Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-13 / 137. szám
Világpolitika sorokban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte az Ausztráliai Kommunista Párt pénteken megkezdődött huszadik kongresszusát. A „hirosimai túlélők’ az atombomba ellen titakozó japán békeharcosok, világjáró csoportja csütörtökön felkereste New Yorkban U Thant- ot, az ENSZ főtitkárát. A nyolc főnyi csoport pénteken Párizsba utazott és csatlakozik 18 társához, majd velük együtt utaznak más országokba. Közkegyelmi rendelkezés alapján szabadon bocsátottak Damaszkuszban 35 politikai elitéltet, akik ellen az volt a vád, hogy 1963. júliusában ál- lamellenes felkelést akarlak kirobbantani. A szabadon bocsátót foglyok között két egykori miniszter i3 van. Martin Luther King, a faji egyenjogúságért küzdő néger lelkész letartóztatása után Floridában esküdtszéki vizsgálatot rendeltek el a faji konfliktusok kivizsgálására. St. Agusztinban újabb békés, a faji korlátok eltávolítását követelő néger tüntetés volt. Az SZKP Központi Bizottsága üdvözlő táviratot intézett az Ausztráliai Kommunista Párt 20. kongresszusához. Az SZKP üzenetében hangsúlyozza, hogy az ausztráliai kommunisták szilárd harcot vívnak a kontinens munkásosztálya egységének megszilárdításáért, a nép demokratikus jogainak védelme- zéséért. Tizenöt évvel ezelőtt, 1949 június 12-én alakult meg Kwame Nkrumah vezetésével a Ghánái Népi Konvenció Párt, amelynek irányításával az egykori angol gyarmat Aranypart népe kivívta függetlenségét és 1957-ben Ghana néven elfoglata helyét a szuverén és független államok sorában. Lübke nyugatnémet államelnök 48 órás „munkalátogatásra” Nyugat-Berlinbe érkezett. Egész Olaszországban leállt a vasúti közlekedés a CGTL, — az olasz általános szakszervezeti szövetség — által meghirdetett sztrájk következtében. Az a kísérlet, hogy katonaság segítségével üzemeltessék a vasutakat, kudarcot vallott. Az ausztráliai kormány katonai repülőgépeket küld Pél-l ietnamha Berlin, (MTI): A Dél-Vietnami Népi Felszabadító Front képviselője csütörtökön Berlinben nyilatkozatot adott ki, amelyben' a dél-vietnami szabadságharcosok a világ közvéleményéhez fordulnak: ítélje el élesen az amerikaiak dél-vietnami agresszióját. A nyilatkozat adatokat sorakoztat fel, amelyek bizonyítják, hogy idén áprilisban, egyetlen hónapban, 4000 amerikai tiszt és katona érkezett Dél-Vietnamba az ottani amerikai csapatok erősítésére. Az AP saigoni jelentése szerint amerikai repülőgépek Tay Ninha tartomány területén, a kambodzsai határ mentén támadó repüléseket hajtottak végre a szabadságharcosok feltételezett állásai ellen. A UPI jelenti Saigonból, hogy ausztráliai „szakértők” érkeztek csütörtökön Dél-Vietnamba. Feladatuk állítólag a gazdasági segítségnyújtás bővítése lehetőségeinek tanulmányozása. A csoport igazi feladatára azonban fényt vet, hogy vezetőjük W. I. Crosby ausztráliai ezredes, aki a második világháború idején „tanulmányozta1’ az indonézek gerillaháborúját a megszálló japánok ellen, és később Laoszban volt Ausztrália katonai attaséja. Crosby nyilatkozott megérkezése után. Kijelentette, a „stratégiai falvakat” szándékozik felkeresni annak meg állapítására, milyen „szerszámokra” van szükségük. Megjegyezte,- hogy Ausztrália egy 50 kiloWattos rádióadót akar építeni a saigoni kormányzatnak és megerősítette, hogy az ausztráliai kormány további katonai repülőgépeket bocsát Khanh tábornok rendelkezésére. Rendkívüli felhatalmazást kapott Ben Bella Róma (TASZSZ): Újabb bolrányper Olaszországban van, köztük a professzor apja is. A baloldali sajtó követeli, vonják felelősségre Colombo kereszténydemokrata kincstárügyi minisztert, aki az Ippolitonak felrótt bűncselekmények elkövetése idején iparügyi miniszter és az Országos Atomerő Bizottság elnöke volt. Ebben a minőségben a . professzorral együtt ő itta alá a bizottság fontosabb pénzügyi okmányait. Laosz! városokat bombáztak az amerikaiak Vientiane, (MTI): A Laoszból érkezett legújabb jelentés szerint csütörtökön nem csupán Khang Khayt érte bombatámadás, — az amerikai repülőgépek megjelentek a laoszi hazafias erők területén fekvő Phong Savang, Xien Khoang és Cau Sing városok fölött is. Mindhárom városra több bomba hullott — jelenti a Laosz Hangja rádióállomás. A bombázásnak sok áldozata yan és az anyagi károk is jelentősek. Miközben az amerikai bombázók folytatták támadásaikat laoszi békés városok ellen, az amerikai szenátusban Wayne Morse szenátor ismételten bírálta a washingtoni kormány laoszi politikáját. Üggfoai tiltakozás az stsnerikaiak ummiasfanio! provokációi miatt Havanna, (AFP, Reuter): A kubai kormány, jegyzéket intézett az Egyesült Államokhoz és ebben tiltakozott a június 9-én lejátszódott amerikai provokáció eilen. Az említett napon egy, a guantanamói támaszpontról leadott lövés meggyilkolta Jósé Rarriirez Reyés kubai katonát, aki a támaszpont közelében teljesített szolgálatot. A csehszlovák nagykövetség közvetítésével átnyújtott jegyzék rámutat, hogy nem.ez az első amerikai provokáció, hiszen a guantanamói támaszpont területéről már több ízben hyi- tottak tüzet kubai területre. A kubai kormány fenntartja magának azt a jogot, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket szuverénításának és a szolgálatot teljesítő kubai katonák személyi biztonságának védelmére. TIt©kicst@& hadicsityag- robfremás Dominikában Santo Domingo (AP, Reuter, UPI): Hatalmas robbanás rázta meg a dominikai fővárost a péntekre virradó éjjel. Mint a hírügynökségi tudósítók jelentik, a detonációt még a várostól tíz kilométerre is hallani lehetett. A belvárost az Oza- ma folyó választja el egy katonai kiképzőteleptől: a robbanás időpontjában itt láttak ég- beszökő hatalmas lángnyeive- ket. Az összeköttetés a kaszárnyarendszerrel, ahol egyébként hadianyagraktár is volt, nyomban megszakadt, s a tábort katonai őrszemek többszörös gyűrűje zárta el a külvilágtól. Órákkal a robbanás után még mindig tombolt a tűz. A lakónegyedekben üvegcserepek borítják az utcákat, számos épület rombadőlt. Az anyagi károkról és áldozatokról nincs érdemi közlemény. A baleseti kórház felvilágosítása szerint százával szállították be a sebesülteket. Életfegytigiani fegyházra ítélte a dél-afrikai vésztörvényszúk Mandelát és társait Pretoria, (MTI): A pretoriai vésztörvényszék pénteken délben hirdette ki ítéletét Nelson Mandela, Walter Sisulü, az Afrikai Nemzeti Kongresszus Párt vezetői és hat harcostársuk héthónapos perében. Mind a nyolc vádlottat életfogytiglani fegyházra ítélte a bíróság. A dél-afrikai hazafiak a Ver- woerd-kormány fajüldöző, népirtó belpolitikája ellen küzdöttek. Védelmükre, szinte politikai különbség nélkül, felemelte szavát az egész világ közvéleménye. A forrongó Dél-Afriká- ban az ítélet kihirdetésének napján Pretoria volt a legizzóbb pont. Mint a nyugati hírügynökségek jelentik ítélet- hozatal előtt növekvő tömeg torlódott össze a törvényszék épülete közeiében. A rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket pénteken még fokozta Pretoriában a rendőrség- A városba vezető főútvonalakon torlaszokat emeltek, mindenütt megerősített járőrök cirkáltak. 1964. június 13. Idegenek Erhard Washingtonban Erhard pénteken reggel Washingtonba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államok vezetőivel. A repülőtéren azt mondotta, hogy Johnson elnökkel „ál akarja tekinteni a világhelyzetet”, de nem hiszi, hogj szükség lenne „konkrét döntések meghozatalára”. Jól értesült források szerint a Johnson—Erhard tanácskozás egyik fő témája a Szovjetunió és az NDK között pénteken aláírt1 barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés. New York, (Reuter, AFP, AP): Erhard nyugatnémet kancellár Kanadából háromnapos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. A kancellár New Yorkban főleg azért szakította meg útját washingtoni tárgyalásai előtt, hogy első ízben személyesen találkozhassak U Thant-tal, az ENSZ főtitkárával. A félórás niegbeszélés után Erhard kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy az NSZK, bár nem tagja az ENSZ-nek, osztja a szervezet eszméit és támogatja célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag. A kancellár 35 perces megbeszélést folytatott Rockefellerrel, New York állam kormányzójával, majd a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa előtt mondott beszédet. Algír, (AFP, Reuter): Az FLN Központi Bizottsága befejezte több napos munkáját, amelynek keretében tanulmányozta a többi között az állam- apparátus megtisztításának problémáit, a községtanácsi választások, az agrárreform kérdéseit. A párt Központi Bizottsága i mbiliai helyzet tanulmányozásával kapcsolatban felhatalmazta Ben Bella elnököt a Ka- biliában működő kormányelle- íes elemek és más ellenforra- lalmárok elleni harchoz szük- léges minden rendkívüli intéz- cedés megtételére. — A központi bizottság sürgeti a nemzetgyűlést, fogadja el a halál- büntetésre vonatkozó törvényi És gyorsítsa meg a büntető ellátásokat. A központi bizottság további javaslatai: a népi milicia megerősítése fegyverrel és emberrel; a népi tömegek, főleg e parasztok és munkások politikai mozgósítása; az ellenforradalmat anyagilag támogatc személyek javainak elkobzása Zahuan, a politikai bizottság tájékoztatással megbízott tagja sajtóértekezleten közölte, e központi bizottság javasolta hogy az államapparátus megtisztítására külön bizottság lé tesüljön Ben Bella államfőnek az FLN főtitkárának közvetler vezetésével. Rómában — mint ismeretes — csütörtökön megkezdődött Felice Ippolito profesz- szornak, az Országos Atomerö Bizottság volt főtitkárának bűnpere. A professzort, az olasz közélet egyik közismert alakját azzal vádolják, hogy visszaélt hivatali helyzetével és állami pénzeket törvényellenesen használt fel. A pernek további kilenc vádlottja ta az anya, kiment, s néhány perc múlva visszatért. Valamiféle papír volt a kezében. — Ismered Grenda doktor aláírását, olvasd. A fiút megzavarta a pár soros írás, nem értette. — Mi ez tulajdonképpen? — Grenda beutalója. Akkor adta, amikor abban a bizonyos tüdőgyulladásban szenvedtél. Este megírta, hogyha reggelre sem csökken a lázad, ne is hívjuk öt, hanem azonnal vigyünk be a kórházba. Egész éjjel virrasztot- tam melletted, óránként cseréltem a vizes borogatást, és reggelre túl voltál a krízisen... Lement a lázad, és nem kellett kórházba vinnünk. A fiú kikapta az anya kezéből az írást, hangosan olvasta a dátumot. — 1947, november 24. Akkor lett volna? — Igen, fiam. — Dehát miért tette későbbre apa? Nyílt az ajtó, belépett Hadován és Andi. — Szeretnénk vacsorázni, légy szíves — mondta Rado- ván. — Andi már kovetelőd- zik. — Rögtön megyek — mondta az anya. Megvárta, mig férje és kisfia kimegy. — Most már igazán mindent el kell mondanod! — ösztökélte a fiú. — Értsd meg, nekem tudnom kell az igazságot! — En is akarom, hogy megtudjad — mondta az anya, miközben kifelé tartott, végigsimított fia izgalomtól kihevült arcán. — De majd holn.ap folytatjuk... Talán jobb lesz, ha addig mindent végig gondolsz, magadtól is rájössz az igazságra. Az anya kiment a konyhába, hozzálátott, hogy vacsorát készítsen. A fiú u kisszobában maradt, kusza gondolatait próbálta rendezni. A régi irományok közül előkerült egykori kórházi beutaló, mely az ő betegségének volt a koronatanúja, megingatta apja elbeszéléseinek hitelét, de anyjának sem tudott hinni, mert képtelen volt egyszerre a merőben ellentétes magyarázatot elfogadni. S főként az késztette kétkedésre, hogy anyja a betegség időpontját kivéve, nem volt hajlandó elmondani, hogyan történt a szakítás. Ha neki volna igaza, akkor elmondaná! Mégis csak van takargatni valója, azért hallgat, vagy mellébeszél, mert fél az ő elmarasztaló ítéletétől. A fiúnak néhány ajánlott, s express küldeményt kellett elvinnie, de halogatta, hogy később indulhasson. Fél egykor ért a főpostára, aztán elsétált a közeli leánygimnázium elé, hogy megvárja Borát. Reggel óta készült a találkozóra, ezért nyári egyenruhája zakójáról lefejtette a szálloda aranyszövésű emblémáját, zsebretetíe,- így senki sem gondolta volna, hogy az elegáns halványkék ballonöltöny: munkaruha. Nem látta Borát azóta, hogy 2üzüéktől eltűnt, hiába próbált találkozni vele. Nyilvánvalóan kerülte öt a lány, biztosan nem sétálgat azóta, vagy más úton jár haza, nehogy véletlenül is összeakadjanak. A lány hiánya azonban egyre jobban fájt neki. Meghallotta a tanítás végét jelző csöngetést: úgy helyezr kedett el, hogy rögtön megláthassa a lényt. Már kirajzottak- a diáklányok: azt hitte, valami közbejött, Bora talán otthon maradt, amikor végre egy másik lány társaságában megpillantotta. Remélte, hogy négyszemközt beszélhet vele, de Bora, miután észrevette, valamit odaszólt társának, s az nem tágított mellőle. Kellemetlen helyzet vol t. Szótlanul lépkedett mellettük egy darabon: Bora nem sietett a segítségére. — Beszélni szeretnék veled! — mondta végül a fiú. — Beszélj — mondta a lány. — De négyszemközt... — A barátnőm, előtte beszélhetsz. Kegyetlennek találta Borát, a harmadik jelenléte megbénította a nyelvét. Aztán észrevette, hogy a lányok szeme összevillan, a barátnő kuncogni kezdett. — Gyere be este a Pódiumba — mondta sértetten. — Hatkor várlak. — Ne várj, mert nem jövök! (Folytatjuk! apa, olyan nagy beteg voltam, hogy talán meg sem maradok, ha a közelben lakó későbbi mostohaanyám nem virraszt mellettem napokig. Hogy neki köszönhetem a megmaradásomat... A mostohám is így mondta el többször. Az anyának nagyon fájt az igazság meghamisítása. A ko- miszság, hogy ilyen tökéletesen kigyomlálták a fiából mindent, ami hozzákötötte. Sírás fojtogatta. — Nem így volt, fiam — mondta aztán nagyon halkan, — Hát hogy volt? — Nem akkor voltál tüdő- gyulladásban, hanem fél évvel előbb. — Ugyan miért hazudott volna apám?! — vetette ellene lobbanékonyan a fiú. — És nekem mi okom lehet, hogy most hazudjam, fiam?! — Én úgy tudom, ahogy elmondtam! — jelentette ki határozottan a fiú. — Szóval szerinted mikor voltál tüdőgyulladásban? — Negyvennyolc májusában... Amikor Otthagytál minket! — Várj egy kicsit — mondsérletezett, s azt a kemencét apa kezelte... — Amióta itt lakom, többször gondoltam, hogy fölmegyek a Pokolhegyre, vagy megkérlek, sétáljunk fel együtt, szeretném látni azt a házat, ahol megismerkedtetek apával. Mert ő is ott lakott a munkásszálláson, mesélte, ott ismert meg. — Azt az épületet pár éve lebontották — mondta az anya. — De van néhány fényképünk róla, majd megmutatom:.. Ilyen sokszor beszélt róla apád? — Mindenre emlékszem, amit rólad mesélt. Azt is mondta egyszer, szép lány voltál, versengtek érted a munkásszálló lakói, de te mindjárt apát választottad, pedig csak lakatos volt. — Nagyon szeretett akkor, azzal íogott meg. — Aztán mégis otthagytál minket! És éppen akkor, amikor én beteg voltam, tüdő- gyulladásban feküdtem! Te akkor csomagoltál össze, apa nem is volt otthon, még nagymamáéktól se köszöntél él, vonatra ültél és eljöttél... Mert akkor már ismerted Feri bácsit!... Azt mesélte XI. Lehet, hogy ha mindenre való tekintet nélkül feltárná fiának a történteket, befogadóé őt. És ha erősebben él benne az apa iránti vonzalom, s csak magát gyűlöltet- aé meg a könyörtelen rom- oolásért, mit tehet akkor? Fossza meg magát a reménytől, hogy szívós, türelmes munkával de sikerült fiát visszahódítani? — Szeretném előbb hallani, mit mondott apád? A fiú egy apró gesztusa elégedetlenséget árult el, de aztán beszélni kezdett. — Ti fönt laktatok nagyapával a Pokolhegyen. Nem Emlékszem Dudog nagyapára, de apa egy elbeszélése alapján szerettem elgondolkodni rajta. Azt mondta, szakállas, sokbeszédű, érdekes ember volt. Mikor is halt meg? — Ötvenegyben, egy acél- tsapolásnál szerencsétlenség történt — mondta az anya. — lózsa üzemvezető mérnök kíe Gergely Mihálys
