Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-22 / 170. szám

Diszwnnépség Varsóban a Lengyel Népköztársaság megalakulása 20* évfordulóján Hruscsov, Ulbricht és Novotny a jubileumon A népi Lengyelország meg­születésének 20. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségekre — kedden délelőtt megérkezett Varsóba Nyikiia Hruscsov szovjet kormányfő, Walter Ulbricht, a Német De­mokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke és Anto­nin Novotny, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. Az ünnepélyesen feldíszített re­pülőtérre délelőtt 10 órától kezdve egymás után szálltak le a különrepülőgépek. Először Ulbricht érkezett, majd ne­gyedórával később Novotny gépe szállt le a repülőtéren. Fél tizenegykor érkezett meg Hruscsov feleségével, Nyina Hruscsovával. Mindhárom államférfit a repülőtéren a lengyel párt, az államtanács és a kormány vezető személyi­ségei, a diplomáciai testület képviselői és a varsói dolgozók nagyszámban megjelent kül­döttei fogadták ünnepélyes ke­retek között. A kedves vendégeket Wla- áyslaw Gomulka üdvözölte el­sőnek, szívélyes kézszorítással és öleléssel. Utána Cyrankie- wicz miniszterelnökkel, majd az államtanács és a kormány tagjaival váltottak baráti kéz­szorítást az államférfiak. A himnuszok elhangzását köve­tően Gomulka kíséretében el­léptek a felsorakozott díszszá­zad előtt és fogadták a meg­jelentek lelkes üdvözléseit. Kedden délután a Varsói Kultúra és Tudomány palotá­jának kongresszusi termében disz ünnepséget rendeztek a Lengyel Népköztársaság meg­alakulása 20. évfordulójának tiszteletére. Az elnöki asztalhoz felvonuló szomszédos testvéri szocialista országok vezetői — N. Sz. Hrus- csovot, Antonin N cvotnyt és Walter Ulbtichtot —a terem­ben összegyűlt több mint há­romezer főnyi közönség nagy ünneplésben részesítette. A díszünnepséget Alekszan- der Zawadzki, a Lengyel Ál­lamtanács elnöke nyitotta meg. Üdvözlő szavai után Wladys- law Gomulkának, a LEMP KB első titkárának adta át a szót. tette álhatatosságát, böl­csességét és szilárdságát­A szovjet kormányfő meleg szavakkal méltatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt, annak Központi Bizottsága és sze­mély szerint Gomulka érde­meit, majd kijelentette, hogy a szovjet—lengyel kapcsola-| tok igen jól fejlődnek. Hruscsov ezután a szovjet nép vívmányairól, valamint a többi szocialista ország nagy sikereiről beszélt. Természe­tes. hogy a sikerekhez és a győzelemhez vezető úton akadtak bizonyos nehézségek, és megtorpanások is. Most ezek a nehézségek kölönösen súlyossá váltak, amióta a Kí­nai Kommunista Párt vezető­ségének jelenlegi állásfoglalá­sa kialakult. Meggyőződésünk —^ folytatta a szovjet minisz­terelnök —, hogy ezeket a nehézségeket leküzdjük. Most a gyakorlatban keli bebizonyítani, ki milyen úton jár: a nemzetközi összefogás, vagy talán a nacionalista elkülönülés és önzés útján-e. Gomulka elvtárs beszéde Á Kultúra és Tudomány Palotájának kongresszusi ter­mében rendezett nagygyűlé­sen W. Gomulka, a LEMP KB első titkára mondott be­szédet. Bevezetőben méltatta a népi Lengyelország húszéves kor­szakának jelentőségét. Az új történelmi útra a munkásosztály, a dolgozó nép élcsapata — együtt­működve a nemzeti egy- • ségíront baloldali párt­jaival — a LEMP vezet­te a lengyel népet _ hangoztatta, majd részlete­sen kifejtette, mit jelent a LEMP vezetése a lengyel nép számára. —.Amikor a hrtlerista meg­szállók bestiális terrorja tize­delte a lengyel népet a párt mondta a népnek az igazsá­got: a felszabadulást a Szov­jetunió hozta nekünk. A párt először vetette a megszállók elleni közös fegyveres küzde­lembe az összes hazafias erőt, szervezte meg a néphatalmat, a népi Lengyelországot. A len­gyel nagybirtokos burzsoázia, a reakció a történelem sze­métdombjára került Gomulka a továbbiakban részletesen ismertette a népi Lengyelország fejlődését és hangsúlyozta: mindaz, amit a népi Lengyelország e húsz év alatt elért, saját erejének és a testvéri szocialista országok közötti egyre elmélyültebb együttműködésnek és kölcsö­nös segélynyújtásnak köszön­hető. Gomulka ezután méltatta a Varsói Szerződés jelentőségét a világ békéjének megőrzésé­ben, utalt a nyugatnémet mi- litarizmus revanstörekvéseire, amelyek szörnyű veszélyt je­lentenek Európa és a világ békéje számára; Gomulka rámutatott: a nyugatnémet militaris­tát arra számítanak, hogy a sokoldalú NATO-atom- haderő keretében az Egyesült Államok segít­ségével atomfegyverekhez Jutnak. Ez az egész vi­lág békéjét veszélyeztet­né. A továbbiakban arról be­szélt, hogy minden nyugati híreszteléssel szemben az Odera-Neisse határ végleges határ, amelyet — mint mon­dotta — „a Szovjetunió és a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok garantál­nak és ennél nagyobb biztosí­tékot nekünk senki sem ad­hat”. • I Gomulka ezután meleg sza­vakkal emlékezett meg az NDK és Lengyelország közös megállapodásáról az Odera- Neisse békehatárról, amely nem elválasztja, hanem össze­fűzi a közös célért, a szocia­lizmus felépítéséért küzdő két népet — Az elmúlt korszakban — — emelte ki Gomulka — kez­dettől fogva segítségben és támogatásban részesültünk ba­rátaink és szövetségeseink, a szocializmus első állama: a Szovjetunió részéről. A szo­cialista tábor egysége és a kölcsönös segítségnyújtás mini­den szocialista ország harcá­nak fő forrása volt és ma­rad.. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a kínai kommunisták ve­zetőinek hibájából a nemzetközi kommunista mozgalomban keletkezett nézeteltérés aláássa a szo­cialista országok egysé­gét és szolidaritását. — Ez természetesen nem erősít minket mondotta ■— és örömet okoz ellenségeink­nek. — A szocialista országok és a nemzetközi forradalmi mun­kásmozgalom — folytatta — már átélt és úrrá lett törté­nelme során nem egy gyen­geségen és megerősödve ke­rült ki belőlük. Átéltük a marxizmus—leninizmustól ide­gen „személyi kultusz” kor­szakát. Ellenségeink remény­kedése dacára előbb vagy utóbb úrrá leszünk a mostani nézeteltérésen is. E kérdésben a LEMP IV. kongresszusa már kifejtette álláspontunkat. Befejezésül aláhúzta, hogy az elmúlt húsz évben Len­gyelország politikáját a szo­cialista országok közötti test­véri egység és együttműkö­dés, a marxizmus—leniniz- mus, a proletár internacionaliz­mus elvei határozták meg. Ezek az elvek már húsz évvel ez­előtt a júliusi kiáltványban kifejezést nyertek és a fel­szabadult népi Lengyelország alapjává váltak. Gomulkát beszéde befejez­tével nagy ünneplésben része­sítették. Hruscsov meleg kéz­szorítással fejezte ki jókíván­ságait a LEMP KB első titká­rának. Gomulka beszéde után Hruscsov emelkedett szólás­ra. Hruscsov elvíárs beszéde Hruscsov beszélt Lengyel­ország roppant világháborús veszteségeiről, majd rámuta­tott, hogy a Lengyel Népköz­társaság napjainkban a gyors gazdasági fejlődés meggyő­ző példáját nyújtja. Az elért hatalmas sikereket a lengyel nép annak köszönheti, hogy a munkásosztály marxista —leninista élcsapata tel­jes mértékben érvényesí­Hruscsov ezután rámutatott, hogy ha az imperialisták újabb háborút robbantanának ki, ez a kaland teljes meg­semmisülésükhöz az egész tő­kés rendszer elkerülhetetlen bukásához vezetne. Kénytelenek vagyunk szá­mot vetni a tényekkel — folytatta Hruscsov. — Az Egyesült Államokban nem­rég a köztársasági párt or­szágos jelölő kongresszusa olyan választási programot fo­gadott el, amely a íegagreszj- vabb köröknek a céljait tük­rözi, a kongresszuson megvá­lasztott elnökjelölt pedig nyíltan feltárta, hogy az elavult antikommunlzmus és a háborús fenyegetések jelszavaival akar bevo­nulni a Fehér Házba. Az amerikai választóknak kell felelniök arra a kérdés­re, hogy hajlandó-e támogat­ni az amerikai nép azt a programot, amelyet a köz- társasági párt a San Francis­co-! kongresszuson elfogadott, hajlandó-e jóváhagyni azt a politikát, amely az egész vi­lágra. így az amerikai népre nézve is oly veszélyes. Ez nem tőlük függ, de minden eshetőségre számítanunk kell. Ezután kifejtette: az imperialisták a fenye­getőzés mellett egyre in­kább arra törekszenek, hogy megingassák egysé­günket, éket verjenek or­szágaink közé és küK5n- külön leszámoljanak ve­lük­Ezt látnunk kell s le kell vonnunk ebből a szükséges kő vetkeztetéseket. Meggyőződés­sel jelenthetjük ki, hogy a szo­cialista országokban a mun­kásosztály, az egész dolgozó nép, az értelmiség nem dől be az ellenség cselszövései­nek. A békéért folyó küzdelem nagy jelentőségéről szólva Hruscsov rámutatott, hogy a béke biztosítása, a termo­nukleáris világháború ve­szedelmének kiküszöbölése olyan feladat, amelyet csak minden szocialista ország együttes erőfeszítéseivel lehet megoldani. Minél egységesebbek le­szünk, annál szilárdabb és eredményesebb lesz har­cunk az imperializmus el­len. annál nagyobbak lesz­nek eredményeink — hangsúlyozta. Befejezésül Hruscsov ki­jelentette, hogy a szovjet— lengyel barátság szilárd és megbonthatatlan, a Szovjet­unió kész továbbra is test­vériesen megosztani tapasz­talatait a lengyel néppel, fej­leszteni a politikai, a gazda­sági, a kulturális együttmű­ködés minden formáját. Ez-i után felolvasta az SZKP Központi Bizottságának, a Legfelső Tanács Elnökségének és a szovjet kormánynak a Lengyel Népköztársaság ve­zetőihez intézett üdvözlő üze­netét Dobi István és Kádár János HdvüzM távirata a lengyel államférfiakhoz Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradal­mi munkás—paraszt kormány elnöke Lengyelország felszaba­dulásának 20. évfordulója alkalmából táviratot küldtek Alek- sander Zawadzkinak, a Lengyel Népköztársaság Államta­nácsa elnökének, Wladyslaw Gomulkának, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Jó­zef Cyrankie wieznek, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének. A táviratban Lengyelország újjászületésének 20. évfordu­lója, a lengyen nép nagy nemzeti ünnepe alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkáspártba Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a forradalmi munkás—paraszt kormány, az, egész magyar nép és a saját nevükben forró testvéri üdvöz­letüket küldik a lengyel államférfiaknak, a testvéri lengyel népnek. Jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy a századokra visz- szanyúló hagyományos magyar—lengyel barátság történetében az elmúlt 20 esztendő új fejezetet nyitott meg. A szocializ­mus építésének közös útján járó népeinket az eszmék, ér­dekek és célok azonosságán nyugvó őszinte és testvéri ba­rátság szálai fűzik össze. Népeink barátságát erősiti az a tény is, hogy pártjaink és korraányaink együttesen fáradoz­nak a világ békéjének védelmezésén, a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének és egybeforrottságának biz­tosításán — állapítja meg a távirat.-te Péter János külügyminiszter, a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából szintén táviratban üdvözölte Adam Rapacki lengyel külügyminisztert. A SZOT Elnökségének nevében Brutyó János főtitkár intézett üdvözlő táviratot a Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsához. • • Ünnepség a Lengyel Népköztársaság fennállásának 20. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Mun­káspárt Budapesti Bizottsá­ga és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága a népi Lengyelország fennállásának 20. évfordulója alkalmából kedden ünnepséget rendezett az Aluminiumárugyár mű­velődési termében. Az ün­nepségen részt vett és az el­nökség tagja volt Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Cseterki Lajos, a Politika Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János külügyminiszter, továbbá Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti rendkívüli és megha­talmazott nagykövete, jelen volt az ünnepségen a Köz­ponti Bizottság és a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány több tagja az Alumi- niumárugyár s más zuglói üzemek dolgozója. Ott volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője és a lengyel nagykövetség számos tagja is. A lengyel és a magyar Himnusz hangjai után Har­mati Sándor, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára nyitotta meg az ün­nepséget, majd Cseterki La­jos mondott beszédet Befejeződött esz afrikai csúcsértekezlet A kairói csúcsértekezlet utolsó ülésére kedden a késő délutáni órákban került sor. Ezen az értekezlet házigazdá­ja, Nasszer elnök mondott zá­róbeszédet. Az értekezlet részt vevői ki­fejezésre juttatták eltökéltsé­güket, hogy Afrikának a gyar­matosítás alóli végső felszaba­dítására törekszenek és a tel­jes függetlenségért vívott har­cukban szorosabbra zárják so­raikat. Az afrikai állam- és kor­mányfők megállapodtak ab­ban, hogy legközelebbi csúcs- értekezletüket 1965. szeptem­berében Accrában tartják. »V-.!■ Makariosz válasza ÍJ Than ínak Makariosz elnök válaszolt U Thant július 17-i üzeneté­re, amelyben az ENSZ főtit­kára nyugtalanságát fejezte ki a ciprusi helyzet miatt. Maka­riosz válaszában „osztja U Thant aggodalmát a fegyve­rek felhalmozódása miatt Cip­ruson” majd egyetértését fe­jezi ki a főtitkárral, hogy „ez nem járul hozzá a feszültség felszámolásához.” Hangoztatja azonban, hogy „mindaddig, amíg a török invázió vesz ^’ye fennáll, kormánya köteles fej­leszteni Ciprus védelmét az or­szág területi integritásának biztosítása érdekében.” A ciprusi köztársasági elnök a továbbiakban azzal vádolja a törököket, hogy folytatóla­gosan fegyvereket és katoná­kat csempésznek a szigetre. Folytatódnak Harlemben a négertüntetések Harlemben, New York né­ger gettójában egyre elkese­redettebb a hangulat és szom­bat óta szüntelenül folynak a tüntetések. Ezeket a megmoz­dulásokat az váltotta ki, hogy csütörtökön egy Thomas Gilli- gan nevű rendőrhadnagy agyonlőtte a 15 éves James Powell néger iskolásfiút. A néger negyed több pont­ján újabb tiltakozó tünteté­sekre került sor, A legjelen­tősebb egy ezer főnyi felvo­nulás volt, amelynek részt ve­vői ezzel a jelszóval tüntet­tek: „Igazságot akarunk!” A rendőrség a levegőbe lőtt és szétkergette a tömeget. A fel­vonulók közül sokan egy har­lemi étterembe menekültek és magukra zárták az ajtót. Az acélsisakos rendőrök idáig ül­dözték őket és megkezdték az ostromot. Események sorokban U Thant az ENSZ-főtitkára kedden délelőtt Géniből jövet egynapos látogatásra Párizs­ba érkezett. A főtitkár meg­beszélést folytat De Gaulle -lal és Couve de Murville külügy­miniszterrel. Egyebek között a ciprusi kérdésről lesz szó. Párizsba történt megérke­zésekor U Thant kijelentette: „Azt szeretném, ha Francia- ország, amely a Biztonsági Ta­nács állandó tagja, egyre tevé­kenyebb szerepet töltene be az ENSZ munkájában. Melvin Belli dallasi ügyvéd, aki a halálra ítélt Jack Rubyt védte, pert indított becsület- sértésért Walter Craig, az ame­rikai ügyvédi kamara elnöke ellen. Craig ugyanis egy sajtóér­tekezleten úgy nyilatkozott, hogy Belli az ügyvédi etikába ütköző cselekményt követettel azzal, hogy Ruby halálos Ítéle­tét „a bizottság és az igazság­talanság győzelmének” minő­sítette. Belli hárommillió dol­lár „fájdalomdíjat” követel Cralgtól, mert azzal érvel, hogy a kamara elnöke nem határozhatja meg egy ügyvéd szólásszabadságát. »Korunk egyeteme” jelszó­val 23 ország 120 küldötté­nek részvételével nemzetközi szeminárium kezdődött a ju- jugoszlóviai Dubrovnikban. A tanácskozás fő témája az egye­temek demokratizálása és az egyetem mint a békeeszmék terjesztője. Ankarában megszűnt azost- romállampot, amelyet az 1963. május 20-ról 21-re virradó éj­jel végrehajtott sikertelen puccskísérlet után hirdettek ki. Saigonban mintegy 200 diák gyűlt össze a francia nagykö­vetség épülete előtt és tünte­tett De Gaulle elnök délkelet­ázsiai politikája ellen. A diá­kok később behatoltak az épületbe, bezúzták az ablako­kat és megrongálták a beren­dezést. Az angol alsóháznak a meg­élhetési költségekről folyta­tott bizalmatlansági vitája hétfőn azzal végződött, hogy a kormány korábbi többsége kö­rülbelül a felére olvadt le. Ez az angol parlamenti hagyo­mányok szerint azt jelenti, hogy a kormány számszeruíeg „megúszta” ugyan a vitát, de erkölcsileg olyan vereséget szenvedett, amely lemondás­hoz szokott vezetni, A személyi kultusz idősza­kában méltatlanul meghurcolt Blücher marsallnak, a legen­dáshírű szovjet hadvezérnek a fia megkapta a 20 évvel eze­lőtt neki odaítélt vörös zász­lórendet. Blücher, aki jelenleg Kraj- nában bányamester, 1945 tava­szán Németország területén részt vett egy ellenséges meg­erősített hídfő felszámolásá­ban, amire akkor önként je­lentkezőket vetettek be. Blü­cher csoportjának tagjait nyom­ban felterjesztették a magas kitüntetésre, amit azonban a marsall fia nem kapott meg; Moro kijelölt olasz minisz­terelnök kedden megbeszélést folytatott a Szocialista Párt vezetőivel a Segni elnök elé terjesztendő új kormánylis­táról. Moro legkésőbb ma fel­keresi a köztársasági elnököl és közli vele, hogy elfogadja a kormányalakítási megbízást. Nenni kapitulációja a ke­reszténydemokraták követelés» előtt tovább mélyítette a szo­cialista párt belső válságát. Az Egyesült Államok vám­őrsége a floridai West Palm Beach városa mellett lefoglalt egy négy bombát hordozó két- motoros repülőgépet, amely kubai ellenforradalmár emig­ránsok tulajdonában volt. Az ellenforradalmárok szóvivője elmondta, terveik szerint az Amerikai Államok Szervezete washingtoni külügyminiszteri értekezletének első napján in­dult volna a gép a szigetország fölé, hogy bombázza Kubát. Az amerikai hatóságok sen­kit sem tartóztattak le a bom­bavető gép kalózai közül;

Next

/
Thumbnails
Contents