Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-04 / 181. szám

Háromezer vagon abraktakarmány­segítség az eSemi kárt szenvedd! termelőszövetkezeteknek ELŐLEGAKCIÓ ÉS „ZÖLDHITEL“ KÖLCSÖN A Földművelésügyi Minisz­térium takarmánygazdálkodá­si osztályán kidolgozták az idei abraktakarmány-akdök „menetrendjét” és az elosztás űj módszereit. Megszüntették az abraktakarmány-juttatás régebbi rendszerét, amely sze­rint a mutatkozó hiányokat esetenkint központi készletek­ből fedezték: az idén — alapos felmé­rések után — egyszerre, egész évre kapják meg a megyék az úgynevezett abrakkeretet, s az akció­terv lebontása során min­den termelő üzem előre megtudhatja: milyen jut­tatásokra, esetleg kölcsö­nökre számíthat. Ez évben 25 000 vagonnyl abraktakarmányt adnak ki központi készletekből kölcsön, vagy készpénz ellenében, va­lamint különböző szerződéses akciók révén. kezetek között osztanak szét. A segélyakciót első­sorban a nyár eleji aszály­tól legtöbbet szenvedett vidékek: Heves, Borsod, Szabolcs-Szatmár, Hajdu- Bihar, Nógrád, valamint Szolnok megye egy része és Fest megyében az aszódi járás közös gazda­ságaira tejesztik ki. A szétosztásnak három for­máját rendszeresítették: 1. A rászoruló termelőszö­vetkezetek az egész évre szóló abraktakarmány-juttatás ter­hére előleget kaphatnak. En­nek 70 százalékát • készpénz- fizetés ellenében, 30 százalékát pedig kölcsönként adják ki. 2. Azoknak az elemi kárt szenvedett gazdaságoknak, amelyek az idei takarmányga­bona termésükből nem tudják visszatéríteni a tavasszal Ka­pott „zöldhitelt” a tartozásu­kat az idei termésű kukoricá­ra ütemezik át. 3. Az aszályos vidékek ter­melőszövetkezetei — ha zöld­hitelük nem is volt, de most segítségre szorulnak, kukori­catermésükre zöldhi télként nagyobb mennyiségű takar­mánygabonát kaphatnak köz­ponti készletekből. Az előleg- és segélyakciókat, valamint az átütemezéseket a terményforgalmi vállalatok útján bonyolítják le. Izotóppal vizsgálják a Balatoni A Balaton széles körű kuta­tására néhány évvel ezelőtt vízre bocsátották a „Balaton” nevű hajót, amely azóta ta­vasztól őszig kinn tartózkodik a nyílt vízen és fedélzetén sok hasznos kutatási eredmény született. Az első hajót követte a má­sodik: a Tihanyi Biológiai In­tézet „Lóczy” nevű hajója, amely a Balaton egyik leg­gyorsabb járműve. Néhány nappal ezelőtt újabb hajóval gazdagodott a magyar tenger kutató-flottilája: vízre bocsátották a „Bogdánffy” nevű mérőhajót. A legkorsze­rűbb felszereléssel látták el, elektromos berendezése lehe­tőséget nyújt az izotópos elektronikus műszerek nyílt­vízi használatára is. Ezeket a berendezéseket eddig csak a parton tudták alkalmazni. A hajót URH rádióberende­zéssel is felszerelték. Első út­jai alkalmával áramlásmérési vizsgálatokat végez, a tófenék hordalékának vándorlását fi­gyeli. Szépen kalászol a sonkád! Petőfi Tsz rizstáblája. Bakk Zsigmond mérése szerint 10 centivel magasabb most a rizs mint múlt évben volt. Ez jobb terméskilátást is ígér. Hammel felv. Ebből 3000 vagonnal az elemi kárt szenvedett, s így már most abrakhiány- nyal küzdő termelőszövet­Az első félévben 348 baleset, 6295 munkanap kieséssel A MEDOSZ versenye a balesetmentes őszi betakarításért Megyénkben több tízezer ember dolgozik a mezőgazda­ságban és a mezőgazdasági jellegű üzemekben. Itt is nagy gondot igényel a dol­gozók testi épségének védel­me, a balesetek megelőzése. A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­tének megyéi bizottsága elké­szítette az 1964. év első fél évében történt balesetek sta­tisztikáját. E szomorú szám­vetésből kiderült, hogy vajmi keveset csökkent a megye területén a bal­esetek száma, az elmúlt évihez viszonyítva. A leg­több baleset az állami gazdaságokban volt. Ebben a fél évben a megye állami gazdaságaiban 107 bal­eset történt 2057 munkanap kieséssel. Sajnos 14 balesettel több volt, mint 1963. első felé- - ben. ' A Vízügyi Igazgatóság ál­tal foglalkoztatott dolgozók közül 18-an szenvedtek három napon túl gyógyuló sérülést, arriély 199 munkanap kiesés­sel járt. Az elmúlt év ugyan­ezen időszakában nyolc bal­eset történt, mindössze 67 nap kieséssel. A gépállomásokon történt balesetek száma 75. Kettővel több, mint tavaly, de súlyosabbak. Az erdőgazdasá­gokban csökkentek a balesetek és a kiesett munkanapok. Az egyetlen halálos bal­eset a baktalórántházi er­dészetnél történt. Az erdészház közelében lévő kiszáradt kutat be akarták te­metni, de a betongyűrűket az újonnan ásott kútban is fel akarták használni. Az ott dol­gozók három betongyűrűt már kiemeltek, amikor Váradi Já­nos erdész észrevette, hogy a további munka veszélyes, mert beomolhat a föld. Uta­sította a dolgozókat, hagyják abba a munkát és kezdjék meg a kút betemetését. Kap- lonyai Ferenc 66 éves nyírtetl lakos leereszkedett a kútba és feladta a lenthagyott létrákat, s közben az ásóját kétszer a kút falába vágta. A leomló föld maga alá temette az idős embert A vizsgálat megálla­pította Váradi János telepve­zető erdész felelősségét, aki magukra hagyta a veszélyes munkát végző embereket. Má­sodsorban a kútnál dolgozó­kat, mert nem lett volna sza­bad elnézni, hogy lemenjen az idős ember a kútba. Jelentősen csökkent a baleset az ÉRDÉRT Vál­lalatnál. Az elmúlt évben csak a tuzsé- ri telepen 83 baleset volt, es 1384 munkanap kiesés. Ebben az évben a tuzséri, és a má­tészalkai telepen összesen 69, a három napon túl gyógyuló sé­rülés. Ezen az öt munkahelyen és a MEDOSZ-hoa tarto­zó többi üzemben a Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Növényvédő Állomás és magtisztító vállalatoknál 1963. első felében összesen 388 bal­eset és 6809 munkanap kiesés történt. 1964. első felében 346 baleset volt 6295 munkanap kiesés­sel. Ami hozzávetőlegesen 315 ezer forint értékű munka elvesztését jelenti. De nem csak a munkakiesésről van szó! A balesetek csökkentése és megelőzése érdekében a 34/1964-es törvényerejű rende­let szigorította a vállalati es üzemi vezetők munkgvéde'mi tevékenységét. A rendelet ki­mondja, a balesetvédelmi ok­tatást munkaidőn belül kell elvégezni. A vállalatok veze­tői a felelősök azért, hogy az óvó rendszabályokat a dolgo­zók, még a munkába lépes előtt elsajátítsák. Ezzel küszö­bölhető ki, hogy előfordulja­nak olyan esetek, amikor a dolgozóval aláíratják a bal­esetelhárítási tanfolyamról szóló jegyzőkönyvet, az okta­tás pedig nem történt meg. A munkavédelmi helyzet fokozott javítása érdeké­ben a balesetvédelmi örök létszámát a megyé­ben 800 főre emelték. Az új rendszabály értelmé­ben azok az üzemek, ame­lyek 1500 főnél több dol­gozót foglalkoztatnak, kö­telesek egy függetlenített biztonsági megbízottat munkába állítani. Fokozott feladat megyénk­ben a baleset elleni védelem az őszi betakarítás alkalmá­val, mert ilyenkor az idény­munkások megnövelik a me­ző gazdaságban dolgozók szá­mát. Minden munkacsapatban egy balesetvédelmi megbízott­nak kell lenni. A munkába állás előtt, az oktatáson való részvétel kötelező. Fontos a munkafegyelem betartása, az egymás iránti felelősségérzet felébresztése. A múlt évi hat halálos baleset közül négy az év második felében, a beta­karítás idején történt. Közrejátszik az alkohol is, amely az őszi hónapok­ban szedi áldozatait. A MEDOSZ a balesetmentes hónapokért versenyt hirde­tett. Ez nem elég: legfonto­sabb, hogy a gazdasági veze­tők a balesetmentes raunsa feltételeit teremtsék meg, s a dolgozók pedig, a baleset elleni oktatáson túl, vigyáz­zanak egymás testi épségére, és követeljék meg a munka­körülményeknél található hiányosságok megszüntetését. Erdelics Imre Meglepően jó eredmények a rizstermesztésben Az egymás után következett három aszályos év ismét fi- -gyelmeztetett: Szabolcs-Szat­márban az öntözéses • gazdálko­dás bővítésével lehet biztonsá­gosabbá tenni a termelést. A megye csapadékmentes időjá­rása lassan felveszi a versenyt az ország középső, legszára­zabb vidékével is, így érthető, ha a járások, termelőszövetke­zetek vezetői mind sürgetőbben vetik fel a mesterséges csapa­dékpótlás szükségességét. E gondokról beszélgettünk Saliga Jánossal, a fehérgyarmati járás öntözési előadójával. A fehérgyarmati járásban, s az egész szatmári-beregi vidé­ken a szárazság érzékenyebben érezteti hatását mint a Nyír­ségben. A szatmári, szerkezeti­leg erősen leromlott talajokban már július elején méteres mély repedések tátongtak. A gyar­mati járásban a rizstermesztés- sel kezdődött az öntözéses gaz­dálkodás. Eredményeik megle­pőek; minden évben 6—8 má­zsával több a holdankénti ter­mésük mint az országos átlag, annak ellenére, hogy hazánk legészakibb területén vannak. Tavaly például 19,3 mázsa volt az eredményük egy-egy holdon. — Rizstermesztésünk ma mé­gis válságban van — mond ja az előadó. — Több éves telepeinket ki kell kapcsolni a- rizstermesztésből, s ezeken a helyeken három-négy éven át más növényeket szükséges vet­ni, hogy ez idő alatt a gyomok kipusztuljanak, visszaálljon a talajerő. Jelenleg 1100 holdon van rizs, és 1740 hold „pihen”. Ez nem is lenne baj. Gondunk azzal van, hogy évi termelési terveink mindig meghaladják az ezer holdat, rizstelep bővíté­si lehetőséget pedig szinte alig kapunk. A kiiktatott területek többsége csak 1965 után alkal­mas Ismét rizstermesztésre, így jövőre csupán hatszáz, eset­leg hétszáz holdon vethetjük ezt a tsz-ek jövedelme szem­pontjából is igen fontos nö­vényt. Legfőbb gond a rizstelepek­nél a gyomosodás. Az idei tava­szon a szarvasi kutatóintézet végzett bemutató vegyszeres gyomirtást: eredménye kiváló. A tsz-ek örömmel fogadnák a nagyüzemi vegyszerezés kiter­jesztését rizstelepeikre, mert a gyom —a kakaslábfü, gyékény — elveszi a rizstermés optimá­lis átlagának 15—25 százalékát. A járásban közel ötezer hold az öntözésre berendezett terü­let — bár a rizstermelésből kivont földek egy részén nem öntöznek. Az idei program sze­rint mintegy háromezer hold­dal bővül, s az 1965-ös terv alapján tízezer holdra alakul az öntzéses terület: ez a szán­tóföldnek mintegy húsz száza­léka. Elgondolásuk szerint ez 1970-ig megkétszereződik, — Az idei építési, rendezési terv alapján másfél ezer hold legelőt és valamivel több mint ezer hold szántót tesznek al­kalmassá öntözésre. A fehér- gyarmati határban 200 hold szántóföld berendezése elma­rad. Ugyanis a csatoménak a vasút és mflút alatti átvezetése egymillió forinttal drágítaná az építkezést: ezt a tsz nem bírja vállalni. Az esőztetésre beren­dezendő 400 holdnyi területből 50 holdnak a sorsa bizonytalan, hogy készen lesz-e az idén. Pe_ nyigén az 50 hold csőkutas te­lep berendezését nem vállalták, mivel bizonytalannak látták az idei hasznosítását. A csőkutas öntözéshez ked­vezőek a mély talajrétegben az adottságok. A próbafúrások után készültek Is csőkutak, de alig üzemel kettő-három: nin­csenek rászerelhető öntözőbe­rendezések. A járási tanács, illetve a tsz-ek, megyei ösztön­zésre 11 darab esőztető beren­dezést igényeltek pótkeretből. Ezekből egyet sem kapott a járás. Több csőkuthoz lett tervezve egy-egy MA—120-as berende­zés, de kiderült, hogy nem bírja megoldani a kutak csövek légtelenítését, egyben a víz fe'szívását. Van a járásban öt darab nagy kapacitású DIMT— 11 jelzésű szivattyú, de nem használhatják azokat, mert nincs hozzájuk megfelelő mé­retű cső. A DIMT—22-esek jól beváltak, kapacitásuk fele az előbbinek. 1953 óta jól szolgálják a célt az öntözőtelepek: megfelelően építették meg azokat. Azonban jelentkeznek a gondok a lecsa­poló- és tápcsatornák karban­tartásánál. Ezek eliszapolódnak, gyomosodnak. Ebben elsősor­ban a tsz-ek a hibásak: elmu­lasztják a csatornák időben va­ló tisztítását — más nem lé­vén; kézi erővel. Ez esetenként munkaerőprobléma miatt nem valósulhat meg. Gép viszont nincs a csatornák tisztításához. S. A. Hasznos időtöltéssel foglalkoztak a Kállósemjénl Nö­vényvédő Állomás szakemberei: a megyét járva gyűjtöt­ték a mezőgazdasági termelés ellenségeit, a káros rovaro­kat. A rovarok előfordulási helye, gyakorisága al pján ál­lapítják a bogár-prognózist; tesznek javaslatot a védi.kezes­re. Gyűjtő kőrútjuk során sok kukoricamolyt, olasz- és ma­rokkói sáskát, napraforgómolyt és más rovart találtak. A képenakisari rizstelepen árvaszúnyogra és szitakötőre va­dásznak, amelyeknek álcái károsítják a rizsét. Öntözési gondok a fehérgyarmati Szabolcs megyei épitőmisnkások figyelem! KŐMŰVESEKET. SEGÉDMUNKÁSOKAT felveszünk, Nyíregyháza, Mátészalka, Tiszavasvári és Tiszalökön lévő építkezésekre. Jelentkezés a munkahelyeken, vagy a vállalat munkaügyi osztály ári ÉM. Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat Nyíregyhá­za, Széchenyi út 43. sz. (87537) NŐI MUNKAERŐKET állandó és 2-3 napos munkára is FELVESZÜNK. Állandó alkalmazáshoz ta nácsi igazolás szükséges. Jelentkezni lehet: Nyíregyházi Konzervgyár munkaügyi csoportjánál

Next

/
Thumbnails
Contents