Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-14 / 138. szám

A CSALÁD OLDALA A farkas és a szarvas r Észt népmese A farkás súlyos veszedelem­be került. Az erdő mélyén rá­dölt egy fatörzs. Miközben a fa alatt kínlódott, az arra té­vedt szarvastól segítséget kért. — -Emeld meg kissé ezt a fát, hogy ki tudjak bújni aló­la... — Remélem, lesz arínyi erőm — felelt a szarvas, azzal neki­vetette agancsát a fatörzsnek és hosszas erőlködés után való­ban sikerült annyira megemel­nie, hogy a farkas kibújhatott alóla. A farkasnak első dolga volt, hogy megvizsgálja’■ nem tör­téntre valami baja, nem tört-e valamelyik csontja? De micso­da szerencséje volt: egyetlen porcikája sem törött el, épen és egészségesen állt a négy Iá­ban. A farkas örömében felkiál­tott: — Igazán pompás dolog, hogy semmi bajom nem történt! De esak most érzem igazán, meny­nyire éhes vagyok! És éppen ezert, én most felfallak teged, szarvas! . A szarvas nem akart hinni a fülének. — Gonosz tréfát űzöl velem! Hiszen én mentettelek meg! — Az igaz! — mondta a far­kas. — Meg is köszönöm ne­ked- De viszont én most éhes Hasznos tanács háziasszonyoknak Milyen képeket helyezzünk el a lakásban? A legdrágább, legnagyobb gonddal összvalogatott szoba­berendezés is rideg kopár, üz­leties — önmagában, ha ’ úém ' teszi’‘meleggé, hangulatossá a többi kellék: szőnyeg, modern vonalú kerámia,, kép a falon. Az otthon meghitt hangulatá­hoz szinte nélkülözhetetlenül hozzátartoznak ezek a díszítő elemek. Ezúttal a képekről lesz szó. A korszerű lakberendezési elvék szerint nem kell sok kép egy piai, modern lakásba, A „sok” műgyűjtőnél indokolt, ám egyszerű dolgozó ember otthonában túlzsúfoltan hat a végig képekkel teleaggatott fal. Egy, legfeljebb két kép egy fa­lon — és nem a szoba minden falán! — bőven elegendő. A képek elhelyezésénél arra kell ügyelnünk,- hogy megfelelő lá­tótávolságba kerüljenek a szem­lélőtől: tehát nem függesztjük a képeket túlságosan magasra. A helyes alkalmazás: .felnőtt ember szemmagasságában, vagy 1—2‘centivel feljebb fog­lalja el a falon helyét a kép. És úgy, hogy kellő megvilágí­tásba kerüljön: ne takarja el semmi sötét bútordarab, ajtó- szárnv, úgy essen rá az ablak­ból beáradó fény, hogy teljés szépségé érvényesüljön. Még egy figyelemre méltó dolog: a keret. A modem otthonba nem illik, — mert régiesen, ósdin hat — a túldíszes, cirádás, szé­les, aranyozott keret. Az iiyen keret önmagára hívja fel, te­hát elvonja a figyelmet a tény­leges néznivalótól. — a képtől. Milyen képet tegyünk a falra? Kezdjük talán azzal, mit ne! Nagymamaék esküvői fényké­pe, édesapát, vagy a nagyfiút háromhónapos, meztelen cse­csemőként ábrázoló fotográfia a falon nem túi íziéses dolog. Ugyanis nem biztos, hogy csa­ládi életünk ilyen részletei minden betévedőt érdekelnek. A család tagjait ábrázoló képe­ket leghelyesebb egy csinos al­bumba elhelyezni, azt aztán kézbe adhatjuk,-annak akit ér­dekel. Így biztos, hogy senkit sem késztetünk kicsiholt bó­kokra és nem űzünk magunk és hozzátartozóink személyéből kultuszt. Szepek, illenek a modern ott­honba a fehér-fekete linóleum- metszetek csakúgy,, mint a fi­nom vonalaikkal oiv spkat ki­fejező, — nátri' skínézeti'»— karcok'-Nemcsak, -az * - olajfest^ mény'a szép. Legalább egyen­értékű azzal a felsoroltakon kí­vül égy-fegy fotóban megörökí­tett szép városkép, tájkép is. Mindenekfelett ajánlható: a nagy mesterek egy-egy híres festményének másolata. Ilyen reprodukciók ’ mindén, képet árusító állami üzletben olcsón kaphatók. Bátran a falra, tehet­jük őket, , mert másolat formá­jában is visszaadják az. eredeti mű lényegét, gyönyörködtetnek, a gyermekeket a képzőművé­szet iránti érdeklődésre nevelik és ismeretet terjesztenek, ­Bars Sári vagyok és éppen ezért, amint mondtam neked: felfallak! A szarvas megpróbálta még jobb belátásra bírni a hálátlan farkast, de hiába. Csak annyit ért el, hogy végül is megegyez­tek: a medvéhez fordulnak, te­gyen igazságot. A medve meg­hallgatta őket, aztán némi gon­dolkodás után, így szólt: — Igazad van, szarvas! Nem szép dolog a farkastól, hogy ilyen hálátlan. De neked is iga­zad van, farkas! Éhes vagy és enned kell! Nincs más hátra: el kell mennünk a helyszínre és ott kell megmutatnotok, mi is történt, hogy igazságosan ítélkezhessek Beleegyeztek ebbe mindket­ten, és elindultak oda, ahol a- farkassal a baleset történt. Ott a , fzpfvas . ismét . nekivetette agancsait a f atörzsnek, és nagy nehezen megemelte. A farkas pedig alábujt, és a szarvas visz- seaengedte rá a fát­— Most mutasd meg. hogyan szabadítottad ki — mondta a medve. A szarvas azonban így vála­szolt: — Ma már egyszer megsza­badítottam! Nincs hozzá erőm, hogy még egyszer megtegyem! — Ha így van, akkor én sem tudok mást mondani: keressen magának más segítséget a far­kas... — mondta a medve. Az­zal otthagyták a farkast, a fa alatt: így kellett megfizetnie hálátlanságáért. GYERMEKREJTVÉNY Vörösmarty i Vízszintes:, 1. Tiszái halfaj­ta. 6. Vörösmarty Mihály leg­ismertebb költeménye. 12. Te­nyérhez igazodó hosszmértek. 14. Hivatalos helyiség. 45. Ránc, gyűrődés. 16. Alap­szín. 18. Ceruza. 19. Római 105. 20. Állóvíz (;—’). 22. DSU. 23. Vötösmarty-köttemény (utolsó kockában két betű). 27. Nagy francia regényíró. 28. A Szovjetunió legnagyobb szövetséges köztársasága. 30: AME. 32. Kötőszó + női név. 34. Téli sport. 36. Olasz vál­tópénz. 38. Iza betűi kever­ve. 39. Névelővel szeszes ital. 41. Bajvivóhely a régi római­aknál. 43. Névelővel, piros es kék szín keveréke. 44. Vörös­marty költeménye egy fiúról. 45. Lepakolt. Függőleges: 1. Csata. 2. Névelővel, különálló szá­mokból összeállított színelő­adás. 3.’ Kerék, németül. 4. Vízvezeték. 5. Kétjegyű más­salhangzó. 7. Vissza: zamat. 8. Országos Rendező Iroda. 9. Komor + kosár. 10. Pénzzel tartozik. 11. Iskolába jár. 13. Folyadék. 16. Haja kihullott. 17. Régi jobbágy „fegyelme­ző” kínzóeszköz. 20. Egyik év­szakba való. 21. Éveink szá­ma. 23. Duna alsó szakaszá­nak mellékfolyója, (baloldali). 24. ZO. 25. NO. 26. Fejfedő. 29. Férfinév. 31. Micsodára, 33. Római 3. 35.. Okmány. 37. Anikó beceneve. 39. Női énekhangszín. 40. BIE. 42. Vissza:' kicsinyítő képző. 43. Balek magánhangzói. Megf ejtendő: vízszintes 6, 23, 44. Múlt heti megfejtés: Hurrá, itt a nyári vakáció! Könyvjutalom: Pálmai Ildi­kó Mándok, Drégelyi Andrea Nyíregyháza, Tószegi Béla Nyírbogát, Aggod Mihály Fe­hérgyarmat. Játsszunk együtt KÉRDÉS-FELELET A játékosok körben ülnek a szobában és egy ceruzát adogatnak egymásnak, a já­tékvezető tapsol egyet,- a ce­ruza-adogatás megszűnik. Aki­nél a ceruza van, kérdést kap. Ha nem tud rá válaszolni, zá­logot ad. Kisebb változtatással úgy is játszható, hogy kiesik a játékból az, akinél a ceru­za van. A játékvezető háttal álljon a társaságnak, hogy a részrehajlásnak még csak a gyanúja sem álljon fenn. A kiesett játékosok a széket is magukkal viszik. Győz az, aki utoljára marad benne. JERIKÓ—JERUZSÁLEM A játékosokat — akik szé­ken ülnek a szobában — két részre kell osztani. Egyik cso­port a játékvezetőtől jobbra, a másik balra ül. Az elosz­tás után a játékvezető mesél­ni kezd egy összefüggő hum- buk történetet. A történet Je­rikó és Jeruzsálem harcáról szól. Az egyik csoport „Je­rikó” szóra, a másik csoport „Jeruzsálem" szóra mindig feláll. De ha „Jeruzsálem” szóra „Jerikó” csapatból is feláll valaki, az kiesett a já­tékból és fordítva. Győz az a csapat, ahol utoljára maradt valaki. A játékvezető ügyesen kihasználhatja a két szóban lévő azonosságot, s a követ­kezőképpen — „Jer-ikó" „Jer-uzsálem”. Ügy is játszhat­juk, hogy a játékosok nem állnak ki, hanem a másik csapat tagjaivá válnak. Ilyen­kor az a csapat győz, amelyik legtöbb játékost elhozott az ellenféltől. * Fényűzés, vagy szükséglet ? 4 napokban történt. Az egyik foarászüz.etben vára­" koztam, míg sor kerül rám- Arra figyeltem fei-, hogy mellettem szapora szóval magyaráz a fodrásznőnek egy idős asszony: — Tudja leiKem, már nem nagyon bírtam azt a pár szál hajamat, ahogy rendetlenül szállongott az arcom kö­rül. A kendő alól is egyre kibukott... Hát készülök én ide már vagy egy esztendeje. Tudja, ritkán merek a fodrász­hoz járni. Kinevetnek a fiatalok. Egy ideig élgondolkozva nézte a tükörképet, aztan megszólalt újra: — Nem akarok ám én divatozni... így mentegetődzött. És láthatóan megkönnyebbült, amikor a fodrásznő mosolyogva megnyugtatta: — Rendesebb így. higyje el nekem... Valójában akadnak még olyanok, akik gúnyoljak a fodrászhoz járó falusi asszonyokat. Ezt mondják.: — Ugyan kinek akar tetszeni?... Lám, úgy néz ki, akár a szénaboglya... No persze, mióta brigádvezető az ura. már erre is telik neki... A fiatalok már másképpen gondolkodnak. Ök igenis tetszeni akarnak, s igenis újmódi frizurával akarnak tet­szeni! Nagyon helyes. Tudomásul kell vennünk, hogy — igaz, igaz, szép volt a fényesre kefélt hajfona’t, végén a ró­zsaszínű selyempántlikával, — dehát ez már „kiment a di­vatból”. Amellett, — már nem is célszerű. Legalább annyi­ra nem, mint a faeke, vagy a taliga. Amikor tehát a tizenöt éves lányunk azzal állít elénk, hogy ő bizony daueroltatni szeretné a haját. — egyezzünk bele. Ez nem fényűzés, nem is divatozás, hanem azt jelenti, hogy a kislány mindig- rendes, jólfésült lesz, ha ügyes, maga is megcsinálja szépen a haját, s nem halljuk pana­szait, hogy miért kell neki elmaradni a barátnőitől... Persze, arra semmi szükség, hogy a fiatalok festessék a hajukat, vagy annyira kurtára nyirassák, hogy összeté­veszthetjük őket valamelyik siheder fiúvái! És az sem he­lyes, ha egy mama, nagymama, vagy keresztanya a há:orn- négyéves apróság gyenge, vékony szálú haját tartóshul­lámmal rongálja. Ez még a nevelés szempontjából is óriási hiba: mert, ha a gyerek zsenge korában mindent megkap, olyasmit is. amire semmi szüksége nincs, — miféle követelésekkel áll majd elő később? Különösen nálunk gyakori, hogy a lányok fodrásszal mosatnak hajat. Ebben már nincs semmi kivetni való! Az otthoni vízmelegítés, széjjelség s főleg a gyerek sivalko- dása, kényeskedése elkerülhető, — s ha jól kalkulálunk, a fodrásznál fizetendő négy-öt forint — amiben még a fésü­lés és hajszárítás költsége is benne foglaltatik — nem nagy összfeg azért. Időt takarítunk vele, a haj pedig tiszta és ren­des lesz­Mértéktartás mindennek az alapja — még a hajvise­letnek is! Szekeres Ilona Egy anya viszi gyermekét az orvoshoz. Már az ajtóban kijelenti, hogy a gyerek a nagy­anyjától örökölte az idegessé­get és éppolyan hirtelenharagú, mint az apja. De a gyomra is gyenge, mint a nagyapjáé. És nagyon gyakran fáj a feje, mint a nagynénjének. Elmond­ja még, hogy a gyerek nyugta­lan, rossz szokásai vannak, nem tudja összpontosítani fi­gyelmét és közben nem veszi észre, hogy ő maga a legnyug­talanabb, úgy beszél mint a vízfolyás és nem engedi gyer­mekét sem szóhoz jutni. Nem tudni, hogy a gyerek mit örö­költ fentemlített személyek­től, de az megállapítható, hogy valóságos kis hős, hogy reg­geltől estig, nap mint nap el­bírja az anyja természetét. A neurózisra való hajlam örökléséről nincsenek pontos orvos ismeretek, de az biztosan megállapítható, hogy a kész neurózist nem lehet örökölni. Az emberek szem és hajszí­nükben, testmagasságukban különböznek egymástól. Ez örökölhető. Különböznek al­kati tulajdonságaikban is, mint például az alvásszükséglet; vagy pedig abban, hogy fekete-] kávé után az egyik egész éj-, jel nem tud aludni, míg íj másik remekül alszik­Azt mondják, hogy a test Lapozgatás a szakácskönyvben CSIRKEPÜRÉ LEVES Hozzávalók: 1 db 50—55 dkg-os csirke, 20 dkg vegyes zöldség, 2 dkg só, 4 dkg vaj, 5 dkg liszt, 1 del tejszín, 1 tojás sárgája, fél citrom, fél­csomag zöld petrezselyem. A C6irkét megtisztítjuk, meg­mossuk. feldaraboljuk és a megtisztított, megmosott, sze­letekre vágott zöldséggel együtt 1 liter vízeel feltesa- szük főzni úgy, mint a hús­levest. Természetesen fűszer nélkül, csak sót adva hozzá. Jó puhára főzzük, amíg a hús könnyen leválik a csont­ról. Ekkor a csontról leszed­jük, finomra leőröljük és vajban a megmosott, finomra összevágott petrezselyem zöld­jéről együtt kissé megpirít­juk. Meghintjük liszttel, fel­engedjük a csirkelével, simá­ra keverjük, utána áózzuk és 10—15 percig főzzük. Finom sátán áttörjük, habverővel simára keverjük, tálalás előtt tejszínnel elkevert tojás­sárgákat belehabarjuk, cit­romlével ízesítjük és forron tálaljuk. A leves kremsűrű- ségű legyen. A levese a tej­szín és a tojássárgája hozzá­adása után már nem szabad tovább forralni, mert a tojás összefut benne. KÁTAY ANTAL: Madár-óvodások dala Kelep, kelep, szép kikelet, virágos rét, zöld határ, gólya, fecske, gébicsecske minden évben erre vár. magassága örökölhető tulajdon­ság, pedig ez sem egészen így van. Köztudomású, hogy a gyermekek a jobb táplálkozás és jobb életmód hatására a mai időkben átlagosan magasab­bak, mint a 30 év előtti gyere­kek voltak. Azok az emberek, akik neu­rózisban szenvednek csak arra gondolnak, hogy örökölték. Helytelen lenne, ha a szülők tétlenül töprengenének azon, hogy az idegesség öröklött fo- gyatékosság-e a gyereknél. A jellem az egész élet folyamán szerzett élettapasztalatokból alakul ki. Az élet iskolájának első tanítói a szülők. Nem vé­geztek ugyan e célból semmi­lyen tanfolyamot, de hát ez nem is döntő. A szülők rend­szerint egész más valamivel nevelnek, mint amivel gondol­ják. Nem azzai nevelnek, amit mondanak, hanem azzal, amit tesznek és ahogyan élnek. Sze­retet kell a gyerekeknek ahhoz, hogy az élet iskolájában jó eredményt mutasson fel. „De hiszen ez nálunk magától ér­tetődött” mondja a neurassti- kus beteg édesanyja. Azonban nagy különbség az, hogy a gyereknek milyen szeretetre van szüksége. Az egészséges sze­retet a jelenre és jövőre nézve is biztonságérzetet ad, de ezt a neurózisban szenvedő bete­gek nagyrésze nélkülözte gyer­mekkorában. Az egészséges szeretet kifej­leszti annak az életképességét, akit szeretünk és hozzájárul önállósága, önbecsülése és ön* tudata növeléséhez. ORVOSI TANÁCSADÁS Az idegességről Messzi földön, tengeren túl, ha már jó hazai szél fúj, tudjuk mi, h<i*T itt a nyár, régi fészkünk vissza vár!

Next

/
Thumbnails
Contents