Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-05 / 156. szám

A CSALÁD OLDALA Kecskék, akik megöltek egy leopárdot Etióp népmese Egyszer egy. kölvökleopárd szülei intelme ellenére elszö­kött otthonról és játszani kez­dett a réten, ahol elefántcsor­da legelészett. A leopárd- kölyök még sohasem látott ele­fántot, tapasztalatlan volt és nem félt semmitől. Azt sem tudta; hogy az elefánt milyen nehéz állat, és azt, sem, hogy milyen esetlen. Az elefántok legelésztek.' téodesték és .rág­csálták a füvet. Az egyik kö­zülük véletlenül rálépett a kis leopárdra, aki ott nyomban ki is múlt. Az elefántok jóllaktak és el­vonultak a rétről, emészteni egy hűs folyó partjára. Mikor a leopárdok'nem láttak a ré­ten egyetlen elefántot sem, elömereszkedtek es megtalál­ták a kölyökleopárd kihűlt testét. Futottak rögtön a leo­párd szülőkhöz, hogy megvi­gyék a szörnyű hírt. — A te fiad már nem él! — mondták a leopárd apá­nak. A réten, a völgyben ta­láltuk meg tetemét. ' A leopárd apa nagyon el­keseredett. — És mondjátok csak, ki ölte meg a kölykömet? Mond­játok csak azonnal, had foj­tom bele én is a szuszt azon­nal ! — Széttépém! — Az elefántok ölték meg- Azok közül taposott rá vala­melyik! — felelték a leopár­dok. — Elefántok? — csodálko­zott a leopárd .apa. — Igen, igen, az elefántok — . ismételték a leopárdok. Leopárd apa gondolkodott egy kis ideig és mondta: — Nem, ezt nem az elefán­tok tették. A kecskék ölték meg a kölykömet. Természe­tes, hogy a kecskék. Csakis a kecskék hibásak a gyilkosság­ban. Ök okozták a pusztulá­sát. Leonárd apa szörnyen 'ös lett. Elfutott és megkereste a kecskenyájat, mely a hegyek­ben békésen legelészett és vá­logatás nélkül kezdte széttép­ni a kecskéket. Az embereknél is szokott ez igv lenni: amikor az embert megsértik, és az. aki megsér­tette, jóval erősebb nála, ak­kor a bosszúját nem azon toiti ki, aki hibás, hanem azon, aki gyengébb tőle. Oroszból fordította: Sigér Imre. A tilinkóról Sok évvel ezelőtt élt egy sze­gény pásztorfiu. Ez a fiúcska, amióta csak eszét tudta, min­dig kint élt az erdőn és le­geltette a szép, hosszúévá ró as báránykáka-t. Apja az öreg juhász tanítgatta. oktatgatta a „mesterségre”, és a fiúcska mindig jó szívvel fogadta édes­apja tanácsait. ., Amikor a pásztor megöre­gedett,. a. nyájjal együtt fiára hagyta legkedvesebb tilinkó- ját is, amelynek hangját mesz- sze földön ismerte mindenki. A tilinkó néha tüzesen szólt, né­ha" bánatosan, néha még olyan fájdalmas volt a hangja, hogy a szíve :,akart megszakadni an­nak, aki hallgatta. Alig telt bele egy-két esz­tendő"/ á legényke nemcsak a XUhászságot, hanem a tilinkó- zást is megtanulta apjától. Am egyszer, az egyik napon nagy szerencsétlenség érte a fiatal juhászt. Valahol baran­golás közben elvesztette tilin- kóját, és bár tűvé tette érte a hegyeket, nem akadt nyo­mára sehol. Eltelt három nap, de a ti- línkónak végképp nyoma ve­szett. Ekkor a legényke elha­tározta, hogy öreg édesapjára bízza a nyájat, maga P®&ig el­indul és addig megy, amíg nyomára nem akad a kedves tilinkónak. Ment, keresett, összekutatta a környéket, mire elért egy mély barlanghoz, ahol egy aprócska emberke fo­gadta­— Mi járatban vagy édes fiam? — kérdezte a legényt. — Nagy az én bánatom — magyarázta a fiú. — Elve­szett a legkedvesebb tilinkóm és ezért teszem tűvé a fél világot. Az emberke megsaj­nálta a fiút, és bevezette a barlangba, ahol csupa- elve­szett dolgokat tartogattak. Ti­linkó is volt bőven, egyik szebb,. mint a másik. — Ez volt. a tied? — muta­tott az apró emberke egy arany tiünkóra. — Nem, mondta a legény, és csodálkozva leste a gyö­nyörű szerszámot. Az emberke ezüst, gyémánt, tilinkót is mu­tatott, de a legényke csak a fejét csóválta. Egy vagyont ér mindegyik, de. neki egy sem kellett. Egyszer, csak a nagy keresgélés közben felkiáltott a fiú. — Itt van! Ez volt az enyém! Ez a bükkfatiünkó! Az apró emberke nem szólt semmit, csak visszaadta a 'fi­úcskának tilinkóját, és becsü­letességéért megajándékozta a gyémánt és az arany tilinkóvai is. A pásztorfiú megköszönte az erdei emberke - jóságát -és hálából elfújta neki a legxeó- vesebb nótáját. GYERMEKREJTVÉNY Balatoni nyaralás öt úttörőt jutalömüdüiésre küldtek a Balaton mellé. Az öt barát azonban más és más helyen kapott szállást. Hogy milyen nyaralóhelyeken, ezt nektek kell megfejtenetek. Vízszintes: 1. Alumínium vegyj ele. 3. Római számmal IffOl. 6. J+ áruba bocsát. -11. Apajuh- 13. Megfejtendő. 16. A táncmulatság. 13. Lent. 19. Helium vegyjele. 20. Ennyi nap egy dekád. 22. LIA. 23. Lét­számú, tagból álló. 24. Aszta­los Nándor. 26. Jégmező fel- szakadozása nagy morajlás közepette. 28- Szenny. 29. Pest megyei község. 30. Oktat. 31. Természettudományi kar rövi­dítése. 32. Ajándékoz, kissé regíesen. 33. Üt, oroszul. 34. YA. 35. Európai nép. 36. Egy­mást előző betűk az á-bc-ben- 37. ÓÖVE. 39. Addig az időig. 42. Égtáj. 43. Csónakokra. 44. Kétjegyű mássalhangzó. Függőleges: 1. Megfejtendő. 2. Gyulladás. 4. Kétjegyű más­salhangzó- 5. Izabella bece­neve. 6. Izomrögzítője kötő­szó. 7. Olaszországi tűzhányó. 8. :.. fut. 9. Ajándékoz. 12. Camping-táborokban állnak. 14. Munkaviszony- 15. Megfej­tendő. 17. Római 51 és 49. T9. Vitézi. 21. Megfejtendő. 23. Megfejtendő. 25. Dal. 27. Vízinövény. 28. Katalin becéz­ve. 30. Szovjet repülőgépjel­zés. 33. Sétány, 35. Kortyold. 36. Cipészek ragasztoszere. 38. Igen öreg. 39. Azonos magán­hangzók 40. Rendhagyó ige- végződés. 41. Fordított helyl rag. Beküldendő: vízszintes 13, függőleges 1, 15, 21. és 23. Múlt heti megfejtés: Fekete István: Bogáncs. Könyvjutalom: Banka Ró­zsa Nyíregyháza, Tóth Sándor Gyüre, ifj. Kocsár Imre Csen- ger, Lipcsei Tamás Kó-taj. őz a cLLaat! Az idei férfi „sláger" frizura. Különösen nyáron nemcsak tetszetős, hanem igen egész­séges is.. • Megható legenda Réges-régen történt... Ege­recske egyszer késő este tért haza. es nyomban újságolni kezdte: — Az előbb beleütköztem a szomszéd macskába! Az egerek izgalomba jöt­tek. — Na és mi volt? Meséld gyorsan. — Összeütődött a homlo­kunk — folytatta Egerecske, — no és... — Micsoda szörnyűség! Na hogy volt tovább? — türel­metlenkedtek az egerek. — Tudjátok, gyönyörű, éj­szaka van! — sóhajtott Ege­recske és g szemét forgatta. — Felhők futnak az égen, a csil­lagok ragyognak, a Hold süt és meleg szellő fújdogál... Olyan csodálatos, olyan kitű­nő hangulatban voltam, hogy... — Hogy? Mondd már gyor­sabban! — hogy még egy ujjal sem nyúltam a macskához! Hadd éljen! — fejezte be el­beszélését Egerecske. Óh! Milyen megható! cin- cogták az egerek. — Mi sem fogjuk soha bántani a mocs- kaliat és a cicákat'... Így keletkezett hát ez a szép legenda. És az egerek azóta sem bántják soha a macská­kat és a cicákat. És fordítva? Megtörténik... Én és a kis macim... Darabos László felvétele Orvosi tanácsadás A helyes takarításról és szellőztetésről Estélyi frizura. Színházba és társas összejövetelekhez igen elegáns. A szobalevegő baktériumo­kat is tartalmazhat. Ha a friss levegőről zárt, szellőzetlen szo­bába lépünk, kellemetlen ér­zésünk tamad. Minden helyi­ség, amelyben hosszabb idei", emberek tartózkodnak anél­kül, hogy szellőztetnének, rossz levegőjűvé válik. A szoba le­vegőjében sokszorta több a por, mint a szabadban- A por­szemcsék egy része az utcáról kerül be, vagy ruhával, cipő­vel behurcolt, továbbá a fa­lakról és padlóról leváló szem­csékből adódik.. A kísérletek szerint a gumó­kor bacillusa szobában hete­kig, sőt hónapokig elélhet, sokkal'tovább,’mint a szabad­ban, ahol a napfény hamar elpusztítja. Csendesebb szobá­ban egy-két óra alatt a por leülepszik és a levegő meg­tisztulhat, de a járás-kelés al­kalmával, valamint a szoba takarításakor a baktériumok ismét a levegőbe kerülhetnek. Ebből következik, hogy a ta­karítást mindig nedves seprű­vel végezzük, hogy a por fel- kavarását elkerüljük és a sze­metet és a portörlő rongyból kirázott hulladékot jutassuk olyan helyre, ahol sem ne­künk, sem másoknak nem okozhat ártalmat. A por eltá­volítása, a valódi takarítás csak porszívó segítségével le­hetséges. A lakásban keletkezett sze­metet pedig jól elzárható edényben kell tárolni. A lakás jó levegőjét meg­felelő szellőztetéssel biztosít­suk. Ablaknyitás esetén a le­vegő már néhány percen be­lül kicserélődik. Vizsgáljuk, meg a sokat emlegetett huzat kérdését is A betegek váltig hangoztat­ják, hogy nyak- és vállfájdal- muk csakis a huzat következ­ménye lehet. Még a legutóbbi időkben is az orvosok zöme ilyenkor csak a fejét csóvál­ta és a huzatot kitalálásnak és babonának minősítette. A tudományos kutatás azon­ban ebben az esetben a bete­geknek adott igazat. A vizsgá­latok során kiderült, hogy a szabadban fújó szél és a zárt helyiségben kialakuló léghuzat emberre való hatása között lényeges a különbség. A szél esetében a szabadban a test körül légörvények • keletkez­nek, amelyek azt körüljárva, a légmozgás eloszlását egyen­letessé teszik és megindítják a szervezet hőszabályozó műkö­dését. Ezenkívül a szél soha­sem fúj egyenletesen, hanem mindig lökésszerűen változtat­ja erősségét. Mi a helyzet a huzat esetében? Az egyenletes erősségű hi­deghatás a testnek egy részét éri, ami a hőszabályozást nem indítja meg és ennek követ­keztében a huzatnak kitett testrész védtelen a lehűléssel szemben: Ehhez jön még az a körülmény, hogy a szobában legtöbbször még a mozgás vér­keringés hatása is hiányzik. A nyári melegben kiizzadt téri huzatra természetesen foko­zottan érzékeny. Ezt bizonyítja a reumaosztáiyok növekvő nyári forgalma, amely nagy­részt a nyak- és vállfáddal» makból adódik. Ezenkívül sok esetben arcideg fájdalmakat, szem és fülbetegségeket is a huzat rovására írnak. Lapozgatás a szakácskönyvben A tojásos ételekről AMERIKAI TOJÁS Személyenként két paradi­csomot szűrőkanállal forró víz­be mártunk, héjától megtisz­títjuk, magvait kikaparjuk. A keményre főtt tojásokat ke­resztben kettévágjuk, sárgáját szitán áttörjük. Minden tojás­hoz egy deka sonkát számítunk és egészen finomra vágva a to­jássárgájához keverjük egy kis tejföllel vagy majonézzai. Ezzel töltjük meg a fél tojáso­kat úgy, hogy egészen tojáshoz hasonlítsanak. A paradicsomba kis majonézzel vagy tejfellel el­kevert vagdalt sonkát teszünk, majd minden paradicsom tete­jére egy tojást. Francia salátá­val tálaljuk. Az egészet apróra vagdalt sonkával hintjük be. TOJÁSLEPÉNY sajttal A tojásokat mély tálban fel­verjük, hozzáteszünk tojáson­ként egy kávéskanál tejfölt és egy fél deka reszelt sajtot. Megsózzuk, villával jól elkever­jük és serpenyőben vagy pala­csintasütőben forró zsírban hir­telen megsütjük. Meleg tálra csúsztatjuk, villával összehajt-: juk. Tetejét bőven meghintjük reszelt sajttal. Zsír helyett vaj­ban is süthetjük, így ízletesebb TOJ ASLEPÉNT ZÖLDBORSÓVAL Személyenként 10 deka tisz­tított zöldborsót apróra vágott zöldpetrezselyemmel puhái: párolunk, pici sóval és cukorral ízesítjük. A tojásokat egy ka­nál tejszínnel, villával f .Iver- jük és összekeverjük a kihűlt zöldborsóval. Forró zsírban ki . sütjük. Ha sűrűsödni kezd, a villa segítségével összecsavar­juk és tálra borítjuk. Tetejéie apróra vágott petrezselyemzöla jét szórunk. ] I 1964. július 5.

Next

/
Thumbnails
Contents