Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-08 / 185. szám

A ház cflyan, mintha or­kán szántott volna végig raj­ta, vagy legalábbis kisebb erősségű földrengés nyomait viselné. A viharvert házon alig akad egy, két ép folt. Égre nyiló tetőrészek, he­lyükről kiemelt ajtó- és ab­lakkeretek, korhadt deszkák, gerendák, homok, friss tégla és ócska törmelék az egész udvaron. Gazdája mostoha volt a házhoz, a KIK vette kezelés­be. Előreláthatóan százezer forintot költenek a három család otthonának réndbeho- zására. Nyolcan-tizen, néha még többen is dolgoznak raj­ta. Ácsok, asztalosok, bádo­gosok, tetőfedők, lakatosok váltják itt egymást naponta. Csak a kőművesek dolgoznak állandóan. Henzsel Mihály, Riskó József és még nyolc ember. Bontanak, aláfalaznak, szigetelnek, betonoznak, néha még a szakipari munkába is hbeleköntárkodnak”. CSAK TÉGLÁBÓL TIZENÖTEZER r" Körüljárjuk az épületet. A tetőn ácsok, bádogosak dol­goznak, lenn a kőművesek újítják a házat. Az új téglák­ból készült tűzfal már csak vakolásra vár, de kívül, be­lül, a tetőn még tengernyi a munka. — Annyi anyag kell ide — magyarázza kísérőm, — hogy egy új házat is fel le­hetne belőle építeni. Az utcán is hatalmas stó- szokban áll a friss tégla. Elő­reláthatóan 14—15 ezer dara­bot kell beépíteni, de ezt A nyíregyházi járásban évente átlag 1700-an szereznek egy osztállyal magasabb is­kolai végzettséget A felnőttoktatás színvona­lának javítására több új kez­deményezést tettek az utóbbi években a nyíregyházi járás iskolái. Országosan egyedül­álló oktatási kísérletet ve­zettek be Demecserben. Az úgynevezett tantárgycsoportos oktatásban tizenöten vettek részt: a hetedik és nyolcadik osztály humán tárgyait az első évben, a reál tárgyakat a második évben tanulták, Jó kezdeményezésnek bizo­nyult a dolgozók esti iskoláját összekötni a szakmunkáskép­zéssel. A jól bevált újfehértói oktatási formát a járás min­den nagyobb községében be­vezetik az új tanévben. A járásban 2844 képezhető analfabétát tartanak nyilván. Az elmúlt tanévben 81-en tet­tek sikeres vizsgát az írás­olvasás alapjaiból. Sok község­ben jó módszerekkel szervezik az analfabéták tanítását. • Több helyen az általános iskolások, úttörők tanítják az írástudat­lanokat a betűvetésre. A szépség műhelyében nem lehet előre, pontosan ki­számítani* Lehet, hogy még újabb két ezerre is szükség lesz. Ablakokat cserélnek, új ajtókat építenek be. — Sok a rejtett hiba — mutat a beázott tetőre Hen­zsel Mihály. —. Például ott, az a gerenda épnek látszott. Bontásnál derült ki, hogy korhadt. Ki kellett cserélni... Űj fáskamrákat, mellékhe­lyiséget kapnak a lakók, új betonozást kap a repedezett padCózatú nyitott verenda. — ' Sok dolga lehet ilyen helyen a brigádvezetőnek..' HOGY FENNAKADÁS NE LEGYEN — Nem, nem vagyok én brigádvezető — szabadkozik Henzsel Mihály — csali mun­kahelyi megbízott... Tudja, nem úgy van itt, mint a nagy építőipari vállalatoknál. Sok az apró munka, és ennek megfelelően állandóan vál­tozik a brigád létszáma is. Néha csak hárman-négyen vagyunk. Most meg még erő­sítést is kaptunk, mert sür­gős a munka- S itt még hát­ra van a neheze. Nem brigadéros, de mégis az ő irányítása alatt dolgoz­nak az emberek. Neki kell az anyagot intézni, átvenni, szállítólevéllel ellátni a fuva­rost. Tőle kérnek szabadsá­got, ő vezeti az építési nap­lót. Henzsel Mihály már mun­kakezdés előtt jóval benn van a központba, nehogy fennakadás legyen az anyag­ellátásban, munka nélkül ma­radjanak az emberek. A mészért is három napig kallett veszekednem, mert nem volt elég fuvareszköz, amivel kiszállítsák. De meg is volt a látatja — teszi hozzá elégedetten- — Ma már az is megérkezett. MÉG BUDAPESTRŐL IS ELJÖTTEK MEGNÉZNI Az anyag lerakását már be is fejezték. A munkahelyi megbízott kiállítja a fuvar­levelet és bejegyzi az érke­zett mennyiséget. Az építési naplóban nézzük a bejegyzé­seket; munkaidő, létszám, végzett munka és az érkezett anyag. Olvashatóan, szabályo­san, hiszen ellenőrzik és en­nek alapján számolnak a munkaügyön is. De a kitcTtésére most nin­csen idő. Az eseményeket cet­likre jegyzi fel Henzsel Mi­hály, s otthon. munkaidő után tisz+*~za át a naplóba. Mindennap precízen, ponto­san.-; Pedig nem brigádvezető, csak munkahelyi meghízott. Nem kan érte brigádvezetői nótdí jat. Harminckét éve dolgo­zik a szakmában, nvolc éve van a vállalatnál. Ebben az évben ez a harmadik lakás, amit rendbehoznak. A Szín­ház utcai rí különösen híVzíke. Még Budapestről is e’jöttek megnézni. Mire a lomb hullani kezd, rend lesz a Soltész Mihály utca negyvenben iS; T- Ä. Futószalagon folyik a munka. Kísérletek a felnőttek oktatásában Itt aztán van választék! Látogatás a Kozmetikai és Háztartás- vegyipari V általainál A nők amióta nők, szeret­nek ápoltan, szépen járni. Már az ősember barlangjában is találtak — a kőbalták mel­lett — különféle festéke» té­gelyeket. Az egyiptomiak, görögök, rómaiak ezer és ezer­féle kenőcsöt, festéket hasz­náltak. Az időszámításunk Utáni IV, századból írásos kozmetikai receptek maradtak fenn a kínai szépítőszergyár­tás remekeiből. Jóval előbb festették magukat az embe­rek, mint — szappannal mosa­kodtak volna; hiszen a szap­pan alig ezer éves kincsünk; Különösen sokat fejlődött a kozmetikai ipar az elmúlt év­tizedekben, években. Sok-sok új, nagyszerű szépítőszert fe­deztek fel, kitalálva a mód­ját; miként lehet a női élet­korból egy-két-öt évet leta­gadni. Hisz e--. az a fajta csa­lás, amiért — ha hihetően te­azik — nem jár büntetés... A hazai szépítőszerek ^bo­szorkánykonyhájában”, a Kozmetikai és Háztartásvegy­ipari Vállalat kutató labora­tóriumában jelenleg több mint másfél ezer cikket ál­lít eló. Feladata valamennyi kozmetikai és háztartásvegy­ipari anyag gyártása. Mindig újat! — szinte már jelszó ez itt: A cél: elérni a kozmetikai iparban a világszínvonalat. Ennek egyik elsődleges felté­tele: a korszerű csomagolás­technika. Saját műanyagüze­mük készíti a flakonokat: évente 7—8 millió darabot. Iparművészek tervezik a le§~ tetszetősebb formákat. A vállalat az idén 15 új cikket ad az üzleteknek. Ezek között érdekesség az aerosolos napolaj, a MOS 6, a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron dí­jazott mosószer. S hogy a férfiaknak is legyen valami kis örömük. Barben néven kitűnő vülanyborotvaszert is előállítottak. (Ez síkossá te­rei a bőrt, megkemenyíti a szakállt, úgy szánt benne a villanyborotva, mint vajban a kés.) ▲ vállalat üzemében na- 4 ponta 130 mázsa szappant dolgoznak fel, csomagolnak és szállítanak. Évente hozzávető­legesen 50 millió pipereszap­pan fogy el Magyarországon. Mielőtt az üzem va amiféle új gyártmánya forgalomba kerül, azt először gondosan megvizsgálják az Országos Élelmezési és Táplálkozástu­dományi Intézet kozmetikai szakemberei. Csak az. egész­ségre teljesen ártalmatlan ké­szítmények juthatnak el a vásárló közönséghez. Kép és szöveg: Reeős ísilvátt Egy évtized után „Tempora mutantur et nos mutamur in illis.” E klasz- szikus latin közmondás frap­páns jelentése jut eszembe, ha visszagondolok egy évti­zed nehézségektől terhes előidőire. Ezekből az évekből nagyon sok tanulságos epi­zódot lehetne megörökíteni. Igen, változnak az idők, és mi is változunk azokban. Találó meghatározása ez az állandó változásnak, a fejlő­dés lényegének. Ha pedig az elmúlt évtized egyik valóban megtörtént eseményét idézem, önkényte­lenül kiálthatok fel a költő­vel: „O tempóra, o mores!" — „Ö idők, ó erkölcsök, szo­kások!” E néhány mondatot azért veszem bevezetőül, hogy ne mindjárt a dolog közepén, amint mondani szokás: „in médiás rés” kezdjem, hanem, hogy egy kissé színesebbé, s a szólásmondások igazságá­val elfogadhatóbbá, illetve hitelesebbé tegyem azt a meglehetősen egyszerű, de tanulságos esetet, amely ve­lem 1953. január S-án, csü­törtökön, az esti órákban tör­tént, $ mindazokkal, akik je­len voltak akkor a kislétai Rákóczi Tsz zárszámadó köz­gyűlésén. Meg kell mondanom, s ez­zel nem is mondok nagy dolgot, hogy ebben az időben megyénkben nagyon kevés kivétellel igen „rosszul állt a termelőszövetkezetek szé­nája.” Átmentünk ezen egyik, mondhatnám első mélypont­ján történt Kislétán, a fent jelzett időben az eset, amely­ről feljegyzéseim között ez a rövid megemlékezés szere­pel: „Zárszámadás előkészí­tése és levezetése Kislétán a Rákóczi Tsz-nél.” Ugyancsak Kislétán, éspedig az Uj Elet Tsz-nél voltam ekkor felelős, úgynevezett fa- lufeielős ebben az időben. A járási vb határozata alapján, mint akkori járási oktatási és népművelési osz­tályvezetőnek az évi zárszám­adásokra színdarabot kellett írnom. Bár ezzel az irodal­mi műfajjal addig még soha nem kísérleteztem, tudomá­sul kellett vennem, s tudo­másul is vettem, hogy a vb határozatát végre kell hajta­nom, appelláta nincs. A kul- túrház igazgatójával össze­dugtuk tehát a fejünket és csodák csodája három nap és három éjjel „megszültük" a munkás—paraszt szövetséget kidomborító színművet. Meg kell mondanom, hogy ez a három nap és éjjel zárt ajtók mögött, az alkotás nagy he­vében zajlott le, s ez alatt az idő alatt legalább élvezhet­tük az abszolút háborítatlan­ságot. Majd a kész művet a járás iskoláinak is elküld­tem azzal, hogy a zárszám­adás műsorában egyik szám­ként szerepeljen a színmű. Kislétán, az említett tsz- nél a nyírgyulaji nevelőtes­tület vendégszereplőként ad­ta elő a darabot. A zárszám­adási előkészület pedig már napokkal előbb folyt. Az el­nök ekkor iskolán volt, így mivel a könyvelő helyettesí­tette az elnököt, ő tartotta a közgyűlési beszámolót is. Az esemény előkészítéséhez tar­tozott — természetesen — az ételről-italról való gondosko­dás is, ha már nagyobb ered­ményt nem leheteti produ­kálni. Ez utóbbiban nem is volt hiány. > A kullúrház zsúfolásig megtelt. Az Uj Elet Tsz tag­jai meghívottak voltak, s a szolidaritás jeléül csaknem hiánytalanul meg is jelentek. Olyan nagy volt a létszám, hogy a beállított, s szépen el­rendezett kscskelábú aszta­lok tetejére is jutott jóné- hány gyermek, kezükben a tányérokkal, evőeszközökkel, alaposan próbára téve a kecskelábú asztalok teherbí­ró képességét Nagy figyelemmel nézték a műsort, egy-egy jóízű, vicces közbeszólást is megeresztet­tek. Legutoljára maradt az elnöki beszámoló. Meglehető­sen reális hangú, a valóságot híven tükröző — dicséretek­ben és dorgálásokban egy­aránt bővelkedő — beszéd volt. Azt azonban látni le­hetett, hogy mindenki az egy munkaegységre eső kész­pénzrészesedésre várt. A be­számoló ismertette e termé­szetbeni járandóságokat, ez azonban még mindig nem elégítette ki a kívánságot. Halotti csend is lett, midőn a beszámoló az egy munka­egységre eső készpénz járan­dóságot — írd és mondd — 40 fillérben állapította meg. Természetesen a beszámoló is abbamaradt, s az által ivos zűrzavarban, felfordulásban csak a jó erős szilva, a saját termésű finom rizling élve­zete zárta le a kiáltozó ajka­kat, amihez nemsokára fel­sorakozott a jóízű, s bőséges disznópörkölt, majd az ezt követő forró hangulatú, tü­zes táncmulatság. Nem is sokat lehetett te- ketóriázni. Oly tüzes és emelkedett lett a hangulat, hogy hellyel-közzel a fiú az apjával parázs vitába ele­gyedett, s ha nincsenek a mérsékeltebb temperamentu­munk, könnyen kinyílt volna talán még a bicska is. Később feloldódott az asz- szonyok hangulata is, sírva, nevetve daloltak. Mi is, ki­küldöttek valamennyien be­kapcsolódtunk a reggelig tar­tó mulatságba — mit is te­hettünk volna egyebet — s o jobb, boldogabb jövő rémé-, nyével bíztatgattuk egymást. Befejezésül említem köl­tőm sorait: „Milyen jó is, hogy már máma nem törté­nik ilyes lárma.” De még en­nél is jobb, hogy nem sokkal ezen öröm-bánattal teljes esemény után a tájunkon járt román küldöttség ezt a szövetkezetét, mint minta tsz-t látogatta meg, nagy megelégedéssel. Ma pedig már lényegesen „más szelek járnak", s ha nem is érték el még a csú­csot, de bizonyára messze túljárnak 10 esztendő távla­tában talán a megálmodott^ nál is. Kása János ált. isk. szakfelügyelő Amíg egy lakás újjászületik Százezer forint tatarozásra — Sok a rejtett hiba Nem könnyű a brigádvezetőnek Szabolcs-Szatmárban történt- című pályázatunkra érkezett írás Megnőtt az érdeklődés a szakmatanulás iránt géplakatos, fodrász, és mező- gazdasági gépjavító szakmákra. Augusztus 15-ig befejezést nyer a tanulószerződtetés a magán kisiparban is, ahol még 150 fiatal elhelyezésére van lehetőség. Szerződtetnek még fiatalokat asztalos, cipész, férfi fodrász* férfi szabó, bognár, kádár, kő­műves, lakatos, gumijavító, szíjgyártó, sapkakészítő, szoba­festő és villanyszerelő szakmák tanulására. Augusztus 15-ig megtörtén­nek a tanulószerződések az állami é5 szövetkezeti iparban. A közel háromszoros túljelent­kezés azt mutatja, hogy igen nagy a fiatalság érdeklődése a szakmatanulás iránt. Ez évre összesen 1020 tanulót szerződ­tetnek Nyíregyházán. A jelent­kezésekből kitűnik, hogy van­nak még „kiválasztott” szak­mák, amelyekre igen sokan jelentkeznek. Az idén a legtöb. ben pályáztak motorszerelő,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents