Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-12 / 162. szám

A ■■ : : : A kwlíMpátf

A hétszirmu rózsa

Rigók fütyülték a fán, szarkák csörögték el a rekettyebokorban : van egy falu a domboddal on, völgyhajlatban, tarka virágú virágoskertekkel, fehérre meszelt nádfede- Jes házakkal, ahol éppen b:- róváiasztásra készülődnek. A falu^ vénei körülülték a nagy tanácskozóasztalt és pipázga- tas közben azon tanakodtak, ki legyen a bíró.

Már délidőre járt az idő, a pulikutya éhesen ásított, s a aémeskút bögre vízért zör- göt't, amikor a vének közül is a legvénepb kért szót.

Tanakodunk, tanakodunk — kezdte beszédét, -— de mégsem jutottunk dűlőre. Halljátok hát áz én javaslatom. Van a falunak három mestere, a kőműves, az ács, a kovács. Derék, szorgalmas iparosok, válasszunk közülük bírót.

Igenám a falunak három mestere volt, de csak egy bíróra volt szüksége. A három közül ki legyen hét mégis a bíró, hogy abból ne keletkezzék sértődöttség. Ezen tanakodtak most már napnyugtáig a vének. Tanácskozásuknak a vacsorára csábitó ínycsiklandozó finom krumplipaprikás szaga vetett véget;. Korgó gyomorral siete* hát mind a kilencvenkilenc öreg haza, de szerencsére ekkorra már döntöttek is á bíroyá- lasztás ügyében.

Másnap ki is hirdették a falu gyűlésén, hogy bírót a hamm mesterember közül választanák, de úgy, hogy a

— Gyorsan múltak a napok, szorgalmasan dolgoztak az iparosok. Kipp-kopp, kopogott a kőműves kalapácsa, ahogyan véste a követ, csinn- csenn, csengett az üllő, amint kovácsolta a kovács az üllőn a vasat, sirr-surr, surrogott a forgács az ács gyalúja alatt. A mesterek szorgalmára, harmad nap éjfélre el is készültek a rózsák. Szép volt, gyönyörű valamennyi, s amikor a mesterek már kigyönyörködték magukat a rózsában, tulipános ládába zárták remekművüket, majd lefeküdtek aludni.

Reggelre keivé, kakaskukorékolásra megjelent a három iparos: a kőműves, az ács és a kovács a falugyűlés előtt.

— íme, itt vannak a rózsák — tették ládáikat a vének elé.

A tulipános ládák zárát a vének véne nyitotta fel. A csodálkozástól majdnem hanyatt esett. A ládák üresen ásítottak, nem hogy rózsa, de még rózsaszirom sem volt azokban.

A mesterek esküdtek: ók bizony elkészítették a rózsát. A vének véne hitte is ezt, meg nem is. De búsult nagyon, hogy Kikerekeanek lett igaza és most őt kell bíróvá választani. K ikeréként meg is választották. A három mester pedig . szégyenkezve hagyta ott a falugyűlést, majd leültek tanácskozni a kovácsműhelyben a kovácsüllő mellé.

— Valaki ellopta a rózsát — szólt a kovács.

— De hogyan bizonyítsuk — kérdezte az ács.

— Majd én megmondom — felelte a kőműves.

Összedugták a fejüket a mesterek, majd a kőműves tanácsára újra munkához láttak. Koppant a véső, csengett az üllő, surrogott a, gya- lú Is. Reggel aztán mentek a falu vénei elé.

— íme, a rózsák, — tették az asztalra a virágokat —valaki ellopta őket, de mi megtaláltuk.

A vének között ott ült az új bíró is és a rózsák láttára felugrott székéből. Pulykavörösen ordította: — Ne higyjetek ezeknek az embereknek, ezek nem az ellopott rózsák, ezeknek csak hat szirmuk van, de amit elloplak, azoknak hét volt. A falu vénei összenéztek, honnan tudja Ki kereken, hogy hány szirmuk volt az ellopott rózsáknak, mikor azokat a mestereken kívül senki nem látta. Meglett hát a tolvaj. A kőműves elgondolása beigazolódott. A falu véned kötelezték Kikerekent, hogy az ellopott rózsákat visszaadja, s ezután őt tömlöcbe zárták. Ezután a falutanács újra megválasztotta a bírót, de most már nem egyet, hanem hármat. Hiszen olyan szépek voltak a rózsák, hogy nem tudták eldönteni, melyik közülük a legszebb.

Seres Ernő

kőműves kőből,., az ács fából, a kovács vasból három nap és három éjjel mesterségének megfelelően készítsen egy rózsát és akié a legszebb lesz, az lesz a faluban a bíró.

Igazságos döntés. így gondolta a falu apraja, nag-^a. esaic a mindég nagyravágyó, gonosz természetű szélmalomtulajdonosnak volt ellenvetése.

— No hiszen — szólít a falugyűlés előtt — azt ugyan varhatjuk, amíg ezek a mes' teremberek rózsát, készítenek. Ne legyen Kikereken a nevem, ha mi három nap múlva itt rózsát látunk.

A Vének véne válaszolt Ki- kerekennek:

— Én bízom a három mester szorgalmában, ügyességében, de ha mégis úgy lesz, ahogy te mondod, akkor szavamra mondom, te leszel a bíró.

Sütés nélküli édességek

BABTEKERCS. Hozzávalók: fél kg tarkabab, 20 dkg porcukor, 10 dkg dió, go ,dikg vaj, 1 csomag vaníliacukor, 1 dkg kakaó, egy evőkanál rum, a csokoládém'áz'nor pedig 5 dkg csokoládé és 8 dkg vaj. A tarkababot puhára főzzük és szitán áttörjük. Beletesszük á porcukrot, darált diót, vajat, rumot, vaníliás cukrot és 1 dkg kakaót. A teszi át jól összegyúrjuk és két részre osztjuk. A tészta felét szétkenjük egy nedves terltőn. A II. tésztába 5 dkg kakaót es t kanál rumot dolgozunk bele. A tészta ne legyen lágy. Rákenjük a már előbb elkent tésztára ás összegöngyöljük. Bevonjuk csokoládémázzal, ezt úgy készítjük, hogy az olvasztott csokoládéba beletesszük a vajat, jól összekeverjük és még melegen ráöntjük.

KEKSZTEKE KOS. Hozzávalók: 30 dkg tojásos keksz. 15 dkg porcukor, 5 evőkanál feketekávé, 2 dkg darált dió, 2 kávéskanál kakaó, töltelékhez pedig 15 dkg vaj és iö dkg porcukor habos keveréke. A kekszet megdaráljuk és átszitáljuk. Beleszórjuk a porcukrot, a darált diót, meg a kakaót, majd beleöntjük a feketekávét. Tésztát gyúrunk belőle. Finom zsemlemorzsával meghintett gyúródeszkán kisodorjuk, megtöltjük, a töltelékkel és összetekeriük. A ■tetejét is megkenjük töltelékkel.

GYERMEKREJTVÉNY.

A VII b. tanulói a gyakorlati órát egy nagy vendéglő konyháján töltötték. Az volt a feladatuk, hogy figyeljék meg, hányféle tésztát készítenek ott és mondják meg azok nevét, öt félét készítettek. Melyek voltak ezek?

VÍZSZINTES: 1. E + haverom. 6. Megfejtendő. 12. Megfejtendő. 14. Egész tartalékolt eledel mennyiségének a végére jár. 15. Földművelő eszközök. 16. Szülő. 18. Azonos betűk. 19. Kicsinyítő képző. 20. Lásd, rövidítése. 22. Azonos mássalhangzók. 23. Megfejtendő (középső kockában kétjegyű mássalhangzó). 27. Névelővel, gyümölcsben van. 28. ... Máté földjén (Ady)

+ R. 30. Német Szövetséges Köztársaság saját rövidítése. 32. Hozok betűi keverve. 34. Csermely. 36. Olasz strand. 38. Ritka férfinév. 39. Szóváltás. 41. Szerelemisten az antik görögöknél. 43. Iránytű. 44. Megfejtendő. 45. A ma tánca.

FÜGGŐLEGES: 1, Kutyák. 2. Hernyó. 3. Amerikai helyeslés. 4' NB I-es labdarúgó- csapat. 5. Egymást előző betűk az abc-ben. 7. Vissza: ke- ményrostú növény. 8. Talál. 9. Lábon tartózkodtak. 10.

. tévesztett, elvétette a lövést. 11. SLLTX. 13. Hibátlan. 16. Porcióz. 17. A srác. 20. Vissza: egyik érzékszervével felfog. 21. Politikai, gazdasági. kulturális világszervezet. 23. Bocsánat, ismert idegen kifejezéssel. 24.

Fordított idohatáro zószó. 25. Morsejel. 26. Ajándékoz; talál. 29. Megfejtendő. 31. Bírta, régiesen. 33. öl, távirdai helyesírással. 35. Indítás, (pl. sportban). 37. OSG. 39. VEW. 40. Ilona beceneve. 42. Csak félig zord! 43. Dám Tivadar.

BEKÜLDENDŐ: vízszintes 6. 12, 23. 44. és függőleges 29.

MÜLT HETI MEGFEJTÉS: — Szántód — Akarattya — Keszthely — Zamárdi — Fonyód.

KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Kiss Attila Vállaj,

Csengeri Klára Vaja, Mikes Katalin Nyíregyháza, Kokócz Ibolya Tiszalök.

MAZSOLÁS TEKERCS. —

Hozzávalók: 30 dkg keksz, fél deciliter rum. töltelékbe 5 dkg mazsola. 5 dkg vaj, és pedig 1.2 dkg raj, 12 dkg porcukor, 5 dkg mazsola. 2 evőkanál rum. A kekszet megdaráljuk, beletesszük a vagdalt mazsolát, a vajat és rumot. Jól összekeverjük és porcukorral meghintett gyú- ródeszlcán tésztát gyúrunk belőle. Kisujjnyi vastagságúra kisodorjuk és megtöltjük. Összegöngyöljük, porcukorban megforgatjuk és hideg helyre tesszük, hogy megkeményedjen. Tölteléke: A vajat a porcukorra] habosra keverjük. Beletesszük a vau- dalt mazsolát, a rumot és az egészet jól elkeverjük;

Ez

a

divat!

Délutáni haji isetet. Egyszerű és igen előnyös könnyű nyári ruhákhoz.

Estélyi frizura

faSes&i offhon

A faluvégek az utóbbi időben nagyon rangosak lettek A főutcák folytatása a kétszobás, jó elosztású házakki. villasoroknak nevezhetők. Ma, ha valaki családi házat épít. már két szobát, lakókonyhát, éléskamrát, sőt fürdőszobát tér vez és építtet — mert ezek a korszerű életmód követelménye!

Nem egy ilyen új családi házat néztünk meg belülről. 5- addig, amíg a házak külsőleg csinosak, belső térelosztásul, korszerű, a berendezésük — teljesen érthetetlen okokból — nem ritkán túlságosan „igénytelénk ”

A legtöbb házban az egyik szobát régi típusú, sötétre poli-! túrozott hálószobabútorral rendezik be. A másik szobába általában kombinált szobaberendezés kerül. De mindez — dísz-: nek. A család kicsinye, nagyja a konyhába beállított egy vagy két fekhelyen alszik. A konyhában zajlik a család élete, s erj szobákat csak yendégjárá s esetén nyitják ki, mint valami ] díszt, s mint a család jólétének bizonyítékát.

Pedig ezek, — a csipkékkel díszített: szőttespokróccal fel- j terített, magasra tornyozott ágyneművel megtöltött halószo- ; bák, és azok a kombináltszobák, ahol a rekamiére nem szabad! még ráülni sem, — nem a jólét, hanem az igénytelenség jel- j képei.

Ma már nem készítenek külön falusi berendezést: ágyat,] lócát, nehéz nagy asztalokat. Ma már a kereskedelem ugyan- i azt nyújtja bútorban a falusi embereknek, mint a városinak, j Ezért nem csak a házak építészeti stílusában, hanem belső! berendezésében is szakítani kell a régivel, a célszerűtlennel. ■

Elsősorban ott, ahol a házban előszoba van. a falusi sárra ] és porra való tekintettel oldjuk meg az átöltözés lehetőségét, j Cipőtároióhely, a felsőruháknak megfelelő fogas, vagy szék-; rény nem hiányozhat. A konyha elsősorban főzőhely. a házi-! asszony „munkahelye”. Száműzzük innen az éjszakai fekhe- j lyet, az ágyat. Sem az ágynemű szellőztetését nem lehet meg- • felelően megoldani, sem a konyhában szükséges higiéniát nem szolgálja a fekvőhely.

A szobák a korszerű lakásban nem a szerzett javak tárolására, kiállításira, hanem az ember kényelmére szolgálnak. j Éppen ezért a lakószobába úgy válogassuk egybe a bútorokat,! hogy a család szabad idejét, egv-egy tagjának kényelmét és! szórakozását tegye lehetővé. A variálható szobaberendezések, j a „Hangulat”, a „Varia”, a „Csillag”, a „Rába” nemcsak azj emeletes városi házakba, hanem a falusi otthonokba is jól j illenek. Célszerűbbek, mint az egész szobát betöltő kettős ágy. j a háromszárnyas toalett-tükör, ami elé sohasem ül le szépít- ' kezni a háziasszony. A hálószobabútorhoz nem készül könyvszekrény, mert ezzel az emberi igénnyel, a könyv szere.elével : nem számoltak. A régi berendezéshez nem lehet televíziós- asztalkát vásárolni, mert nem gondoltak a televízió lehetőségére. S vendégjárás esetén kellemesebb feladat a vendégeket egy korszerűen berendezett szobában asztalhoz ültetni, mint a ! hálószoba kis asztalkája köré. vagy a tükörszekrény elé. Az sem mellékes körülmény, hogy a hálószoba-berendezés esetenként drágább, mint a korszerű, s két szobára méretezett bútorok.

A korszerű falusi családi otthon nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek kényelmét is előmozdítja. Nem elegendő! a gyermeket az „ágyközépre” fektetni. Legyen külön kiságya, i vagy fekhelye, ahol nyugodtan pihen. Kis szekrénykéje, ahol j holmiját játékait elrakhatja, rendberakhatja. Ezzel a gyér-: mekbe is beleneveljük a rendszeretetet.

Egy lakás akkor barátságos és hangulatos, ha falaira ké-i pet, az asztalra térítőt, ablakára függönyt, padlójára szőnye- ] get rakunk. Ne idegenkedjünk az új mintáktól, a színektől, j Mindenkinek: — de főleg a fiatal házasoknak, akik otthonu- j kát most rendezik be, — közösen kell eldönteniük, hogy meny- I nyíre engedik érvényesülni otthonuk berendezésében a kor- i szerűt, s hogyan teremtik meg a falusi lakáskultúrát. Mert er- j re minden lehetőség adott— csak a maradi nézeteket kell j száműzni. Kovács Margit i

Orvosi tanácsadás

A pihenésről

A pihenés nem okvetlenül jelent tétlenséget. Aki valamilyen mozgással nem járó szellemi munkában fáradt el, azt legtöbbször csak a fizikai munka pihenteti, teíti fáradtság után viszont inkább az olvasás nyújt felüdülést. Fontos receptet a pihenésre természetesein mindenkinek nem lehet adni. A pihenés a munka feszültség megszüntetésének titka csupán az. hogy a pihenést szolgáló tevékenység homlokegyenest más legyén, mint a hivatásos munka. Egyik embert a versolvasás, másikat a barkácsolás, harmadikat a bélyeggyűjtés, negyediket a zenehallgatás pihenteti jobban. Az ülőfog-' lalkozásúak sétálnak, kirándulnak legszívesebbein. Mások családi házuk kertjét művelik szabad idejükben.

Aki csak teheti, igyekszik nyáron kivenni a szabadságát. de a tapasztalat azt mutatja, hogy nem mindenki tudja valóban jól kihasználni ezt az időt. Aki túlhalmozza a szabadságát programokkal, az éppen úgy nem éri el a kívánt célt. mint az. aki a teljes tétlenséget választja és egészséges létére fel sem kel szabad napján az ágyoól.

Hogyan jön létre a fáradtság és mi a pihenés helyes módja?

A szervezet anyagcseréje biztosítja a testi és szellemi munka elvégzéséhez szükséges energiát. A munka végzése során elhasználódott tápanyagokat a vérkeringés újakkal pótolja és ugyancsak a vérkeringés gondoskodik » szervek működése közben keletkezett salakanyagok eltávolításáról is. Minden tartós munkavégzés esetén fáradtság

lép fel. Erőnk gyengül, nehezünkre esik a munka és úgy érezzük, pihennünk kell. A fáradtság érzés, mint a szervezet vészcsengője jelzi, hogy testünk tartalékereje kifogyóban van, az energiát szolgáló tápanyagok gyűjtéséhez pihenésre van szükség. Vannak, akik nem törődnek az elfáradás első jeleivel és fáradtan is tovább dolgoznak a végkimerülésig. Rendkívüli körülmények esetén erre szükség lehet. De rendes körülmények között ez nem ajánlatos. Nagyon helytelen az is. ha izgatószerekkel próbáljuk elnyomni a fáradságérzést, mert ennek következménye az idegrendszer tartós ártalma lehet.

Mi a magyarázata annak, hogy a munka okozta fáradtságot egy másfajta munkái al jobban le lehet küzdeni, mint a teljes tétlenséggel?

Pavlov, a nagy szovjet élettan tudós kimutatta, hogy a pihentető munka más izmokat és idegközpontokat működtet, mint amelyek a hivatásbeli munkában kifáradtak és a pihentető munka kiváltotta ingerület kisugárzás gyorsabban megszünteti az egé--z központi idegrendszer fáradtságát mint a teljes tétlenség.

Vihar Béla:

Dal egy szólamra

Köröttem a csendben csillag lobban, rebben, ringatózik fényességgel, áléit szerelemben.

Fák, patakok, rétek szememmel felnéznek, tűnődve velem pillantják meg a mindenséget.

Éji neszek szólnak, árnyak hallgatóznak; a szívemre, hegedűre illesztem vonómat.