Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-28 / 201. szám
Műszaki fej lesztés A műszaki intézkedési tervek megvalósítása elsősorban a termékek minőségének javítását célozza. Esztendő elején valamennyi üzemnél elkészültek az intézkedési tervek: fél év múltán már lehet mérni azok valós értékét. A nyíregyházi üzemek műszaki fejlesztési terveiből kitűnik: általában az egyes munkafolyamatok gépesítésére, a termelés ésszerűbb átszervezésére vonatkoznak. Egyedül az építőipar kivétel ez alól, ahol az összeg megjelölése nélkül rögzítették elképzeléseiket a munkahelyek átszervezésére, a dolgozók szakmai tudásának növelésére. Csak részben indokolt ez a módszer, hiszen a szétszórtság és a népgazdasági szempontból kiemelt építkezések szorgalmazása közben bőven adódik mód tervszerű műszaki intézkedésre. Tartalmas és a körülményekhez rugalmasan igazodó műszaki terve van viszont a mezőgazdasági gépjavító vállalatnak. Ok nemcsak általában határozták meg, hogy mit miért akarnak megvalósítani 1964-ben. Részletesen kidolgozták a műhelyek korszerűsítésének, az anyag mozgatásának, az új gyártmányok kialakításának módját, idejét. A fiatal gumigyárban pedig kísérleti laboratóriumot állítottak fel, a választék bővítése, a minőség javítása érdekében gyártmány fejlesztést hajtottak végre a labda és a tauril terméküknél. Ugyanakkor a Patyolat Vállalat szállítógépet, vasaló apparátot vásárolt, változtatott az áztatás '•s az öblítés technológiáján, amely érezhető minőségi javulást hozott. A dohányfermentáló gyár folytatta megkezdett gépesítését, s az elmúlt időszakban már nagyobb figyelmet fordított a vidéki telephelyek korszerűsítésére is. Elfogadható intézkedési terve van ezeken kívül a tejipari, a VAGÉP, a gabonafeldolgozó, a nyomdaipari és a húsipari vállalatnak. Fel kell figyelnünk azonban egy többször visszatérő jelenségre, amely akadályozza ezeknek a műszaki intézkedési terveknek a megvalósítását s amelyre már az első fél évben is bőséggel akadt példa. A gépjavítóban, a VAGEP- nél, a cipő-, a textilruházati és az építő-szerelő vállalatoknál a rossz anyagellátás, a szállítások rapszodikus hullámzása nehezíti az értékes elképzelések kivitelezését. Persze a legtöbb helyen hajlamosak ezeknek az objektív nehézségeknek a hangoztatására s az is igaz, hogy több problémát meg lehetett volna oldani üzemen belül, megfelelő leleményességgel. Hiszen nem mindenütt arról van szó, mint a gumigyár esetében, ahol az elmaradást az importgépek késedelme okozta a vállalat önhibáján kívül. Mégis érdemes utána nézni: vajon az említett vállalatok felettes szervei meg- tettek-e mindent annak érdekében, hogy átsegítsék az akadályokon az egyes üzemeket. Rendszeres ellenőrzéseik alkalmával olykor-olykor elemezték-e menet közben a műszaki intézkedési tervek teljesítését, a gátló tényezőket? Vagy: a szóban lévő vállalatok gazdasági vezetői időben kértek-e segítséget, ahelyett, hogy belenyugodtak helyzetükbe? Városi szinten több milliós értéket tesz ki a műszaki fejlesztési tervek költsége, s jóval többet ennél az a haszon, amelyet az év végi mérlegeknél mutathatnak ki. Éppen ezért nem lehet közömbös előttünk e tervek maradéktalan teljesítése. Általános jelenség, hogy év vége közeledtén szinte naprakészen követik a gazdasági vezetők a nyereség, a kifizetett bérek alakulását, s mindent megtesznek azért, hogy a mérleg jó képet mutasson. Közben megfeledkeznek arról, ha év közben csak egy kicsit is jobban sürgették volna a műszaki fejlesztést, a ..hajrában” kevesebb energiát kellene kifejteni a jó eredményekért. Sőt: száműzhetnék a hajrá fogalmát is. Angyal Sándor Szeptember 1-től alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűlések a KISZ-ben Közös taggyűlések tárgyalják Szabolcsban a KISZ KB felhívását Szeptember 1-től újjáválasztják a KISZ 21000 alapszervezetének több, mint 100 ezer vezetőjét. A nagyszabású eseménysorozaton — amely a decemberi kongresz- szus előkészítésének legjelentősebb szakasza — eleven, sokrétű eszmecserére számítanak. Szeptember végén megkezdődnek az üzemi, falusi, hivatali és tanintézeti küldöttértekezletek. Október közepétől pedig ösz- szeülnek a kerületi, járási és városi, majd november 5-től a budapesti és megyei küldöttértekezletek. Az utóbbi eseménysorozaton választják majd meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség mintegy 800 ezer tagjának csaknem 700 küldöttét a KISZ decemberi kongresszusára. A taggyűlések és küldött- értekezletek legnagyobb jelentősége, hogy mindenütt az országban megújulnak, felfrissülnek a vezetőségek, helyet kapnak az irányító, szervező testületben azok a fiatalok, akik az elmúlt négy esztendőben értek meg a vezetésre és eddigi munkájukkal bebizonyították, hogy képesek és készek részt vállalni társaik, közösségük dolgainak intézéséből. A KISZ Központi Bizottságának felhívása is nagy visszhangra talált. A párt és KISZ-alapszervezetek szerte a megyében közös taggyűléseken vitatják a felhívást. A nyíregyházi járásban már több, mint húsz helyen. a kisvárdai járás csaknem valamennyi községében megtartották a tanácskozásokat, s ezek igen népesek, eredményesek voltak, a szervezeten kívüli fiatalok közül is sokan megjelentek. A közös taggyűlések jellemzője, hogy a fiatalok különféle felajánlásokat tettek a közelgő kongresszus tiszteletére. A kisvárdai járás ipari üzemeiben dolgozó fiatalok például felajánlották, hogy önköltségcsökkentéssel, anyagtakarékossággal, hulladékanyagok felhasználásával stb. együttesen 450 000 forint értékű megtakarítást érnek el. Ebből majdnem 300 000 forintot máris teljesítettek. Záhonyban parkosítást, szétszórtan heverő alkatrészek összegyűjtését vállalták. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok többnyire az őszi betakarítási és vetési munkát kívánják fokozottabb mértékben segíteni. Dögén ifjúsági készenléti brigádot alakítottak azzal a céllal, hogy olyan területeken segédkezzenek, ahol nagyon sürgős a munka. A tornyospálcái Rákóczi Tsz- ben kongresszusi hónapot szerveznek. Többek között az ifjú szerelők olyan minőségi munka végzésére tettek vállalást, amely kiküszöböli a visszatérő javításokat. Ha valamelyik gép mégis meghibásodna, azt munkaidőn kívül megjavítják. MEGJEGYZÉSEK; Lelkesedjenek? A nagyüzemi mezőgazdaságban nélkülözhetetlen a képzett szakember. Megyénk a mezőgazdasági szakmunkásképzésben az utolsó helyen áll, és legrosszabb a helyzet a nagykállói járásban. Itt 1962-ben a szervezők helytelen propagandája juttatta zsákutcába a mező- gazdasági szakmunkásképzés ügyét: a lehetőségek reális ismertetése helyett a valóságnak nem megfelelő ígérgetésekkel szerződtették a tanulókat. Ennek az lett az eredménye, hogy 49 tanuló közül 39 abbahagyta tanulmányait, de ami ettől is több: hitelét vesztette a szakmunkásképzés. Ebben az évben 29 mezőgazdasági tanulót kellene szerződtetni a termelőszövetkezeteknek, s eddig öt kötötte meg a szerződést. A járási KlSZ-titkár- helyettes a következőképpen vélekedett erről; a szülök nem engedik a gyerekeiket, mert szerintük nem lehet a tsz-ben szakmát szerezni. A , járási KISZ-bizottság Kétszer hívott össze gyűlést, de ezenkívül semmit nem tett a szemlélet megváltoztatására. Vannak termelőszövetkezetek, ahol elhanyagolják a fiatalok képzését, nem ismerik, vagy nem veszik tudomásul a szerződési szabályokat. Például a bökönyi termelőszövetkezet egyik harmadéves tanulója most kapott először államilag előírt havonkénti tanulóbért. Csodálkozhatunk-e, ha ilyen körülmények között nem nagy a lelkesedés? E. L Statisztika Egy friss statisztika újból figyelmeztet: Nyíregyháza üzemeiben a tavalyi első félévi 231-el szemben 1964 első hat hónapjában 265 baleset volt. Arányosan emelkedett a munkakiesések száma is, amely eléri a 3720-at. Több helyütt a létszámnövekedéssel indokolják a balesetek számának növekedését ahelyett, hogy tüzetesen megvizsgálnék a valódi okokat. Nyomban felbukkan a kérdés: a műszaki fejlesztéshez hasonlóan miért nem készítenek komplex terveket az üzemekben a baleseti források felszámolására? Mert jelenleg amit megnyerünk a réven, elveszítjük a vámon— Huszonhat község évi ötmillió forintja 100 ezer négyzetméter járda — Újabb törpe vízmüvek ílarminc ösztöndíjas Nyilatkozik: Lánczi János, a Cscngeri Járási Tanács VB elnöke A harmadik negyedévben 200 sertésöneteiö elkészítése vár többek között a Nyíregyházi Gépjavító Vállalat kollektívájára. A szakszerű munkák egyik befejező szakasza a festés. Kép: Jakab Mihály a festékszóró pisztollyal. Foto: Hammel A csengeri járás évi községfejlesztési alapja meghaladja az ötmillió forintot. Ennek felhasználásáról és a további tervekről folytattunk beszélgetést Lánczi Jánossal, a járási tanács vb. elnökével. Első: a lakosság igénye — A községfejlesztési tervek keretében elsősorban a lakosság széles rétegeit érintő kommunális, művelődési, egészségügyi és szociális igényeket elégítjük ki. Sok feladat várt megoldásra. Például a községekben eddig alig volt járda, kultúrház és egészség- ügyi intézmény. A községfejlesztési alap ésszerűbb fel- használásával elértük, hogy járásunk területén 100 ezer négyzetméter új betonjárdát építettünk, ami lehetővé tette a legsárosabb községekben is a jó közlekedést. Társadalmi munka segítségével pedig több kilométer hosszú utat és bekötő utat készítettünk. Gondoskodtunk a lakosság jobb ivóvíz ellátásáról is. A községekben közkutakat, Sza- mostatárfalván törpe vízmüvet létesítettünk. fejlesztési alapot két fontos területre irányítjuk. Az egyik: az egészségügyi intézmények további szélesítése és fejlesztése. Több községünkben nincs megoldva sem a rendelő, sem az orvosi lakás, sem az egészségház. Sajnos, egyes helyeken az orvosi felszerelések, műszerek a tanácselnök szobájában, vagy szertárakban vannak. A betegek rendelése, vizsgálata nem felel meg a követeményeknek. Ennek érdekében már ez év végére több orvosi lakást rendelővel adunk át. Sőt, új orvosi körzetet is szervezünk. Tovább szélesítjük az óvodák és bölcsődék építését. Például KcmlódtótfaJun és CSengersi- mán a legmodernebbek épülnek. Hermánszegen pedig kul- túrkombinátot építünk, ahol egy épületben lesz az orvosi rendelő, a mozi, a kultúrház, a tanács- és a tSz-iroda. Hasonló elképzelésünk van más községekben is. Törpe vízművek, fürdőszobák További célunk a községekben a mellékutcák, fontosabb utak kövezése. E munka végzésére sok társadalmi munkás jelentkezik. Hasonló elképzelésünk van a törpe vízművek építésére is, mivel sok községben igénylik. Például Szamosbecsen, Szamosangya- loson a lakások többségében a fürdőszobák teljes berendezéssel megvannak, csak a víz hiányzik. Hermánszeg és Sza- mossályi pedig közösen akar törpe vízmüvet építeni. A vízművek építésére az előkészületek és a felmérések megtörténtek és rövidesen Sza- mostatárfalva mellé újabbak sorakoznak. Nem kis gondot okoz az oktatás és művelődés fejlesztése sem. Általában kevés az iskolai tantermünk és a pedagóguslakásunk. Ennek megoldására ötéves tervet dolgoztunk ki. Számításunk szerint ennyi idő szükséges a községfejlesztési alap és az állami támogatás mellett a megoldáshoz. B. h Mária az éjszaka égzengésre ébredt, zápor vert, hűvös lett egyszerre, fázott. Nehezen aludt el ismét, s akkor elhatározta: írni fog egy házassági hirdetésre, hiszen nagyon régóta önálló, független nő, magányos madárka. „A férfi eljött egy délután a megbeszélt helyre — mesélte később. Amint benyitott a kis cukrászdába és megállt a kis asztalok, romlandó édességek és szépségek, induló és múló szerelmek felett, tétován, a 182/42-es, vagyis az a férfi a városban, aki megértő szívet keres és 182 centi magas és 42 éves és most itt keresi azt a lelkiekben gazdag, intelligens elvált vagy özvegyasszonyt, aki... — hogy ez milyen mulatságos volt! Barátnőmmel együtt nevettünk, de csak magunkban, hogy a nagy darab, mamlasz ember — pulykavörös volt a nyaka és kopaszodott is, bórán állt... — Megsajnáltuk. Barátnőm felállt, odalépett hozzá és hadarta a megbeszélt szöveget: „A sokat csalódott szív?” Ű komolyan válaszolt: „Igen asszonyom, önt keresem?” Én csak kalauzolom — mondotta, jöjjön; a barátnőmről van szó. Aztán leült hozzánk. Mi lányok hallgattuk, 5 pedig beszélt megállás nélkül. Gyorsan beszélt, mint a csőd előtt álló kereskedő az utolsó üzletnél, amellyel, ha sikerül, fennmaradását, életét biztosíthatja, ha nem, akkor húzhatja a rollót lefelé. Hogy mi a foglalkozása, ne kérdezzük, önálló ember, maga küzdötte fel magát, komoly, fontos pozíciót tölt be. Házasember, ezt rögtön megmondja őszintén, s reméli, ezt kapja viszonzásul is. Külön élnek, a válás már elindult. A felesége nem értette meg, mindig csak legyintett, ha lelkiekről esett szó — márpedig számára legfontosabbak a lelkiek. a szellemiek. Mert ö müvészlé- lek, nem kér mást, csak megértő, meghallgató szívet. így beszélt, aztán megkérdezte: Szeretem-e a zenét? Mert ő, bevallja — nem akar semmit sem elhallgatni —, néki szenvedélye a zene. Es választ sem várva, folytatta: a zene vigasztal, a zene minden, ö már zenét Is szerzett. Most egy emberhez jár, aki kottaírásra tanítja. Ugyanis az ő lelke csupa zsongás, csak le kell kottáz- ni. És elővett egy hangjegyfüzetet: ezek az első munkái. Mit szólok hozzá? Hát mondhattam mást, mint ami az igazság; „Nem értek hozzá, nem érdekel, botfülem van kérem!” Megmerevedett egy pillanatra, kigyult az arca és gyöngyözni kezdett a homloka. De aztán kapkodva magyarázkodott: nem számit, attól még én igen jó feleség lehetek. Mivel néki ez a szenvedélye, mert ö egy ilyen művészlelkületű ember, ne gondoljam, hogy az életet csak elvontan, szellemiekben látja, szeret szórakozni, kirándulni is; hát én szeretek-e? Nem bírtam tovább, igennel válaszoltam. A randevú végén oly biztos lett a dolgában, hogy nem is kérdezte, hanem mondta: legközelebb is találkozunk, ugyanott szombaton délután, abban az órában.” — Hát nem mész el? — kérdeztem Máriát. „Elmegyek, de hidd el csak azért, mert nincs más dolgom, nevetni, mulatni fogok. Tudod, hogy mi mindent össze tud fecsegni egy ilyen ember?” Kőbányai György j 1964. augusztus 28. Legnagyobb fejlődést a művelődési házak építésében értünk el. A járás huszonnégy községéből huszonkettőben korszerű, klubszobákkal ellátott művelődési ház van. A hiányzó két községben is folyamatban van építésük. Legnagyobb elmaradás az egészségügyi intézményünk létesítésében volt. Sajnos, itt még ma sem kielégítő a fejlődés. Ennek ellenére erőnkhöz mérten például Csengerben új SZTK-rendelőt, két orvosi lakást, Gacsályban 400 ezer forintos költséggel orvosi lakást, rendelővel építettünk, Kulturkombinat Hermánszegen Nagyobb összegét fordítottunk például óvodák, bölcsődék ét napközi otthonok létesítésére is. Jelentős az az összeg, amit az egyetemeken, főiskolákon tanuló diákoknak ösztöndíjként adunk. Jelenleg harminc fiatalunk tanul, akikből jövőre már huszonötén végeznek s megkezdik munkájukat i községekben. Ezzel elérjük hogy átlagosan két diplomái jut egy községre, ami magasabb az országos átlagnál. A közeljövőben a község3 „Apróhirdetés **
