Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-26 / 199. szám
Elkészült a mezőgazdasági szaktanácsadás űj rendszerének tervezete As MSZMP Központi Bizottságának ez év februárjában a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozata kimondta, hogy meg kell szervezni a mezőgazdasági üzemek szaktanácsadását. A határozatnak megfelelően a Földművelésügyi Minisztériumban most elkészült a szaktanácsadás rendszerének tervezete, ami a közeli hetekben kerül jóváhagyás végett az illetékes kormányszervek elé. A szaktanácsadás egyes elemei — mint a Földművelésügyi Minisztériumban elmondották — az utóbbi években már kialakultak, mind a kutatási, szak- oktatási intézmények, mind egyes termeltető és más vállalatok részéről. A mezőgazdaság fejlődésének jelenlegi színvonala most már megköveteli és lehetővé is teszi, hogy ezeket az elemeket egységes rendszerbe foglalva létrehozzák a szervezett szaktanácsadás új rendszerét. Ennek megtervezésénél egyébként figyelembe vették sz ez irányú régebbi hazai, valamint a legújabb külföldi tapasztalatokat is. Az elgondolások szerint a mezőgazdasági szaktanácsadásnak két módja lesz: specialis és üzemi. A speciális szaktanácsadás célja: a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok szakembereivel gyorsan és rendszeresen megismertetni az új agro- és zootechnikai, technológiai és egyéb termelési módszereket. Ezek elterjesztésére, megtanítására elsősorban a mezőgazdasági üzemekkel állandó gazdasági kapcsolatban lévő vállalatoknak, intézményeknek van módjuk, hiszen az ő szakemberei a mezőgazdaság egyes ágazatainak legjobb ismerői és a közös termeltetési, értékesítési feladatok miatt amúgy is rendszeresen felkeresik a gazdaságokat. A speciális szaktanácsadást — eddigi munkakörének betöltése mellett — több száz szakember látja majd el. Szakmai továbbképzésükről a mezőgazdasági kutatóintézetek gondoskodnak, amelyek egyúttal a speciális szaktanácsadók konzultációs központjai is lesznek. Az üzemi szaktanácsadás keretében a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok termelési terveik teljesítéséhez, üzemvitelükhöz kapnak a gazdálkodásuk egészét érintő javaslatokat. A szaktanácsadásnak ez a rendszere a felsőfokú szakoktatási és a mezőgazdasági kísérleti tájintézeteken alapul. Ezekben az intézményekben evégett létrehozzák majd a termelés- fejlesztési osztályokat — amilyenek a Keszthelyi Agrártudományi Főiskolán és a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban már egy éve eredményesen működnek, valamint a Bács megyei példa alapján, az illetékes megyei vezető szervek képviselőinek bevonásával a mezőgazdasági műszaki fejlesztési tanácsot. A szaktanácsadás új rendszere biztosítja, hogy mind a speciális, mind az üzemi szaktanácsadók anyagilag is érdekeltek legyenek a körzetükhöz tar_ tozó üzemek termelésének fejlesztésében. A tervezet szerint a szakemberek a szaktanács- adásból eredő üzemi többleteredmény értéke szerint részesedésben, illetve jutalomban részesülnek. Gépesítés — milliós megtakarítás Felsőbb szintre lépett a tyúkodi Kossuth Tsz Nemrég kezdték meg a gépállomásoknak javító üzemekké, speciális szolgáltató egységekké alakítását. Ezzel egy- időben a termelőszövetkezetek növelik gépparkjukat, nagyban gépesítik az egyes munkafolyamatokat. Megyénkben nem egy termelőszövetkezetben — mint például a tyukodi Kossuthban t— már most elmondhatják, a kitűzött célt elérték: gépesítésben felsőbb szintre léptek. Ez leginkább azzal mérhető, hogy földterületükhöz viszonyítva megfelelő mennyiségű erő- és munkagép áll rendelkezésükre s a korábbi évektől eltérően időben, jó minőségben, nagy területeken végezhetnek gépi növényápolást, egész gazdaságukban alkalmazhatják az őszi mélyszántást Nincs már időzavar A tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet elnökével Cza- lán Györggyel, és főagronómu- sával Bajka Zoltánnal a teljes gépesítés közel egye vés fordulóján az elért eredményekről, a tapasztalatokról, a még meglévő vagy éppen jelentkező hibákról beszélgettünk. — 1962-ig 12 erőgépünk volt, jelenleg 33 traktor, 2 tehergépkocsi, 4 cséplőgép, egy aprómag cséplőgép és 6 elevátorunk van. Ehhez mérten munkagépeink száma is kielégítő. Czalán György a gépesítés gazdasági hatásáról elmondotta, hogy 5500 holdon gazdálkodnak, s amíg nagyrészt a gépállomás erő- és munkagépeit vették igénybe, soha nem tudtak pontos, határidőhöz kötött munkát végezni. — Különösen csúcsidőben, kampányfeladatok végzésénél jutottunk gyakran időzavarba — folytatta az elnök —, hiszen a gépállomás gépeit sokan és sokfelé igényelték. Saját gépeinkkel most már úgy ütemezhetjük a munkát, hogy a különböző területen 18 mázsás búzatermést értek el és az aszály ellenére szép a kukorica, a cukorrépa. A tyukodi termelőszövetkezet teljes gépesítésének gazdasági hatása nemcsak a termésátlagok növekedésében, hanem költségmegtakarításban is jelentkezik. Normálholdanként 15—20 forint a megtakarítás, amely — 40 ezer normálhold talajművelést véve alapul — közel 1 millió forint. Munkaszervezésnél bevált és helyes módszer, hogy naponta osztják ba munkára a gépeket. A bngádvezetőkkel és a gépcsoportvezetővel minden este megbeszélik, hol és mit dolgoznak másnap a gépek. Ezen később már nem változtatnak, így elkerülhető a ’eg- kísebb fokú szervezetlenség is. — Gépparkunkhoz elegendő szakemberünk van — mondta Czalán György. — 39 traktoros, öt szerelő és hat ipari tanuló. A télen tizennégyen vettek részt továbbképzésen, hatan alapfokú traktorvezetői vizsgát tettek. Megnéztük a szerelőműhelyt. A felszerelés megfelelő, de arra már alkalmatlan, hogy alaposabb folyó- vagy nagyjavítást végezhessenek. Munka bőven van, hiszen naponta egy, vagy több gépet kell javítani, éppen ezért sürgősen megfelelő műhely és garázs kellene. Az erő- és munkagépeket most a szabadban tárolják és ennek különösen majd ősszel és télen látják kárát, amikor az eső, a fagy a gépeknél 15—20 százalékos, ér- tékcsokkentő kárt okozhat. Helytálló megállapítás Gond a szövetkezeinek a rossz úthálózat, hiszen emiatt hetente adódik rugótörés, vagy egyéb meghibásodás. A gond ellenére, az eredményeket figyelembe véve, helytálló Czalán György megállapítása; — Termelőszövetkezetünknek mindenképpen előnyös és hasznothajtó a teljes gépesítés. Seres Ernő. állandó pénzforrása növények ápolását a legmegfelelőbb időben végezzük. Így jóval nagyobb termésátlagot érhetünk el. Korábban 1000—1200 hold föld maradt ősszel szántatla- nul. Idén ősszel mindenütt mélyszántást végeznek és ez, számításuk szerint 20—30 százalékos terméstöbbletet jelent majd. Nagyon jól bevált a 40—50 centiméteres mélyforgatás is. 1962-ben ?00 holdon, 63-ban 670 holdon, ez évben már 800 holdon alkalmazA ÜSZŐ N EVELÉSI ÉS BIKA-TINÓ HIZLALÁSI 7 SZERZŐDÉST AIÁLLATFORCALMI VAILALATTAL ták. A két éve mélyszántott Szántó verseny Fehérgyarmaton Az elmúlt héten, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz területén rendezte meg a járási tanács mezőgazdasági osztálya az immár hagyományossá vált járási szántóversenyt. 16 traktoros indult a versenyen, s valamennyien jó felkészültségről tettek bizonyságot. A verseny első díját — egy 820 Ft. értékű étkészletet — Valóczki Sándor, a mándi Uj Élet Tsz traktorosa, a második díjat — egy 750 Ft. értékű lemezjátszót — Szabó Pál, a tu- nyogmatolcsi Szabadság Hajnala Tsz traktorosa, míg a harmadik díjat — egy 750 Ft. értékű étkészletet — Fábián Imre, a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád Tsz traktorosa nyerte. A képen a verseny első helyezettje veszi át a jutalmat Szilágyi Bertalan mezőgazdásztól. Darabos László, Fehérgyarmat Hét tsz kiállítása Kisvárdán A kisvárdai járásban Kisvárdán, Mándokon és Dornb- rádon rendeztek a termelő- szövetkezetek mezőgazdasági kiállításokat az alkotmány napja alkalmából. Kisvárdán a járási művelődési házban hét termelőszövetkezet mutatta be legjobb termékeit. A kiállítás iránt nagy volt a kisvárdai dolgozók érdeklődése. Az első helyezést elért kisvárdai Rákóczi Tsz-nek különösen szép volt a kiállított őszibarackja, kenderje, burgonyája, szőlője és bezosztá- ja, bánkuti, fertődi búzája. A fényeslitkei Kossuth Tsz hibA Kelet-Magyarország július 15-i számában „Játék a játszótérrel” címmel közölte a Bukarest utcai szülők panaszát. Az ügyben vizsgálatot tartottunk, melyről az alábbiakat közöljük. A végrehajtó bizottság 1963 nyarán létesített játszóteret a Bukarest utcán. E közterület egy részét néhány utcabeli művelés alá vette, bár időben figyelmeztetve lettek, hogy a játszótéren ne létesítsenek veteményes kertet. Később pedig elzavarták a gyerekeket, nehogy kárt tegyenek a vetemé- nyekben. A cikk megjelenése után a lakók, akik a közterületet jogtalanul használják, a tanácstag jelenlétében ígéretet tettek, hogy a jövőben nem akadályozzák a gyerekeket a játékban. A vetemények betakarítása után pedig nem fogják ismét művelés alá venni a játszóteret. Városi Tanács VB. . Titkárság ■Megjegyzésünk: Úgy érezzük, a városi tanács igen humánusan járt el a közterület rid kukoricája, almája arattak sikert, s a szövetkezet a második helyet szerezte meg. A dögéi Rákóczi Tsz dohánnyal, lucernával és vöröshere maggal vett részt a bemutatón. Az anarcsiaknak a répája, a nyírkarásziaknak a dinnyéje, a rétközberencsieknek a magkenderje, a szabolcsbákaiak- nak a takarmánytermesztése keltette fel a látogatók figyelmét. A kiállítási látnivalókat a helyi gimnázium politechnikai osztályénak mező- gazdasági kisgépei egészítették ki. Hován József Pál jogtalan használóival szemben, amikor megelégedett egy puszta ígérettel. E szerint egy évig használhattak minden következmény nélkül olyan földterületet, amely nem volt birtokukban. S a gyerekek játszási, szórakozási lehetőségét a tanács még mindig az ott lakók Ígéretére bízza! Ha ez nem lesz elég, akkor mi történik? Marad minden a régiben? Ugyancsak a Városi Tanács VB titkársága válaszolt lapunk július 2-1 számában megjelent „Vitatkozás kútügyben” című cikkünkre. „Az épülő városi vízvezeték mentén általában 200 méterenként szereltetünk fel közkuta- kat A Víz- és Csatornaművek Igazgatójának tájékoztatása szerint a Kossuth utcán a Rákóczi utca és a Keskeny köz közötti részen, a Megyei TBC Intézet előtt állítanak fel közkutat. Előre elkészített terv szerinti helyekre kerülnek a kutak, a terven változtatni már nem lehet, mert a csőfektetés már befejeződött”. 163 mázsa méz Nyírbogáton A nyírbogáti méhész szakcsoport 25 tagja 500 kaptárban tart méhcsaládokat. A legutóbb megtartott közgyűlésükön megállapították, hogy a tavalyi 140 mázsával szemben az idén 163 mázsa mézet termeltek, ennek 80 százalékát átadták az OMSZK-nak. Méhviaszból 240 kiló lett az eredmény. A bogáti méhész szakcsoport tagjai eddig 200 ezer forint jövedelmet kaptak. Ennek az összegnek 1 százalékát a szakcsoport közös kasszájába teszik. Egyébként a csoport évi gazdálkodása négy és fél ezer forint tiszta jövedelemmel zárult, aminek egy- része a fel nem osztható közös vagyont növeli. FUgedl Imre Tanácskozás a csengeri járásban A csengeri járás pártbizottsága, tanácsa a termelőszövetkezetek vezetői, a községi tanácsok, tömegszervezetek képviselői a napokban tanácskozásra ültek össze. Megvitatták a járás őszi mezőgazdasági tennivalóit. A megbeszélésen nagy figyelmet forditotta.it a termények betakarításának jó megszervezésére, hogy zavarmentessé tegyék az őszi kalászosok időben való elvetését. Több termelőszövetkezeti vezető hangoztatta, nincs akadálya annak, hogy a betakarítást, a vetést, az őszi mélyszántást az intézkedési tervben meghatározott időre, jó minőségben elvégezzék. Válameny- nyi termelőszövetkezet vezetője vállalta, hogy a verseny még szélesebb körű kibontakozása eredményeképpen az őszi kalászosok vetését október 20-ra befejezik. Varga Bernét Olvasóink panaszaira válaszol az illetékes BALESETI KRÓNIKA Szerencsés karambol Rakamazon Ittasan vezetett Bevonták a buszvezető jogosítványát A körülményekhez képest viszonylag szerencsés kimenetelű baleset történt Rakamaz belterületén. Meréna József nyíregyházi lakos pótkocsis teherkocsijával mintegy 50—35 kilométeres sebességgel, s figyelmetlen vezetés miatt elgázolta Filetóth Györgynét és Losonczki Istvánnét, akik gyalogosan közlekedtek. A gépkocsi ezután egyensúlyát vesztve nekirohant egy villanypóznának és kitörte. A baleset következtében a gépkocsivezető és a két asszony nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az anyagi kár 2700 forint. Meréna József ellen bűnvádi eljárás Indul. Az esőzés következtében síkossá vált út nem egy esetben okozott súlyos szerencsétlenséget. Bár a KRESZ részletesen leírja, hogy ilyen esetben hogyan szabad közlekedni, de úgylátszik, Hagymá- si János nyíregyházi lakos nem volt vele tisztában. Személy- gépkocsijával 55—60 kilométeres sebességgel haladt, és a Kígyó utca, Debreceni utca torkolatánál járműve megcsö- szott a keramitkockákon, majd egy fának ütközött. Az autóban lévő kisfia és édesanyja 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedtek. A Kár mintegy kétezer forint. Autóbuszt vezetett Nyírturán Vári László 31 éves gépkocsivezető. Nem adta meg az elsőbbséget Váci Mihály motorkerékpárosnak és összeütköztek. Váci Mihály és pótutasa Sinka László kisebb sérüléseket szenvedett. Mivel Várinak ez volt a harmadik balesete, a rendőrség a jogosítványát bevonta. Egy autó- buszvezetőnek, akire 30—40 ember életét bízzák, jobban kell ismerni a szabályokat. Ittasan vezette motorkerékpárját Nyírbátor és Nyírcsászári között Popovics János vontatóvezető. A nagy sebesség miatt nem tudott egy kanyarban befordulni és az árokba borult. Popovics nyolc napon belül, pótutasa, Fekete László súlyosan, de nem élet- veszélyesen megsérült. Az ittas motoros ellen bűnvádi eljárás indul. <MJ aTSZ~tag a SZjertcodéses-
