Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-29 / 176. szám
Miért csak Milotáról? Termelőszövetkezetünk tagjait, s községünk egész lakosságát foglalkoztatja mostanában az a borzalmas és állandó porfelhő, amelyet a szünet nélkül rohanó, folyamkavicsot és homokot száilítdi teherautók és különböző vontatók kavarnak fel községünkön és határunkon keresztül, a föld és maka- áám úton. Porréteg vonja Be a tsz gyümölcsösét, dohány burgonya és tengeri- tábláit, az emberek tüdejét, a lakóházak falát és mindent. Az ablakokat nem lehet kinyitni még vasárnap sem, mert a legnagyobb tempójú szállítás éppen vasárnap folyik. Már fordultunk kereksei a megyei és járási tanácshoz a kavicsszállítóhelyhez vezető út portalanításával kapcsolatban, de intézkedés nem történt. Kérjük annak kivizsgálását, hogy milyen érdek fűződik ahhoz, hogy a járművek Tiszabecs községen —, ahol porlalanított út van — keresztüljönnek keleti, míg Tiszacsécse községen keresztül nyugati irányból, holott mindkét községben á Tisza partján ugyanolyan folyamkavics lelőhely van, mint nálnfik. Miért nem szállítanak egyik helyről sem kavicsót, csak tőlünk? Pedig a távolság is rövidebb lenne. Kérjük az Illetékeseket, vagy portalanittassák községünkben a szállító űtát, vagy pedig onnan szállítsanak kavicsot, ahol jó por- talanitott utak vannak. Török Güsztáv tsz-élnök A jándi idegenforgalom Már négy éve annak, hogy a sóstói úttörőtáborban az NDK-beli Renate Horenburg megismerkedett egy jándi kislánnyal, Demjén Luciával. Jött aztán a levél Luciához az NDK-ból, amelyben Renate két másik barátnőjének, Ullának és Regina Schulernek a címét is megküldte — levelezés céljából. Lúd itt adta tovább a német hímeket, ertgeht pedig megkértek, hogy fordítsam le leveleiket. Orbán Cyuszi aztán levelét a ,,Trommel” a német úttörők lapja szerkesztőségébe akarta elküldeni. Lefordítottam neki, el is küldtük, kapott Cyu- sii egymás után 14Ó levelet az IVDK minden részéből. Erre mindre ugyan válaszolni nem tudott, de sebaj , volt levelezési kedv a jáitdi általános iskolásokban. Úgyhogy a bégén már az NDK 110 városából és községéből 194 német fiú és leány levelezett 96 jándi fiatallal. NDK-beli barátaink néni is maradtak meg a lehelek, puszié olvasásával. -Hárman már el is jöttek, Karin Pet- zold asszony öccsével Frank Richterrel Koncz József ékhez Christér Kopkin pedig Demjén Ludékhoz. Zsúfolt, viszontagságos utazás után végre megérkeztek az ország keleti csücskp léVő kicsi Jándra a vendégek. A házigazdák mindent megtettek, hogy a beúdégek jól érezzék magukat. Sokai fürödtek a Tiszában és motorcsónakról gyönyörködhettek a táj szépségében. A képeslapok pedig tömegesen mennek az NDK-ba Karl-Marx-Stadtba, Flöhába, Ascherlebenbe németül: „nagyon tetszik nekünk itt minden.” Borsai Ede Jánd Munkaerő-gazdálkodási és szervezési pi a mátészalkai tárásba« Tiiennégy leány egy brigádban A Csengeri Lenin Termelőszövetkezetben három évvel ezelőtt 14 leány megalakította az ifjúsági brigádot. Azóta többen férjhez- mentek, de a brigádból nem váltak ki. Jelenleg 32 hold zöldségkertészetnek ők a gazdájuk. A zöldségterület megművelésén túl esetenként egyéb munkába is besegítenek. Vasárnap arattak és ősszel mindig részt vesznek az almaszüretben. A brigád tagjai havonként megkeresik a 25 munkaegységet. Szívesen dolgoznak a kertészetben, de még jobb eredményt érilének el, ha a vezetőség többet adna szavukra. A konyhakertészetből csak két holdat tudnák ÖnKét utca nevében Vásárosnaményban van két utca, ahol még mindig petróleumlámpa ég. A villamosítást végző vállalat 1963^ vállalta a két utca villamosítását. Ez még a mai napig sem történt még. 1964 februárjában csikorgó hidegben szerelték a villanyt. Boldog volt a két utca lakossága, ígérték az ott dolgozók, hogy 18 nap múlva égni fog a villany. Azóta sokszor 18 nap telt él, és ma sincs villanyfény % két utcában. A községi tanács már három esetben jelölte meg az átvétel időpontját, de a Megyevük és a mátészalkai TTTÁSZ mind a háromszor meghiúsította az átadást. Kérjük az Illetékeseket, Intézkedjenek e tengeri kígyó ügyben. Sánta Miklós jár. műv, ház ig. Válaszol az illetékes ,Csak amíg as állam fizeti?“ törni, javasolták a vezetőségnek, hogy vásároljanak több csövet az öntözéshez, így sokkal több zöldárut és egyben több jövedelmet biztosítanának a közösnek is. Varga Bernát tudósító Panaszkönyv helyett Este Ü órakor több magányos kislány várakozott a Beloiannisz téri villamosmegállónál. Tíz órakór járt le á faunlcáidejük, azóta itt ácso- rognak, beszélgetnek. — Én elkérem a panaszkönyvet — mondta az egyik — beírom* hogy fél tizenegykor, ne fél tizenkettőkor indítsanak a Sóstóra villamost. —* Úgyse tesznek a mi érdekünkbe séinmit — válaszol a másik — mi csak gyári dolgozók vagyunk. Én úgy hiszem ezt a kis beszédet megszívlelhetnék az illfetékésék. Oláh Gyula, Sóstó. A tsz-ek termelésének intenzitását, költségalakulását és végső fokon a termelési tervek teljesítését körvétlen befolyásolja a rend él késésre álló .munkaerő £ elhasználása. Erről a kérdéstől beszélgettünk Meleg Gáborral, a Mátészalkai Járási Tanács mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó éinökhelyct- tesével. — Hogyan alakul a járás termelőszövetkezeteiben a munkaerőhelyzet, s milyen szervezési problémáik vannak? — A mezőgazdaság sikeres átszervezése után tálán a megye egyetlen járásában • sem uralkctídtt él áhrijHrá az iparban való munkakeresés hangja, mint a mátészalkai járásban. A mezőgazdáságban dolgozók száma máról holnapra 27 százalékkal csökkent, ami a komoly munkaerőhiány árnyékát vetette előre. Sokan visszatérlek azóta falujukba, s a folyamat még . mindig tart. Persze, ez korántsem jelenti, hogy minden rendbe jött. Különösen a rendelkezésre álló munkaerő célszérű felhásználásánál vannak nehézségeink. Az összes munkaerőnek több riiint 50 százaléka tevékenykedik- a növény-, gyümölcs- és zöldségtermelésben. 4154 növénytermesztőre mintegy 26 ezer hóid terület megművelése jut. Egy évben 7—8 hónapon át dolgozhatnak: ez után kél- lene fokozódó igényeik alapján égész évi jövedelmüket biztosítani. Éz többé RéVés8é Sikerül is, különösen a jobb tsz-eknél, mint Fülpösdaróeon, Gé- berjénben, VáJÍajbn, Jármiban. De a már említett időn tűi, a további 4—5 hónapban a tsz-ek nem tudnak rendszeres munkalehetőséget nyújtani. A nagyüzemi gazdálkodás mind kövétélőbben veti fél az olyan igényekét, hogy a meglévő munkaerők képesek' legyenek a külterjes termelést belterjes münká- igériyesébb gazdálkodássá fejleszteni gépek és egyéb korszerű beréhdezéSek segítségével. így oldható még az egytes munkacsúcsok megszüntetésé a növénytermelésben és érhető él á tsz- tagok jövedelméhtek általános fokozása. HOgy !dén is — a kedvezőtlen időjárás ellenére —, nem marad gyo- mos, megműveietlert terület, „ tsz-gazdálc megfeszített munkaerejének* becsületes helytállásának köszönhető. Az eredméiiyek azonbáh feltétlen jobbak, lehetnének.. — Kéövfez5bb-e a helyzet az állattenyésztésben Üol^ gazoknál? — Egyáltalán nem. Sőt, legérzékenyebben ennél az ágazatnál tapasztalható a munkaerő gyakori mozgása, ktüöhösén a teli időszakban. Oka abban van, hogy á legtöbb tsz-beh mfics megoldva a szabadnap-váltás, anii azt jelenti, hogy égy évben 365 napon keresztül kell ddlgozhlok á göndb- zókriak, pihenőnap nélkül. Emiatt gyakori a iohdözók cserélődése, ami az állatók fejlődésének, hozamuknak a ^ csökkenését vonja maga után. Ezért az a célúnk, hogy 6 állatgondozó mellett egy szabadnap-váltó legyen beállítva, javítaná a helyzetét mind több nő beszervezése az állattenyésztési és göhdózáSi miihkáBá. Ilyen * lehetőség van élsősórbán a baromfi és borjú hévelésé- nél. — Mi a fapasztalat a segédüzemágaknál es a nem közvetlen termeléssel foglalkoztatottaknál? — Az egyes tsz-ek között nagy eltérések várinak. Néhol egyáltalán nincs iparos, másutt indokolatlanul sok van. Rontja a helyzetet, hogy az " iparosok tevékenysége több helyen nem tisztázott* teljesítményük mérése, ösztönző serkentése megoldatlan. Némely iparosok könnyen sokat keresnék, mások megfeszített munkával is kevesebbet. Emellett áz iparbSokbál ís jő né* hányán Vfezetok, áoyagkeie-^ tók vaiy kiadók; dirik sah* tért sémifiit Séfti lerinébiricí Nem indokolt a bricárjel- szamblók, áŰtftlWÍsziffiu'v be- osztásúák nagy létszámá sem. Jogos 'panaszok vannak • a Sók FsktáíöS. ma gitáros, tanya- és mézőSÍ miatt is. A mostani 13,4 száza'ékos arányuk magas. Ugyanis az említett beoszt';!- SÚákhak. Pógzíttett, ÍViünkil- égység-járandóisigük, vagy éppen garantált bérezésük van, ami sok őséiben meghaladja téhylegfes tééékeny- ségük értékéi,,. — Ml tehát h további teendő? — A kérdés te'emzésé mellett fontos feladatunk, hogy különösen a gépi, a fogat- és kézi munkaerő arányait; á munkaszervezést és irányítást a jelenleginél korszerűbben bidjuk meg. Fettétele: a rendelkezésre álló munkaerő -jobb koordinálása, az ellenőrzés fejlesztése mindén vonalon. Gondoskodnunk kél) a vezetők továbbképzéséről, ■ a legmegfelelőbbek segítségévei javítani központosítást. Javítani lehet, a .Helyzetet — épp á tsz-ek és a tsz-csaiádok közvetlen érdekében — a munkaképes családtagok rfehdszereSeBb foglalkoztatásával; -. De a fejlődést gybrsíthat- ja minden tevékeny tsz-tag. Különösen azok; akik igyekszenek elsajátítani a korszerű termelési, gépesítési és állattenyésztési ismereteket. A . több irányban képzett dolgozókkal rendelkező tsr nem fogja ismérni a Mitikus munkacsúcsokat, meri oda csoportosítja munkaerejét* ahol arra á legnagyobb szükség van. Nem jutnánk azonban közelébb a teljes megoldáshoz, ha a dolog rendezésénél figyelmen kívül hagynánk az egyes tsz-ek eltérő Sajátosságát. -,f Asztalos Bálint A parjtőr emlékei Szűrős botjával naphosz- szat keresi az elhullatott papírokat. Övé a két íeF, a Benczúr és a Bessenyei, távásztól őszig. Megviselt bőrsapkáját a tűző mélégben sem vénné le. — Tessék *.. Mindig találok kenyeret.. * Régen jó lett volna . * * — mormolja inkább magának, mint a pádon ülőknék. A Kelet-Magyarország július 12-i számában Csak amíg az állam fizeti t címnél cikk jelent meg, amelyben példáként S. A., a cikk [rójá a tuzséri Rákóczi Tsz-t Is mégemlíti amiatt, hogy gyakornokunk munkájára tovább néni tartunk igényt. Az üggyel kapcsolatban ízt jégyzem meg, hogy a járási tanács javasolta: minien évbén neveljünk .gyakornokokat, hogy átadhassák őket más, rászoruló tsz-eknek. Gyakornokunk, Uzonyi Gábor magatartásával kapcsolatban (kisebb »setéket kivévé) kifogásunk nem volt. Hogy nemcsak az orrunkig láttunk, ázt áz is bizonyítja, hogy a gyakornoki fizetés mellett havonta több mint 1500 forint Srtékű jövedelemkiegészítést adtunk. Vezetőségünk úgy döntött, hogy három helyett cSák két szakembert alká*- mázunk az 116Ö Hóid szántó és 430 hóid gyümölcsös területen. Vezetőségünk úgy látta, hogy a nevezett gyakornokra még nem bízhatunk Önálló munkakört fiatalságánál fogva, Tuzséron olyan agronómusra van szükség, akinek a háta mögött jópár gyakorlati év Vén. Révész Kálmán tsz-elnök A Révész Kálmán elvtárs levélében foglaltakkal csak részben tudunk égycfSHeni. Egyrészt nem hisszük, hogy Ilyen módszerrel siketül a szakember-utánpótlást biztosítani, másrészt ha — állításuk szeriúf -* Uzonyi Gábor fiatal és önálló munkakör betöltésére még alkalmatlan volt, akkor milyen elvi és erkölcsi megfontolással adhatták át á járásnak, illetve más tsz-nek? Éz nem vall korrekt eljárásra! (Egyébként, tudomásunk szerint, Uzónyi Gábóí nem a járási tanács segítségévéi, hanem saját erejéből szerzett munkahelyet.) Interjú tt ország legkisebb emberével Faluról-falura a Hoidfény cirkusszal Alig hisz az eiíiber a szemének. Kezében könyv. Erélyes léptekkel indul a járási tanács épülete felé. — Jóhapöt kívánok. A Hoidfény cirkusztól jöttem... Ofbejá fogunk játszani, áz én- Öédéltjt kérii’ém aláírni... íóth István á fíóldféhyclr- kusz törpéje és táncos komikusa évek óta járja a falvakat, hogy apró tehnetének fürgeségeivel ámulatba ejtse a nézőkét. — Az apám is dfkuszos Volt. Súlyt emelt, szeget húzott a fogával... Most már nyugdíjas — válaszol a kérdésekre, melyek nem szokatlanok. — Sok újság írt már rólam. Még a Bécsi Kurír is, mikor ötvenhétbeh a Rebernjk cirkuszban léptem fel. Ugyanis disszidáltéin... Később hazajött. Mert itthon a cirkuszi élet is más. — Azóta itthon megnősültem. A feleségem_ rendes, nagytermetű. Van két gyéréként is... Nem furcsa ilyen alacsonyról nézhi a világot? — kérem, én iszom, eszem, játszóm, kévéiéin a két gyérekéin. Megvagyok elégedve áz éléttél... öt lakókocsival, oroszlánokkal, medvékkel, púposte- vékkef, vadkutyákkal, játszó lóvékkal felütötte Sátrát a szabolcsi falvakban a Hóld- fény cirkusz. S a porondon Tóth István. — Én vagyok az ország legkisebb embere — mondja büszkén. — Magasságom hatvan cehli... Mindéit jót kívánok.., (Pg) — Nem hagyom itt. Hazaviszem a malackáknak ... ef-ősitt á hangját, néhogy azt higyje valaki, hogy ő akarja elfogyasztahi a ké- nyérhuliadékpt. Leül. Pih^íi a bot, amely vagonnyi szemetét, papírt félszedétt az évek során. Mert az embferék feledékenyek, nem mindenki tiszteli úgy a parkokat, mint áz öreg parkőr, — Nyolcvanéves vagyok —■ néz fáradt szemével a délutáni hapba. — Kubikos voltam. Bejártam a fél Országot. Azután meg a városnál dolgozgattam. Mi építettük a dóhanyiyáfat, a városi levezető csatornát __ Évéit meghazudtoló fürge-1 séggel emelkedik fel a pádról. Égy papíros a zöld gyepen. Talán szerelmes levél vagy száhilé, éáéfífeg kitépett füzetlap ... Mindegy. A parkőr vasbotján egyforma rangot viselnek, — fjem gondoltam én, kérem, dehogy gondoltába, hogy valamikor a virágokra fogok vigyázni. Meg a Szemétet szúrom erre a botra, unalomból. Dé jói jön ä kis nyugdíjhoz, ahhoz a hatszáz forinthoz éz a 440 ,. * Kerékpárok támaszkodnak a Jereván előtt. Az öreg visszazökken. Á, hiába. Ki győzi,.: „A parkbá kerékpárral behajtani tilos.1' Né- mély ember nem ért á szóból. Még gúnyolják is a parkőrt. — Lenne nekem több nyugdijam. Nem kel!ehe .itt vigyázni... — Ä régi világot és önmagát hibáztatja* — Nincsenek meg a doku- mentek... — öt napig voltam a fronton Í4-ben. Aztán fogságba estém. Négy éú Vla- divosztokbán. Itthon beálltam vörös katonának. Üldöztek is. Aztán örültem, hogy kenyérét kaptám a kubikosgödröknél... Nem szokott ilyéti Hosszú mondókéhoz. Pihen egy cseppet. Mit is mondjon idegennek, Különben Is SdRan egy tárgynak nézik a botjával járkáló öreget. Egy eleven tágy a parkban, a szobrok, virágok, cserjék* fák között. Ki kíváncsi ez ő éíétéré. — Van nekem hat gyermekem. Dejiogy is nincs — válaszol a kérdésre. Hallgatása hosszú: — Elkerültek. Nem sokat törődnfk velem.. Az egyik fiam Miskolcon iäRik, a menyem akkor láttam, faikor lány volt, háztűznézőben volt nálunk. Az unokák na- gyök. Néha küldenek róluk fényképet, i í Mint aki rajtakapja magát valamin, arnit nem szabad elmondani, feláll, megemeli kopott bőrsapkáját. Indul a másik térre. A hevesen perzselő nap megviselte a virágokat. Még az este locsolni kell. * * Páll Géza Készétel bemutató és kóstoló július 31-én Nyíregyházán az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 118. számú HENTESÁRU BOLTJÁBAN. (Állami Áruházzá! szembén) Fogyasszon készételt, ölesó — ízletes, gyorsan készíthető 1 Önt is szívesen látjuk bemutatónkon ! Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat.