Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-28 / 201. szám
Messze a külvilágtól Terem-Sárgaháza. Érdekes név, talán valamikor a cselédviskók sárga falától kapta? Azt is mondják, egy Sárga nevű kerülő lakott a vidéken, ő volt az első telepes, amikor még erdőség vette körül a környéket. Ma már csak a földek elnevezése emlékeztet az egykori időkre. Sck táblát hívnak peresnek. Az egyikről azt. tartják, furfanggal szerezték vissza a földesúrtól. A sárgaháziak megesküdtek, hogy a saját földjükön állnak, ugyanis előtte mindegyikük földet hintett a csizmájába. FÖLDÚT, PETRÓLEUMLÁMPA A házak azóta megszaporodtak, utcába rendeződtek. De ezzel a földrajzi távolság nem csökkent, Nyírkáta, Terem. Aporliget épp olyan messze van, mint régen. Kicsit most is el vannak zárva a külvilágtól. Kövesút nincs, bár a sárgaháziak állítják, hogy papíron már lehet kövesút juk, mert amikor a | mentők kijönnek betegért, a térképen mindig a nemlétező utat keresik. A villanydrót sem ért még «1 Sárgaházáig, petróleummal világít a 120 család. Talán a közeli években, remélik, egyre több szó esik róla a tanácsüléseken. A sárgaháziak szeretik a tanyájukat. Néha, amikor felfel röppen a hír, hogy Kitelepítik a tanyát, s beköltöztetik őlcet a faluba, Terembe, — hamar eléri őket a csüggedés. Hisz a legtöbb lakó itt született, itt élték le életük javát. Kis híján úgy, mint bár- metyik faluban. Mégis egy fokkal csendesebben, szerényebben. Esténként a telepes rádió az egyetlen szórakoztató, amely ma már minden második házban megtalálható. Roppant előnye, hogy a pajtákba is ki lehet vinni, s a hallgatóság közben fűzheti a dohányt. Mert a dohány az úr ezen a részen, bár erősen telepítik a szőlőt, a gyümölcsöst, hogy jobb kenyéradóvá tegyék a silány homokot. ÓVODA KELLENE Művelődési ház Teremen van. De a homok, a sár, télen a hófúvás... A művelődési autó minden szökőévben jut el Sárgaházára — mondják az itt lakók. (A pap is ritkán, de valamivel hamarabb, havonta egyszer.) Óvoda kellene, — panaszolják az asszonyok. Menynyivel többet tudnának a gyerekek, és mennyivel könnyebb lenne az asszonyok dolga. És mennyivel előbbre lenne a termelőszövetkezet. Kevés a munkáskéz. A nagyobb tudás sok áldozattal jár. A felsős gyerekek bejárnak Teremre. Gyalog. Nagyfenéktanyáről fogattal hordják a gyerekeket az iskolába, a tsz gondoskodik róla — jegyzik meg többen is. Miért nem .lehet megcsinálni náluk is? Gyaloghintó, vagy lábbusz mindig és mindenüvé. A terhesanyák tanácsadásra, orvosi vizsgára legtöbbször gyalogosan mennek Teremre. Gyógyszer, kötszer akad az orvos táskájában, de ha komolyabb a baj, mehetnek Nyírbátorba. — Meg vagyunk mi elégedve a tanyával — mondta Habinyák Demeter bácsi, az egyik legidősebb erabeL Csak már tehetnénk félre a petróleumlámpákat és kövesúton mehetnénk a faluba. És ne kellene mindenért gyalogolni, gyalogolni. A vegyesboltban nem kapni rövidárut, edényt. Több községet is be keli Járniuk a telepesrádió elemjéért. Nem szerepel a bolt cikklistáján — hiába rendeli meg a boltos. Kenyeret hetenként Kétszer kapnak, nyitott szekéren szállítják ki. Munka és kulturált élet nem áll még teljesen közel Sárgaházán. Ha többször felkeresnék őket, könyvvel, filmmel, élő szóval, esetleg egy helyiséget is berendezhetnének klubszobának — közelebb kerülnének a községhez, és ami a legfőbb a kultúrához is. Páll Géza Operefi, VGgif Népszínmű ? Vége az Anna-bálnak, hazamentek 3 táncospárok, illetve a miskolci művészek. A színészek gazdagabbak lettek egy előadással, a nyíregyházi közönség is, a Baróü—Eiseman—Dalos szerző trió is. Ezek után mi keresni valója lehet az asztalon a már lejárt Anna-báli meghívónak? Végeredményben kellemes este volt, tanúi voltunk annak, hogyan szerzett magának orvost Ba- konyszeg népe, egy kis furfanggal, a falu legcsino- sabb lányát elküldve a füredi Anna-bálra. És a fiatal orvos, mentségére legyen mondva, nem. Ő volt az . el- ; ső, horogra kapott. S megkezdte a rendelést a már korábban felépített szép rendelőben. Bájos történet magva ez, körülötte forog az Anna- bál című mai operett. Humor, zene, operetti fordulatok, asszony-tanácselnök, dilettáns szikvízkészítő, a színpadról kibukott színésznő. epekedő szerelmesek, akik végül boldogok lesznek, s ezzel Bakonyszeg népe is. Van a darabban egy javasasszony, aki váltig azon mesterkedik, hogy megakadályozza az orvosfogást, s nem átallja az egyik ismerősét orvosnak álcázni, hogy kútba essen a terv. Ez a javasasszony — bármennyire is érezzük magunkat operett országban — kissé paradox jelenség. Kotyvaszt, füstöl, ármény- kodik, hozzá jár a falu Válasz Vajára Jár-e szülési szabadság a tsz-tag nőnek ? gyógyulásért. Azt próbálja velünk elhitetni, hogy egyes elmaradott falvakban még van gyékénye az ilyen szerzeményeknek. Ezt szerepe iktatásával a szerzők is szentesítik, már amennyire az operett műfaja ezt megengedi. Elvéivé persze akadnak még emberek, akik meghallgatnak javasasszonyt, húzódoznak az orvostól. Nem akadunk bele abba se, hogy mindez Bakony- szegen, holott ma már nem ez a vidék a legelmaradottabb. De a javasasszony személyén túl a többi falusi szereplők csaknem úgy mozognak — a tanácselnököt, az óvónőt és még néhá- nyukat kivéve — mint az egykori népszínművek élettelen figurái. Dehisz ma már nem ilyen a falusi ember, sem belsőleg — megtűzdelve bárgy óságba hajló naivitással — sem külsőleg — kötésen, porgeka- laposan, széles mosollyal. Ha már mai operett készült, mai magyar faluban játszódik a cselekmény, akkor jó lenne, ha nem a huszas, harmincas évek parasztíiguréi állnának a nézők előtt Ennyi kívánkozott a lejárt báli meghívóra. És még az: a miskolci művészek szinte kivétel nélkül tudásuk javát igyekeztek nyújtani. Különösen maradandó élmény volt a Pitvar Gedeont alakító Já- szai-díjas Némethy Ferenc játéka. P. G. „feleségem a vajál Béke Termelőszövetkezet tagja — írja Paczári Sándor Vaja, Damjanich utca 100 szám alatti lakos. — Évek óta a közös gazdaságban dolgozik: tavaly 82, azelőtt 102 munkaegysége volt három fiatalkorú gyerek nevelése mellett. Idén januárban született negyedik gyerekünk. A termelőszövetkezettől 400 forint szociális juttatásban részesültünk, de feleségem szülési szabadságot és azzal járó munkaegység jóváírást nem kapott. A tsz vezetői azt mondották, hogy a közgyűlés határozata szerint azoknak a tsz-tag szülő nőknek, akiknek férje máshol dolgozik, ez nem jár. Erre szeretnék választ kapni. Megjegyzem még, hogy feleségem az idén a gyerek, a gyerekek miatt nem dolgozik a tsz-ben, de én összesen 4 és fél hold föld megmunkálását vállaltam, az aratásban is részt vettem: mindezt munka után, szabad időmben.” Paczári Sándornak és a hozzá hasonló gondban lévőknek válaszoljuk: — A termelőszövetkezeti tagok szabadságának a szabályozására törvények nincsenek. A tsz-ben tagként dolgozó nők szülési szabadságára vonatkozólag jelenleg a 19/1959 (VII. 12.) FM. számú rendelet és az Alapszabályminta tartalmaz rendelkezést, javaslatokat. E rendelet értelmében a tsz- ben tagként dolgozó szülő nő szülés előtt és után — vagy egyben, szülés után — összesen 12 hét szülési szabadságra jogosult. Ezt a szabályt a rendelet kötelező erővel előirja és így attól a termelőszövetkezet közgyűlési határozattal sem térhet el. Ha a szülés előtt a szülő nő megbetegedett, a munkában nem tud részt venni — mint a Munka Törvénykönyve előírja a 20 hetes szülési szabadságra jogosultak esetében —, a szülési szabadságnak egyötödét kell leszámítani betegség címén, s a többit — tsz- tag esetében tíz hetet — szülési szabadságként kell _ megadni. Ebben az esetben, ’ a szülési szabadság tartama alatt, a tsz- tag nőt nem napi 0,5, hanem az FM rendelet értelmében legalább napi 0,75 munkaegység illeti meg, amelyet vasárnapra és ünnepnapra is jóvá kell írni részére. Ha a szülési szabadság után, orvosi megállapítás szerint a tsz-tag nő keresőképtelen, akkor részére napi 0,5 Illetve a tsz saját alapszabálya szerinti munkaegység jóváírást kell biztosítani. Fizetésnélküli — munkaegység jóváírás nélküli — szabadságot az anya gyermeke három éves koráig kaphat. Egyébként, ha így van, helytelen a tsz-közgyűlésnek olyan döntése, hogy szülési sza. badság és munkaegységjóváírás kérdésében különbséget tesz olyan tsz-tag nőknél, akiknek férje nem ott dolgozik. Az ilyen határozatok általában is helytelenek, mert sértik a szövetkezeti demokráciát, a tsz-tag nőknek más tsz-tagokéval teljesen egyenlő jogait. Nyírtelek: 82 erőgép smnt A Nyírteleki Gépállomás js az utolsó nyári munkálatok elvégzése után az őszi feladatokra készül. A gépállomás talajmunka- tervét eddig 27 százalékra Teljesítette. A tervezett 25 Ó00 holdból 7100 holdon végezték el a talajmunkákat. A tervezett géomunka 36 600 normálhold. 87 erőgéppel végzik a szántást. Eddig 30 gépet helyeztek üzemképes állapotba. Háromszorosára növekedett a ruházati boltok forgalma Nemcsak a naptár, hanem a ruházati szak üzletek forgalma is jelzi a tanév közeledtét. A Ruházati Bolt Vállalat készlete megfelelő, választéka kielégítő. A fiúöltönyök, a lányka öltözékek, szoknyák kiegészítőjeként mintegy 10 ezer hófehér neva inget és hasonló mennyiségű krisztina és piké anyagú, egész és háromnegyedes ujjú blúzt szereztek be a ruházati boltok. Több újdonságot is tartogatnak fiatal vevőknek a szaküzletek. Egyebek között 300 leányka kosztümöt, blúzt és szövetruhát' kötöttek la monopol cikként a különféle ruhagyáraknál, szövetkezeteknél. így például csak a ruházati boltok árusítják a műszálas manila blúzt, amelyet nem kell vasalni, nem kapható másutt az új alapanyagú és modern fazonú könnyű, puha blaha szövetruha sem. Új film Havanna ünnepel A kubai főváros a karneválra készül. Már megválasztották a karnevál királynőjét is, a gyönyörű, fekete hajú Laurát, ö azonban most nem tud örülni, mert régi szerelme, Edoardo érkezése nehéz feladatot ró rá: meg kell mondania, hogy Luls foglalta el helyét, amig távol volt... így kezdődik a Havanna ünnepel című film, amely az első olyan film, melyet Kuba egy másik szocialista ország — Csehszlovákia — alkotóival közösen készített- Vladimír Cech és Jan Pro- cházka forgatókönyviró számos kubai faluban, városban járt és ismerkedett meg a kubaiak életével. A film főszerepeit kubai színészek játsszák. Eredeti címé: Pára quíen baila la Habana — Kinek táncol Havanna. 51 új öntözőberendezést kap idén megyénk 134 millió forint tsz gépesítésre A gépvásárlási célhitelek igénybevételével 77 millió forint értékben vásároltak a termel őszövetkezetek gépeket és gépi berendezéséket ez év első felében a Mezőgazdasági Ellátó Vállalatnál. Az összeg 20 százalékkal haladja meg az elmúlt év első felében történt hasonló vásárlást, s 275 erőgéppel gyarapodott a tsz-ek gépparkja. Az erőgépek közül a „sztár”, az MTZ típusú traktor, amelyből 196-ot vették a szövetkezetek. Növeli az eredményt, hogy további 7 millió forint értékben szereztek be az ellátó vállalatnál mezőgazdasági gép-pótalkatrészeket. Az első hat hónap jelentős fejlődésének számít a közös gazdaságókba került 360 új pótkocsi is. A második fél évben ugyancsak tovább tart a gépek, gépi berendezések vásárlása, mintegy 50 millió forint értékben. Ebben aa Időszakban — előreláthatólag — 220— 250 erőgép kerül a tsz-ek- be. Ezek között is az MTZ-típus vezet 114-gyei. Zetor Szuperből 35, UE—28-ból 16 kerül megvételre. Vásárolnak még néhány nagy teljesítményű lánctalpas erőgépet is. Pótkocsi 150 kerül szövetkezetekbe a második fél évben. Eb ben az esztendőben tehát, mintegy félezer erőgéppel és 510 pótkocsival gazdagodnak a megye tsz-ei. Tovább növekszik, különösen a talajművelésben fontos munkagépek, ekék, boronák, vetőgépek, tárcsák, hengerek száma is. Ezek mellett, a fejlettebb állattartást szolgáló, takarmányelőkészítő gépek is számításba jönnek: silótöltők, szártépők, kukoricamorzso- lók. szecska-, répavágók, különböző takarmányfüllesztők, pépesítők, szivattyúk. Az idén 51 új öntözőberendezés kerül a szövetkezeti gazdaságokba. Az új — MA—120-as és MA—200-as — öntözőberendezéseket zömmel a vásárosna- ményi, csengeri, kisvárdai, nyíregyházi és a tiszalöki járás termelőszövetkezetei vásárolják. Harc a szikesek ellen Az Alföldön jelentős területeket foglaltak el a szikesek. Ez a természeti csapás „ősidők óta” orvosolhatatlan betegsége volt az alföldi tájaknak. Csak a felszabadulás után vált lehetségessé, hogy t\ szikesek ellen rendszeresen hadjárat follyék. Ennek a küzdelemnek módszerei és eredményei határainkon túl is felkeltették a szakemberek figyelmét. A Magyar Tudományos Akadémia és az UNESCO által közösen megrendezett „szódás- szikes nemzetközi tudományos • konferencia” részt vevői nemrég ellátogattak az ország egyik legnagyobb szikes területére, a Szolnok mellett lévő Palotási Állami Gazdaságba és megtekintették a talajjavító munkálatokat. Képünk a hatalmas talaj ja* vító földgyaluk egyikét ábrázolja munka közben. Táskarádió a dohányfűzésnél Gyalog az iskolába Elet Sársabázán
