Kelet-Magyarország, 1964. július (24. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-18 / 167. szám

(Tudósítónktól) A szocialista országok test­véri együttműködésének sok látható jelével találkozha­tunk a gazdasági életben. A Barátság olajvezetéken a Szovjetunió Magyarországon kívül nagy mennyiségű kő­olajat szállít a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztár­saságba. A Béke nemzetközi villamos távvezeték ez év végén már hét országot kap­csol össze és villamos ener­giával látja el a tagországo­kat. A Közös Vagonpark — OPW, Obscsij Parka Wago- nov — fehér betűivel július 1 óta 92 700 vagon közleke­dik a baráti országok vasúti hálózatában. A KGST-országok közös pénzügyi szervezete, a gaz­dasági együttműködés nem­zetközi bankja is eredménye­sen dolgozik, mivel azonban a pénzügyi műveletek kissé távolabb esnek a közérdeklő­déstől, a közös bankról ke­vesebb szó esett eddig. Pe­dig megérdemli a figyelmet, mert tevékenysége a gazda­sági kapcsolatok bővülésével párhuzamosan fokozódik. A KGST-államok közös bankja Moszkvában működik és 300 millió úgynevezett át­váltható rubel alaptőkével rendelkezik. A gazdasági együttműködés bankja az elmúlt év októberében ala­kult és ez év január 1 óta végzi a szocialista államok sokoldalú pénzügyi elszámo­lását. A 300 milliós alaptőké­hez az egyes országok a kölcsönös kereskedelemben lebonyolított exportjuk mér­téke alapján járultak hozzá, (így Bulgária 17 millió ru­bellel, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság 45, Len­gyelország 27, Magyarország 21, Mongólia 3, a Német De­mokratikus Köztársaság 55, Románia 16 és a Szovjetunió 116 millió rubellel.) Egy konkrét példa világo­san megmutatja a közös bank működésének előnyeit. Magyarország az utóbbi években növelte kereskedel­mi kapcsolatait a többi kö­zött a Bolgár Népköztársa­sággal. A további fejlődést 1964. július 18. azonban nehezítette a kétol­dalú pénzügyi elszámolás rendszere, mert minden ál­lam elsősorban a pénzügyi egyensúly tartására volt fi­gyelemmel. Bulgária szíve­sen vásárol Magyarországtól gépeket, berendezéseket, mű­szereket, további vásárlási terveinek azonban gátat sza­bott, hogy az ennek ellenér­tékét jelentő mezőgazdasági termékeit, főleg zöldségfélé­ket, gyümölcsöket a magyar piac nem tudta átvenni a felkínált mennyiségben, mert ebből mi is tekintélyes ex­portot bonyolítunk le. A sokoldalú elszámolás ke­retében követelések tartozá­sok nyilvántartását a moszk­vai bank végzi. Ezáltal ele­gendő, ha egy ország összes, a KGST országokból történt behozatala egyensúlyba ke­rül valamennyi KGST-or- szágba továbbított áruinak az értékével. A KGST nemzetközi bank­ja azonban nemcsak a tag­országok kölcsönös áruszállí­tásainak elszámolásával fog­lalkozik, hanem többféle kölcsönt is nyújt és pénz­ügyi műveleteket végez a szabad valutával. Hitelt fo­lyósíthat a' sokoldalú elszá­molásokban nem szereplő soron kívüli vásárlásokra, hi­telt nyújthat iparvállalatok és egyéb közös intézmények építésére, felújítására és üze­meltetésére is. Elvállalhatja a tagországok, illetve egyes vállalatok kereskedelmi ügy letetnek lebonyolítását és közvetlenül is folytathat bankügyleteket a tőkés pia­con. A bank kezeskedhet a tagországok külföldi tartozá­saiért, stb. A közös bank tevékenysége demokratikus elveken, a tag­országok teljes egyenjogúsá­gán és szuverénitásának tisz­teletben tartásán alapul. A bank irányító szerve a bank. tanács és ebben mindegyik tagállamnak egy szavazata van, függetlenül attól, hogy milyen összeggel járult hoz­zá az alaptőkéhez. A bank tanácsának valamennyi hatá­rozata csak minden ország belegyezésével lép hatályba, tehát az egyhangú döntés el­ve érvényesül. A tanács ülé­sein minden ország képvise­lője egymást követő sorrend­ben elnököl. Mindez azt bi­zonyítja, hogy a KGST bankjának minden egyes tagja egyenlő jogokat élvez. A közös bank lehetőségei igen nagyok. A nemzetközi szocialista munkamegosztás állandó szélesedése és elmé­lyülése tovább bővíti a bank tevékenységének kereteit is. A bank tevékenysége iránt a világ nagy bankjainak egész sora érdeklődik. A közeli években a bank alapjai gyor­san növekednek, > ügyletei egyre jelentősebbekké válnak gyarapodik a nemzetközi ügyfelek száma és a szocia­lista államok nemzetközi bankja a világ egyik legna­gyobb pénzügyi központjává fejlődik. Véget curt a Nyugat­Európai UNIÓ miniszteri tanácsának értekezlete Párizsban véget ért a Nyu­gat-Európai UNIÓ Miniszter- tanácsának kétnapos ülése, amelyen az olasz kormány- válság és Schröder távolma­radása miatt csak öt külügy­miniszter vett részt. Az értekezlet lényegében egyszerű eszmecsere volt és nem hozott konkrét ered­ményt, Cipruson feszült . a helyzet Cipruson a helyzet változat­lanul feszült, sőt a péntekre virradó éjjel robbanással fe­nyegetett: a sziget északi ré­szén lévő Saint Hilarion ko­lostor-erőd közelében, Temb- losz falu szomszédságában mintegy 150 főnyi ciprusi görög nemzetőr csapata ágyuk­kal, aknavetőkkkel és géppus­kákkal felszerelve közrefogott egy napobb török fegyveres csoportot. Kanadai ENSZ-kato- nák közbelépése azonban meg­akadályozta a fegyveres össze­tűzés kirobbanását. Lemondott a japán kormány A japán kormány tagjai pénteken benyújtották lemon­dásukat Ikeda miniszterelnök­nek, hogy lehetővé tegyék szá­mára a kabinet átalakítását. Ikeda a lemondásokat elfo­gadta. Fokozódott a szabadságharcosok aktivitása Hivatalos dél-vietnami je­lentések szerint a szabadság- harcosok aktivitása fokozó­dott az elmúlt napokban. Egy hét alatt 63 támadást intéztek a kormányerők ellen: az elő­ző héten ez a szám 40 volt. A partizánok Saigon Kapjában, a dél-vietnami fővárostól 12 kilométernyire fényes nappal megtámadtak egy „stratégiai falut”. Központi Vezetőség tagjává választották — megszakítás nélkül a nemzetközi munkás- mozgalom élvonalában küz­dött. A kommunista Interna- cionálé III. kongresszusa Le­nin kezdeményezésére több nyelven megjelenő ideológiai, és szervezeti kérdésekkel fog­lalkozó folyóirat kiadását ha­tározta el. Az „Internationale Presse Korrespondenz” (rö­viden: Inprekort szerkeszté­sével Alpári Gyulát bízták meg. A lap Berlinben, majd Becsben és újra Berlinben, később a svájci Bőseiben Rundschau címmel jelent meg. Onnan küldték szét a Világ minden tájára a legális és illegális kommunista pártok aktivistáinak. A szerkesztő­ség nehéz, önfeláldozó küz­delmet folytatott a lap folya­matos megjelenésének bizto­sításáért. Alpári nagyhatású cikkeiben a fasizmus és a há­ború elleni széles körű össze­fogás szükségességét hirdette. A szerkesztőség később Pá­rizsba tette át székhelyét. Amikor a második világhá­ború és a hitleri hordák el- özönlötték Franciaországot, Alpári Párizsban rekedt: tö­retlenül folytatta forradalmi küzdelmét az illegalitásba szo­rított Francia Kommunista Párt soraiban, mígnem 1940- ben a Gestapo kezébe kerülj Hosszú és többszöri megis­métlődő kínvallatások után a sachsenhauseni koncentrációs táborba hurcolták, a tábor legkegyetlenebb senyvesztő börtönébe. Hans Appel német kommunista — egyetlen élet­ben maradt fogolytársa — adott hírt az utókornak Al­pári hősies helytállásáról, ha- láltmegvető bátorságáról. Még . a kivégzése előtti utolsó találkozáson azt mon­dotta Hans Appelnek: „Üdvö­zöld nevemben a pártot és mondd el, hogy hűséges vol­tam, és halálomig az marad­tam...” Mártírhalálának évforduló­ján tisztelettel és mebecsülés- sel gondolunk Alpári Gyulá­ra, a magyar kommunistára, akit életműve, tántoríthatat­lan hűsége a nemzetközi munkásmozgalom legnagyobb hősei közé emelt. A húsz éve mártírhalált halt Alpári Gyula elvtársra emléke­zünk. Alpári Gyula újságíró, forradalmár volt a szó .legiga- zabb értelmében. Olyan em­ber, aki kora ifjú§ágától kezd­ve életének négy és fél év­tizedét az elnyomottakért ví­vott harcára áldozta. Rendkívüli tehetsége már az iskolapadban megmutatko­zott. Alig volt tizennyolc éves, amikor a századfordu­lón Budapestre jött, s a Nép­szava közölni kezdte a Po­zsonyból érkezett ismeretlen fiatalember merész cikkeit. A szociáldemokrata pártvezető­ség 1907-ben őt bízta meg az Ifjúmunkás cimű lap szer­kesztésének előkészítésével. Ezután tagja lett an­nak a pártküldöttségnek is, amely részt vett a II. Inter- nacionálé VIII. kongresszu­sán. írásaiban és szóban egy­re erőteljesebben követelte, hogy p magyar szociáldemok­raták következetesebb harcot folytassanak a proletariátus érdekeiért. Ezért a jobbolda­li vezetőség 1910-ben az SZDP XVIII. kongresszusán — a munkásküldöttek viharos tiltakozása ellenére — kizárta őt a pártból. Amikor . a döntést megfel­lebbezte, ügyével a II. Inter- nacionálé koppenhágai kong­resszusának döntőbizottsága foglalkozott. A baloldaliak vé­delmükbe vették, hatálytala­nítani akarták a kizárást, de a jobboldali többség ezt meg­akadályozta. E küzdelmek so­rán Lenin is megismerte Al­párit, s ez az ismeretség dön­tően befolyásolta a magyar forradalmár további életút­ját. 1918-ban az elsőle között lépettt a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjába, a Ta­nácsköztársaság idején mint külügyi népbiztoshelyettes, Kun Béla közvetlen munka­társaként dolgozott. A Tanácsköztársaság buká­sa után Alpári külföldre ment, részt vett a Csehszlo­vák Kommunista Párt meg­szervezésében. Ettől az időtől kezdve — jóllehet, sose sza­kadt meg kapcsolata a magyar forradalmi munkásmozgalom­mal, 1925-ben Becsben a KMP újjáalakuló kongresszusán a 17. minden. És ekkor jött TIZENHATODIK FEJEZET «* Őröm — bánat — reniény Goldwater programbeszédével véget éri a köztársaságpárti kongresszus Nyugat’Európa megdöbbent — „Veszély az egész világra“ — írja az elnökjelöltről a Neue Ruhrzeitung hadügyminisztert, mert „félre­vezeti és rosszul tájékoztatja az amerikai népet." A 30 perces beszéd után be­fejeződött a köztársasági párt elnökjelölő kongresszusa. Hírügynökségi jelentések szerint szerte a világon nagy megrendüléssel fogadta a saj­tó Goldwater sikerét. A szená­tort még a szélsőjobboldali la­pok sem üdvözölték, legfeljebb óvatos tartózkodással, „tárgyi­lagosan” számolnak be győzel­méről. Jelentések szerint még a nyugatnémet sajtó hangjára is a borúlátás jellemző. A nyugat­német lapok közül a legéleseb­ben az ellenzéki (szociálde­mokrata) Neue Ruhrzeitung foglalt állást. A lap megálla­pítja, hogy Goldwater olyan külpolitikai elveket vall, ame­lyek az emberiséget világhábo­rúba taszíthatják. „A köztársa­sági párt programja a vad­nyugati romantika keveredése a fasiszták világuralmi álmai­val.” Goldwater veszély az egész világre, a i békére és a szabadságra” — írja a lap. A norvég kormánypárti Ar- beiderbladet megállapítja, hogy San Franciscóban az Egyesült Államok sötét erői gyűltek össze. A lap úgy jel­lemzi Goldwatert, mint akiben megtalálható egy valóban „ve­szedelmes népbolondító min­den sajátsága”. Olaszországban a sajtó- sztrájk miatt nem jelentek meg a lapok, a standokon csak egyetlen újságot lehetett kapni az Olasz Kommunista Pár: lapját, az Unitát. A lap hangsúlyozza: olyar ember ül most diadaltort Sár Franciscóban aki a Johr Birch társaság barátja, azé é társaságé, amely még Eisenho- wert, Dullest is kommunistá­nak tartja. •k Sztrelnyikov, a Pravda New York-i tudósítója Goldwatei elnökjelöltté választását kom­mentálva a többi között eze­ket írja: A Goldwater ellen a köztár­sasági part kongresszusánál épülete előtt rendezett hatal­mas tüntetések bizonyítják hogy az amerikai nép szilárd elhatározása: útját állja a re­akciónak és a fasizmusnak. — Goldwatert — állapítja meg Sztrelnyikov — maga a jelenlegi amerikai valóséi szülte, és nevelte fel. Go’.dwa- tert az ország -uralkodó osztá­lya filozófiájának és politikájá­nak legtisztább produktuma a „veszett-” szenátor előretöré­se a mccarthyzmus, a hideg­háború és a kommunistaelle­nes hisztéria hosszú éveinek terméke, az amerikai haladó erők üldözésének és a szélsc jobboldali erők szabadjára en­gedésének eredménye. Csütörtökön reggel utoljára üli össze az Amerikai Köztárs.asági Párt kongresszusa. A küldöttek csaknem egyhangúlag jóvá­hagyták William E. Miller al- elnökjelöltségét. Az immár hi­vatalos elnökjelölt Goldwater Miller utódává, az országos pártelnöki tisztség betöltésére, Déao Burch arizonai ügyvédet javasolta. A csütörtöki ülésen rövid beszédet mondott Nixon volt alelnök, valamint Miller és Eisenhower volt elnök. E felszólalások után hangzott el a szélsőjobboldali „fenegye­rek” programbeszéde, amelyet a kommunistaellenesség, har­ciasság és gőg hevítette át. Bevezetőben köszönetét mon­dott megválasztásáért, majd esküdözött, hogy „meghódítja” a Fehér Házat. Hevesen támadta a demok­ratapárti kormányt, azt állí­totta, hogy 4 éven át csak fe­csegett, s közben kudarcot ku­darcra halmozott. Ha köztársa­ságpárti kormány kerül majd hatalomra „a távoli, de felis­merhető jövőben mentes lesz a világ a zsarnokságtól”, Ameri­ka majd egyesíti és „felszaba­dítja’' Európát. Goldwater átokkal sújtotta Johnson elnököt, mert nem je­lenti ki céljának a dél-vietnami háború „győzelmes befejezé­sét”, és szidalmazta McNamara Milliárdos pén Sikeres mérleg a KGST nemzetköz! bankja féléves működéséről „Hűséges voltam, s maradtam halálomig...64 Emlékezés Alpári Gyulára tekintve, a friss élmény hatá­sa alatt, valóban a lényeges dolgokra korlátozta beszámoló­ját. Nem feledkezett meg az opálfényű rudacskákról sem. — De hiszen ez óriási! -— ugrott fel székéből az őrnagy, és lelkesülten rohant fel s alá a szobában. — Lomtárba ke­rül az egész daktiloszkopia... Ha csak a mi szakmánk szemszögéből nézzük... Mondd, milyen ember ez a Hókai Fe­licián? — Én nagyon megszerettem. Azon túl, hogy lángész, min­den tekintetben olyan, mint akármilyen más bogaras öregúr, akit sok keserű csaló­dás ért az életben, aki elvesz­tette valamennyi hozzátarto­zóját, nincs rendben a gyom­ra, magas a vérnyomása, és senki nem viseli gondját. Ma­gányos fa. Nem iszik, nem dohányzik, nem kártyázik, Egyetlen szenvedélye a hír­adástechnika... Négy világ­nyelvet tanult meg, hogy lé­pést tartson a szakirodalom­mal. „Gyerekkora óra rádió­amatőr, a megszállottaknak abból a nemes • fajtájából, amelyik saját gyönyörűségére barkácsol, és még csak eszé­be sem jut, hogy újításait, ta­lálmányait értékesítse. Ami pedig a természetét illeti... Nézd, egy óra hosszat beszél­gettünk, ezalatt háromszor utasított ki a lakásából. Fel- fortyan, csapkod, kiabál min­den apróság miatt. Nem tűr semmiféle ellenvetést. Azt ál­lította például, hogy nem sze­reti az embereket, mert azok egymás farkasai. Még idézte is a latin közmondást. Közbe­vetettem, hogy a Mukátor te­vékenysége nem ezt bizonyít­ja. Rámkiabált, hogy ne ok­tassam, kikéri ■ magának, kész skandalum, szép kis nevelést kapnak a rendőrök, hogyan kell viselkedni az idősebbek- kel, tűrhetetlen magatartás, de ő megmutatja, stb. stb. (Folytatjuk) szempillantás alatt lefagyott a derű. — Papa — kiáltotta az ijedten hozzásiető felszolgáló kisasszonynak —, papaverint gyorsán! ■— Azt nem tartunk, kérem. — Orvos van a közelben? — Itt a házban, az első emeleten. Nőgyógyász. — Mindegy — sziszegte az ügyvéd úr, és nyögve indult a kijárat felé. Törődött is ő most, azzal a hármas fényjel­lel, amely éppen ekkor villant fel a Kokilla utca 7- számú ház egyik első emeleti abla­kában. Bűnözni lehet józanul és részegen, hideg fejjel, vagy szenvedélytől korbácsoltan, de vesegörccsel — soha! megszegik a zsiványbecsüle- tet?! Pedig az ügyvéd úr igazán nem önszántából maradt e! a randevúról. Már kora dél­után beült a Kürtöskalács presszóba, a kirakat mellé ahonnan figyelhette - a Hókai- lakás ablakát. Egymás után itta a feketéket és növekve izgalommal várta a jelzést. A szomszédos mellékutcában par­koló másfél tonnás kis te- hertaxi sofőrje pedig az ő hí­vását várta. Elő volt készítve minden. És ekkor jött a vismajor. Váratlan, heves vesegörcs ké pében. A doctor utriusque ju­ris ápolt, pirospozsgás képérő Aztán neki a Mukátornak! Állati örömmel szaggatja le a huzalokat, lapítja szét a finom tekercseket, ellenállá­sokat, zúzza porrá a elekt­roncsöveket, tranzisztorokat, kondenzátorokat. Tíz perc múlva elégedetten néz szét a csatatéren. Rom, roncs, zúzalék minden. Lábá­nál elpusztítva ott hever egy rendkívüli képességű ember egész életműve. Veréb ráérősen kiballag a konyhába. Kioldja a még mindig ájultan fekvő Hókai Felición kötelékeit, szájából ki­veszi a tömést. Gondosan el­lenőrzi, hogy az ablakok csukva vannak-e, majd oda­lép p gáztűzhelyhez és kinyit minden csapot. Aztán a lá­dával a hóna alatt, kilép a la­kásból. Bezárja az ajtót. A kulcsot az utcán bedobja az első csatomanyilásba. Meggyorsítja lépteit, fel­száll egy tizennyolcas villa­mosra. Ládáját kint hagyja a peronon, helyet keres a kocsi belsejében. — Engedd leülni a bácsit — int a kisfiának egy asz- szony. — Egész nap nehéz munkát végez, biztosan elfá­radt. Es látod, — vonja ölébe a gyereket —, még a kezét is fel sértette szegény. Veréb morog valami cifrát és lezöttyen. Ég a seb a csuk­lóján, szűk koponyájában új­ra gyülemlik a gyilkos harag megbízója ellen. Hát már ilyen finom úriemberek is — Ilyen hírrel mindig szí­vesen látott vendég vagy — rázta meg az őrnagy Ditró kezét. — Sherlock Holmes kismiska hozzád! Aranka! — kiáltott a feleségének. — Gé­za van itt. Főzzél nekünk egy jó erős feketét. Jó? És hozd be, légy szíves, a névnapi dó­ridéból megmaradt törkölyt is. Ünnepelünk. Aztán izgatottan fordult is­mét a köpcös nyomozóhoz. — Eszerint az öregúr nem is sejtette, hogy mekkora port vert fel a Mukátorával? Es hogyan jött rá erre a bio­rezgésre, vagy micsodára? Mi a magyarázata a testnélküli alakoknak? Miként tudja megcélozni azt a pontot, ahová a televíziós készülékek­re bevetíti a Mukátorképeket? Miért nem szabadalmaztatta a találmányát? Ditró — szokásától eltérően — röviden, tömören tájékoz­tatta felettesét. Még a tacskó­ról is mindössze annyit me­sélt, hogy csodaszép, okos kis állat, a kotorékborzebek cso­portjába tartozik, és a lábai is csak azért görbék, hogy ügyesebben áshassa ki a rókát odújából. Ettől a kitérőtől el-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents