Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-07 / 184. szám
Időben, jó minőségben Igaz, hogy a mezőgazdasári dolgozók inég karjaikban ik az aratással járó meg- . üitett munka fáradságát, » » még dohognak a szériis- k értekben a cséplőgépek, de Máris az őszre kell gondolni, az őszi tennivalók sokaságára. Indokolja ezt, hogy a Központi Bizottság 1954 februári határozata ismételten a legfontosabb feladatként jelöli meg a kenyérga- Lona-szükséglet hazai termésből való biztosítását s ez a feladat egybe esik parasztságunk, de valamennyi dolgozó akaratával és érdekével. Egy évvel ezelőtt a kedvező időjárás az akkori munkaszervezéssel lehetővé tette, hogy a betakarítást, vetést a mezőgazdasági üzemek időben és jól el tudták végezni. Meglett az eredménye. Most még alaposabb, átgondoltabb munka- szervezéssel, a tavalyi tapasztalatok felhasználásával, arra kell törekedni, hogy — az időjárástól is függetlenül — az őszi mezőgazda- sági munkákat nemcsak időben, de jó minőségben is elvégezzük. Termelőszövetkezeteink, mezőgazdasági üzemeink már korábban, munkaerőmérlegre épülő betakarítási, szántási, vetési ütemtervet készítettek. A tervek végrehajtása sokoldalú és összetett feladat. Párhuzamosan és egyidőben jelentkezik a betakarítás, a szántás és vetés. Az őszi betakarítás sorrendjét, idejét minden gazdaságban a vetési tervnek kell alárendelni. A burgonyát, kukoricát és egyéb növényeket elsőként azokról a területekről kell betakarítani, amelyeket kalászosok vetésére kijelöltek. Szigorú elvként kell alkalmazni, hogy kukoricánál, napraforgónál a törést kövesse a szárvágás és a száraknak a táblákról történő azonnali elszállítása. A vetésre kerülő dohányterületeken a korábbi évek tapasztalata alapján helyes, ha a dohány- kórót szártépővei felaprítják és így teremtik meg a gyors talaj előkészítés lehetőségét. Fontos a jó magágy készítése. Továbbra is a legfejlettebb agrotechnikai eljárásokat kell alkalmazni, mert csak ez által biztosítható, hogy optimális időben és megfelelő minőségben kerüljön a földbe a mag. Ennek érdekében termelőszövetkezeteink, mező- gazdasági üzemeink messzemenően használják ki erő- és munkagépeiket, a gépesítés adta lehetőségeket. Ez már most feladat. A vetőszántások időbeni elvégzésére. már most növelni kell a kettős és .nyújtott műszakban dolgozó gépek számát. A gépek kapacitását kihasználva el kell érni, hogy a tarlószántással egyidőben ' minden olyan területen, ahol indokolt, nyári mélyszántást végezzenek. Arra is ügyelni kell, hogy a vetést megelőzően, minden esetben, legalább tíz nap álljon a gazdaságok rendelkezésére a talaj érleléshez. Az őszi beakarításnál és talajelőkészítésnél tehát a jó munkaszervezés arra irányuljon, hogy lehetővé tegye; az őszi árpát és takarmánykeveréket szeptember 20-ig, a rozsot szeptember 30-ig, az őszi búzát október 20-ig elvethessük. A vetés gyors és időbeni elvégzése a nagyobb terméshozam elérésének különben csak egyrésze. Másik rész, hogy az optimális tőszám érdekében minden termelő- szövetkezetben biztosítani kell: nagy hozamú búzából —140—150, hazai búzából 110—120, rozsból 100— 110, őszi árpából 100 kilogramm kerüljön katasztrá- lis holdanként elvetésre. A vetéshez szükséges vetőmag mennyiséget, valamennyi gazdaságban ennek figyelembe vételével kell megállapítani. Természetesen a vetőmagmennyiség meghatározásánál annak is szerepe van, hogy a kötelező csiráztatás milyen eredménnyel jár. Döntő a terméshozam növelése érdekében a csávázás is, valamint az, hogy a gabonafélék, különösen a nagy hozamú búzafajták, maradéktalanul megkapják a szükséges és kellő műtrágyamennyiséget, továbbá, hogy a vetés mélysége a talaj állapotától függően öt—hat centiméter legyen. Megyénkben — a járások felmérése alapján — az őszi betakarítási, talajelőkészítési, vetési és mélyszántási munka elvégzésére, a munkaütemeknek megfelelően, elegendő gépi-, fogat- és kézikapacitás van. A többi tehát a termelőszövetkezeti tagságon, a termelőszövetkezeti, községi, járási és a megyei szakembereken áll, vagy bukik. Tőlük függ, hogy a rendelkezésükre átló erő- és munkagépeket, munkaerőt milyen mértékben és hogyan hasznosítják. Vegyék figyelembe, hogy a jól végzett őszi munka mezőgazdaságunk és a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődését szolgálja. Seres Ernő n fehérgyarmati téglagyárban Gégény Béla gyárvezető kezében újfajta, lyukas légiói tart. Ezt kísérletképpen gyártják. A régi kisméretű téglának nagyságban 3,7 szerese. Egye lőre 5800 készül belőle. Éjjel-nappal dolgozott, hogy tanalliassanak... Vaskos áktacsomók fekszenek az asztalon. Kérvények, kérelmek, fellebbezések. Valamennyi papírlap emberi sorsokról beszél. Magányosan élő, idős emberek kérik szociális otthoni elhelyezésüket. A megye hét szociális otthonában 660 férőhelyet biztosítanak elhagyottan élő magatehetetlen öregek számára. — Szociális otthoni elhelyezésben csak munkaképtelen, vagy csökkent munkaképességű embereket helyezhetünk el, akiiének nincs tartásköteles hozzátartozója — mondja Gál Ibolya, a megyei tanács vb. szociálpolitikai csoportjának vezetője. Fájdalmas hangú kérvény kerül kezembe. Reszkető, munkában elfáradt kezek írhatták. „Nagyon beteg vagyok, hozzátartozóm nincs. Sokat éhezem, néha a szomszédok megszánnak, az 6 ' •’rikűségüknek köszönheti, hogy eddig nem haj- ' m éhen. Kérem vegyenek fel a szociális otthonba.” A környezettanulmányok is igazolják a levél íróját., kérelme jogos — mondja Gál Ibolya. — Miért, vannak jogtalan kérelmek is? Válasz helyett négy kérelmet tesz elém. Hálátlan gyerekek Nyíregyháza környékén élő férfi kéri, hogy apját helyezzék el szociális otthonba. Hogy miért? Mert már nem tud dolgozni, ő pedig nem tartja eh Az iratokból, megismerem az j idős embert. Életét a műn,- j kának és két fia nevelésé- j nek szentelte. Míg a felese- ; gs élt, nem is volt baj. Mi- j kor özvegy maradt, megta- I hárított pénzéből 30 ezer forintot egyik fiának adott,! : a gondolva, hogy ezért' ] jd eltartják. Másik fiá- í :ik kevesebbet ajándéko- r.jtt, ezért az megharagudott. As előbbi pedig — írott és íratlan törvények — Szülők elhagyatottan — Vádoló akták a szociálpolitikai csoportnál apját kijátszva — ingatlant vásárolt a 3Ö ezerért, s azt fia nevére íratta. A hiszékeny idős ember, most szociális otthoni elhelyezésre vár. A fiai pedig élvezik apjuk keserves munkával összegyűjtött vagyonát. A megállapított tártásdíjat nem fizetik. Apjuk mpst egyedül tengeti életét. Vizet prédikálnak... Vidéki pedagógus írta ö következő kérelmet; Kéri anyja szociális otthoni elhelyezését. A 71 éves öreg néni két gyereket nevelt fel szűkös körülmények között. Éjjel-nappal dolgozott, hogy fiai tanulhassanak. Egyik fiából jogász, a másikból tanár lett, mindketten jó fizetéssel rendelkeznék. Mégis, özvegy édesanyjuknak nem jut hely egyik családban sem. A következő ügy ugyancsak egy gyermek lelket! en- ségét mutatja. Szintén pedagógus az illető, aki az új nemzedék nevelését vállalta. Ügy látszik, azonban ő is „vizet prédikál és bort iszik”. Fizetése 1800—2200 között van, két gyermeke van. Szép kétszobás lakással rendelkezik. Édesanyját minden megerőltetés nélkül eltarthatná. A községi tanács véleménye szerint „szórakozásra. annyit költ, mint egy átlagember, de egyes esetekben talán kicsit többet.” Hosszas viták után nagylelkűen megígérte, hogy havi 15Ö forinttal támogatja idős anyját. Úgy gondolja, hogy ezzel mindent elintézett? Valószínű, hogy a szülői szeretetre, tiszteletre őt kellene tanítani. Döntésre vár egy 77 éves néni ügye is. A fia kérte, hogy anyját helyezzék szociális otthonba, mert az ő felesége beteges, gondozni nőm tudja a magatehetetlen öreget. Ezt megfelelő iratokkal igazolja is. Azonban egy jó megoldást javasol. „Tekintettel arra, hogy még öt testvérem van, akik még jobb anyagi körülmények között élnek, így kérem, hogy a fizetési kötelezettséget minden testvér fizetése és az eltartottak figyelembe vételével vessék ki ránk.!’ Vajon mennyit dolgozott és nélkülözött ez az idős asszony, amíg hat gyermekét felnevelte? Most pedig valamennyi ellökné magától. Az alábbi esetek dúrva példái az emberi önzésnél:. Munkában megöregedett idős emberek szenvednek gyermekeik szívtelensége, önzése miatt. Tomasovszky István A szárítószínben már az elkészült nyers téglát rakják sorba. Megfelelő előszárítás után kerül sor az égetésre. A Szabolcs-Szatmár és ft Hajdú megye téglagyárai közötti munkaversenybea március 1 óta a fehérgyarmati szerezte meg a vándorzászlót. A gyáregységben jól szervezték a munkát, s tervüket jelentősen túlteljesítik. A munkakollektíva két brigádja küzd a szocialista brigád címért. Képriportunk a gyár életéből mutat mozaikokat. Bíznak benne, hogy a szakemberek az új gyártmányokkal Is elégedettek lesznek, s rövidesén nagyobb mennyiség előállítását is megkezdhetik. Fehérgyarmatom Igen jó nyersanyag található. A legutóbbi talaj vizsgálatkor több, mint 60 millió köbméter kibányászható agyagot mértek feL A markológép óránként 25 köbmétert termel ki és rak ta alásorakozó csillékre. Innen az előkészítőbe kerül a föld, havonta. Hammel József A babiloni torom/ 620. ** építési szakaszám dolgozó Kaldes mester, a műszaki ellátási osztály vezetője előtt mélyen meghajolva így szólott: „Jövök és látom bőkezűségedet, ó, nagylelkű Maradié!” „Mit parancsol a mi szorgalmas szervezőnk?” — kapcsolódott a szavakhoz a Marachénak nevezett férfiú. „Nézd kérlek — magyarázta a mester — két szamárra lenne szükségem. Körülbelül egy, legfeljebb két hétre.” „De Kaldes — jegyezte meg a fejét vakarva Maraché — ismerünk benneteket, mester urak. Beterveznek két hetet, s két év lesz belőle. S én azután honnan szerzek szamarakatl Különben is mire kellenek neked a szamarak?” „Hiszen tudod! A 42. emeleten kockakő átmeneti raktárunk van. liman folyosón át a 63. szintre kell juttatni a kocIgy csinálták Babilonban... kakőveket. A folyosó annyira szűk, hogy csak a szamár tud benne közlekedni. Természetesen kockakövei a hátán.” „Nos rendben van — felsóhajtott a műszaki-ellátási osztály vezetője. Boldogan segítenék neked, de pillanatnyilag szabad szamaraim nincsenek. De ha még lennének, akkor sem bocsáthatnám őket rendelkezésedre; hiszen te megfeledkezel a magasépítkezések folytatásával kapcsolatos fő csillagjós rendeletéről. A hivatal mellett működő kutatóintézet közölte, hogy olyan szállítószalagot állított elő, amely élő erő alkalmazása nélkül szállítja a szilárd és laza anyagokat szűk folyosókon át. Ezért kockakő szállítása céljából már nem adhatunk szamarakat, hanem csak gépet.” „Rendben van — mondotta a mester — kérem hát a gépet.” „Megkapod! — döntött nagyvonalúan az ellátási osztály vezetője. — Természetesen mihelyt én megkapom őket, a kutatóintézet ugyanis utólag közölte, hogy bizonyos lemaradás mutatkozik az egyes alátét hengerek előállításában.” „Mit tegyek hát? — kiáltott fel elkeseredetten a mester. — Két rabszolga nem bírja el a kockakövet, négyen pedig nem férnek el a folyosókon. A kockakőnek viszont minden körülmények között á rendeltetési helyére kell jutnia!” „Igen, ebben a kérdésben nehéz tanácsot adni. Te vagy a mester, valahogy meg kell birkóznod a feladattal” — mondotta mély részvéttel a műszaki-ellátási osztály vezetője. Körülbelül egy hónap múltán a műszaki-ellátási osztály vezetője és a 620. építési szakasz mestere ismét találkozott. Teljesen véletlenül, bor mellett. Miután néhány kupicával felhajtottak, Maroché megkérdezte Kaldesi: „Mondd, mi történt a kockakő szállítással?” „Hát, hogy őszinte legyek, nagy fejtörést okozott, de végül is megoldottam a problémát. Felvettem 20 rabszolgát, ők kettévágták a kockaköveket. A megfelezett kockakövekkel két rabszolga már át tudott jutni a folyosón. S végül az építési igazgatóság az egész dolgot igen értékes újításnak minősítette.” „Értem — jegyezte meg sokat sejtetően. — Szóval jutalmat is kaptál!” „Igen, igen — válaszolt Kaldes.” „No látod — mondotta megfontoltan Maraché. Csillagjósunk bölcsessége mindenki számára hasznos. Széles látókörének köszönhetjük, hogy te prémiumot kaptál, én pedig szamarakat takarítottam meg a magasabb feladatok teljesítése érdekében. Josef KopernicsAty (Ford.: Szabó láaU)
