Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-29 / 176. szám

Miért csak Milotáról? Termelőszövetkezetünk tag­jait, s községünk egész la­kosságát foglalkoztatja mos­tanában az a borzalmas és állandó porfelhő, amelyet a szünet nélkül rohanó, fo­lyamkavicsot és homokot száilítdi teherautók és külön­böző vontatók kavarnak fel községünkön és határunkon keresztül, a föld és maka- áám úton. Porréteg vonja Be a tsz gyümölcsösét, do­hány burgonya és tengeri- tábláit, az emberek tüdejét, a lakóházak falát és min­dent. Az ablakokat nem le­het kinyitni még vasárnap sem, mert a legnagyobb tempójú szállítás éppen va­sárnap folyik. Már fordultunk kereksei a megyei és járási tanácshoz a kavicsszállítóhelyhez ve­zető út portalanításával kap­csolatban, de intézkedés nem történt. Kérjük annak kivizsgálását, hogy milyen érdek fűződik ahhoz, hogy a járművek Tiszabecs köz­ségen —, ahol porlalanított út van — keresztüljönnek keleti, míg Tiszacsécse köz­ségen keresztül nyugati irányból, holott mindkét községben á Tisza partján ugyanolyan folyamkavics le­lőhely van, mint nálnfik. Miért nem szállítanak egyik helyről sem kavicsót, csak tőlünk? Pedig a távolság is rövidebb lenne. Kérjük az Illetékeseket, vagy portalanittassák közsé­günkben a szállító űtát, vagy pedig onnan szállítsa­nak kavicsot, ahol jó por- talanitott utak vannak. Török Güsztáv tsz-élnök A jándi idegenforgalom Már négy éve annak, hogy a sóstói úttörőtáborban az NDK-beli Renate Horenburg megismerkedett egy jándi kislánnyal, Demjén Luciá­val. Jött aztán a levél Lu­ciához az NDK-ból, amely­ben Renate két másik barát­nőjének, Ullának és Regi­na Schulernek a címét is megküldte — levelezés cél­jából. Lúd itt adta tovább a német hímeket, ertgeht pedig megkértek, hogy for­dítsam le leveleiket. Orbán Cyuszi aztán levelét a ,,Trommel” a német úttörők lapja szerkesztőségébe akarta elküldeni. Lefordítottam ne­ki, el is küldtük, kapott Cyu- sii egymás után 14Ó levelet az IVDK minden részéből. Erre mindre ugyan válaszol­ni nem tudott, de sebaj , volt levelezési kedv a jáitdi ál­talános iskolásokban. Úgy­hogy a bégén már az NDK 110 városából és községéből 194 német fiú és leány leve­lezett 96 jándi fiatallal. NDK-beli barátaink néni is maradtak meg a lehelek, puszié olvasásával. -Hárman már el is jöttek, Karin Pet- zold asszony öccsével Frank Richterrel Koncz József ék­hez Christér Kopkin pedig Demjén Ludékhoz. Zsúfolt, viszontagságos utazás után végre megérkez­tek az ország keleti csücskp léVő kicsi Jándra a ven­dégek. A házigazdák mindent megtettek, hogy a beúdégek jól érezzék magukat. Sokai fürödtek a Tiszában és mo­torcsónakról gyönyörködhet­tek a táj szépségében. A képeslapok pedig töme­gesen mennek az NDK-ba Karl-Marx-Stadtba, Flöhába, Ascherlebenbe németül: „na­gyon tetszik nekünk itt min­den.” Borsai Ede Jánd Munkaerő-gazdálkodási és szervezési pi a mátészalkai tárásba« Tiiennégy leány egy brigádban A Csengeri Lenin Terme­lőszövetkezetben három év­vel ezelőtt 14 leány meg­alakította az ifjúsági brigá­dot. Azóta többen férjhez- mentek, de a brigádból nem váltak ki. Jelenleg 32 hold zöldségkertészetnek ők a gazdájuk. A zöldségterület megmű­velésén túl esetenként egyéb munkába is besegítenek. Vasárnap arattak és ősszel mindig részt vesznek az al­maszüretben. A brigád tag­jai havonként megkeresik a 25 munkaegységet. Szívesen dolgoznak a ker­tészetben, de még jobb ered­ményt érilének el, ha a ve­zetőség többet adna szavuk­ra. A konyhakertészetből csak két holdat tudnák Ön­Két utca nevében Vásárosnaményban van két utca, ahol még mindig petróleumlámpa ég. A vil­lamosítást végző vállalat 1963^ vállalta a két utca villamosítását. Ez még a mai napig sem történt még. 1964 februárjában csikorgó hidegben szerelték a vil­lanyt. Boldog volt a két ut­ca lakossága, ígérték az ott dolgozók, hogy 18 nap múl­va égni fog a villany. Azóta sokszor 18 nap telt él, és ma sincs villanyfény % két utcában. A községi tanács már három esetben jelölte meg az átvétel időpontját, de a Megyevük és a máté­szalkai TTTÁSZ mind a há­romszor meghiúsította az átadást. Kérjük az Illetékeseket, Intézkedjenek e tengeri kí­gyó ügyben. Sánta Miklós jár. műv, ház ig. Válaszol az illetékes ,Csak amíg as állam fizeti?“ törni, javasolták a vezető­ségnek, hogy vásároljanak több csövet az öntözéshez, így sokkal több zöldárut és egyben több jövedelmet biz­tosítanának a közösnek is. Varga Bernát tudósító Panaszkönyv helyett Este Ü órakor több magá­nyos kislány várakozott a Beloiannisz téri villamosmeg­állónál. Tíz órakór járt le á faunlcáidejük, azóta itt ácso- rognak, beszélgetnek. — Én elkérem a panasz­könyvet — mondta az egyik — beírom* hogy fél tizenegy­kor, ne fél tizenkettőkor in­dítsanak a Sóstóra villamost. —* Úgyse tesznek a mi ér­dekünkbe séinmit — válaszol a másik — mi csak gyári dolgozók vagyunk. Én úgy hiszem ezt a kis beszédet megszívlelhetnék az illfetékésék. Oláh Gyula, Sóstó. A tsz-ek termelésének in­tenzitását, költségalakulását és végső fokon a termelési tervek teljesítését körvétlen befolyásolja a rend él késés­re álló .munkaerő £ elhaszná­lása. Erről a kérdéstől be­szélgettünk Meleg Gábor­ral, a Mátészalkai Járási Ta­nács mezőgazdasági ügyek­kel foglalkozó éinökhelyct- tesével. — Hogyan alakul a járás termelőszövetkezeteiben a munkaerőhelyzet, s milyen szervezési problémáik van­nak? — A mezőgazdaság sike­res átszervezése után tálán a megye egyetlen járásában • sem uralkctídtt él áhrijHrá az iparban való munkakere­sés hangja, mint a mátészal­kai járásban. A mezőgazdá­ságban dolgozók száma má­ról holnapra 27 százalékkal csökkent, ami a komoly munkaerőhiány árnyékát vetette előre. Sokan vissza­térlek azóta falujukba, s a folyamat még . mindig tart. Persze, ez korántsem jelen­ti, hogy minden rendbe jött. Különösen a rendelke­zésre álló munkaerő célszé­rű felhásználásánál vannak nehézségeink. Az összes munkaerőnek több riiint 50 százaléka te­vékenykedik- a növény-, gyümölcs- és zöldségterme­lésben. 4154 növénytermesz­tőre mintegy 26 ezer hóid terület megművelése jut. Egy évben 7—8 hónapon át dolgozhatnak: ez után kél- lene fokozódó igényeik alapján égész évi jövedel­müket biztosítani. Éz töb­bé RéVés8é Sikerül is, külö­nösen a jobb tsz-eknél, mint Fülpösdaróeon, Gé- berjénben, VáJÍajbn, Jár­miban. De a már említett időn tűi, a további 4—5 hónapban a tsz-ek nem tud­nak rendszeres munkalehe­tőséget nyújtani. A nagyüzemi gazdálkodás mind kövétélőbben veti fél az olyan igényekét, hogy a meglévő munkaerők képe­sek' legyenek a külterjes termelést belterjes münká- igériyesébb gazdálkodássá fejleszteni gépek és egyéb korszerű beréhdezéSek se­gítségével. így oldható még az egytes munkacsúcsok megszüntetésé a növényter­melésben és érhető él á tsz- tagok jövedelméhtek általá­nos fokozása. HOgy !dén is — a kedvezőtlen időjárás ellenére —, nem marad gyo- mos, megműveietlert terület, „ tsz-gazdálc megfeszített munkaerejének* becsületes helytállásának köszönhető. Az eredméiiyek azonbáh fel­tétlen jobbak, lehetnének.. — Kéövfez5bb-e a helyzet az állattenyésztésben Üol^ gazoknál? — Egyáltalán nem. Sőt, legérzékenyebben ennél az ágazatnál tapasztalható a munkaerő gyakori mozgása, ktüöhösén a teli időszak­ban. Oka abban van, hogy á legtöbb tsz-beh mfics megoldva a szabadnap-vál­tás, anii azt jelenti, hogy égy évben 365 napon keresz­tül kell ddlgozhlok á göndb- zókriak, pihenőnap nélkül. Emiatt gyakori a iohdözók cserélődése, ami az állatók fejlődésének, hozamuknak a ^ csökkenését vonja maga után. Ezért az a célúnk, hogy 6 állatgondozó mellett egy szabadnap-váltó legyen beállítva, javítaná a hely­zetét mind több nő beszer­vezése az állattenyésztési és göhdózáSi miihkáBá. Ilyen * lehetőség van élsősórbán a baromfi és borjú hévelésé- nél. — Mi a fapasztalat a se­gédüzemágaknál es a nem közvetlen termeléssel fog­lalkoztatottaknál? — Az egyes tsz-ek között nagy eltérések várinak. Né­hol egyáltalán nincs iparos, másutt indokolatlanul sok van. Rontja a helyzetet, hogy az " iparosok tevékeny­sége több helyen nem tisz­tázott* teljesítményük mé­rése, ösztönző serkentése megoldatlan. Némely iparo­sok könnyen sokat keresnék, mások megfeszített munká­val is kevesebbet. Emellett áz iparbSokbál ís jő né* hányán Vfezetok, áoyagkeie-^ tók vaiy kiadók; dirik sah* tért sémifiit Séfti lerinébiricí Nem indokolt a bricárjel- szamblók, áŰtftlWÍsziffiu'v be- osztásúák nagy létszámá sem. Jogos 'panaszok van­nak • a Sók FsktáíöS. ma gi­táros, tanya- és mézőSÍ miatt is. A mostani 13,4 száza'ékos arányuk magas. Ugyanis az említett beoszt';!- SÚákhak. Pógzíttett, ÍViünkil- égység-járandóisigük, vagy éppen garantált bérezésük van, ami sok őséiben meg­haladja téhylegfes tééékeny- ségük értékéi,,. — Ml tehát h további teendő? — A kérdés te'emzésé mel­lett fontos feladatunk, hogy különösen a gépi, a fogat- és kézi munkaerő arányait; á munkaszervezést és irányítást a jelenleginél korszerűbben bidjuk meg. Fettétele: a rendelkezésre álló munkaerő -jobb koordi­nálása, az ellenőrzés fej­lesztése mindén vonalon. Gondoskodnunk kél) a ve­zetők továbbképzéséről, ■ a legmegfelelőbbek segítsé­gévei javítani központosí­tást. Javítani lehet, a .Hely­zetet — épp á tsz-ek és a tsz-csaiádok közvetlen érde­kében — a munkaképes csa­ládtagok rfehdszereSeBb fog­lalkoztatásával; -. De a fejlődést gybrsíthat- ja minden tevékeny tsz-tag. Különösen azok; akik igyek­szenek elsajátítani a kor­szerű termelési, gépesítési és állattenyésztési ismereteket. A . több irányban képzett dolgozókkal rendelkező tsr nem fogja ismérni a Miti­kus munkacsúcsokat, meri oda csoportosítja munka­erejét* ahol arra á legna­gyobb szükség van. Nem jutnánk azonban közelébb a teljes megoldáshoz, ha a dolog rendezésénél figyel­men kívül hagynánk az egyes tsz-ek eltérő Sajátos­ságát. -,f Asztalos Bálint A parjtőr emlékei Szűrős botjával naphosz- szat keresi az elhullatott pa­pírokat. Övé a két íeF, a Benczúr és a Bessenyei, tá­vásztól őszig. Megviselt bőrsapkáját a tűző mélégben sem vénné le. — Tessék *.. Mindig ta­lálok kenyeret.. * Régen jó lett volna . * * — mormolja inkább magának, mint a pá­don ülőknék. A Kelet-Magyarország jú­lius 12-i számában Csak amíg az állam fizeti t cím­nél cikk jelent meg, amely­ben példáként S. A., a cikk [rójá a tuzséri Rákóczi Tsz-t Is mégemlíti amiatt, hogy gyakornokunk munkájára tovább néni tartunk igényt. Az üggyel kapcsolatban ízt jégyzem meg, hogy a já­rási tanács javasolta: min­ien évbén neveljünk .gya­kornokokat, hogy átadhas­sák őket más, rászoruló tsz-eknek. Gyakornokunk, Uzonyi Gábor magatartásá­val kapcsolatban (kisebb »setéket kivévé) kifogásunk nem volt. Hogy nemcsak az orrunkig láttunk, ázt áz is bizonyítja, hogy a gya­kornoki fizetés mellett ha­vonta több mint 1500 forint Srtékű jövedelemkiegészítést adtunk. Vezetőségünk úgy döntött, hogy három helyett cSák két szakembert alká*- mázunk az 116Ö Hóid szántó és 430 hóid gyümölcsös te­rületen. Vezetőségünk úgy látta, hogy a nevezett gya­kornokra még nem bízha­tunk Önálló munkakört fia­talságánál fogva, Tuzséron olyan agronómusra van szükség, akinek a háta mö­gött jópár gyakorlati év Vén. Révész Kálmán tsz-elnök A Révész Kálmán elvtárs levélében foglaltakkal csak részben tudunk égycfSHeni. Egyrészt nem hisszük, hogy Ilyen módszerrel siketül a szakember-utánpótlást biz­tosítani, másrészt ha — állí­tásuk szeriúf -* Uzonyi Gá­bor fiatal és önálló munka­kör betöltésére még alkal­matlan volt, akkor milyen elvi és erkölcsi megfonto­lással adhatták át á járás­nak, illetve más tsz-nek? Éz nem vall korrekt eljá­rásra! (Egyébként, tudomá­sunk szerint, Uzónyi Gábóí nem a járási tanács segítsé­gévéi, hanem saját erejéből szerzett munkahelyet.) Interjú tt ország legkisebb emberével Faluról-falura a Hoidfény cirkusszal Alig hisz az eiíiber a sze­mének. Kezében könyv. Eré­lyes léptekkel indul a járási tanács épülete felé. — Jóhapöt kívánok. A Hoidfény cirkusztól jöttem... Ofbejá fogunk játszani, áz én- Öédéltjt kérii’ém aláírni... íóth István á fíóldféhyclr- kusz törpéje és táncos komi­kusa évek óta járja a falva­kat, hogy apró tehnetének fürgeségeivel ámulatba ejtse a nézőkét. — Az apám is dfkuszos Volt. Súlyt emelt, szeget hú­zott a fogával... Most már nyugdíjas — válaszol a kér­désekre, melyek nem szokat­lanok. — Sok újság írt már rólam. Még a Bécsi Kurír is, mikor ötvenhétbeh a Rebernjk cir­kuszban léptem fel. Ugyanis disszidáltéin... Később hazajött. Mert itt­hon a cirkuszi élet is más. — Azóta itthon megnősül­tem. A feleségem_ rendes, nagytermetű. Van két gyéré­ként is... Nem furcsa ilyen alacsony­ról nézhi a világot? — kérem, én iszom, eszem, játszóm, kévéiéin a két gyé­rekéin. Megvagyok elégedve áz éléttél... öt lakókocsival, oroszlá­nokkal, medvékkel, púposte- vékkef, vadkutyákkal, játszó lóvékkal felütötte Sátrát a szabolcsi falvakban a Hóld- fény cirkusz. S a porondon Tóth István. — Én vagyok az ország legkisebb embere — mondja büszkén. — Magasságom hatvan cehli... Mindéit jót kívánok.., (Pg) — Nem hagyom itt. Ha­zaviszem a malackáknak ... ef-ősitt á hangját, néhogy azt higyje valaki, hogy ő akarja elfogyasztahi a ké- nyérhuliadékpt. Leül. Pih^íi a bot, amely vagonnyi szemetét, papírt félszedétt az évek során. Mert az embferék feledéke­nyek, nem mindenki tiszte­li úgy a parkokat, mint áz öreg parkőr, — Nyolcvanéves vagyok —■ néz fáradt szemével a délutáni hapba. — Kubikos voltam. Bejártam a fél Or­szágot. Azután meg a város­nál dolgozgattam. Mi épí­tettük a dóhanyiyáfat, a városi levezető csatornát __ Évéit meghazudtoló fürge-1 séggel emelkedik fel a pád­ról. Égy papíros a zöld gye­pen. Talán szerelmes levél vagy száhilé, éáéfífeg kité­pett füzetlap ... Mindegy. A parkőr vasbotján egyfor­ma rangot viselnek, — fjem gondoltam én, ké­rem, dehogy gondoltába, hogy valamikor a virágokra fogok vigyázni. Meg a Sze­métet szúrom erre a botra, unalomból. Dé jói jön ä kis nyugdíjhoz, ahhoz a hatszáz forinthoz éz a 440 ,. * Kerékpárok támaszkod­nak a Jereván előtt. Az öreg visszazökken. Á, hiába. Ki győzi,.: „A parkbá kerék­párral behajtani tilos.1' Né- mély ember nem ért á szó­ból. Még gúnyolják is a parkőrt. — Lenne nekem több nyugdijam. Nem kel!ehe .itt vigyázni... — Ä régi vilá­got és önmagát hibáztatja* — Nincsenek meg a doku- mentek... — öt napig voltam a fronton Í4-ben. Aztán fog­ságba estém. Négy éú Vla- divosztokbán. Itthon beáll­tam vörös katonának. Ül­döztek is. Aztán örültem, hogy kenyérét kaptám a kubikosgödröknél... Nem szokott ilyéti Hosszú mondókéhoz. Pihen egy cseppet. Mit is mondjon ide­gennek, Különben Is SdRan egy tárgynak nézik a bot­jával járkáló öreget. Egy eleven tágy a parkban, a szobrok, virágok, cserjék* fák között. Ki kíváncsi ez ő éíétéré. — Van nekem hat gyer­mekem. Dejiogy is nincs — válaszol a kérdésre. Hallga­tása hosszú: — Elkerültek. Nem sokat törődnfk velem.. Az egyik fiam Miskolcon iäRik, a me­nyem akkor láttam, faikor lány volt, háztűznézőben volt nálunk. Az unokák na- gyök. Néha küldenek róluk fényképet, i í Mint aki rajtakapja ma­gát valamin, arnit nem sza­bad elmondani, feláll, meg­emeli kopott bőrsapkáját. Indul a másik térre. A he­vesen perzselő nap megvi­selte a virágokat. Még az este locsolni kell. * * Páll Géza Készétel bemutató és kóstoló július 31-én Nyíregyházán az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 118. számú HENTESÁRU BOLTJÁBAN. (Állami Áruházzá! szembén) Fogyasszon készételt, ölesó — ízletes, gyorsan készíthető 1 Önt is szívesen látjuk bemutatónkon ! Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents