Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-11 / 161. szám
A gabonatöldeken I jövő évi termést is megalapozzék Tiszavasváriban A megye egyik legnagyobb községében, Tiszavasvári 9 termelőszövetkezete közös határában több mint 5 ezer hold kalászost kell betakarítani. A szövetkezetek szinte egyszerre kezdték az aratást, jó másfél hete. Azóta Í640 holdról az árpát kombájnokkal egyenesen el is csépeltették. Kézben a kasza is Lévai Sándor, községi tanácselnök szerint legjobb úton halad a kenyérgabona betakarítása. — 14 kombájn és 3 kévekötő aratógép dolgozik a határban. A kévekötő a tsz-eké. Jó a termés, nagy' kedvet ad a munkához a szövetkezeti gazdáknak. S bár igaz, a növényápolásnál is van még egy és más tennivaló, hordani kell a másodszori kaszálású takarmányt, de kézben tartjuk a kaszát is. Minden tsz-nél az a szervezés alapja, hogy a közelmúltban a vihar által ledöntött, vagy ösz- szekuszált terményt ahol a gép nem tud tökéletes munkát végezni, kézi erővel aratják. Készen állnak arra az eshetőségre, ha megint eső lenne, ami miatt bizonyos időre állni kényszerülnének a gépek, ne múljon felesleges perc sem az aratás rovására. Jól „fizet“ az intenzív búza örömmel veszik tudomásul a községben, hogy nem csalatkoztak az intenzív búzában. Hamar híre ment, hogy a MunGiccsrazziát í Ma még a kulturá- lódás céljaira költött forintok egyrésze a giccs oltárára kerül, bár aki ezt teszi legtöbbször a kultúrának akar áldozni. Miért téveszthet meg száz és száz embert a giccs? Talán mert éppolyan tere van egyes iparágakban, mint a művészi alkotásoknak. Nézzük csak meg az üveg és porcelánboltok kirakatait. Magas áron forgalomba hozott ízléstelen tárgyak kínálják magukat: 'kakasviadal, gitáros nő, szerepedét .Qszt.ó papagáj, esetlen gyermekfigurák, játékos bocsok és mindezek kifogyhatatlan változatai. Ügy tűnik, az állami kereskedelem is lépést akar tartani a magánárudák giccskínálatával. Sajnos mindezt a művészeti szervek szóbeli vagy hallgatólagos belenyugvásával. Különben nem árasztanák el a boltokat a kétesértékű tárgyakkal.' A magánárudák giccsárui felett szinte szemet huny az ember. Van ott félmeztelen, sőt teljesén meztelen színészakt díszes keretben és sok csodabogár amiért jó pénzt szednek a magánkereskedők. Talán még azt is elhiszik magukról, hogy a kultúrának jó szolgálatot tesznek. De miért hiszik ezt el az illetékes kulturális szervek? . Nem lehet rendelettel átformálni az embereket, hogy elforduljanak a giccstől és megismerjék, megszeressék a művészi értékű alkotásokat. Lehet azonban intézkedni, hogy ne árulhassák széltében hosszában a mű- vészietlen tárgyakat, ne legyen paradicsoma a ponyvaregény-árusításnak a hetipiac, ne kölcsönöznessenek 10 forintért ponyvát zug- kölcsönzők, ne járhassanak ordítóan giccses áruikkal á házalók, és ne ajándékozhassa meg az ügyes céllövőket otromba gipszfigurák- kßi, művirággal a vidámpark élelmes gazdája. Sok előadás elhangzott az utóbbi években a giccsről, persze még mindig nem elég. Ez azonban csak az egyik útja annak, hogy mindenütt megbélyegezzék, tettenérjék a giccset, jelentkezzen az képekben, műtárgyakban, vagy akár olcsó fajsúlyú rendezvények pódiumán. A másik út, hogy a kulturális szervek — megyeileg is, de főképp országosan — kapjanak olyan hatáskört, s éljenek is ezzel, hogy kitilthassák a boltokból, s egyéb helyekről a jó ízléssel és a művészettel nem egyező tákolmányok terjesztését. Még akkor is, ha azokat még sokan keresik é$ forintban növeli £ kereskedelem bevételét. PG Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások figyelem! A Szabolcs-Szatmár megyei ÁGROKER Vállalat június 25-től augusztus 15-ig mjunkaidőn túl ügyeleti szolgálatot tart Aratási, cséplési munkáknál meghibásodott gépek alkatrészeinek, műszaki cikkeinek és csapágyainak kiadása végett. Hétköznap 7 órától 19 óráig. Vasárnap és ünnepnap 7 órától 13 óráig. Kérjük igényüket előre közöljék a gyorsabb kiszolgálás érdekében. ka Tsz-nél 16 mázsa termést ad holdanként. A Béke Tsz- ben 13 mázsa az átlag. — Általában minden szövetkezetnél meglesz a betervezett mennyiség, sőt, mintegy fél mázsával több is. Ez a területet figyelembe véve, jelentős többletet jelent — mondja - a tanácselnök. Hogy minél hamarabb végezhessék a kombájn csépelte termény tisztítását, egy-egy tsz-központban több szérűt üzemeltetnek. Nem egy helyen az arra alkalmas dohánypajtát is kijelölték erre a célra. A sok termény tárolása gondot is okoz. A Vasvári Pál és a Zöld Mező tsz-ek vezetősége megegyezett a terményf el vásárló vállalattal, hogy tőlük soron kívül veszi át az értékesítésre szánt terményt. Párhuzam és kettős műszak A kombájnok zavartalan munkáját úgy szervezték, hogy a szállító kocsikra pillanatig se kelljen feleslegesen vár- niok. De a kombájnok eredményeivel párhuzamos a szalmalehúzás is. Ennek köszönhetik, hogy mire az árpát learatták, egyetlen szalmakupac se gátolta az éjjeli tarlószántást. A munka gyorsítását jelenti, hogy a kombájnszalmát nem hordják messze; az aratót); terület egy-egy kijelölt szélén kazlazzák. — Az aratás akkor teljes, ha azzal a holnap érdekében is teszünk. Erre érdekes, eddig új módszert tárgyaltak és alakítottak ki a tsz-ek vezetői a tagsággal. Arról van szó, hogy a tagoknak szükséglet szerint szalmát adunk, aminek kihordását a lófogatok végzik. Nos, hogy a lófogatok se járjanak visszafelé üresen, a tagok udvaráról hordják a közösre a háztáji jószágok után összegyűlt trágyát. Természetesen a trágya értékét levonjuk a szalma éráfjó}. így a tag is jól jár, a szövetkezet js. Igaz,' ez a kölcsönös érdek helyenként jelenleg kissé lassítja a tarló azonnali szántását, de az' eddigi ’ eredményekkel is elérik az aratás befejezéséig a 45—50 százalékot. Mozgásvizsgáló kísérleti eszköz, forgatható térképtartó) hordozható szemléltető asztal Szabolcsi pedagógusújítók sikerei AsztaÍQS Bálint A jó hatásfokú és korszerű pedagógia módszereit lázasan keresik az egész világon. A technika és a tudományok fejlődése rendkívül meggyorsult, s ez olyan oktatási módszerek bevezetését sürgeti, amelyek segítségével a tanulók 22—24 éves korujera elsajátíthatják a legfontosabb ismereteket. Ez a felismerés késztette megyénk pedagógusait is arra, hogy módszertani kísérleteket folytassanak, újításokat, ésszerűsítéseket dolgozzanak ki az oktató-nevelő 'munka hatásfokának javítására. Szindinarttika Nyírbátorból A szabolcs-szatmári újító pedagógusokat egy évvel ezelőtt munkaközösségbe tömörítetté a szakszervezetek területi bizottsága, s a munkaközösség megalakítása óta tudatosabb és tudományosabb kísérletezési munkát folytatnak. Nemrégen, július 2—3— 4-én jött össze legutóbb a munkaközösség huszonkilenc tagja, hogy megvitassa az alsó- és középfokú oktatás alapvető problémáit, s a felfedett problémák megoldási lehetőségeit. A munkaértekezlet idején a nyíregyházi tanítóképzőben kiállították azokat a maguk készítette szemléltető és kísérleti eszközöket, amelyek jelentősen megkönnyítik az egyes tantárgyak oktatását. A munkaközösség tagjai a módszertani kísérletezés és a szemléltető eszközök készítése mellett fontős újításokat, is nyújtottak be a megyei tanácshoz, illetve a Központi Pedagógus Továbbképző Intézethez. Munkájuk eredményeképpen .ebben az évben már tíz újítás született, s a művelődési osztály eddig 2000 forintot fizetett ki az újítóknak eszmei újítási díjként és honoráriumként. Többek között Beregszászi Ferenc barabási tanár mozgásvizsgáló kísérleti eszközt, Mislei Győző mátészalkai középiskolai tanár fizikai kísérleti eszközt, Hadházi Lajos szakfelügyelő és Szabó Mihály tanár forgatható tantermi térképtartót, Szeles Tibor szamosbecsi igazgató hordozható szemléltető asztalt készített. S többször hírt adtunk már a nagy jelentőségű nyírbátori szindinajárási székhelyeken mutatnának be az érdekeit szaktaná- rpknak, s iáipogatpi leéli azt a javaslíjtqf is, hógy a Sza- boics-Szatmári Nevelő nyisson egy újjtó-}eíséfletező rovatot, amelyben rendszeresen ismertetnék a legfontosabb újításokat, kísérleteket. mikai kísérletezésről is, vagy a lassan már megyeszerte gyakorlattá váló demecseri kísérletről. Fénykép, rovat a Nevelőben Az újítások, ésszerűsítések, módszertani kísérletezések pedagógusaink hivatásszeretetét dicsérik. De szót kell ejtenünk arról is, hogy ezeknek az Újításoknak a sorsa, sajnos, nem a legjobb, mert szinte csak azokban az iskolákban használják fel az oktató-nevelő munkában, amelyekben megszülettek. Csak a régebbiek közül vezettek be néhányat megyeszeute, pedig — és ez is nagy érdemük az újítóknak — olcsón és házilag élőállíthatók. Feltétlenül meg kell teremteni azt a lehetőséget, hogy a munkaközösség legalább a megyébep ismertethesse az újításokat. Erre jó alkalom lenne egy rövid műszaki leíráshoz mellékelt fényképkiállítás, amelyet a Tárgyalások a sorozatgyártásról A kisebb szemléltető éa kísérletező eszközök sorozatgyártása érdekében a munka- közösség most tárgyal a művelődési osztállyal. Ha a tárgyalások sikerrel járnak, valamelyik nyíregyházi ktsz. a szükséges mennyiségben elkészítené az eszközöket. Ily módop megyénk iskoláit két éven bejül elláthatnák a legkorszerűbb szenüéltető és kísérleti eszközökkel. S ez egyáltalán nem jelentéktelen dolog. Kaiké József Rendelet magyar ázat: ü nyugellátás folyósításának kezdd Időpontja Konkrét perben a nyugellátást folyósító alperes a nyugdíjat igénylő felperes 1962. június 13-án beadott igénybejelentése alapján 1962. március 1-től kezdődően állapította meg az öregségi nyugdíjat. A felperes felszólamlását, amelyben azt sérelmezte, hogy az öregségi nyugdíjat nem az öregségi korhatár betöltésétől, 1961. október 10-től folyósítják részére, a Társadalombiztosítási Bizottság elutasította. Az e tényállás alapján indult perben az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és az ítélet indokolásában arrp a jp^z$>ályi rendelkezésre hivatkozott, mely szerint nyugdíj csak az igénybejelentés napjától visszafelé számított hátom hónapra jár. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, felperes kei-esetének adott Üplyt és elrendelte, hogy a nyugdijat felperesnek az öregségi korhatár betöltésétől* 1861. október 10-től kell folyósítani. A Legfelsőbb Bíróság a tör*. vényességi óvás alapján ho- zqft döntésében rámutatott, hqgy a hatályos rendelkezések értelmében a nyugellátást legkorábban a jogosultság' beállásától lehét folyósítani, az igénybejelentés hópapjától visszafelé számított három fiónapnál hosszabb időre azon ban nyugellátást folyósíts’ egyáltalán, semmilyen jogc men nem lehet, az ilyen i. nyú késedelem ki sem me hető. Ennélfogva felperest nyugellátás nem az örpgs korhatár betöltésétől, har az igénybejelentést mege harmadik hónaptól illeti n Kölcsey sírjánál Telefon; 13—66. (76328) „Vígan lattanak ők rohanó Tisza-partjai mellett S hol vadon árnyak alatt barnán viszi habjait a Túr. (Kölcsey Ferenc) JU agas szálfa szatmári em"■* berek fordulnak a temetőbe. Kölcsey Ferenc sírját keresik. — Ott van ni! — mutat a te- metőőr, a lelkek mindenese Kölcsey Ferenc sírja felé. Az idegenek kerülgetik a különös fejfákkal díszített cse- kei sírokat. Minden fejfa egy- egy tiszai félladik. Tömzsi ember Zavanyi István, a temetőcscsz. Kaszál a csekei temetőben, a kopjafák tövében. — Ez vöt a községben a legöregebb ember — szól a 94 éves korában elhunyt Cseh Ferenc díszes kopjafájánál. — Maga hány éves? — kérdezik a vendégek. — ötvenhat. — Temetöcsősz? — Az vagyok, a holt lelkek őrzője, meg harangozó is. Mert Csekén a temető gondozása együtt jár az élő lelkek gondozásával. A bér is együtt van. Évente 20 liter búzából kitelik a harangozás, meg a temetés. A bért, a búzát, családonként számolják. Kölcsey síremléke előtt ismét magyaráz Zavanyi István: — Ezerkilencszázr.egyvenben a hullaszakértők megnézték Kölcsey koponyáját. — Miért? — Az urak úgy határoztak, hogy új sírba kell tenni. — Ide? — Igen, két méterrel errébb hoztuk, de így volt kerek a világ. Vasládába tették, az új sírba úgy temették. Az urak nagy cécót rendeztek. Ünnepeltek, lakomáztak. Azt is hallottam, hogy iratokat kerestek, miként a németek tették. — Hát kétszer ásták ki a sírját? — Igen! Ezernyolszázötven- kettőben is felbontották a sírját. A hátramaradott örökösök ugyanig azt állították a császár udvarában, hogy Kölcseyt hazaáruló iratokkal temették el. A leendő örökös állította... A „kópjafás” csekei temető sötét árnyakkal telítődik. Ott van köztük az a tizenkét vasas német is, akik kiásták Kölcsey tetem, t. A sírban papírost kerestek, „o hazaáruló Kossuth” levélét. Olyan írást, melynek alapján vagyont kobozhatott volna a császár. Levelet nem, költeményeket találtak. A sárga németek a költőt háborgatták. Nem is kaptak ' szállást a faluban. De kaptak pénzt, pezsgőt a Kölcsey örökségre sandító Kende uraság kastélyában. — A hullaszakértő — ma- gyarázzq. a leljek őrzője — megnézte Kölcsey koponyáját. Senyvedt volt a bal halántéka, mivel Kölcsey félszemű ember volt. A nép azt állítá, hogy Kölcseyt méreggel tették el láb alól. — És a régi síremléket hova tették? — Azt az urak nem dobták el, hanem a márvány síremlék hátuljára belevésették az első világháborúban elhalt csekeiek névsorát. Hősi emlékművet csináltak belőle. A hősi emlékmű árából meg lakomáztak... A két világháború között, a negyvenes években főispán volt a Szatmárban Kölcsey Öméltósága. Szegről-végről rokona volt a Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek. Ez a főispán hivalkodott is a származásával. Ezért elrendelte, hogy a szatmári papok keres- sék-kutassák családfáját. A magyargéresi református pap rá is akadt Öméltóságának családfájára, majd a főispán utasítására sorra kijegyezte, anyakönyvi kivonatba tette Öméltósága fölmenőit. Nem is volt baj az anyakönyvi kivonatokkal az ezerhétszázhuszonharmadik esztendőig. Addig a s költ módon születtek a főispán elődei. Az ezerhétszázhuszon* hármas esztendő anyakönyve azonban egy kicsit meglepte az okiratot másoló papot. Ám szabály, az szabály. írva va* gyón, hogy az anyakönyvi, születési kivonatot hitelesen köteles az okirat másolója elkészU teni. A pap tehát szóröl-szóra papírra vetette a korabeli anyakönyvi bejegyzést: „Nemes és tekintetes Kölcsey Terézia kisasszony jiagy hassal ment férjhez és így született fia...” A pap postázta az anyaköny- ‘ vi kivonatot. A főispán izgatottan bontogatta a magyargéresi református lelkész levelét. Öméltósága úgy tudta, hogy a pap már a XVIII. században élt őseit kutatja. De nemes és tekintetes Kölcsey Terézia megkeseríté Öméltósága életét... * Hogy nagyobb baj ne legyen, sietett levelet vetni a papnak. Ez áll a levélben. — Elég már az ősökből, nagy tiszteletű uram... Balázs Árpád 1964. július 11. 9
