Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-14 / 138. szám

Beiktatták a megyei bíróság új elnökét Csatornaépítők Dr, flfezvál Ferenc és Orosz Ferenc beszéde az ünnepségen Pénteken került sor dr. Bá-. lint Komolynak, a megyei bí­róság új elnökének a beiktatásá­ra. Az ünnepségen megjelent többek között dr. Nezvál Fe­renc igazságügyminiszter, Orosz Ferenc, az MSZMP me­gyei pártbizottságának első titkára, dr. Szilbereky Jenő, az igazságügyminiszter helyettese, dr. Böör Péter, az elnöki fő­osztály vezetője, Murczkó Ká­roly, a városi pártbizottság titkára, Nemes Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb titkára, a megyei és járás- bíróságok képviselői. Dr. Kovács Pálnak, a megyei bíróság elnökhelyettesének üd­vözlő szavai után dr. Nezvál Ferenc igazságügyminiszter emelkedett szólásra. Dr. Nezvál Ferenc s További feladatunk a törvényesség szigorú megtartása A miniszter elvtárs üdvö­zölte az ünnepség résztvevőit, méltatta dr. Milánkovits Im­re érdemeit, s annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a megyei bíróság elnöki teen­dőit dr. Bálint Károly éppen olyan lelkiismeretesen fogja tovább vinni, mint elődje. Majd így folytatta: — Az igazságszolgáltatás előtt álló feladatok végrehaj­tása a VIII. kongresszus ha­tározatainak tükrében köny- nyebb lett. Munkánk előfelté­tele: a szocialista jogszabályok és jogpolitikai irányelvek adottak. További feladatunk a törvényesség szigorú meg­tartása és megtartatása. Jog­— Bíróságaink ítélkezési gyakorlata általában megfe­lel a jogpolitikai irányelvek­nek — folytatta továbbiakban a miniszter elvtárs. — Sza­bolcsban is érvényes ez a magállapítás. Ugyanakkor az egyes bűncselekményeknél, mint például a súlyos testi sértések, vagy közlekedési balese­tekkel kapcsolatos ügyek­Orosz Ferenc : ítél találkozunk hibás ítéletekkel. Az ítélkezési gyakorlatot szigorítani kell és a büntetés kisza­básánál érvényesíteni kell az általános visszatartó hatást. — Javítani kell a munka­fegyelmet is — folytatta Nez­vál elvtárs. — Végeztünk egy felmérést országos szinten. Megállapítható, hogy az ipar­ban dolgozók ötven százaléka kiváló munkás. Tudása leg­javát adja. Harminc százalék alig éri el a kiszabott nor­mát A fennmaradó rész ép- penhogy dolgozik. Gazdaság- politikánk jó, de a lazaságokat nem lehet megengedni. A munkafegyelmet sértő dolgozókkal szemben al­kalmazni kell a törvény szigorát. Nem lehet azon­ban megengedni, hogy egy-egy vezető önkényes­kedése miatt a jól dolgo­zó munkást elbocsájtsák. Nagyobb terel biztosítani a társadalmi bíróságoknak A Ki'.iji úton épülő csatorna betonozását a helyszí­nen készített vasbetonszereléssei végzik az építők. Megjegyzés: Széna A mezőgazdaság takarmány- gondjai ismertek a közösben, meginkabb a háztáji és más, kisegítő jellegű gazdasagok­ban. A szálastakarmány-igény kielégítésében nem kevés se­gítséget adnak a nem nagy­üzemi területek: utak két oldala, árok és csatornapartok fűvel benőtt részei. Minden szál takarmányra szüksége van a megye állatállományá­nak. Ismeretes, hogy sok he- iyen a meglévő kaszálók ter­mésével is mostohán bánnak: elvénül a fű, amíg betakarí­tásra kerül. Méginkább így van, volt ez az említett má­sodrendű fűtermő területek­kel, amelyeken tulajdonjogi viták, gátló körülmények miatt meg jobban értéktelenné vált a szénának való. Ezért került tavaly nyilvá­nosságra a rendelkezés, s van érvényben az idén is, hogy a június 15-e után még lábon álló fűtennést az árokpartok­ról. utal: mentéről bárki be­takaríthatja saját magának, teljes egészében. Emlékeztet­ni azért kell, mert tavaly sok átmentét, árokpartját bir­tokló intézmény he:yi képvi­selői : útőrök, csatornaőrök stb. nem engedték meg mások­nak a kaszálást. Ojra elérkeztünk a lúniu» közepei fordulóhoz. Igyekezze­nek a háztáji állattartók ki­egészíteni . takarmánykészletü­ket a rendelkezés lehetőségei nyomán: kaszálják, takarítsák be az elkallódó fűféléket. S ebben nem szabad megakadá­lyozni senkit! S. A. patikai irányelvünk kimond­ja, hogy egy-egy bűncselek­mény elkövetőjét nem lehet futni hagyni, azokat törvé­nyes eszközökkel meg kell büntetni. Viszont egyetlen ártatlan embert sem lehet el­ítélni. A felelősségre vonás mér­tékénél messzemenően egyéniesiteni és differen­ciálni kell. Elsősorban nevelő jellegű intézkedé­seket kell alkalmazni első ízben megtévedt, csekély súlyú bűncselekményt el­követő, becsületes élet­módot folytató személyek­kel szemben. Ugyanakkor a törvény szigo­rát kell alkalmazni a súlyos bűncselekményeket elkövető, visszaeső, élösdi, garázda ele­mekkel szemben. — Ebben a megyében élünk, — mondta többek között, amelynek dolgozói szorgalmas, becsületes emberek. Ez a * munka jellemző a bíróságra is. Mi azt szeretnénk, ha mi­nél kevesebbet kellene dol- gozniok. Bár jócskán akad itt olyan ügy is, amely már nem bírósági, hanem társadalmi ügy. Arra kérem a bíróságot, hogy nyújtson több segít­séget a szocialista együtt­élés kialakításában. — Megyénkben vannak úgy­nevezett tipikus bűnesetek. A közlekedési baleseteknél, testi sértéseknél mint okozó té­nyezőt megtalálhatjuk az al­koholt. Nőtt a közlekedési balesetek és az ezzel kapcso­latos bűnesetek száma. Arra Minden szem kenyérgabonára szükség van Aratásra készülnek a Nyírségben, Szatmárban, Beregben, az Erdőháton, az egész megyében. Jónak ígérkezik a termés. Biztosít­ható az ország kenyere. De ez nagy feladatot jelent. Jól tudják ezt a termelőszövet­kezeti tagok, a gépállomások és állami gazdaságok mun­kásai. Becsületesen fel is készültek. Gépállomásain­kon most vizsgálják meg, hogyan javították meg az aratógépeket, kombájnokat, cséplőgépeket. Még egyszer megnézik, van-e elegendő pótalkatrész, kijelölték a váltótársakat, a szerelők is készenlétben állnak. Hason­lóan cselekedtek állami gaz­daságainkban is. Termelő­szövetkezeti tagok ezrei áll­nak készenlétben. Minden szem kenyérga­bonára szükség van. Ezért csatát csak ügy nyerhetünk, ha már most gondoskodunk arról, hol tároljuk majd a terményt. Kevés a raktár­tér, s ezért arra van szük­ség, hogy minden tehetősé­get felhasználjuk erre a célra. Feltétlen szükséges, hogy a raktárak mellett a dohánypajtákat is alkal­massá tegyék termelőszövet­kezeteink tárolás céljára. Jó példát mutatnak ebben a nyírbátori járás termelő­szövetkezetei, ahol a pajták földjét agyaggal vonják be, le lg döngölik, hogy semmi baja ne származzon a ga­bonának. Helyes, ha már most alkalmassá teszik c célra az almatárolókat is, azzal, hogy az oldalait be- deszkázzák. Nagy szükség van az összefogásra, arra, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek segítsék egymást. állami gazdaságaink erre az időre — Ka módjuk van rá, — adják át a szövetkezteknek a zárt almatárolóikat, s ahol szükséges, ott a szö­vetkezet segítse az állami gazdaságot. Gondoljanak ar­ra is, hogy a pajtákat fel­használhatják kombájnszé- rüknek. hiszen a 200 000 hold aratni valóból 06 000 hold földről kombájnnal végzik a betakarítást. Már­pedig ennek a termésnek többségét szárítani szüksé­ges. Az előre látható raktár­hiány 1500 vagon. Ez azt jelenti, hogy ennyi kenyér- gabonát szükséges pajták­ban, zárt vagy átalakított almatárolókban elhelyezni. Nem kis mennyiség ez. Több mint 1500 ember egész évi kenyérellátását fedezi. F. K. kérem a bíróságot, hogy le­gyen kemény. — A jogpropaganda terü­letén a bíróság komoly mun­kát végzett. A továbbiakban nagyobb teret kellene biztosítani a NÉG YSZEMKÖZT: az építésvezető mérnökkel „Én már fel tudok mutatni valamit“ társadalmi bíróságoknak. Arra is gondolni kell, hogy a hozott ítélet ne csak a vádlottra legyen visszatartó hatással, ha­nem másokra is. Ennek a módszere tovább fokozható. Véleményem sze­rint baj van az ítélkezés idő­szerűségével. ősszel, ha forr a bor, több a testi sértés, télen elburjánzik a falopás. Itt az ítélkezés időszerűsége sokat segíthetne. — A megyei és járásbíró­ságok jól szolgálják a szo­cializmus építésének ügyét. Nehéz időkben is helytáll­tak. Lépést tartanak a fejlődéssel, * a szocializ­mus építésével való teljes azonosulás a jellemző. Kívánom, hogy munkájukat a továbbiakban is ebben a szellemben folytassák. Bogár Ferenc — Tehát csalódott? — Igen. Minden nap azt éreztem, megfojt az iroda fül­ledt levegője. — Folyton kikí­vánkoztam. Néha sikerült, de nem volt benne örömöm. Mint a gyár képviselője, keresztbe kasul vonatoztam az országot, civódni, veszekedni a megren­delőkkel, bizonyítani, hogy az általuk készített elem kifogás­talan. S közben tudtam, hogy nincs teljesen igazunk... — Hogyan keveredett ilyen helyzetbe? — Harmadikos voltam az Építőipari és Közlekedési Mű­szaki Egyetemen, amikor egy nap teherautó állt meg a kol­légium előtt. A miskolci épü- ietelemgyártól jöttek, ösztöndí­jasokat toborozni. Azt mond­tuk, majd meglátjuk. Tanév végén a tiszaszederkényi KISZ építőtáborból át is ruccantunk barátommal. Láttunk olasz automata gépeket, a bodrogke- reszturi tufa blokkgyár modern berendezését. Tetszett, aláírtuk a szerződést, két évre, havi ötszázért. — És? — Később jöttünk rá, hogy csak a szépet és jót mutatták meg nekünk. Barátom diszpé­cser lett. én meg irodában ülő, jelentéseket gyártó meós. Szerettem volna kijutni az üzembe, a termelésbe, de hiá­ba. Mondtam is, minek tanul­tam hat évig, ha csak madár­távlatból nézhetem a szakmát. Nem segített. Ekkor beadtam a felmondásomat­— Mi történt utána? '— Kinevettek: „Barátocskám az ösztöndíj kötelez.” Beszél­tem apámmal, aki szülőfalum­ban, Olcsván tsz-tag. Tízezer ötszáz forintról volt szó. Apám megértette bánatomat, idead­ta takarékbetétkönyvét. Vissza­fizettem az ösztöndíjat- De még így is csak önkényes ki­lépéssel jöhettem el. — Tudta, hogy merre tart? — Igen. Korábban már ér­deklődtem a Szabolcs megyei Építőszerelő Vállalat vezetőivel, ők biztattak: jöjjek nyugodtan, itt nem kell majd irodában kushadnom. Jöttem, hatvanhá­rom őszén. Mindössze három hónapig dolgoztam a nyíregy­házi központban, megismertem a vállalat felépítését, s azokat a fogásokat, amelyeket az egyetemen nem tanítottak a munka szervezésével kapcso­Mint korábban lapunk ban beszámoltunk róla, művelődési házat kapott Tiszavas- vári. Felvételünk az új Iétes ítményről készült. latban. Aztán letettem a mo­torvizsgát, kaptam egy Junak háromszázötvenest s irány a kettes építésvezetőség. — Nem volt szokatlan m kék overáll? — Már volt gyakorlatom benne. Egyetemista koromban erős fizikai munkát végeztem a váci DCM-nél, aztán bada­csonyi építkezésnél, majd én vezettem a tiszakerecsenyi KISZ építőtábor műszaki mun­kálatait, amiért áranykoszorús jelvénnyel tüntettek ki. Ko­rom, alacsony termetem, meg a munkásruhám miatt egyszer’ az egyik kőműves vízhordó fiúnak nézett. Nem bántam, így tudtam közel férkőzni az emberekhez. Velük csak az tud jól bánni, aki az egyetemi diplomáját kiegészíti rugalmas munkaszervező képességgel, szerénységgel. —I Nagy a terület? — Sényőtől Lónyáig 14 élő munkahelyen épít az én csopor­tom. Van úgy, naponta 200 ki­lométert is futok a Junakkal. Huszonöt éves fejjel évi 14 milliót érő munkának vagyok a gazdája. Kuitúrház Gulá- cson, tbc-intézet Naményban s egy sor tsz-létesítmény. Fő is a fejem sokszor, hiszen a szükséges létszámnak csupán a fele van meg- No, és az anyag­hiány. — Tehát újból csalódott? — Úgy látszik, félreért. Én most tudtam, hogy mi vár rám. Talán frázisnak véli, amit mondok: a gondok ellenére mégis megtaláltam számításo­mat. Nemcsak a 2600 fixben. Itt ugyanis lehet virtuózkodni, a tbc-intézetnél például mély és magsépítő feladatokat kell megoldani. Ha véletlenül meg­látogatnának pesti hivatalokba ügyintézőnek befészkelődött év­folyamtársaim, én már fel tu­dok mutatni valamit. De ők...? — Dehát a város, a presszót a színház....? — Ez csak műmese. A falu sem a régi értelemben falu ma már. Na és én hazajöttem. Itt van a menyasszonyom, ked­den lesz az esküvőnk. Hallot­tam, már tervezik a szolgálati lakást Nyíregyházán, amelyből én is kapok. Építésvezetői be­osztásomtól azonban nem tá­gítok- Én csak ott érzem jól magamat, ahol emelkednek ■ falak, ahol a tervrajzokból szer met gyönyörködtető épületei formálódnak. — Neve? — Tóth Fái. Angyal Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents