Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-05 / 182. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXL ÉVFOLYAM, 182. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. AUGUSZTUS 5. SZERDA Az emberiségért nevezetes évforduló a mo­dern emberiség történetében. Ezen a napon, a hidegháború fagyos esztendői után, diadal­maskodott egy politika, amely minden vonatkozás­ban az összemberiség érde­keit szolgálta és hatásában szolgálja változatlanul. 1963 augusztus 5-én a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormányai aláír­ták azt a szerződést, mely betiltja a légkörben, a koz­mikus térségben és a víz alatt végzett kísérleti rob­bantásokat. Anélkül, hogy az aláíró áL lamok bármelyikének érde­meit, a legkisebb mértékben bárki csökkenteni akarná, tény az, hogy ennek a szer­ződésnek létrejöttében kima­gasló szerepe volt a Szovjet­unió lankadatlan béke erőfe­szítéseinek. Annak a politi­kának, amely a sorsdöntő nemzetközi kérdéseket nem az emberírtó háborúk útján, hanem egyenjogú felek tár­gyalásaival kívánja megolda­ni. Ez a humanista politika te. remtett olyan légkört, ezúttal is, amelyben a végzetes nuk­leáris háború felé tendáló hidegháborús törekvéseket sorozatos kudarcok érték. A . „forró drót” megszervezése, a nukleáris hasadó anyagok gyártásának részleges be­szüntetése, a szovjet—ameri­kai konzuli egyezmény, a két világ közötti növekvő kereskedelem, a leszerelési konferencia folytatása, a bé­kéért folyó különféle gazda­sági és kulturális akciók mind-mind ennek a politiká­nak ízes gyümölcsei. A moszkvai atomcsend- egyezmény jelentőségét soha nem becsültük túl. Bíztató fordujatot láttunk benne, messzire világító zöld fényt, amely azt a reményt sugall­ta és sugallja — reálisan — hogy lehetséges a vitás nem­zetközi kérdések békés meg­oldása. A moszkvai egyezmény el­ső, legközvetlenebb hatása az volt. hogy útját állta a le­vegő további beszennyezésé­nek radioaktív csapadékkal. Ez a legelső eredmény már egymagában is felmérhetet­len szolgálatot tett a jelen és a jövendő nemzedékéinek Nem csoda, hogy száznál több állam csatlakozott hoz­zá, és hogy a békeszerető emberiség világszerte meg­ünnepelte létrejöttét. Vannak azonban még há­borús megoldásokra spekulá­ló befolyásos erők a világ- politikában. Szükséges ezeket az erőket visszaszorítani po- zitív tettekkel. A hasznos alapon tovább kell építeni és sorra megoldani a még megoldatlan kérdéseket. Fel kell számolni a második vi­lágháború zavaró, fertőző maradványait. Békésen ren­dezni keil a „német kérdést", tető alá kell hozni a leszere­lés ügyét, kötelezettséget kell vállalniuk az államoknak, hogy nem alkalmaznak erő­szakot a területi viták el­döntésére. Maximális erőfe­szítés szükséges továbbá a ciprusi, a délkelet-ázsiai, az arábiai és a karib-tengeri feszültség feloldására. Hruscsov nyilatkozata az atomcsendszerződés évfordu­lóján nagyjelentőségű újabb államférfim tett a békéért. Azt mondotta: „...bizonyos bizalomtartalék megterem­tésével tovább lehet haladni a nemzetközi feszültség eny­hítése és különböző területe­ken a megegyezés kialakítá­sa felé, mégpedig nemcsupán hivatalos egyezmények meg­kötésével, hanem a kölcsönös példamutatás politikájának alapján is...” Roppant erkölcsi erő árad e szavakból,. Olyan szavak ezek, amelyeket félreérthetet­len, önmagukért beszélő, ha­tározott tettek előztek meg. Nos, az atomcsendszerződés évfordulója igen jó alkalom minden felelős tényező ön­vizsgálata számára. Nyugodt ielkiismerettel csak azok az államférfiak mondhatják el magukról, hogy az emberiség és a világbéke ügyét szolgál­ják, akik ennek a szerződés­nek szellemében munkálkod­nak a további előrehaladás érdekében. Egy bizonyos: a világ bé­kéjét féltő emberiség azokat támogatja, akik a népek sza­badságát, testvériségét, anya­gi jólétét és szellemi gyara­podását a kölcsönös bizalom elemeinek akkumulálásával, az ésszerű megegyezések lét­rehozatalával és betartásá­val mozdítják elő. Kimentenék a kilenc francia bányászt Párizs, (MTI): Champagnoleban kedden délután megkezdődött a kilen­cedik napja sziklabörtönbe zárt bányászok kiszabadítása. A bányaüregbe előbb egy mérnök, a mentőcsoport tagja «aállt le az aknán. A bányászok magufc álla­pították meg szabadulásuk sorrendjét. Elsőnek a 23 éves Andre Jacques látta meg a napvilágot. bányászok felvonása a föld felszínére. A megmentett bányászokat azo«nal a champagnolei kór­házba szállították, ahol alapos orvosi vizsgálatnak vetik őket alá. A kórházban találkoztak hozzátartozóikkal, akiknek nem engedték meg, hogy jelen legyenek a mentési munkálatok utolsó szaka­szánál­Utána a mentőcsoportnak egy további tagja szállt le a bá­nyába, majd 8—10 percnyi időközökben folytatódott a A kilenc bányász megmen­tése után Champagnoleban to­vább kutatnak a még hiány­zó öt bányász után. Milliós többlet öitözés révén egyetlen lermelőszövetkezetben Tavaly még bizalmatlanko- dott a zsurki Kossuth Tsz tagságának egy része az öntö­zés kísérletezése miatt. A té­nyek azonban bizonyítottak. Idén már 240 holdon öntöz­tek a tsz határában a közeli Tisza vízével. S érdekessége a korsze­rűbb termelési módszer al­kalmazásának, hogy főleg kapásokat és pillangóst ön­töznek nagyobb területen: burgonyát 100, kukoricát 80, lucernát 50 holdon és emellett 16 hold paradicsomot. Most megelégedés tölti el a tagságot. A szárfelhűzásosan, vetőgumó termelésére szerző­dött, s így különösen értékes 100 hold burgonya egy-egy tö­ve alatt 26—28 jól fejlődött kötés van, többszöröse az egyéb területen levőknek. Az ugyancsak rendszere­sen öntözött kukorica ter­méshozama — csövesen — 20, a lucernáé — az évi kaszálásokat figyelembe véve — 15, a paradicsomé 30 mázsával lesz több a nem öntözöttekével szem­ben. Előzetes felmérések szerint a 240 hold öntözött területről, a plusz terméshozamok értéke együttesen, mintegy millió fo­rintra becsülhető. INTÉZKEDÉST VÁR AZ ORVOSI ÜGYELET (3. oldal) Olvasóink leveliből (5. oldal) GYCRSUSTA A LOTTÓ TÁRGY- NYEREMÉNY SORSOLÁSÁRÓL (5. oldal) Itt már kevesebb kárt tehet a víz. Mi mindent mondtak már a Tiszáról! Hogy szeszélyes, mint egy menyecske, szélsőséges, sze­líd, vad, kiszámíthatatlan, tomboló, csöndes- Ráragadt a szőke jelző is, meg az, hogy kanyargós. Hanem ezt az utóbbit Mikszáth szebben fo­galmazta. ..Máslija" van a Ti­szának, „kanyarog, mint ki­bontott pántlika”. A csóna­kot, amiről Tokajban lema­radt az utas, — Mikszáth ír­ja — könnyen utoléri gyalog­szerrel, még várnia is kell. Mert gyalog egyenes utón me­het, de a ladik megjárja a pántlika minden hajlását. Sok bajt okoztak már ezek a „pántlikák”. Különösen a múlt század második feléig. Mert akkorra — sok évtizedes munkával — a „sallangok” jó részét levágták. 1420 kilo­méterről 97 7-re rövidült a folyó, erős gátak kísérik két­oldalt Hanem azért szem­mel kell tartani most is- Mert mind igaz, s érvényes mind­máig az a sokféle jelző, ami­vel illették el eddig. Hisz van még pántlikája, elég, ezért az­tán |— különösen Szabolcsban, Sza on árban, ahol nagyobb a sodrása — sok bajt okoz ma is. Szaggatja, rongálja a par­tokat s kanyarokban, sok száz hold jó föld, kert. gyü­mölcsös vált a martalékává. A sodrását persze nem le­het csendesíteni. Mégis kifog­nak rajta: kövezik a legve­szélyesebb partrészeket, paj­zsot emelnek a víz elé. Kö­vet Tokaj ad a nagy munká­hoz, amit a Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság végeztet, több millió forintos költség­gel. Fent dolgoznak most, Ti- szabezdéd határában, kővel rakják ki a ,,pántlikákat”. Szelidítik a Tiszát, lefogják erejét, hogy kevesebb bajt okozzon ezután. Szabályozzák a Tiszát Griil az uszály, épül az erős partfal­MTI Foto, Újlaki Vilmos felv. Követ Tokaj ad a munkához. Daru rakja meg a hatat más uszályt.

Next

/
Thumbnails
Contents