begázolunk a sorok közé. A talaj tiszta, a növény sűrű— Volt-e gond a tőszám- növeléssel? — Kezdetben. A tagok egyéni korukban, már úgy negyvenöt után gondolom, köztük az apám is, azt tartották, hogy a ritka vetés ad nagy, nehéz répákat, összehasonlítást kellett tenni. Egy- egy kis területen lemértük a kevés nagy és a sok apróbb répát, s az emberek az utóbbi mellé álltak. Holdanként 54— 55 ezer tő van most. A terméshozam — Amikor a kicsi tsz ötvennyolcban, tíz családdal, hét holdon termelt, akkor volt legnagyobb a termés, 300 mázsa. A gazdaság gyarapodásával nőtt a répa teriPete. Évek óta tartjuk a 100 holdat. Ahogy nőtt a tagok anyagi érdekeltsége, úgy szűnt meg az egyes parcellákon a termésátlag különbözősége. Mert volt úgy, hogy egyik tag csak 150, másik 300 fölött hozott le holdanként —■ sorolja az elnök, s még hozzáteszi: — A gyakorlat bebizonyította, hogy a jó termesztéstechnika és a csapadék met'lett a premizálás növeli legjobban a terméshozamokat. A tiborszállási határ az Ecsedi-láp szélén van. Valóban kedvezőek itt az adottságok. A talaj dús szerves anyagokban. Azonban nagyon fontos, hogy miként gazdálkodnak a talaj nedvességével, és hogy hozzák arányba a tápanyaggazdálkodást foszfor meg káliumműtrágyákkal. — Csatornánk van, a Krasz- nából. Jövőre, próbaképpen, egy kisebb területen megpróbálkozunk talaj víz-duzzasztá- sos öntözéssel. Utána számvetést csinálunk, és ha megéri, bővítjük az öntözést. Mert itt a vízzel is csínján kell bánni — mondja, s sorolja a lápl talaj szerkezetének a tulajdonságait. — Egyébként — jegyzi meg, — ha lenne jó kö- vesutunk, akkor foglalkoznánk sárgarépával, petrezselyemmel is többet. Tavaly 410 mázsa sárgarépát takarítottunk le egy holdról. Most harminc holdon van gyökérzöldség. Szóval ehhez út kellene, meg az, hogy Porcsalmán, toronyiránt csak itt a szomszédban, komoly gyárrá válna a kcxn- zervüaem— Szeretni kell a lápot, jól bánni vele. Nagyon meghá- lálja. A „gyakorló“ gazda útja Már visszafelé tartottunk a répaföldről, aminek termése ott lesz az őszi mezőgazdasági kiállításon, s a korábbi ok’evél és bronzérem után újra öregbíteni fogja a tiborszállásiak hírnevét, amikor elszánom magam, s gondolom lehetőleg finoman belevájkálok a múltba. — Fiatéinak, negyvenöt-ötvenesnek nézem az elnök elvtársat (nem kerülhettem meg a megszólítást). — Gyakorló gazdának tetszett lenni a régi nagytúrákon, vagy csak gyakornoknak? Az elnök rámnéz, mosolyog. — Gyakorló gazda voltam — mondja kevés hallgatás után. — Négy ökröt hajtottam. Kettővel nehezen lehetett a 'lápon boldogulni. Később aztán lófogatot bíztak rám.-. Ekkor szoktam meg, kongatásra, a hajnali kelést; Csak délutáni alvás nem volt... I h Samu András A tudományban, aft iparban és a, kereskedelemben egyaránt fontos szerepe van a mértékegységeknek. Érdemes foglalkoznunk tehát azzal a kérdéssel, hogy az idők folyamán az emberiség hogyan jutott el a nemzetközileg egységes mértékrendszer használatához. Napjainkban Földünk legnagyobb részén a méter és a kilogramm a hossz-, illetve súlymérték alapja és csak igen kevés ország igazodik az angolszász rendszerhez, ahol még ma is a yard és a font használatos. A méter és a kilogramm, mint az egész világba érvényes egységes mérték- rendszer alapja, 1790—1799 között született meg Francia- országban. Egy nagy forradalmi megmozdulásra volt szükség ahhoz, hogy a már régóta kívánt egységes mértékrendszer kialakuljon. Hogy felismerhessük az új rendszer bevezetésének hatalmas jelentőségét, vessünk egy rövid pillantást a francia forradalmat megelőző időkre. A mértékrendszerek területén talán éppen Franciaországban volt ebben az időben a legnagyobb zűrzavar. Az azonos elnevezésű hosszmértékek nemA méter története ! I. Egy yard — a király orrától a ujja hegyéig... *«64. augusztus 9. csak vidékenként és városonként változtak, hanem például a kereskedelemben a szövetanyagok fajtájától és minőségétől Is függtek. Hasonlóképpen bizonytalan volt a területmértékek meghatározása is. A mezőgazdaságban területmértékegységnek az egy földműves által egy nap alatt felszántott földet tartották. Nyilvánvaló ennek a mérték- egységnek a pontatlansága, hiszen a felszántott terület nagysága függ a szántó-vető pillanatnyi képességétől, a talaj keménységétől, a munkára felhasznált eszközöktől stb; Ebben az időben Európa- szerte hasonló a helyzet. Ennek az okát a feudális rendszerben kell keresnünk. Nagy Károly birodalmának szétesése után, a kialakuló hercegségekben, a mindenkori uralkodó saját érdeke szerint határozta meg a mértékeket. így történt az, hogy a földműves, vagy a kereskedő, aki falujából a városba ment, hogy áruját értékesítse, terményét áron alul vesztegette el, mivel az új, számára ismeretlen mértékegységekkel nem tudott számolni, s vesztesége az uralkodó vagyonát szaporította. Franciaországban is ez volt a helyzet a .forradalomig. Az egész világon ősidők óta az emberi test, vagy az emberi munkaképesség volt a mértékegységek alapja. Angliában az 1101-ben I. Henrik által bevezetett hosszmérték — a yard — az a távolság, amelyet a király orrától kinyújtott bal karjának középső uj- jahegyéig mértek. Németországban a láb meghatározása — mint egy korabeli metszeten látható — úgy történt, hogy tizenhat férfi — magas és alacsony vegyesen — szorosan egymás mögé állt és cipőjét orrától sarkáig egymáshoz illesztette. Az így kapott teljes távolság tizenhatod része egyenlő a mértékegységgel, vagyis a lábbal. Tibotben a hosszúság egysége az a távolság volt, amelyet egy ember kezében egy csésze forró teával futva megtett, míg a tea annyira lehűlt, hogy meglehetett inni... A nagyobb mértékegységek is az emberi test méreteitől függtek. A mérföld hossza kétezer lépés volt. Az így meghatározott mértékek pontossága az újabb kor követelményeit azonban már nem elégítette ki. Egyre sürgetőbbé vált a feladat: meg kell találni az egységes, pontos és változatlan mértékegységet. Ennek a megállapítása azonban egyáltalában nem volt könnyű feladat. A természettudomány ebben az időben rohamos fejlődésnek indult. Galilei, Decar- tes, Huygens és Newton kutatási eredményei a fizika újabb és újabb mérföldköveit jelentették. A felvetődött kérdés tehát érett talajra talált akkor, amikor a Francia Akadémia 1790. május 8-i határozatában kiadta a jelszót: „Keresendő egy méter elnevezésű egységes hosszmérték, amely minden népnek minden időben megfelel.” A feladat legfontosabb feltétele az volt, hogy az új mértékegység alapja ne az emberi test legyen, amely változó és így nem elég pontos, hanem egy természet által nyújtott jelenség, amely sokkal biztosabb és állandóbb, Nyilvános időjóslás Várható időjárás i.. Az ember egyik kedvenc reggelű szórakozása az, hogy meghallgatja a rádióban az időjárásjelentést. Ha a prognózis beválik, mélyen hallgat róla mindenki. Ha azonban nem válik be, akkor megindul a viccelődések áradata a „kétbalkezes” meteorológusokról... Az időjárás alakulásával kapcsolatos érdeklődés kielégítése céljából Balatonfüre- den . nyilvános meteorológiai jalzőállomást szereltek fel. Ennek az elmés, laikusok által is „használható” készüléknek a segítségével mindenki megtudhatja, milyen idő várható. A készülék nemcsak a pillanatnyi adatokat közli, — a meleg hőfokát, az adott légnyomást, stb- — hanem prognózissal is szolgál. Hasznos dolog ez a gépi meteorológus a kirándulóknak, a nagyobb vízi túrára indulóknak. & ha a gép téved? Nos, nem szabad tévednie. A gép azért gép, hogy pontos legyen, hogy „gépies” megbízhatósággal teljesítse a kötelességét, És ha mégis téved? Hát akkor alkalom nyílik rá, hogy az időjárás alakulásával elégedetten ember nemcsak az élő meteorológusokat — szidja 1.
