Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-03 / 128. szám
MEGJEGYZÉS Szakosítást a szövetkezeti iparban Ha nem is a kívánt méretekben, de állandóan javul megyénkben a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltató tevékenység. Kisipari termelőszövetkezeteink az élenjárói ennek a mozgalomnak. Megfigyelhető, hogy lassan valamennyi ktsz-ben megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak az úgynevezett „filléres” munkáknak s kevésbé idegenkednek tőlük. Éppen ezért időszerű arról is beszélni, hogy az iparpolitikai terv végrehajtásánál nem lehet mellőzni ma már a minőséget sem. Megyénk jelentős területén vegyesipari ktsz-ek ténykednek. Feladatuk sokirányú, néhol a cipőjavítástól az emeletesház építéséig vállalnak megbízásokat. Nyilvánvaló: ilyen körülmények között egy-egy 6zakma háttérbe szorul, elmarad a fejlődésben. Ügy véljük, a termelés fokozatos szakosítása ktsz-einknél is jelentős változást hozna. Ha a 3—4 fős vegyesipari „részlegeket’* a szövetkezeti demokrácia megsértése nélkül sikerülne megyei irányítás alá vonni, nemcsak a tárgyi adottságokon lehetne segíteni, de lehetőség nyílna az ott dolgozók szakmai képzésére is. Érdemes felfigyelni ennél a javaslatnál a nyíregyházi Fodrász, vagy a Fényszöv, vidéken lévő fiókjainak nagy népszerűségére: a korábbi igénytelen egységekből korszerűeket teremtettek, ahol a kiszolgálás, a végzett munka minősége vetekszik a megyeszékhelyivel. (a. s.) Beruházási ás kivitelezési problémák a Harmadai állami Gazdaságban Milliós főbl3tetksae/ások huzavona miatt Az elmúlt évben már két Esetben is szóvátettük; gyors intézkedést követel a nyírma- dai vasútállomás és ezenbelül a helyi állami gazdaság iparvágány sorsának rendezése. Cikkeinkben hivatkoztunk arra, hogy az iparvágány hiánya milliókra rugó többletkiadást okoz a gazdaságnak. Csak az almatermés minőségénél bekövetkezett romlás több mint félmillió forint értékcsökkenéssel járt tavaly. Az állomás kapacitása kicsi, bővítésére nincs lehetőség. A gazdaság leendő központját már úgy tervezték, hogy abban az iparvágány megépítése is szerepel. A vasútépítés ügye — különböző okok miatt — már 1957 óta vajúdik. A gazdaság évekkel ezelőtt beszerezte a vasútépítéshez szükséges vasbeton és faaljakat is. Ezek most elfekvő készletként terhelik az üze. met. Történt-e valami előreha- ladás*azóta? — Csupán annyi — válaszol erre Kozák János igazgató, — hogy az Állami Gazdaságok Főigazgatósága megkért bennünket, szerezzünk az építőipari vállalattól egy nyilatkozatot: terven felül is elvégzik a vasútépítést. A nyilatkozatot megszereztük, hiszen az ÉM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat mélyépítő kapacitása most nincsen leterhelve. A levelet el is küldtük a főigazgatóságnak, de választ, illetve a hitelfedezetet még mindig nem kaptuk meg. Külön érdekessége ennek az ügynek, hogy a különböző szervek mind elismerik az iparvágány megépítésének szükségességét, egyetértenek gazdasági előnyeivel. Nem ok nélkül tervezték úgy a most épülő almavélogatót is, hogy mellé már megépül a vasúti rámpa. Az almaválogató hamarosan el is készül (a gazdaság építőipari részlege építi) de a több millió forintos költséggel készülő létesítmény az idén még aligha élvezheti az iparvágány gazdasági előnyeit. A főleg exportra átválogatott almát továbbra is tehergépkocsikkal, vontatókkal kell .elszállítani a több kilométerre lévő, túlterhelt vasútállomásra. A beruházással való takarékosság ez esetben semmiképpen sem indokolt. Egy tízezer holdas állami gazdaság új központjáról, annak sorsáról és gazdaságos működéséről van itt szó. Már a kétszáz vagonos almatároló megépítésekor is számítottak az iparvágányra. Erre alapozták a takarmány, magtár létesítését, most épül a gépműhely, az almaválogató. Távlati tervben szerepel egy üzemi étkezde, irodaház építése is. Már az eddig odaszállított építkezési anyagok plusz szállítási költsége is fedezte volna az iparvágány beruházási költségeit. A gazdaság vezetői mindent elkövetnek, hogy a kocsiálláspénzt a minimumra csökkentsék, de ahol a haszon, Ott a kár is. A herakodás zavartaA KÖJÁL és járási tisztiorvosi hivatal az ellenőrzés során már többször szóvá tette, hogy a régi csíráztató helyiségből átalakított épület nem alkalmas köz- étkeztetésre. A gazdaság vezetői az észrevételezést továbbították a felsőbb szervhez, de intézkedés nem történt. A leendő központban 1962. szeptember óta épül egy korszerű gépműhely. A másfél milliós beruházással készülő létesítményt az ÉM Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnak még a múlt év szeptember elsején át kellett volna adnia. Az építkezésen még mindig dolgoznak. A Megyei Döntőbizottság már kötelezte a vállalatot 70 ezer forint kötbér megfizetésére és újabb határidőként az átadást június elsejére tűzte ki. Az átadás újra késik, naponta egy-két kőműves dolgozik rajta. Ez a három legfontosabb probléma. Kötelességünk újra felhívni a figyelmet a felelőtlen huzavonára. Tóth Árpád Kuöett Lajos TMK-vezetó a vásárosnaményi téglagyár* ban lelkiismeretesen foglalkozik az üzem gépparkjának megelőző karbantartásával. Gyakran ellenőrzi munka közben is a gépeket és ahol szükséges azonnal megteszi a szükséges intézkedéseket. Foto: Hammel József Érvelni a termelés érdekében PÁRTTITKÁROK LÁTOGATÁSA A VAGEP-NEL fMunkatársunktól) Nagykálló fejlesztésére ebben az évben 1 millió 400 ézer forintot költenek a köz- eégfejlesztési alapból. Bővítik a község villanyhálózatát. Még 8—10 kilométernyi hiányzik. Az idén községfejlesztési alapból 2 és fél kilométeres szakaszon, állami hi- i télből pedig ugyanilyen távolságon építenek új vezetéket. Az állami hitelből több tanya villamosítását is megoldják. 250 ezer forint értékben fény- csövesítik a község belterületén lévő utcákat, mintegy 3 kilométernyi útvonalon. Uj higanygőz világítótesteket kap a Korányi Frigyes utca, a Lenin út és a Nagybalkányi út a moziig. Az idén kezdenek hozzá egy négytantermes általános iskola építéséhez 250 ezer forintos beruházással. Az iskola a jövő évben készül el. Kétezer méteren építenek járdát és 4—500 méteren csatornát Nagykálló területén. Ezeket a munkálatokat a községi építőbrigád végzi. A község egyik legjelentősebb idei beruházása az új nyolctancsoportos gimnázium lesz, amelynek építése ez év júliusában i kezdődik. a Vasvári Pál és a Korányi Frigyes utca sarkán. Ez a létesítmény 7 és fél milliós ál-, lanságának biztosításához igénybe kell venni a más területen is haszhosítható erőgépeket, szállítóeszközöket, több műszakban, esetenként túlórában is foglalkoztatni kell az embereket. Szinte érthetetlen, hogy miért húzzák, halasztják évről évre a mindenképpen szükséges és fontos népgazdasági érdeket szolgáló iparvágány építését éppen a Nyírma. dai Állami Gazdaságban? Érdekes eset, hogy az Apagyi Állami Gazdaságban pár évvel ezelőtt felbontották a iparvágányt, s az itt feleslegessé vált vasbeton- és faaljak könyvjóváírással átadták a nyírmadai- aknak. Apagyon azóta új iparvágány épült!? Hasonló problémák vannak az üzemi konyha építése körül is. A megye legnagyobb állami gazdasága nem rendelkezik a követelményeknek megfelelő üzemi konyhával és étkezdével. Hogyan agitáljunk ma az üzemekben? — ez a téma állt a nemrég kiküldött meghívókon, melyet a nyíregyházi üzemi párttitkárok kaptak kézhez a városi pártbizottságtól. A téma látszatra száraz, azonban a helyszíni tapasztalatcsere rácáfolt a feltevésekre. A nyíregyházi VAGÉP-nél tartották meg a titkári értekezletet. „így élünk mi az üzemben, és így agitálunk...” ezzel a mottóval indult az üzemlátogatás. 48 millió forint értékű termelési terve van a VAGÉP-nek, a tavalyi 27 millióval szemben, egyre több fontos gyártmánynyal jelentkezik az ország ipari életében. Ipari szállítószalagok, vasvázas szerkezetek, inf- raszárítók, a MOTA—DTV—2 típusú Diesel-targonca, rekonstrukciós munkák a soroksári vasöntödének, Csepelnek. Ezenkívül lakossági és közületi szolgáltatások: autóvillamosság, tekercselés, karosszéria, hűtő, gumi, pb-gáz, írógép, óra javítása tartozik az üzem profiljához. Kis gyárnak nagy, — nagynak kicsi — így jellemezte a VAGÉP-et Kovácsvölgyi Zoltán párttitkár, amikor az igazgatóval együtt végigkalauzolták a vendégeket az üzemrészeken. Agitációs csoportok Egy kéz monológja hajába, majd egy színházjegyet nyújtottam át neki estéré. Kopogtak az ajtón. Egy beosztott jött, valami határidős üggyel. Erre én olyan ugrálást csaptam az asztalon, hogy felborult a lámpa is. Végül mutatóujjamat kifeszítettem az ajtó irányába. Rettenetes, hogy mennyiszer zavarják kávézás közben Simult, holmi szabadságolási, segélykiutalási vagy szakmai kérdésekkel. Éberségem menti meg öt az idegkimerüléstől. Három mondat után ugyanis kifordítom a tenyeremet, lássák: ahol nincs, ott ne keress, kész, mehet. Es micsoda lélekjelenlétre van szükségem a reprezentálá- soknál, nehogy kilöttyenjen egyetlen csepp ital sem. Úgy érzem, e tekintetben verhetetlen vagyok. Betéve fújom az ujjak elhelyezésének szabályát a konyakos, o boros, a likőrös és pezsgős poharak körül. Remélem, : ezekután senki sem csodálja: hónapok óta nincs időm arra, hogy ceruzát, vagy tollat vegyek fel. Legfeljebb az aláírásokhoz. Elvégre a kéz sem gép! Angyal Sándor Hogyan élnek az észreható szóval, a lelkesítéssel az üzemi pártszervezet kommunistái? — erre akartak feleletet adni a vendéglátók és vártak választ a vendégek. Az elkoptatott agi- tációs formák helyett, mivel próbálkoznak, hogy többek között bepótolja az üzem az átszervezés okozta 2,8 millió forintos első negyedévi termelés- kiesést? Mit tesznek a nagyobb tudásért, az üzemi munkások gondolkodásának csiszolásáért? Az üzem külső képe nem sokat árult el a benti agitációs munkáról. Néhány tábla hívta fel magára a figyelmet; az egyiken műszaki újításokra kérték fel a dolgozókat, a másikon időszerű fotókban szólt a fotoszakkör néhány üzemi eseményről, problémáról. Mint a beszélgetésekből kiderült, inkább az élőszavas agitációt tartják célravezetőnek az üzemiek. Igaz, a korábban életre hívott agitációs csoportokat megszüntették, mert azokat túlnőtték a napi gondok, feladatok. Nem lehet néhány emberre korlátózni az üzemi agitációt, mert az nem vezethet eredményre. Különben is formális volt e csoportok működése. Hagyományos és újszerű Számbavették hát mind a hagyományos, de nem elvetendő agitációs formákat, mind az igények által megkövetelt újszerű próbálkozásokat. A pártvezetőség egy év leforgása alatt hat ízben elemezte az üzemi problémákat, mindig a legégetőbbet téve az üzemi közvélemény elé. Baleseti helyzetkép, szakmunkásutánpótlás, műszaki, közgazdasági problémák váltakoztak napirendként. S mindegyiket a tisztázás után megbeszélték a brigádok pártcsoport- értekezleten, együtt a pártonki- vüliekkel. Külön foglalkozott a pártszervezet a hegesztés okozta lemaradással, hegesztőtan- folyamot kezdeményezték. Huszonöt dolgozó sikeres vizsgát tett. A közgazdasági elemzést úgy igyekeztek magasabb szintre emelni, hogy budapesti előadókat hívtak meg konzultálni, s minden országos közgazdasági tudományos összejövetelre elküldték embereiket. Vázlatos képet kaphattak csak i néhány óra alatt az üzemi párttitkárok. Megtudhatták, hogy 12 brigád nevezett be a szocialista címért, négy elnyerte, három pedig köze áll a célhoz. Minden szocialista brigádnak műszaki mecénása van, egy-egy mérnök, technikus. A többi brigád sem Ijopog egyhelyben, eleven a brigádok közötti verseny, melyet a virtus mellett a 300 forintos elsőség díja is sarkall. Ennek is mozgatója a pártszervezet, egyben az értékelés alapjául szolgáló pont- rendszer kidolgozója. Emberi gondokkal is törődnek, mint a feleség munkába helyezése, lakás, gázgond, brigádok közötti nézeteltérések. Egy időben meghatározott napokon fogadóórákat tartottak a pártszervezet vezetői, de ezt megszüntették. Most mindennap fogadónap van, amikor felkeresik őket. Még igényesebben Nem tértek haza üres kézzel a meghívottak a Városszéli üzemből, ahol nem kaphattak ugyan kész recepteket arra* hogyan agitáljanak otthon, de néhány ötletet, tapasztalatot igen. Bizonyos, hogy több agitációs módszer, érv található még a VAGÉP-pártszervezeté- nél, jobb lett volna mélyebben elemezgetni egy-egy problémát. A közvetett agitáció is érdekelte volna a részvevőket, s az* miért nem próbálkoznak korszerűbben kielégíteni az irásós igényeket, esetleg nyomdai úton előállított üzemi újsággal stb. De összességében értékes volt a helyszíni tapasztalatcsere. A városi pártbizottság a gyakorlati élet valóságéhoz vezette el az üzemi párttitkárokat, a hely* színen keresi a választ, s ku‘ tatja, mi érdekelné a részvevő^ két. Jó lenne ezt folytaim/ még igényesebben, még mag» sabb színvonalon. Páll Gézf ‘ Új gimnázium épfii Nagykállófaan Egymillió 400 ezer a községfejlenztés Higanygőz lámpa, fénycső a központi utcákon larni beruházásból készül és 1965. szeptemberében adják át rendeltetésének. A községfejlesztési alapból utak javítását, karbantartását is elvégzik. Készül egy mélyfúrású kút a Jókai és a Kis- harangodi utca sarkán. A könyvtár álloményfejlesztésé- re az idén 13 ezer forintot, a község három egyetemi, illetve főiskolai ösztöndíjasának taníttatására pedig 25 ezer forintot fordítanak. Egyébként erős edzéseket tartok. Remek kondíciómat igazolja, hogy a hóeleji értekezleten szédítő lejtésekkel bűvöltem el a hallgatóimat. Simul dicsérte a gazdasági vezetőket, én megcéloztam az igazgatót, s minden elismerő jelzőnél őrá mutogattam. Később, ahogy az igazgató befejezte mélyenszántó előadását, mindenkit túltapsoltam. Vörös foltok jelentek meg rajtam, de erőt Vettem magamon, arra gondoltam: nem hagyhatom szegény Simult. Máskor arra a kérdésre kellett Válaszolni, ki ellenzi azt, hogy az igazgató egyedül dönt a kitüntetésekről. Gazdám unszolt, emelkedjek a magasba, de én nem moccantam. Két nap múltán, ahogy az ellenzők elfoglalták alacsonyabb beosztásukat ‘ Simul rémült arcához csaptam: „Na látod, te szamár...” Vannak kellemesebb perceim is. Hétfőn délután például beletúrtam a gépírónőnk éjfekete Simul Ádám csoportvezető ^ keze vagyok. Szó szerint: a jobb keze. Mégiscsak tűrhetetlen, hogy rólam nem szól a krónika, soha egy dicsérő szóval nem illetnek s egy vacak kitüntetésem sincs. Mindig Simul sütkérezik a fényben, pedig nélkülem elmehetne Kuku. tyinba zabot hegyezni. Nélkülem, aki csuklójától lefelé vagyok. , Legutóbb is jött velünk szembe a folyosón a főcsoportvezető. Simul ban pezsgett a méreg, mert kimaradt az utolsó prémiumból. Készült, hogy most jó beolvas. Mielőtt bevetésre szánta volna magát, én lágyan a magasba emelkedtem s tiszteletteljesen meglebbentem. Nyomban felfigyelt rám a főcsoportvezető, széles mosollyal lépett hozzánk. Minden erőmet összeszedtem a kézszorí- táspál. Márts kész volt az eredmény: egy hét múlva háromszázzal több jutalmat gyömöszöltem Simul zsebébe.
