Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-13 / 137. szám

Világpolitika sorokban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Ausztráliai Kommunista Párt pénteken megkezdődött hu­szadik kongresszusát. A „hirosimai túlélők’ az atombomba ellen titakozó ja­pán békeharcosok, világjáró csoportja csütörtökön felke­reste New Yorkban U Thant- ot, az ENSZ főtitkárát. A nyolc főnyi csoport pénteken Párizsba utazott és csatlako­zik 18 társához, majd velük együtt utaznak más orszá­gokba. Közkegyelmi rendelkezés alapján szabadon bocsátottak Damaszkuszban 35 politikai elitéltet, akik ellen az volt a vád, hogy 1963. júliusában ál- lamellenes felkelést akarlak kirobbantani. A szabadon bo­csátót foglyok között két egy­kori miniszter i3 van. Martin Luther King, a faji egyenjogúságért küzdő néger lelkész letartóztatása után Floridában esküdtszéki vizsgá­latot rendeltek el a faji kon­fliktusok kivizsgálására. St. Agusztinban újabb békés, a fa­ji korlátok eltávolítását kö­vetelő néger tüntetés volt. Az SZKP Központi Bizott­sága üdvözlő táviratot inté­zett az Ausztráliai Kommu­nista Párt 20. kongresszusá­hoz. Az SZKP üzenetében hangsúlyozza, hogy az auszt­ráliai kommunisták szilárd harcot vívnak a kontinens munkásosztálya egységének megszilárdításáért, a nép de­mokratikus jogainak védelme- zéséért. Tizenöt évvel ezelőtt, 1949 június 12-én alakult meg Kwame Nkrumah vezetésé­vel a Ghánái Népi Konvenció Párt, amelynek irányításá­val az egykori angol gyar­mat Aranypart népe kivívta függetlenségét és 1957-ben Ghana néven elfoglata helyét a szuverén és független álla­mok sorában. Lübke nyugatnémet állam­elnök 48 órás „munkalátoga­tásra” Nyugat-Berlinbe ér­kezett. Egész Olaszországban le­állt a vasúti közlekedés a CGTL, — az olasz általános szakszervezeti szövetség — által meghirdetett sztrájk kö­vetkeztében. Az a kísérlet, hogy katonaság segítségével üzemeltessék a vasutakat, kudarcot vallott. Az ausztráliai kormány katonai repülőgépeket küld Pél-l ietnamha Berlin, (MTI): A Dél-Vietnami Népi Fel­szabadító Front képviselője csütörtökön Berlinben nyilat­kozatot adott ki, amelyben' a dél-vietnami szabadságharco­sok a világ közvéleményéhez fordulnak: ítélje el élesen az amerikaiak dél-vietnami ag­resszióját. A nyilatkozat adatokat so­rakoztat fel, amelyek bizo­nyítják, hogy idén áprilisban, egyetlen hónapban, 4000 ame­rikai tiszt és katona érkezett Dél-Vietnamba az ottani ame­rikai csapatok erősítésére. Az AP saigoni jelentése szerint amerikai repülőgépek Tay Ninha tartomány terüle­tén, a kambodzsai határ men­tén támadó repüléseket haj­tottak végre a szabadsághar­cosok feltételezett állásai el­len. A UPI jelenti Saigonból, hogy ausztráliai „szakértők” érkeztek csütörtökön Dél-Viet­namba. Feladatuk állítólag a gazdasági segítségnyújtás bő­vítése lehetőségeinek tanulmá­nyozása. A csoport igazi fel­adatára azonban fényt vet, hogy vezetőjük W. I. Crosby ausztráliai ezredes, aki a má­sodik világháború idején „ta­nulmányozta1’ az indonézek gerillaháborúját a megszálló japánok ellen, és később Laoszban volt Ausztrália ka­tonai attaséja. Crosby nyilatkozott megér­kezése után. Kijelentette, a „stratégiai falvakat” szándé­kozik felkeresni annak meg állapítására, milyen „szerszá­mokra” van szükségük. Meg­jegyezte,- hogy Ausztrália egy 50 kiloWattos rádióadót akar építeni a saigoni kormányzat­nak és megerősítette, hogy az ausztráliai kormány további katonai repülőgépeket bocsát Khanh tábornok rendelkezésé­re. Rendkívüli felhatalmazást kapott Ben Bella Róma (TASZSZ): Újabb bolrányper Olaszországban van, köztük a professzor apja is. A baloldali sajtó követeli, vonják felelősségre Colombo kereszténydemokrata kincs­tárügyi minisztert, aki az Ippolitonak felrótt bűncselek­mények elkövetése idején iparügyi miniszter és az Or­szágos Atomerő Bizottság elnö­ke volt. Ebben a minőségben a . professzorral együtt ő itta alá a bizottság fontosabb pénz­ügyi okmányait. Laosz! városokat bombáztak az amerikaiak Vientiane, (MTI): A Laoszból érkezett legújabb jelentés szerint csütörtökön nem csupán Khang Khayt érte bombatámadás, — az amerikai repülőgépek megjelentek a laoszi hazafias erők területén fekvő Phong Savang, Xien Khoang és Cau Sing városok fölött is. Mindhárom városra több bomba hullott — jelenti a Laosz Hangja rádióállomás. A bombázásnak sok áldozata yan és az anyagi károk is je­lentősek. Miközben az amerikai bom­bázók folytatták támadásaikat laoszi békés városok ellen, az amerikai szenátusban Wayne Morse szenátor ismételten bí­rálta a washingtoni kormány laoszi politikáját. Üggfoai tiltakozás az stsnerikaiak ummiasfanio! provokációi miatt Havanna, (AFP, Reuter): A kubai kormány, jegyzéket intézett az Egyesült Államok­hoz és ebben tiltakozott a jú­nius 9-én lejátszódott amerikai provokáció eilen. Az említett napon egy, a guantanamói tá­maszpontról leadott lövés meg­gyilkolta Jósé Rarriirez Reyés kubai katonát, aki a támasz­pont közelében teljesített szol­gálatot. A csehszlovák nagykövetség közvetítésével átnyújtott jegy­zék rámutat, hogy nem.ez az első amerikai provokáció, hi­szen a guantanamói támaszpont területéről már több ízben hyi- tottak tüzet kubai területre. A kubai kormány fenntartja ma­gának azt a jogot, hogy megte­gye a szükséges intézkedéseket szuverénításának és a szolgála­tot teljesítő kubai katonák sze­mélyi biztonságának védelmé­re. TIt©kicst@& hadicsityag- robfremás Dominikában Santo Domingo (AP, Reuter, UPI): Hatalmas robbanás rázta meg a dominikai fővárost a péntekre virradó éjjel. Mint a hírügynökségi tudósítók jelen­tik, a detonációt még a város­tól tíz kilométerre is hallani lehetett. A belvárost az Oza- ma folyó választja el egy ka­tonai kiképzőteleptől: a robba­nás időpontjában itt láttak ég- beszökő hatalmas lángnyeive- ket. Az összeköttetés a kaszár­nyarendszerrel, ahol egyébként hadianyagraktár is volt, nyomban megszakadt, s a tá­bort katonai őrszemek több­szörös gyűrűje zárta el a kül­világtól. Órákkal a robbanás után még mindig tombolt a tűz. A lakónegyedekben üvegcserepek borítják az utcákat, számos épület rombadőlt. Az anyagi károkról és áldozatokról nincs érdemi közlemény. A baleseti kórház felvilágosítása szerint százával szállították be a sebe­sülteket. Életfegytigiani fegyházra ítélte a dél-afrikai vésztörvényszúk Mandelát és társait Pretoria, (MTI): A pretoriai vésztörvényszék pénteken délben hirdette ki ítéletét Nelson Mandela, Wal­ter Sisulü, az Afrikai Nemzeti Kongresszus Párt vezetői és hat harcostársuk héthónapos peré­ben. Mind a nyolc vádlottat életfogytiglani fegyházra ítélte a bíróság. A dél-afrikai hazafiak a Ver- woerd-kormány fajüldöző, nép­irtó belpolitikája ellen küzdöt­tek. Védelmükre, szinte politi­kai különbség nélkül, felemelte szavát az egész világ közvéle­ménye. A forrongó Dél-Afriká- ban az ítélet kihirdetésének napján Pretoria volt a leg­izzóbb pont. Mint a nyugati hírügynökségek jelentik ítélet- hozatal előtt növekvő tömeg torlódott össze a törvényszék épülete közeiében. A rendkívül szigorú biztonsági intézkedése­ket pénteken még fokozta Pre­toriában a rendőrség- A város­ba vezető főútvonalakon torla­szokat emeltek, mindenütt megerősített járőrök cirkáltak. 1964. június 13. Idegenek Erhard Washingtonban Erhard pénteken reggel Washingtonba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államok vezetőivel. A repülőtéren azt mondotta, hogy Johnson elnökkel „ál akarja tekinteni a világhely­zetet”, de nem hiszi, hogj szükség lenne „konkrét dön­tések meghozatalára”. Jól ér­tesült források szerint a Johnson—Erhard tanácskozás egyik fő témája a Szovjet­unió és az NDK között pén­teken aláírt1 barátsági, köl­csönös segélynyújtási és együttműködési szerződés. New York, (Reuter, AFP, AP): Erhard nyugatnémet kan­cellár Kanadából háromnapos látogatásra az Egyesült Álla­mokba érkezett. A kancellár New Yorkban főleg azért szakította meg útját washing­toni tárgyalásai előtt, hogy első ízben személyesen talál­kozhassak U Thant-tal, az ENSZ főtitkárával. A félórás niegbeszélés után Erhard kije­lentette a sajtó képviselői előtt, hogy az NSZK, bár nem tagja az ENSZ-nek, oszt­ja a szervezet eszméit és tá­mogatja célkitűzéseit erköl­csileg és anyagilag. A kancellár 35 perces meg­beszélést folytatott Rockefel­lerrel, New York állam kor­mányzójával, majd a Nem­zetközi Kapcsolatok Tanácsa előtt mondott beszédet. Algír, (AFP, Reuter): Az FLN Központi Bizottsága befejezte több napos munkáját, amelynek keretében tanulmá­nyozta a többi között az állam- apparátus megtisztításának problémáit, a községtanácsi választások, az agrárreform kérdéseit. A párt Központi Bizottsága i mbiliai helyzet tanulmányozá­sával kapcsolatban felhatal­mazta Ben Bella elnököt a Ka- biliában működő kormányelle- íes elemek és más ellenforra- lalmárok elleni harchoz szük- léges minden rendkívüli intéz- cedés megtételére. — A köz­ponti bizottság sürgeti a nem­zetgyűlést, fogadja el a halál- büntetésre vonatkozó törvényi És gyorsítsa meg a büntető el­látásokat. A központi bizottság további javaslatai: a népi milicia meg­erősítése fegyverrel és ember­rel; a népi tömegek, főleg e parasztok és munkások politi­kai mozgósítása; az ellenforra­dalmat anyagilag támogatc személyek javainak elkobzása Zahuan, a politikai bizottság tájékoztatással megbízott tagja sajtóértekezleten közölte, e központi bizottság javasolta hogy az államapparátus meg­tisztítására külön bizottság lé tesüljön Ben Bella államfőnek az FLN főtitkárának közvetler vezetésével. Rómában — mint ismere­tes — csütörtökön megkezdő­dött Felice Ippolito profesz- szornak, az Országos Atomerö Bizottság volt főtitkárának bűnpere. A professzort, az olasz közélet egyik közismert alakját azzal vádolják, hogy visszaélt hivatali helyzetével és állami pénzeket törvényel­lenesen használt fel. A per­nek további kilenc vádlottja ta az anya, kiment, s néhány perc múlva visszatért. Vala­miféle papír volt a kezében. — Ismered Grenda doktor aláírását, olvasd. A fiút megzavarta a pár so­ros írás, nem értette. — Mi ez tulajdonképpen? — Grenda beutalója. Akkor adta, amikor abban a bizo­nyos tüdőgyulladásban szen­vedtél. Este megírta, hogyha reggelre sem csökken a lá­zad, ne is hívjuk öt, hanem azonnal vigyünk be a kór­házba. Egész éjjel virrasztot- tam melletted, óránként cse­réltem a vizes borogatást, és reggelre túl voltál a krízisen... Lement a lázad, és nem kel­lett kórházba vinnünk. A fiú kikapta az anya ke­zéből az írást, hangosan ol­vasta a dátumot. — 1947, november 24. Ak­kor lett volna? — Igen, fiam. — Dehát miért tette később­re apa? Nyílt az ajtó, belépett Ha­dován és Andi. — Szeretnénk vacsorázni, légy szíves — mondta Rado- ván. — Andi már kovetelőd- zik. — Rögtön megyek — mond­ta az anya. Megvárta, mig férje és kisfia kimegy. — Most már igazán mindent el kell mondanod! — ösztökél­te a fiú. — Értsd meg, ne­kem tudnom kell az igazsá­got! — En is akarom, hogy megtudjad — mondta az anya, miközben kifelé tartott, végigsimított fia izgalomtól kihevült arcán. — De majd holn.ap folytatjuk... Talán jobb lesz, ha addig mindent vé­gig gondolsz, magadtól is rájössz az igazságra. Az anya kiment a konyhába, hozzálátott, hogy vacsorát készítsen. A fiú u kisszobá­ban maradt, kusza gondola­tait próbálta rendezni. A régi irományok közül előkerült egykori kórházi beutaló, mely az ő betegségének volt a koronatanúja, megingatta ap­ja elbeszéléseinek hitelét, de anyjának sem tudott hinni, mert képtelen volt egyszerre a merőben ellentétes magya­rázatot elfogadni. S főként az késztette két­kedésre, hogy anyja a beteg­ség időpontját kivéve, nem volt hajlandó elmondani, ho­gyan történt a szakítás. Ha neki volna igaza, akkor elmondaná! Mégis csak van takargatni valója, azért hall­gat, vagy mellébeszél, mert fél az ő elmarasztaló ítéleté­től. A fiúnak néhány ajánlott, s express küldeményt kellett elvinnie, de halogatta, hogy később indulhasson. Fél egy­kor ért a főpostára, aztán el­sétált a közeli leánygimná­zium elé, hogy megvárja Bo­rát. Reggel óta készült a ta­lálkozóra, ezért nyári egyen­ruhája zakójáról lefejtette a szálloda aranyszövésű emblé­máját, zsebretetíe,- így senki sem gondolta volna, hogy az elegáns halványkék ballonöl­töny: munkaruha. Nem látta Borát azóta, hogy 2üzüéktől eltűnt, hiába pró­bált találkozni vele. Nyil­vánvalóan kerülte öt a lány, biztosan nem sétálgat azóta, vagy más úton jár haza, ne­hogy véletlenül is összeakad­janak. A lány hiánya azon­ban egyre jobban fájt neki. Meghallotta a tanítás végét jelző csöngetést: úgy helyezr kedett el, hogy rögtön meg­láthassa a lényt. Már kiraj­zottak- a diáklányok: azt hit­te, valami közbejött, Bora talán otthon maradt, amikor végre egy másik lány társa­ságában megpillantotta. Re­mélte, hogy négyszemközt be­szélhet vele, de Bora, miután észrevette, valamit odaszólt társának, s az nem tágított mellőle. Kellemetlen helyzet vol t. Szótlanul lépkedett mellettük egy darabon: Bora nem sie­tett a segítségére. — Beszélni szeretnék ve­led! — mondta végül a fiú. — Beszélj — mondta a lány. — De négyszemközt... — A barátnőm, előtte be­szélhetsz. Kegyetlennek találta Borát, a harmadik jelenléte megbé­nította a nyelvét. Aztán ész­revette, hogy a lányok szeme összevillan, a barátnő kun­cogni kezdett. — Gyere be este a Pódium­ba — mondta sértetten. — Hatkor várlak. — Ne várj, mert nem jö­vök! (Folytatjuk! apa, olyan nagy beteg vol­tam, hogy talán meg sem maradok, ha a közelben lakó későbbi mostohaanyám nem virraszt mellettem napokig. Hogy neki köszönhetem a megmaradásomat... A mosto­hám is így mondta el több­ször. Az anyának nagyon fájt az igazság meghamisítása. A ko- miszság, hogy ilyen tökélete­sen kigyomlálták a fiából mindent, ami hozzákötötte. Sírás fojtogatta. — Nem így volt, fiam — mondta aztán nagyon halkan, — Hát hogy volt? — Nem akkor voltál tüdő- gyulladásban, hanem fél év­vel előbb. — Ugyan miért hazudott volna apám?! — vetette el­lene lobbanékonyan a fiú. — És nekem mi okom le­het, hogy most hazudjam, fiam?! — Én úgy tudom, ahogy el­mondtam! — jelentette ki határozottan a fiú. — Szóval szerinted mikor voltál tüdőgyulladásban? — Negyvennyolc májusá­ban... Amikor Otthagytál min­ket! — Várj egy kicsit — mond­sérletezett, s azt a kemencét apa kezelte... — Amióta itt lakom, több­ször gondoltam, hogy fölme­gyek a Pokolhegyre, vagy megkérlek, sétáljunk fel együtt, szeretném látni azt a házat, ahol megismerkedtetek apával. Mert ő is ott lakott a munkásszálláson, mesélte, ott ismert meg. — Azt az épületet pár éve lebontották — mondta az anya. — De van néhány fény­képünk róla, majd megmuta­tom:.. Ilyen sokszor beszélt róla apád? — Mindenre emlékszem, amit rólad mesélt. Azt is mondta egyszer, szép lány voltál, versengtek érted a munkásszálló lakói, de te mindjárt apát választottad, pedig csak lakatos volt. — Nagyon szeretett akkor, azzal íogott meg. — Aztán mégis otthagytál minket! És éppen akkor, ami­kor én beteg voltam, tüdő- gyulladásban feküdtem! Te akkor csomagoltál össze, apa nem is volt otthon, még nagymamáéktól se köszöntél él, vonatra ültél és eljöttél... Mert akkor már ismerted Feri bácsit!... Azt mesélte XI. Lehet, hogy ha mindenre való tekintet nélkül feltárná fiának a történteket, befogad­óé őt. És ha erősebben él benne az apa iránti vonza­lom, s csak magát gyűlöltet- aé meg a könyörtelen rom- oolásért, mit tehet akkor? Fossza meg magát a remény­től, hogy szívós, türelmes munkával de sikerült fiát visszahódítani? — Szeretném előbb halla­ni, mit mondott apád? A fiú egy apró gesztusa elégedetlenséget árult el, de aztán beszélni kezdett. — Ti fönt laktatok nagy­apával a Pokolhegyen. Nem Emlékszem Dudog nagyapára, de apa egy elbeszélése alap­ján szerettem elgondolkodni rajta. Azt mondta, szakállas, sokbeszédű, érdekes ember volt. Mikor is halt meg? — Ötvenegyben, egy acél- tsapolásnál szerencsétlenség történt — mondta az anya. — lózsa üzemvezető mérnök kí­e Gergely Mihálys

Next

/
Thumbnails
Contents