Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-16 / 139. szám

MEGJEGYZÉSEK Kötelező fogyasztás A vendéglátó iparban rég­óta ismert a kötelező fo­gyasztás. fogalma. A cél­ja is világos: a kedves vendég necsak egy dupla mellett szórakozzon eset­leg órákat, hanem ha már faglalja a helyet, legalább fogyasszon is tíz—húsz fo­rint értékű italt. Nyíregy­házán is bevezettek egy ha­sonló módszert az Anna presszóban. Eredete nem kétséges, hiszen a fővaros­ban évek óta alkalmaz­zák a kötelező fogyasztást, elsősorban az este 9—10 órakor nyitó lokálokban. Viszont minden esetben fi­gyelembe kell venni a he­lyi adottságokat. Budapes­ten több száz zenés szóra­kozóhely van, s elenyészően csekély azoknak a száma ahol belépődíjat kell fizet­ni. Ott viszont nívós zene­kar játszik, ismert, éneke­sek lépnek a mikrofon elé. Nyíregyházán hat zenés szórakozóhely van, s ebből kettő tekinthető presszó­nak: a Bocskai úti Dominó és az Anna. Amikor a ven­déglátóipar vezetői javas­latot tettek a kötelező fo­gyasztás bevezetésére, való­színű kettős cél vezette őket: kiszűrni az ittas ven­dégeket, s emelni a fo­gyasztást. Vajon, elérték-e a célt? Közismert dolog, hogy a józan ember jobban meg­gondolja, hogy hová teszi a pénzt. Ha valaki szomba­ton, vagy vasárnap meghív néhány barátját egy feke­tére az Annába, előre ki kell fizetni a 60—80 forin­tot, ami nem 3—4 duplának az ára, hanem annak sok­szorosa. Ilyenkor választ­hatnak; vagy hátat fordí­tanak a presszónak, vagy megisznak néhány konya­kot, ami esetleg nem szere­pelt a heti költségvetésben. Aztán van hónap vége is, amikor nem telik többre. S a részegek? Általános tapasztalat, ha már felön­töttek néhány pohárral a garatra, nem nézik, hogy hány forintot kell letenni az asztalra. Nekik mindegy, csak italt lássanak. A kö­telező fogyasztással tehát jelenleg ott tartunk, hogy alá hajlandó konyakozni, bort inni, az maradhat, aki viszont csak egy dupla, vagy hűsítő mellett akar szórakozni, — annak ajtót mutatnak. Diktum, factum. Bogár Ferenc Lehetőségek — kihasználatlanul Különösen ilyenkor, ká­nikulában kívánkozik is­mételten tollhegyre me­gyénk idegenforgalmi hely­zete. Vasárnaponként tíz­ezrek keresik fel a Nyír­ség és Bereg kiránduló- helyeit, kiváltképp a víz­partokat. Ki hinné, hogy a térképen jeltelen a namé- nyi—gergelyiugornyai stran­don például a hétvégi átla­gos fürdőző szám megköze­líti az ötezret? Megtettiink-e minden tő­lünk telhetőt a kielégítő vendégfogadásra? Ha arra gondolunk, hogy jó propa­ganda — és idegenforgal­mi hivatal — hiányában még kevesen ismerik megyénk természeti szépségeit, máris nemmel kell válaszolnunk. Évek óta késik egy átfogó utikalauzkönyv, amelyben helyet lehetne szorítani történelmi értékű műemlé­keinknek is. Gyakran hal­lunk arról, hány távoli helyre indít autóbuszt az IBUSZ, s közben arra gon­dolunk: jó volna, ha nem­csak az ország, de a megye megismerésére is indítaná­nak ilyen hétvégi járato­kat, lényegesen kevesebb összegért. < Tudjuk, a helyi erő ha­tárt szab egy—egy kirán­dulóhely — így Sóstó — fejlesztésének. De éppen Sóstóval kapcsolatban kér­dezhetjük: a gyógyhatású víz mellé miért nem épí­tenek egy SZOT-üdülőt — ha nem is olyan fényeset, mint a pihenésre kisebb adottsággal rendelkező Haj­dúszoboszlón? Kezd divattá válni országosan a válla­lati víkendházépítés. Jó do­log ez, hiszen így sokkal kevesebbe kerül a nyara­lás, a kikapcsolódás. Ugyan- akkor_ a naményi strand vezetői csupán egy leve­let tudnak felmutatni: mindössze az ÉRDÉRT má­tészalkai telepe érdeklődik vfkendház építésének lehető­ségéről. Sok vállalatnál pe­dig keveslik a szakszerveze­ti beutalót. És miért nem lehet állandó úttörőtábort nyitni ezen a helyen7 Miközben időszerűnek tartjuk, a Szakszervezetek Országos Tanácsa végre lás­sa meg a Sóstóban rejlő lehetőségeket,> nem feledkez­hetünk meg arról sem, hogy nekünk, szabolcsiaknak Is többet kell tennünk termé- szei adottságaink megismer­tetésére, kihasználására. Angyal Sándor 42 méteres hidroglóbus Tiszcsvasváriban URH-s rádió adóvevő szabályozza a vizeziutét — Százezer ioriulos megtakarítás a községfejleszíés javára Munkásszálló az Ér-patak partján Megkezdődött a sóstói tbc-szanatórium műszaki átadása Farkas Kálmán 1964. június 16. Dolgoznak a szerelők, a 200 köbméteres hidroglóbuszon. Foto: Hammel József a módszerrel a tiszavasváriak több mint 100 ezer forintot ta­karítanak meg. Tóth A. lerendezés költsége mindössze 25 ezer. Könnyű kiszámítani, hogy a 800 ezer forint beruhá­zással épülő víztoronynál, ezzel zet. A vízmű és a hidroglógus közötti távolság több, mint egy kilométer. Egy méter kábel le­fektetve 160 forint, az URH-s Hatalmas gömb, egy derék­vastagságú, toronymagas acél­cső tetején. Pár évvel ezelőtt jelentek meg ezek a furcsa, merész tervezésű víztornyok a megyében, elsősorban a mező- gazdasági üzemekben. A Kecs­keméti Fémmunkás Vállalat ál­tal készített hidrogióbusok elő­nye, hogy kevés költséggel, gyorsabban megépíthetők, mint a vasbetonszerkezetű víztor­nyok. A helyszínre szállított, előregyártott elemeket a válla­lat szakemberei pár nap alatt a földön összeszerelik, aztán csörlők segítségével felállítják. Az országban már 210 hidro- glóbus öregbíti a vállalat hírne­vét. A Tiszavasváriban épülő hid- roglóbushoz hasonló még nem épült a megyében. Ilyen na­gyot még csak Celldömölkön és Nádudvaron állítottak fel. — Általában ötven, száz köbmétereseket készítünk — magyarázza Kármán László csoportvezető. — Ez kétszáz köbméteres lesz és a magasságé 42 méter. A csoport, vagy inkább bri­gád csak négy tagot számlál: Kármán László, Kósa István szerelők, Gábos János darus é* a gépkocsivezető. Amolyar mindenttudó ezermesterek, ök végzik el az összeszerelést, a hegesztést, festést és szigetelést is. Nagy előnye még a gömb­tartálynak, hogy benne még harminc fokos, tartós hidegben sem fagy meg a víz. — Még egy érdekessége lesz ennek a hidroglóbusnak — mu­tatnak a víztartály bebüvó nyí­lásába a szerelők. — Ide egy URH-s rádió adóvevő berende­zést szerelünk. A szivattyútele­pen dolgozó gépészek így nem közvetlen kábelen, hanem az éteren keresztül ellenőrizhetik, szabályozhatják a vízszintet, A víztorony a Tiszavasvári­ban épülő törpe vízmű veze- tékrendszerében biztosítja a nyomást és tartalékolja a vi­Orvosi rendelés és betegszoba — Ha valaki sült szalonnára éhezik Nem lesz deres a haja Szendrei Józsefnek <3k csak építenek, szemük előtt, kezük munkája nyomán szépül a város, s költöznek új otthonokba az emberek. Hogy ők hol hajtották álomra fejü­ket? Eddig a szükségszállá- sokon. De most végre ők is otthont kaptak. Több mint nyolc és fél millió forintba került az építőipari munkások szállója. Ott áll az Ér-patak partján, a Széchenyi utca vé­gén. Kívülről nem cicomás épület, de belül kellemes, ké­nyelmes, modern, tiszta. 250 ÉPÍTŐ PIHENŐJE Fájront után, amikor a va­sút menti építkezéseken el­csendesül a munka zaja, ide térnek pihenni a kőművesek, szerelők, darukezelők. Hideg­meleg fürdő várja őket. Pap- lanos, fehér huzatú ágyban piheni ki fáradalmát a város építője. Lenn a földszinten tágas társalgóban, kényelmes fotelekben nézi esténként a tv. műsorát, szórakozhat, ol­vashat kedvére. Ez Nyíregyhá­za első, igazán kulturáltan berendezésre kerülő munkás­szállója. Karóczi Gábor a gondnoka, aki maga is az építőiparban dolgozott. — Sok munkásszállóban laktam, többen megfordultam, de egyik sem volt ilyen szép és kényelmes. Még friss min­den, nemrég vettük birtokunk­ba, de már az első éjszakát 38 munkás töltötte nálunk. Kissé maguk is meglepődtek, amikor meglátták a modern berendezéseket, a szobákat. Előveszi a lakónyilvántartó könyvet. Lapozgat. — Itt aludt akkor Csürke Zoltán, aki Tarpáról jár be, azután Huszár József lakatos Beregdarócról, Nagy Béla bá­csi darukezelő Kiskunfélegy­házáról. Egy-egy szoba három sze­mélyes. Beépített szekrények, mosdókagyló, tükör. — Mennyit fizetnek? — A nőtlenek, akik változó munkahelyen dolgoznak 125 forintot, a nősök pedig 105-öt. Az adminisztratív és műszaki dolgozók 140-et. Kétszázötven építőipari munkás részére biztosít ott­hont a szálló. FOLYÓIRAT, ORVOSI RENDE­LÉS, VACSORA — Milyen a szálló rendje? — Minden munkás igénybe veheti, aki nem helyben la­kik. Kizáró okok: aki a vál­lalattól eltávozott, aki az együttélés szabályait megsze­gi, vagy nem fizeti a szállás­díjat. De erre még nem került sor. Este 11 órakor van kapu­zárás, de aki később jön azt is beengedik. Meg nem is maradnak későre az emberek. Fáradtak, inkább lepihennek vagy olvasnák, mert lapok, folyóiratok is járnak a szál­lóba. — Ha meg az étterem üze­melni fog, még jobb lesz. Va­csora után filmekét vetítünk. Gondolunk arra is, hogy a benn lakó munkások művelőd­jenek. A jövő héten például dr. Szabó Lajos, az üzem or­vosa tart előadást. A szakszer­vezettel együtt közös szakmai előadásokat szervezünk, együt­tesen járunk majd szórakoz­ni. Két szobában rendezzük be a könyvtárat, mert sajnos ezt a tervezők kifelejtették — sorolja. A folyosókon szőnyegek fut­nak majd. A harmadik eme­leti lakrészt most rendezik be. A földszinten azonban már az első perctől kezdve megkezdte a rendelést a szé­pen berendezett orvosi ren­delőben Szabó doktor. Lánya az asszisztense, aki minden­ben segítségére van. A rende­lő mellett betegszoba. Még erre sem volt szükség. De már funkcionál a melegíti helyiség, ahol kis szekrények­ben elhelyezhetik az otthonról hozott elemózsiát a munkások, s akinek kedve szottyan ott a villanyfőző, szalonnát süthet, rántottét készíthet, teát forral­hat magának. PÉNTEK DÉLUTÁN — De, ha a konyha meg­kezdi a munkáját, vacsoráról is ' gondoskodunk — jegyzi meg a gondnok, s mutatja milyen modem felszerelések«! kaptak. — A tisztaságra vigyáz­nak-e az emberek? — őszintén mondom, kel­lemesen csalódtunk. Legin­kább reggel lehet meglátni, mikor munkába mennek. Előtte valamennyien szépen bevetik az ágyakat. De min­den emeleten van takarítónő. Péntek délután: fizetési nap. Hazament az emberek többsége. Csak néhány fiatal van a szállóban. Ok is ké­szülődnek. — Hogy érzik magukat? — En 1959 óta dolgozom a vállalatnál — válaszol Szend­rei József kőműves, — de azok a helyek ahol eddig laktunk meg sem közelítették ezt. Képzelheti a télen mikor felkeltünk deres volt a ha­junk, s 27-en laktunk egy helyiségben. Kis idő múlva búcsúznak ők is. Viszik a havi fizetést a mamának. Nem kis summát: 2—2000 forintot. Otthon töltik a vasárnapot, s hétfőn már újra itt lesznek. Építik a 120 lakást a vasút mentén. geztek, elsősorban a szociális létesítményeknél. A mélyépítő brigád a vízvezeték nyomócsö­veit javította. A segédmunká­sok a frissen készült vasbeton­szerkezetek folyamatos utóke­zelésén dolgoztak. Átadás előtti finis volt vasár­nap a tbc-szana ói ium építke­zésén. Az építők az Utolsó si­mításokat is elvégezték, hogy hétfőn megkezdhessék az épü­let és berendezéseinek műsza­ki átvételét A fontosabb és átadás előtt álló építkezéseken vasárnap is dolgoztak az építők. Az ÉM. Szabolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói a Nyír­egyházi Konzervgyár és a tbc- szanatórium építkezésén foly­tatták a munkát. A konzervgyári építkezésen négy brigád dolgozott egész­napos műszakban. Négy laka­tos, tíz mélyépítő, két burkoló és nyolc segédmunkás. A szak­munkások a már átadott épüle­teken hiánypótlási munkát vé­kel, míg a többieknek a gépál­lomás ad, vagy alkalom adtán egymást segítik ki. — Az a tervünk, hogy á lehe­tő leggyorsabban végezzünk az aratással, csépléssel, s a tarló­hántást legalább 8 nap alatt befejezzük. A. B. erdeklodesemre Tömösváry Jó­zsef, a Kisvárdai Járási Tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője. — Megtörtént a járás­ban a tsz-gépek szemléje is. Azokat a gépeket, amelyekkel szemben kifogás merült fel, azonnali javításra a gépállo­másra irányították. — Nagyobb hiba viszont, hogy egyes tsz-ekben gumiab- rincs hiányában néhány gép állni kénytelen. A tiszabezdédi Kossuth Tsz-ben például négy gép jutott erre a sorsra. Ezen a helyzeten sürgősen változtat­ni kell, mert az e tekintetben számításba jöhető 15 gép eset­leges kiesése az aratás, cséplés munkájából, nem kis kellemet­lenséget okozhat a járásban. — A termelőszövetkezetek­ben megkezdték a hibás szeke­rek megjavítását, hogy a hor­dást gépek mellett fogatos sze­kerekkel is segítsék. Aratás és az azt követő sürgős munkák — cséplés, hordás, tarlóhántás — idején a Kisvárdai Gépállo­más két jól felszerelt műhely­kocsija járja a határt, s a tsz- ek bejelentései alapján a hely­színen javítják meg a szövetke­zeti gépeket is. A járás 12 ter­melőszövetkezete rendelkezik saját szalmalehúzó készülék­Mintegy ezer hold kenyérga- < hona pusztult ki a tél végi ti- ; szai áradáskor a kisvárdai já- i rás ártereiben, de mert már az : elmúlt őszön — jó előrelátássá] I — mintegy 10 százalékkal túl- ■ teljesítették a vetési tervet, s '• amit lehetett, tavasszal is pó- > toltak, így a termelési terv i lényegében biztosított. A járás közös gazdaságaiban 9113 hold 1 búzát, 10 747 hold rozsot, 2950 > hold árpát, zabot és takarmány- i keveréket kell learatni, élesé- 1 p élni. — Növeli bizalmunkat s a ■ munkakedvet, hogy átlag 2—3 i mázsával számíthatunk na- : gyobb termésátlagokra, mint ■ a korábbi években. Minden tő­lünk telhetőt elkövetünk, hogy 1 ne legyen szemveszteség. Tud­juk, sok múlik a kellő felkészü- 1 lésen, szervezésen. A gépállo­más már elkészítette az aratási, < cséplési rajon tervet, amiben ! mi is közreműködtünk. Osztá- ; lyunk pedig táblánként külön • felmérte: melyik terület alkal- • más kombájn, kévekötő arató- ■ gép vagy rendrevágó munkára, hol kívánnak a tsz-ek kézi ara- ( tást alkalmazni. A tsz-ekkel i közösen megállapítottuk: hány : kézi aratópárra van szükség. : Az igény 2225 — tájékoztat j Felkészültek az aratásra a kisvárdai járásban Elkészült a rajon-terv — Műhelykocsik a határban 2225 aratópár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents