Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-29 / 202. szám

MEG I EG Y ZéS: Terv és valóság Sokszor előfordul, hogy az építkezések, iskolák, lakóhá­zak, intézmények nem úgy valósulnak meg, mint ahogy azt korábban megtervezték. Ez sok bosszúságot okoz az embernek. Nemcsak azért, mert a másképpen tervezett és egészen másképpen meg­épített épület rontja a város, képet, megbontja az építke­zési stílus harmóniáját, ha­nem azért is, mert éppen a tervtől való eltérés következ­tében egy-egy épületnek a gyakorlati használhatóságát is csökkenti. S még bosszan­tóbb, hogy az elfogadott, jóvá­hagyott tervet másítják meg. Vajon miért fordulhatnak elő ilyen esetek? Mi az oka, hogy más a terv és más a va­lóság? Ennek több oka van. Van olyan, amit talán el is lehet fogadni, de bőségesen vannak olyanok is, amelyre csak elfogadhatatlan magya­rázkodással lehet válaszolni. A terv megváltoztatásával kapcsolatban sokszor hivat­koznak költségmegtakarítás­ra. Ilyen eset fordult elő az új SZTK székház építé­sével kapcsolatban is. Erede­tileg a terv szerint az épület főhomlokzatának földszinti része budakalászi mészkő­burkolatból készült volna. Ezt a beruházó elvetette. He­lyette a tervezők színes, ne­mes burkolatot ajánlottak, mely az épület összképét kel. lemessé tette volna. Ezt sem fogadták el, pedig a terve­zők elképzelésének a megva­lósítása nem került volna na­gyobb költségbe. Nem helyes, de szinte jellemző gyakorlat, hogy a beruházást végző vállalatok a tervezők meg­kérdezése és beleegyezése nélkül változtatnak a terve­ken. S mi az eredménye? A zeneiskolát WC nélkül épí­tették meg. A Vécsey utcai 12 tantermes iskola bejárata fölé előtetőt terveztek, hogy a csapadéktól megóvják az épületet. A beruházó viszont az építőipari vállalat szak- véleményének ellenére sem járult hozzá. Hasonló eset fordult elő a sóstói terasz és az üdülő korszerűsítésénél is. Különösen a most épülő la­kások érdemelnek nagy fi­gyelmet. Ezek tervezésétől és kivitelezésétől függ, hogy milyen lesz Nyíregyháza vá­rosképe. Sajnos előfordult, hogy bár a tervezők a kor modernségét figyelembe vé­ve beépített szekrényeket és konyhaberendezéseket tér veztek e lakásokba, a beruhá­zó költségcsökkentés címén nem valósította meg. Annak ellenére, hogy a beruházási programot, a tervet jóvá­hagyta. Ez történt az Árpád utcai 60 cs a Petőfi utcai 53 lakás esetében is. Pedig ezek­nek a lakásoknak a berende­zése másképpen szinte nem képzelhető el. Befolyásolja a tervek megvalósítását az is, hogy az É. M. nem biztosítja az építkezéshez szükséges anya­gokat. Különösen a fém és aluminium szerkezetekre vo­natkozik ez. Ha ezeket nem gyártanák, bele is lehetne nyugodni. De gyártják, csak éppen a szállításukról nem gondoskodnak. A most kor­szerűsítésre került Béke cuk­rászda portáljához például alumíum alkatrészeket tér. veztek. Hiába, mert a kivite­lező nem biztosította. De a beruházó és a kivitelező vál­lalatok hajlamosak arra is, hogy a gyors megvalósítás érdekében a munkaigénye­sebb munkákat mással le­egyszerűsítsék, nem munka- igényes anyaggal pótolják. Ez károkkal jár. Megbontják az épület esztétikai képét, a környezetbe való harmonikus beilleszkedését. Többször hi­bát követ el az OT is azzal, hogy változtatja a keretszá­mokat, amivel a beruházókat a már kész tervek megvál toztatására ösztönzi. Ez vá­rospolitikai szempontból is előnytelen helyzetet okoz. A terv megvalósításának egyik fontos feltétele, hogy a tervezők és a beruházók egy elvet valljanak. Ebben is tapasztalható eltérés. A beruházók részéről mutatko­zik bizonyos fokú igénytelen­ség, sőt, esetenként idegen­kedés a modern építkezési tervek megvalósításától. Pe­dig rendelet szabályozza, hogy a tervtől eltérni nem szabad. Helyes lenne, ha eh. hez a beruházó és a kivitele­ző vállalatok is tartanák ma­gukat Ez viszont mind a tervezők mind a beruházók és kivite­lezők részéről fegyelmet egyetértést követel. Rajtuk múlik, hogy ez a város való­ban olyanná fejlődjön, mint ahogy azt tervezik. Olyanná, hogy büszkék legyenek rá a nyíregyháziak és a szabol­csiak egyaránt. Farkas Kálmán Vontaüüan halainak ai egészségügyi bentiaézások 16 község rendezési teive készül e! iS84-ben Ülést tartott a Megyei Tanács VB, vezőtlenül befolyásolják a munkát, jobb szervezéssel gyorsíta­ni lehetne az ütemet. Megtárgyalták a nagyobb községek általános rendezési tervének készítéséről szóló előterjesztést is. Az elmúlt években elkészült Nyíregyhá­za város általános rendezési terve, amely az észrevételek és javaslatok felhasználásava! jövőre kerül végleges ki­dolgozásra és jóváhagyás­ra. A megye hetven nagyobb köz­sége közül ez év végéig 16- nak dolgozzák ki az egysze­rűsített általános rendezés Hátha jobban fizetnek! Vándorló munkások — Tízezer kihagyott munkanap Egy délelőtt a városi munkaügyi osztályon tervét. A járási székhelyeken kívül ezek kozott van Raka- maz, Záhony, Tiszavasvári, Ujfehértó, Pcrcsalma, Keme- cse, Gáva-Vencsellő. Ezenkí­vül tíz községnek és Nyíregy­háza nyolc alközpontjának, illetve telepének készítettékel a házhelyrendezési tervét. A végrehajtó bizottság fel­hívta az a'sóbb tanácsokat, hogy a jóváhagyóit város cs községreedez isi terveket tartsák be, az új építési engedélyek ki­adásánál vegyi!: figyelembe a terv célkitűzéseit. H. L. Bogár Julianna, a Ságvári Tsz. növénytermesztési brigád tagja. Ők a kertészeti brigádtól függetlenül 50 holdon ter­meinek paradicsomot. Árujuk szép, nem vallanak vele szé­gye nt. Foto: Hammel József Át jár éh áz? Számvetést csináltunk az egyik járási művelődési ház igazgatójával arról, hánya, dik ő az igazgatói székben. Az utóbbi három év alatt. Majdnem a tizedik, — mond­ta, de jöhet a következő, mert ő már lemondott, szep­tembertől megy tanítani. Meglehetősen nagy a mos- gás a járási művelődési há­zak igazgatói székében. El­vétve akad olyan igazgató, aki több évig egy helyen marad. Nagy részük pedagó­gus, s visszavágynak a ka­tedrához, fárasztónak és né­ha^ céltalannak találják a művelődési házban végzen­dő munkát. Nem sok, de olyan is akad, aki azért vál­lalja el, hogy bekerüljön a járási székhelyre, s miután berendezkedett, kapott la­kást, kéri, hogy folytathassa pedagógusi munkáját. Persze nem mindig mutatható ki tisztán az ilyen szándék és nincs is meg minden esetben. De a jobb anyagi és egyéb lehetőségek az esetek nagy részében közrejátszanak. Vannak megszállott műve- lődésiotthon-igazgatók, akik semmi pénzért nem cserél­nék fel hivatásukat és akik a szó teljes értelmében élethi­vatásuknak tekintik a műve­lődési házi munkát. S van el­lentétük Is, persze egyre ke­vesebb, akik valamilyen té­vedés folytán kerültek erre a pályára. Tény, hogy egyesek átjá­róháznak tekintik a járásl művelődési házakat. Akarva akaratlan nem tudnak olyan munkát végezni, mint ami. lyet az egyre növekvő műve lődési igények diktálnak. Na- gyobb emberismeretet, jobb mérlegelést kíván a felettes művelődési szervektől a mű­velődési házak Igazgatóinak kiválasztása, s természetesen — ami ettől még nehezebb — több segítséget igényel megtartásuk. Ma már nem eleg ha valaki szorgalommal akarja pótolni a hiányzó tu­dást, vagy mondjuk ki, a tehetséget. A szorgalom na­gyon fontos, de a rátermett- séggel párosuló tudás elen­gedhetetlen. PG. Kicsit zavart arccal, kap­kodó tekintettel lépnek be a városi tanács munkaügyi osztályának fogadószobájá­ba az ügyfelek. Néhány nyílt tekintetű gyerekember, 15—18 éves kislány is van köztük — nekik nincs okuk szorongás­ra, ők csak munkakönyvét váltanak. A többiek azonban zavartak: munkát keresnek... És az arcukról lerívó kis rös- tellkedés azt mutatja, hogy közülük nem egy „törzsven­dége” a munkaügyi osztály­nak, azaz: gyakran eljön ide munkát kérni. A nagy forgalom láttán za­varba jön a kíváncsiskodó is. Hogy lehet az, hogy napon­ta ötvenen-hatvanan kopog­tatnak itt munkáért, amikor munkáshiány van? Az Építő­ipari Vállalat, az AKÖV kor­látlan számban venne fel munkásokat, a különböző ktsz-ek és vállalatok szinte naponta írnak, vagy telefo­nálnak a munkaügyi osztály­ra munkaerő közvetítésért. Aki tehát dolgozni akar, bár­mikor kaphat munkát. Kap­hatott volna egy évvel ezelőtt is, s kaphat két hónap múl­va is. ÉVENKÉNT NÉGY-ÖT MUNKAHELY És ezt jól tudják az ügy­felek is. Azért jönnek. Né­melyikük ötször-hatszor is megfordul itt évente, s külön­böző valóságos, vagy kitalált körülményekre hivatkozva munkahelyet cserél. F. Ist­ván kéthavonként változtatja munkahelyét — arra hivatko­zik, hogy az előző vállalat­nál nem keresett eleget. S az új helyet is ezzel az in­dokkal hagyja el. K. András 25 éves segédmunkás ez egyik vidéki ktsz-ben dolgozik. Szeptember elsején a vasút szolgálatába áll majd, mert „hátha ott jobban fizetnek!” F. Sándor is el akar helyez­kedni. Eddig legalább hat he­lyen dolgozott, mert folytató­lagos munkakönyvé van, a Fűszértnél 7 forintos óra­bért kapott szerződéses mun­kásként, augusztus 25-én az Építő és Szerelő Vállalattal kötött szerződése járt le. Most is idénymunkát keres. — Nem volna jobb állan­dó munkán elhelyezkedni? F. Sándor ránt egyet a vál­lán: — Erre nehéz válaszolni — mondja. Pedig negyvenéves, és két gyereke van. NAPONTA HARMINC A fölösleges és gyakori helycsere nemcsak a család és az üzemek gondját, az or­vosok munkáját is szaporítja. Az évi egyszeri vizsgálat he­lyett a munkavállalónak any- nyiszor kell egy-két napig is eltartó orvosi vizsgálatra mennie, ahányszor munka­helyet változtat. Persze, eb­ben a vállalatok is hibásak, mert nem adják ki a korábbi vizsgálati eredményt, amely — ha az új munkahely meg­kapná — feleslegessé tenné az újabb orvosi vizsgát, vizs­gákat. Naponta harminc em­ber esik ki emiatt a termelés­ből, s egy évben legalább tíz­ezer kihagyott munkanapot jelent. S ezenkívül öt-hat or­vost von el naponta két-há- rom órára a beteg emberek gyógyításától... A FIATALOK DOLGOZNAK A tizennyolc évesek nem válogatnak. Kiváltják a mun­kakönyvét, és dolgoznak. Egyikük gyógyszertárban, má­sikuk tsz-ben helyezkedik el. S. Ágnes a Faipari Vállalat­hoz akar menni, persze, csak egy évre, mert jövőre főisko­lás lesz. Idén érettségizett, s jelentkezett is a főiskolára, de nem vették fel. — S mi lesz, ha jövőre sem veszik fel? — Az lehetetlen, biztosan felvesznek. És ha nem, hét dolgozom még egy évet, s aztán újból megyek felvételi­re — mondja, s válaszából magabiztosság, a fiatalok nyu­galma, céltudata sugárzik. A munkakönyv kérők* a munkát keresők egymásnak adják a kilincset. Tóth Béla osztályvezetőnek alig van szusszanásnyi ideje. Búcsú­zóul azt mondja, hogy jó az i magabiztos nyugalom, amely a most felnövő nemzedéket jellemzi, mert nem lesznek belőlük kapkodó, rendszerte­len emberek, akik egyre-más- ra változtatgatják munkahe­lyeiket — kárt okozva saját maguknak, az üzemnek, a társadalomnak. Ratkó József Egy külföldi barátom, aki­nek a nadrágtartója éppen fő­városunkban lehelte lei a Pá­ráját, tolmácsával egyetem­ben betért a Kossuth Lajos utcába (a Ferenciek templo­ma mellett) található divat­áruüzletbe, ahonnan kisvártat­va részben egy kiváló minő­ségű hózentrógerrel, részben kedvezőtlen tapasztalatokkal távozott; a köpcös és idősebb kartárs tudniillik, aki kiszol­gálta, olyan udvariatlan és ingerült hangon beszélt vele, hogy arra niég a tolmács sem talált szavakat. Amikor mind­ezt nekem az én barátom el­beszélte, megnyugtattam, hogy ördögi balszerencséje volt, az ilyen helytelen tónus ma­napság már ritka, mint a fe­hér holló. Elmondtam, hogy nem is olyan régen láttam a filmhíradóban egy új áruház felavatását, ott viszont nyájas mosoly, sőt, az angyalok de­rűje lebegett minden eladó kartárs arcán, vevők és el­adók szeretettel köszöntötték egymást, sőt, jól emlékszem arra is, hogy az egyik eladó — nehezen tudva elszakadni a rokonszenves vásárlótól — az aitóig kísérte őt, s ott újólag minden jót kívánt ne­ki. Mert ilyen is van. Panaszolta azután egy má­sik ismerősöm, hogy a televí­ziókészüléke hónapokkal ez­előtt. még újkorában elrom­lott, s azóta havonta két hetet mindig a szervizben tölt, két hetet otthon szolgál, mert sem megjavítani, sem elron­Tabi László: Halszerewicse tani nem tudják véglegesen, a készülék hovatovább már magától is eltalál a javítómű­helybe, azt reméli. Megmagya­ráztam az ismerősömnek, hogy ördögi balszerencséje van, az ilyesmi manapság miná- lunk már ritka, mint a fehér holló; nem is olyan régen láttam a filmhíradóban, hogy technikai szakembereink mi­lyen kitűnőek. Az országút kellős közepén elromlott egy traktor, percek múlva ott termett egy segéiykocs, le­ugrott róla két komoly tekin­tetű szakember, pillanatok alatt megtalálták a hibát, s anélkül, hogy közben akár csak egy cigarettányi időt is vesztegettek volna, rendbe­hozták a traktort, vígan pö­föghetett tovább. Mert ilyen is van. Mariska néni is felhívott a napokban, hogy látogassam meg, és tekintsem meg a ba­rackot, melyet a gyümölcsüz­letben vett: hogy milyen csúf gyümölcsöt adtak neki azokért a forintokért, amelyekért bol­dogult férje annyi nyugdíj­járulékot fizetett be egykoron. Nem mentem el Mariska nő­nemhez. ellenben kertelés nél­kül megmondtam neki, ma­napság nálunk már ritka, mint a tener holló. Hiszen mutálták is a filmhíradóban, hogyan szüretelik egy tsz tag­jai a szépséges őszibarackot: tündérujjú lányok szedegetik le a fáról egyenként, ame­lyik barack nagyon mosoly­gós, arra még vissza is moso­lyognak, s óvatosan, könnyű kézzel helyezik el ládákban, amelyeket aztan lelkes és fürge gépkocsivezetők felszál­lítanak a pesti üz’etekbe a fehér köpenyes, vidám üzlet­vezetők legnagyobb örömére. Mert ilyen is van. Valóban: mindig voltak peches emberek, akik kifog­ják az egyetlen goromba el­adót, az egyetlen tutyi-mutyi szerelőt, az egyetlen ütődött gyümölcsöt. De abból még nem szabad általánosítani. Persze, nem akarom azt mondani ezzel, hogy nincse­nek hibák. Vannak. Még min­dig vannak. De mit csináljunk, ha olyan kevés a íiimopera- tőr... 1964. augusztus 29. Az idei beruházások és fel­újítások első félévi teljesíté­sét vizsgálta meg pénteki ülé­sén a Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A tervosztály jelentése szerint a különböző pótkeretek, tárcajuttatások ré­vén az eredetileg előirányzott 145 millió forint beruházási keret év közben 182 millió fo­rintra emelkedett. Az ipari, közlekedési, kereskedelmi és kommunális jellegű építkezé­sek és beszerzések üteme — egy-két esettől eltekintve — kielégítő volt. Többek között a Nyíregyházi Nyomdaipari és Patyolat Vállalat új gépeket kapott, a Tervező Iroda szék­házát átadták rendeltetésé­nek, elkészült az apagyi pos-, taház. befejezés előtt áll a, két nyíregyházi perembolt épí- I tése, s még az idén üzembe I helyezik a baktalörántházi sütőüzemet. A Nyíregyháza földgázel­látására vonatkozó terv­dokumentációk egyrészét már leszállították, s a kívánt mértékben halad városi vízmű- és csatorna- hálózat építése is. Lényegében ennek köszönhető, hogy a konzervgyár beindításához a vizet időben biztosítani tudták. A nyíregyházi 300 ágyas tbc- kórház ebben a hónapban megkezdte működését. A na­gyobb egészségügyi beruházá­sok közül elmaradás van a vásárosnaményi, kisvárdai kór. házbóvítés és nyíregyházi anyás-csecsemőotthon építésé­nél. i A kisebb létesítményeknél is szükséges a munka meggyorsítása. A befejezésre tervezett iskola építkezések általában egy-két hónapos késéssel júliusban és augusztusban elkészültek. Na­gyobb problémák inkább az indítandó új iskola építkezé­seknél mutatkoznak. Az első fél évben Záhonyban 26, Nyír­egyházán 61 lakást adtak át rendeltetésének. Bár a válla- faton kívülálló okok is ked­3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents