Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

fít/G JPáÖLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK | m évfolyam, ws. íszam ÄRA: 80 fillér 1964. AUGUSZTUS «6. CSÜTÖRTÖK Ünnepélyesen felavatták a nyíregyházi tbe-gyégyintézetet Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter mondott beszédet az átadáson A »gusztus 19-én, szerdán délután ünnepélyes keretek kö­zött átadták rendeltetésének a sóstói erdőben újonnan épített nyíregyházi tbc-gyógyintézetet. Ebből az alkalomból me­gyénkbe érkezett és az intézet dísztermében rendezett ünnep, ségen részt vett dr, Szabó Zoltán, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, egészségügyi miniszter. Megjelent az átadá­si ünnepségen Orosz Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának első titkába, dr. Darabos Iván, az Orvosegészségügyi Szak- szervezet főtitkára, az MSZMP KB tagja, dr. Fekszi Ist­ván, a megyei tanács vb. elnöke, Murczkó Károly, a megyei párt vb. tagja, a városi pártbizottság titkára, Markovics Mik­lós, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztá­lyának vezetője, Gulyás Emilné .dr., a megyei tanács vb. elnök- helyettese, Váci Mihály, Szabolcs-Szatmár megyei országgyű­lési képviselője; Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, dr. Mosolygó Demeter, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Ördögh János, a városi ta­nács vb. elnökhelyettese, Perecsényi Jenöné, az egészségügyi szakszervezet megyei titkára. Délután 3 órakor vette kezdetét az ünnepség. Dr. Kemény Lajos, a Szabolcs-Szatmár megyei TBC Gondozó Intézetek igazgató főorvosa üdvözölte a meghívott vendégeket, a társa­dalmi és tömegszervezetek, az üzemek, vállalatok jelenlévő képviselőit. Ezt követően dr. Szabó Zoltán, egészségügyi miniszter mondott beszédet. Mielőtt átadnám rendelteté­sének ezt a gyönyörű, kor­szerűen felszerelt gyógyinté­zetet, hadd jegyezzem meg: ez a mai nap nemcsak Sza­bolcs-Szatmár megye és Nyír­egyháza jelentős eseménye. A 300 ágyas nyíregyházi gyógyintézet ünnepélyes átadása országos viszony­latban is fontos állomás. Gyakorlati megnyilvánulása ez annak a nagy erőfeszítés­nek, amelyet a gümőkór fel­számolásának érdekében fejt ki a magyar nép a felszaba­dulás óta. Valamennyien ta­núi vagyunk annak, hogy a szocializmus építése közben fokozott figyelmet fordít ál­lamunk az emberek egészsé­gének védelmére, a szocialis­ta egészségügyi ellátás állan­dó javítására. Hosszan lehet­ne sorolni az országszerte megépült, nagy értékű egész­ségügyi intézményeket, me­lyek közül a legfiatalabb a nyíregyházi tbc-gyógyintéz-'t. Szólt a miniszter arról, hogy a szocialista egészségügyi ellátás megteremtése, sza­kadatlan emelése közben sok, foleg a múltból örö­költ akadálvt kell leküz­deni. Mindenekelőtt nagy anyagi befektetéssel kell pótolni az évszázados mulasztást új épü­letekben, korszerű felszerelés­ben. Ezenkívül gondoskodni kell orvosokról, jó szakembe­rekről, s meg kell velük is­mertetni a szocialista egész­ségügyi ellátás elveit, célját. — A felszabadulás óta el­ért eredményeink bizonyítják, hogy ezeket a feladatokat si­kerrel oldjuk meg az egész országban, s így Szabolcs- Szatmár megyében is. E gyógyintézet avatása jó al­kalom arra, hogy idézzük az 1945 előtti szabolcsi állapoto­kat. Felszabadulásunkig ebben a megyében a tuberkuló­zis elleni védelmet mind­össze két gondozóintézet látta el. Fekvőbetegek elhelyezésére egyáltalán nem volt lehető­ség. Ez volt a helyzet abban a megyében, ahol -a legna­gyobb mérvű volt a tbc-s megbetegedés, ott. ahol száz­számra szedte áldozatait a tuberkulózis. Itt a szó. leg­teljesebb értelmében népbe­tegség volt a tbc. Elmondta: ezt a tarthatat­lan állapotot tétlenül nézte az akkori rend, szint« semmit sem tett megszüntetéséért. — Jelenleg 14 gondozóin­tézete van Szabolcs-Szat­már megyének, hétszer több, mint húsz évvel ez­előtt. Tíz ernyős képszűrő appará­tus végzi a megelőzés munká­ját. Az új nyíregyházi gyógy­intézet megnyitásával nyolc­százra emelkedik az intézeti ágyak száma. Dr. Szabó Zoltán ezt köve­tően arról beszélt, hogy a nyíregyházi létesítménnyel je­lentősen javul a betegek el­látása. — De ez a 30 milliós ér­tékű, minden szempontból modern gyógyintézet sem oldja meg egészében a tu­berkulózis elleni védel­met. Jól tudjuk, hogy a félezer in­tézeti ágy mellett is több sza­bolcsi betegnek Debrecenbe, a fővárosba és az ország más ré­szeibe kellett mennie eddig gyógyításra. Most már meg- nyugtatóbbák a szabolcsi viszo­nyok, s reméljük, hogy a kö­vetkező évek további javulást eredményeznek Szabolcs egészségügyi ellátásában is. — Engedjék meg, hogy az átadás alkalmával köszönetét mondjak mindazoknak, akik a gyógyintézet felépítésében fá­radoztak, I.áthatjuk, derekas munkát végeztek. Köszönöm- azt a sok fáradozást, am> ezekbe a falakba beépült. Kívánom, hogy a Nyíregy­házi Megyei TBC Gyógy­intézet megvalósítója le­gyen a szocialista egész­ségügyi ellátás emelkedé­sének. Ehhez a nehéz, de végső so­ron szép feladatnak a megol­dásához erőt és jó egészséget kívánok az intézet dolgozói­nak. Legjobb tudásukkal azon fáradozzanak, hogy e fa­lak közül minél több gyógyult ember térhessen vissza csa­ládja körébe. E gondolatok je­gyében adom át rendeltetésé­nek a Nyíregyházi Megyei TBC Gyógyintézetet. Dr. Pálfy Roland köszöneté Az egészségügyi miniszter után dr. Pálfy Roland, az új intézet igazgató főorvosa emelkedett szólásra. — Elsősorban munkatársaim és a magam nevében köszö­nöm meg azt . a bizalmat, melynek következtében ebben az új, korszerű intézetben szolgálhatjuk a magyar nép egészségügyét. Ugyanakkor köszönettel fordulunk kor­mányunkhoz, hogy itt, Sza­bolcs-Szatmár megyében létesült a tuberkulózis el­leni küzdelemnek ez a lé­nyeges intézménye. Dr. Pálfy Roland méltatta az építők munkáját, akik a mu­tatkozó nehézség ellenére is jó minőséggel adták át a gyógy­intézetet. — Amikor átveszem ezt a gyönyörű intézetet, ígérem, hogy legjobb tu­dásunkkal viszonozzuk a társadalom bizalmát, az emberek egészségének ja­vára. Az ünnepség után a jelenlé­vők megtekintették a gyógy­intézetet. A. S. '■ Barabás László grafikát» VASVÁRI ISTVÁN: A hamvas nyár már lassan elragyog; jönnek lompos őszi viharok; fellegeken fenik már foguk. Szélben áll a szikár csordakút. Mi rejtezett, az ősz-tél rög aJatt, mint a forrás, mint a .gondolat: búzamag, mely titkos éven át álmodta meg kalászos hadit... Azt a fénylő, hajló seregét, amely túlél fagy-fergeteget, félö-dacban, fázva készülő, gyenge száron oty sokat tűrő.-. l : i . i ’ : Milyen jel vagy, hájlongó kalász — annyi' társsal rendületlen állsz, ki megbújtál, e nehéz föld telén, hogy testünk, vérünk része légy: kenyér! Éljen augusztus 20, alkotmányunk Államunk nagy gondot fordít az emberek egészségére t \ ^ ■. r .v:~% ~ * *f" A kenyér

Next

/
Thumbnails
Contents