Kelet-Magyarország, 1964. augusztus (24. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-19 / 194. szám

NYÁRI ISKOLA Nyári iskola, — ahol a téli feladatokra készültek. Ez is lehetett volna a mottója a ezombaton véget ért kéthetes művelődéspolitikai tanfo­lyamnak. Nyolcvannégy nép­művelési dolgozó vett részt a nyíregyházi pártiskolán tar­tott tanfolyamon — könyvtá­rosok, népművelési felügye­lők, járási és községi művelő- désiotthon-igazgatók, mozi­üzemvezetők. Aligha szorul bővebb magyarázatra milyen ténye­zők Indokolták, hogy színvo­nalas művelődéspolitikai tan­folyam keretében vitassák meg a legégetőbb országos és megyei népművelési fel­adatokat, problémákat. A népművelés hatókörének ki- terjesztése tájékozottabb egy­re több kulturált népműve­lési dolgozót kíván. Ennek az igénynek részbe­ni kielégítését tűzte ki cé­lul a megyei pártbizottság által rendezett kéthetes tan­folyam. Az Összeállított te­matika a művelődéspolitika legalapvetőbb területeit ölel­te fel, betekintést kaptak a részvevők a megye gazdaság­fejlesztésébe is. Neves kulturális vezetők 'tartottak előadásokat, vezet­tek vitát. Közel kerültek a főbb problémákhoz a népművelési dolgozók. Viták, tanulmány jellegű látogatások, bemuta­tók szélesítették a látókört, s hozták közelebb egymáshoz az egyes népművelési ágakat. Különösen a művelődési ott­hon, a könyvtár és a. mozi egyes részfeladatait beszélték meg, bepillantva a közös ter­vezésbe, a népművelés úgy­nevezett komplex-munkájá­ba is. Sokat adott a két hét, ez volt a hallgatók egyöntetű véleménye. Évek óta nem volt ilyen jól szervezett, színvonalas tanfolyam nép­művelési dolgozóknak. Éltek azonban a javaslatokkal is. Azt ajánlották többek között, hogy a következőkben szako­sítani kellene az ilyen tanfo­lyamokat. Ez a véleménye a tanfolyam vezetőségének is. Esetleg más megyékkel együttesen szervezni egyes szakágakból, oktatást. Ráirányította a figyelmet a tanfolyam: a további gya­korlati és módszertani ta­nácsadás feladata lesz foglal­kozni az állandó klubélet kialakításának problémáival, az általános alapműveltség kiterjesztésének új formái­val, a mezőgazdasági és a műszaki műveltség növelésé­nek eszközeivel, hasonlóan a társadalmi ünnepségek ren­dezésének tartalmi és gyakor­lati feladataival. Nemcsak a hallgatók kap­tak itt útbaigazítást, de a megye művelődési szervei is. Ezúton is megismerték a főbb gondokat, melyek a fa­lusi népművelési munkásokat foglalkoztatják. A kéthetes iskola bizonyít­ványait később állítják ki. At­tól függően, hogyan kamato­zik majd a sok új ismeret, tapasztalat o gyakorlati nép­művelésben. r. g. Csaknem 70 millió óra társadalmi munka A KISZ kongresszus előtti számvetéséből Szűk rakterűiét, kevés jármű A vállalat aa említett idő­szakban 881 rönkfával megra­kott vagont pakoltatott ki és 823 vagon készárut pakolta­tott be. A nagyszámú anyag- mozgatáshoz és szállításhoz viszont nem rendelkezik ele­gendő Járművel. Mindössze égy Zetorjuk van két pótko­csival. Az állomáson nincs elég rak- és tároló területük, a befogadó képesség alig 5—6 vagon. Mivel az irányvonatok gyakran hoznak ennél Jóval több vagont, a Jelenlegi rako­dás! módszerrel és a szűk raktertilettel a szállítást meg­oldani nem lehet. A MÁV a vagonok ki- és berakásához 3—4 órát bizto­sít a vállalatnak. Ez az idő az igazgató véleménye szerint is elegendő. Mégis a ki- és be­rakodásra váró vagonok 42 százalékáért, fekbért fizetnek. Ez azzal magyarázható, hogy a rakodómunkásoknak nem érdekük az azonnali kipako­lás, mert ez azt eredményez­Tudja-e, hogy?... Valósággal berontott hoz­zám, vadul lengetett egy népszerű folyóiratot és rám­kiáltott: — Tudod-e, hogy egy fel­nőtt sáska átlagos súlya 2—3 gramm? Tagadótag csóváltam a fe­jem. — Hót arról van-e tudo­másod, — rivallt rám, — hogy a földön több ezer köb. ra, sikló és viperafajta él? Kissé elsápadtam és me­gint csak tagadó választ ad­tam. — Nem tudódó — támadt rám. — Hát azt tudod-e, hogy ereidben a vér átlagban négy és fél csomó sebesség­gel kering? — ordított és egészen beszorított a sarok­ba. Láttam, hogy ennek már a fele se tréfa, ezért teljes erőmből dobolni kezdtem a falon. Egy perc múlva belé­pett a szobába a szomszéd­ban lakó két ikertestvér. mindketten neves sportolók: az egyik ökölvívó, a másik súlyemelő. . Együttes erővel megkötöztük szegény baráto­mat, lefektettük a díványra és adtunk neki egy pohár vi­zet. Ettől kissé magához tért és néhány perc múlva bá­gyadt hangon megszólalt: — Oldozzatok el. Többé nem fogok... Csak... csak dugjátok el előlem valahová ezt a folyóiratot. Azután így folytatta: — Amint ti is tudjátok, barátaim, nem vagyok ép­pen haszontalan ember. An­nak idején elvégeztem a kö­zépiskolát, a technikumot, azután .a főiskolát. Dicsekvés nélkül mondom, hogy mun­kahelyemen okos embernek tartanák. Egy ideje azonban furcsa dolgok történnek ve­lem... Minden azzal kezdődött, hogy néhány évvel ezelőtt az egyik újságban szemembe tűnt a „Tudja-e, hogy..." ro­vatcím. Elolvastam a rovatot és elrémültem. Kiderült, hogy nem tudtam: a gepárd a leggyorsabban futó élőlény földünkön. Egy idő múlva újabb csa­pást mért rám a sors: egy másik lapból megtudtam, hogy az Amazonas folyóban vannak olyan halak, amelyek néhány perc alatt felfalnak egy bikát. Megbíráltam az Oktatásügyi Minisztériumot és nekifeküdtem a ichtioló- giai munkáknak. Már hét hó­nap múlva csukott szemmel is meg tudtam különböztetni a cápát a kárásztól... Egyszer azután megint ke­gyetlen volt hozzám a sors. Az egyik folyóiratban, ismét a „Tudja-e, hogy..." rovatban azt olvastam, hogy a víziló patája kémiai összetételét tekintve rokonvonásokat mu­tat a pulyka csőrével és a hét több sertést gyorsabban és olcsóbban felnevelni, ho­gyan lehet az önköltséget csökkenteni. A 30 férőhelyes zárt sertés- ólat üzemelés közben tanul­mányozhatják a kiállítás láto­gatói. Az összkomfortos „ser­tés-szülőotthonokban” kiemeil- hető fal biztosítja a malacok rendszeres etetését, a „mamák” zavartalan pihenését. A zárt kocapihenő és a nyitott ma­lackifutó mellett folyosó hú­zódik végig, innen történik a malacetetőterek kiszolgálása. Az etetŐterek fölött hősugár­zókat helyeznek el, hogy a malacok télen se fázzanak meg. A korszerű technológia ki­térjed arra is, hogy á kocák a szoptatás alatt olyan „étlap” alapján táplálkozzanak, amely biztosítja a szükséges tej- mennyiséget, s emellett fenn­tartja a kocák kedvező kon­dícióját is az újravemhesülés- hez. A hizlalás eredményességét szolgálja az a bemutatásra ke­rülő módszer is, hogy a levá­lasztott malacokat mindaddig (kb. még egy hónapig) a fiaz- tató kutricákban tartják, amíg el nem érik a 25 kilós súlyt. Ez az az alap, amely gyors és olcsó hizlalást eredményez. MEGJEGYZÉS: Körlevelekkel? Megyeszerte felkeltette a figyelmet a szabolcsi tsz­üdülő építésének gondolata. Aztán volt időszak, közel egy esztenc’" v"gy a bürok­rácia őrlőg teljesen leso- ványították a vágyakat, míg ezen a nyáron a járási taná­csok mezőgazdasági osztá­lyai is megmozdultak; egyik így, a másik úgy. Voltak, akik vették a fáradtságot, s a tsz-ekben —, egyéb dol­guk mellett —, beszélgettek az üdülőépítés kézzelfogha­tóbb lehetőségeiről, mások részéről csak egy körlevél erejéig futotta: az a köny- nyebb,' az a megszokott. Az eredmények nem ia maradtak el. Sok helyen, a körlevél „nyomós érvei” alapján, lmmel-ámmal szó­ba hozták közgyűlésen a dolgot. így születhetett meg egy sor félreértés alapján a döntés Tuzséron is, a me­gye egyik legjobb szövetke­zetében: az tsz-önsegélyező csoportnak nem adnak az üdülő építéséhez csak 3000 — háromezer! — forintot* Lehet-e egyértelműen hi­báztatni a tuzsériakat és más hozzájuk hasonló tsz-eket az ilyen döntés miatt? Nem lehet! Ha a járási tanácsok a mindenhatónak tartott körlevelek helyett személyes beszélgetéseken mondották volna el, hogy a tsz-üdülő nem valami külön erre a célra megszült szervé vagy éppen a tsz-önsegélyező cso­porté lesz, hanem kizárólag a létesítésben részt vevő termelőszövetkezeteké, s ez nem afféle tsz-alamizsna va­lakinek, hanem saját terven zett beruházásuk, akkor ta­lán nem fordulnának elő a tuzsérihoz hasonló dolgok. Ahol megérttették a veze­tőséggel, a vezetők a köz­gyűlésen a tagokkal az üdü­lőépítés kulturális—szociális fontosságát, ott meg is lett az ügyhöz mért eredmény. A baktai járásban például a besenyődi, apagyi, nyírma- dai és baktalórántházi tsz-ek nem tartoznak az erős kö­zös gazdaságok közé. Köz­gyűléseiken mégis úg'y dön­töttek, hogy holdanként húsz forinos alappal csatla­koznak az építkezéshez. A szabolcsi tsz-üdülőhöz a közös gazdaságok elenyésző része már félmilliót felaján­lott. Most már kizárólag a szövetkezeteken múlik, hogy esetleg ,1965 tavaszán lerak­ják a megyei üdülő alapkö­vét. De nem kisebb mér­tékben felelősek a járási ta­nácsok mezőgazdasági osz­tályai azért, hogy felvilá­gosítsák a közös gazdaságo­kat — körlevelek nélkül az értelmes szó erejével érjék el a tsz-közgyűlések reális döntését. Samu András üplcfiiiüfá köbméter vízzel enySiüeltélc az aszályt Szabolcsban Száz év óta nem volt ilyen nagy kárt okozó forró nyár Szabolcsban mint az idén. A nagyüzemek minden alkal­mat és lehetőséget kihasznál­tak, hogy enyhítsék a vete- mények szomj át. A kapások­nál mintegy 14 000 holdon eredménnyel is járt ez a kí­sérlet. Több mint száz nagy teljesítményű öntözőberende­zést szinte éjjel-nappal egy­folytában üzemeltettek. A Szabolcs-Szatmár megyét kö­rülölelő Tiszából, az ErdŐhát táját kettészelő Szamosból. Túrból és Krasznából, vala­mint ötven egyéb patakból, csatornából és harminc ter­mészetes tóból „merítették’' a vizet gépek segítségével. Bekapcsolódott az öntöző- rendszerbe a homokbuckák közé épített vajai és rohodi természetes víztároló Is, amely újabb kétmillió köbmé­ter vízzel segítette a nyírsé­gi nagyüzemeket. A megye öntözési telepeire csaknem nyolcmillió köbméter vizet használtak fel, hogy enyhít­sék az aszályt. Ami 60 ezer forint kocsiálláspénz mögött rejlik Sürgős intézkedésre van szükség a Tiszaiöki Fa in ári Vállalatnál a vállalatnak vissza kell Kül­denie a vagonokat, mert azok nem feleltek meg az export- szállítási követelményeknek, ami szintén a vállalatot súj­totta. (Határidőre nem érke­zett meg az áru.) Milyen megoldást lehetne találni? Az egyik lehetőség a 600 méteres iparvágány megépí­tése volna, de sajnos erre pillanatnyilag nincs anyagi lé­déi et. Ezért a jelenlegi szál­lítási módszeren keli változ­tatni mind a vállalatnak, mind a MAV-nak. Felül kell vizs­gálni a szállító és rakodómun­kások bérezését és a teljesít­mény bérezéssel anyagilag őket is érdekeltté tenni. A munkások elmondták, hogy vasárnap például azért nem mennek kirakodni, mert anya­gilag nem érdekeltek a mun­kában. A másik eszköz a szállítási járművek biztosítá­sa, ezzel párhuzamosan szük­ség esetén az emberek átcso­portosítása. Ehhez nagy se­gítséget adhatnak a járás ve­zető szervei, akik felmérve a járás szállító gépkocsiainak kihasználását, néhányat a vál­lalat rendelkezésére becsáta- nának. Kétségtelen, hogy a MAV-nak is érdeke a szállí­tás meggyorsítása. Az állomá­son a rakterűiét bővítésével, a vagonok gondosabb csopor­tosításával sokat tehetnek a vállalat jobb munkaszervezé­séhez. Bálint Lajos né, hogy első ütemben ki kellene gurítaniuk a taroló­helyre és második ütemben folyamatosan még egyszeri felrakással kellene a tároló- helyről elszállítaniuk. A két­szeri mozgatásban a munká­sok anyagilag nincsenek ér­dekelve. Ezért azt a rakodási módszert alkalmazzák, hogy a hat-nyolc rakodómunkás a yagonokból egyenesen a szál­lító járműre pakolják az anya­got, ami nagyon megnövelj a rakodási időt. Szállítmány Záhonyból 18 napos késéssel Az a gyakorlat, hogy a MÁV a ki- és berakásra váró vagonokat csak reggel 6 óra­kor adja át a vállalatnak, így az üzemnek egyszerre kell megoldania a ki- és be­rakást — amihez nincs ele­gendő szállító eszköze. De a legnagyobb hiba, hogy a va­gonok általában egyszerre ér­keznek. Van olyan nap, ami­kor harminc is érkezik. A probléma: a MÁV nem folya­matosan irányítja Tiszalökre a vagonokat, hanem össze­gyűjti. íme néhány példa. 1964. január 9-én Záhonyból elindított négy vagon január 18-án érkezett meg. A másik példa: Záhonyból január 9-én indított vagonok 27-én érkez­tek meg. Az ilyen példák so­kaságát tudnánk felsorakoztat­ni. Sőt, az is előfordul, hogy A Tiszaiöki Faipari Vallala) munkáslétszáma néhány évvel ezelőtt alig haladta meg as ötvenet. Ma már éves terve meghaladja a 40 millió forin­téit, a munkáslétszám eléri az ötszázat. Termékei na­gyobb részt exportra, főleg a nyugati országokba kerülnek Az üzem még fiatal, sok kezdeti nehézséggel küzd. Ötezer óra „kiesett“ Az első féléves tervüké! 78 százalékban teljesítették. Igaz, ezt elsősorban rajtuk kí­vülálló okok gátolták. Egy­részt az anyaghiány, másrészt a kevés szakképzett munka­erő, Tény, hogy ezt máról hol­napra leküzdeni nem lehet, de hatásában csökkenteni igen; Elsősorban úgy, ha a szük­séges faanyagot az ÉRDÉRT gondosabb és szervezettebb szállítással biztosítja. Gyakran előfordul, hogy egyszer túl sok faanyagot küldenek, más­kor pedig alig érkezik néhány vagonnal. Ez zavarja az üzem egyenletes termelését. A má­sik fontos tényező a törzsgár­da kialakítása. A vállalat ve­zetői már sokat tettek ennek érdekében, de a feladatokhoz képest ez a fejlődés lassúnak bizonyult. Ezéken pedig túl kell lépniük, mert van né­hány zavaró tényező, amely lassítja, gátolja a vállalat fej­lődését. Ilyen például az anyagmozgatás és a szállítás hibája. Az üzem 1964 első fél évé­ben több mint 60 ezer forint íekbér és kocsiálláspénzt fize­tett a vagonok késedelmes ki­ás berakásáért a MÁV-nak. Ez közel Ötezer szállítási óra kiesést jelentett a vasútnak. Kilenc nap múlva nyílik a kiállítás Bemutatjuk a nagyüzemi sertéstartás eredményeit Az augusztus 28-án megnyíló mezőgazdasági kiállításon lát­hatják majd a körsétát tevő látogatók a 150 férőhelyes hiz­laldát. A bemutatott sertések különböző súlyúak lesznek, hogy mindenre legyen példa. A bemutató bizonyítani fogja, hogy a nedves, száraz „étlap” adkalmszása, valamint külön­böző mezőgazdasági és ipari melléktermékek etetése növeli a sertések „fáhízlalási” ered­ményeit, megrövidül a hizla­lás! idő és a hizlalda dolgo­zóinak munkaidejét sem kell 8 órán túl igénybe venni. A hizlaldához kapcsolódóan bemutatják a korszerű takar­mánykeverőt is, a takarmá­nyok ízesítését, téli időben me­legítését, a sertéstápok keveré­si módszereit. Mindez gépek­kel, korszerű eszközökkel tör­ténik. Szemléletes bemutató kere­tében győződhetnek meg az érdeklődők a nagyüzemi koca- tartás és malacnevelés korsze­rű technológiájának haszná­ról, értékeiről is: hogyan le­kerékpdrokon a bőrnyerget a szövetből készült ülés után kezdték alkalmazni. A/ckor vizilótani és kerékpárgyártás- tani munkákat kezdtem ía-, nulmányoznt... Ismereteim azonban mé{j mindig hiányosak voltak. A folyóirat minden vasárnapi számában újabb és újabb érdekes hírt olvastam: meny­nyit szaporodik a légy egy év alatt, mennyi gyapjút le­hetne lenyirni évente a ma- kako-majmok farkáról, s miért nem terem a higany­ban gomba. Érthető, hogy így egyre ostobábbnak és je­lentéktelenebbnek éreztem magam... Ma reggel azután kicsor. dúlt a pohár: kilencéves Petyka fiam megkérdezte tő­lem, hogy milyen emelő ere­je van a szúnyog szárnyának. Én nem tudtam válaszolni. Akkor Petyka kezembe nyomta a folyóiratot és a „Tudja-e hogy..." rovatra bökött. Én felorditottam, mint egy tigris, azután kiro­hantam az utcára... Tovább már semmire nem emlék­szem... M. Grisko 3 1964, augusztus 19, a korszerű technikai, techno­lógiai eljárások elterjeszté­Évente 700 000 fiatal vesz részt a KISZ és a többi tö­megszervezetek kezdeménye­zésére kibontakozott társadal­mi munkaakcióban. Az el­múlt három évben kereken 45 millió órát dolgoztak sza­bad idejükben a fiatalok. Az úttörők ezenkívül 24 millió órát teljesítettek a különböző feladatok megoldásán, össze­sen tehát csaknem 70 millió óra társadalmi munkával se­gítették a különböző község- fejlesztési célok megvalósítá­sát. parkok, játszóterek, stb. építését. A második ötéves terv idő­szakára célul kitűzött 2,5—3 milliárd forint értékű meg­takarításból három év alatt a számítások szerint 1 milli­árd fl?0 millió forintot telje­sítettek a fiatalok. A Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszus előtti számvetésének adatai szerint a legutóbbi négy évben sokat javultak a fiatalok élet- és munkakörülményei. Az álla­mi iparban dolgozrj ifjú szak­emberek átlagjövedelme pél­dául több, mint 100 forinttal nőtt a KISZ legutóbbi kong­resszusa óta. Az egyetemisták és főiskolások 95 százaléka ma már rendszeres állami támogatást kap, s a fiatalok 98 százalékára kiterjesztették a társadalombiztosítást. Az ifjúsági termelési moz­galmak mérlege is kitűnő eredményekét mutat. Az üze­mekben 9800 ifjúsági brigá­dot tartanak számon. 80 szá­zalékuk már elnyerte, illetve megpályázta a kitüntető szo­cialista címet is. A munka- csoportokban 91 000 fiatal dolgozik, s ők is, társaik is sokat tettek, illetve tesznek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents