Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-11 / 135. szám

Napirenden a homoktalajok olcsó, nagyüzemi javítása i Egy-egy táj mezőgazdasági Adottságát az éghajlati és a talajtani viszonyok alakulása határozza meg. Ha ilyen szem­pontból vizsgáljuk megyénk helyzetét, kiderül, hogy a me­gye' nagyobb részét — 62 szá­zalékát — homoktalajok, kb. 38 százalékát a szatmári sík­tág és a Rétköz kotus és réti talajai foglalják el. A statisztikai adatokat vizs­gálva megállapítható, hogy megyénk, összes területe alap­ján, a megyék között a negye­dik, szántóterülete alapján a harmadik helyen van. A megye termésátlagait véve szemügyre viszont az tűnik fel, hogy a legfőbb termények — búza, rozs, kukorica, napraforgó, burgonya — termésátlagait ösz- szehasonlítva, a többi megyék átlagával, a 10—18. helyet fog­laljuk el. A kedvezőtlen hely­zet okát kutatva, az éghajlati és talajtani viszonyok kedve­zőtlen alakulásához érkezünk «L, mint legfontosabb termés­alakító tényezőhöz. Az éghajlati-, a vízrajzid és domborzati viszonyok ma is jelentősen befolyásolják a nö­vénytermesztés eredményeit. Sokkal nagyobb azonban a je­lentőségük, ha évszázadokra, évezredekre visszamenően vizs­gáljuk a jelenlegi talajviszo­nyok kialakulására gyakorolt hatásukat, amelyek következté­ben előállt a mai talajtani helyzet, amikor mész és szer- vesanya-szegény homokhátak és mélyTebb fekvésű, szerves anyaggal és mésszel jól ellátott homoktalajok alakultak ki. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet a tények is­meretében végez kutatómunkát a homoktalajok megjavítása és termőképességének fokozása érdekében. A talajvizsgálati eredmények azt mutatják, hogy e talajoknál a fő probléma az alacsonjj kolloid-, mész- és tápanyagtartalom. Ennek kö­vetkeztében rossz a víz- és ievegőgazdálkodásuk. Intenzív a felszín biológiai tevékenysége és a szerves anyag gyorsan el­bomlik. A kedvezőtlen tulajdonságok megváltoztatása érdekében el­sősorban az előidéző okokat kell megszüntetni. A homokta­lajokat kolloiddal, mésszel és tápanyaggal kei| ellátni. A jó víz- és levegőgazdálkodási tu­lajdonságok kialakítása érdeké­ben okszerű talajművelést kell alkalmazni. Minthogy ezen le­hetőségek és anyagok — a táp­anyag kivételével — rendelke­zésre állnak a Nyírség egész vidékén, természetes állapot­ban, a buckaközi mélyfekvésű részeken, a talajok javítását erre az anyagra kell építeni. A főbb növényi tápanyago­kat, a nitrogént, foszfort és káliumot, műtrágyákkal, istál­lótrágyával és zöldtrágyákkal kell pótolni. A művelés módját szükség szerint a talaj tulaj­donsága, a javítás és trágyázás módja, mértéke és ideje hatá­rozza meg. Á nyírségi homok­talajok komplex javítása tehát három fontos agrotechnikai el­járás okszerű és arányos alkal­mazásával megoldható. Ezek az eljárások: helyben fellelhető meszes lápföldek al­kalmazása nagymennyiségben; a különböző adagú és arányú műtrágyák használata a helyi viszonyoknak megfelelően; a művelés mélységének és idejé­nek helyes megválasztása és végrehajtása. A talajjavító és termésfokozó tényezők vizsgá­latára kísérleteket állítottunk be. A kísérletek eddigi eredmé­nyei azt igazolják, hogy javí­tásra az említett szerves- és ásványi kolloidokban, valamint mészben gazdag, buckaközi ré­szeken elhelyezkedő meszes lápföld kiválóan alkalmas. Kü­lönösen eredményes a javítás, ha az anyagot nagy mennyiség­ben alkalmazzuk (kát. holdan­ként 250—550 mázsa) Homokta­lajoknál ugyanis a kolloidok mennyiségét kell emelni első­torban. Ezen keresztül kedve­zőbbé tesszük a gyökerek szá­mára a talaj víz- és tápanyag Viegkötőképességét. Kedvezőb­bé válik a talajok biológiai te­vékenysége, javul a víz-, leve­gőarány. A homoktalaj eddigi sivár jellege alapjaiban meg­változik. A terméseredménye­ket értékelve megállapíthatjuk, hogy a javítási eljárás már az első évben 10—15 százalékos termésnövekedést eredménye­zett. A műtrágyák nélkül al­kalmazott javítóanyag tehát jelentősen növeli a termésered­ményeket. A javítással párhuzamosan különböző adagú és arányú műtrágyákat alkalmaztunk. A kísérlet eredményei azt igazol­ják, hogy a javítással párhu­zamosan alkalmasba, viszony- leg kisebb adagú műtrágyákra van szükség. Katasztrális hol­danként 200 kilogramm pétisó, 100 kilogramm szuperfoszfát, 130 kilogramm 40 százalékos kálisó adta a legjobb ered­ményt. A műtrágyák a javítás hatásával együtt 22—28 száza­lékos termésnövekedést ered­ményeztek. Fontos a műtrágyák fenti arányban történő fel- használása. A nagy adagú nit­rogén önmagában, vagy a nagy adagú foszfor és káli műtrá­gyákkal együtt történő alkal­mazása esetén nem adott jó eredményt. Lényeges tehát az adagolt műtrágya mennyiségek mellett azok arányait is fi­gyelemmel kísérni és a leg­kedvezőbb arányokat alkalmaz­ni. A javítással és műtrágyázás­sal párhuzamosan helyesen kell megválasztani a művelési módot. Mivel a kolloidszegény­ség és a homokszemcsék dúrva összetétele következtében a ho­moktalajok hajlamosak az ösz- szetömődésre, igen indokolt a gyökérzet jobb ellátása érdeké­ben ezen talajok mélyművelé­se. Mélyművelés alatt elsősor­ban a lazítással történő mély­művelést értjük és tartjuk he­lyesnek. Mélyforgatás esetén ugyanis a felszínben lezajló biológiai tevékenység által lét­rehozott humuszképzőriményt á barázdafenékre forgatjuk és ez csak mélyen gyökerező nö­vényzetnél fejt ki kedvező ha­tást, azt is csak a vegetációs idő második,, vagy harmadik harmadában. A művelés idejét a talaj helyi jellege szabja meg. Általában lazább homok­talajoknál javítás előtt a tava­szi művelés ugyanolyan jó ha­tású, mint az őszi. Javítás után őszi szántást kell alkalmazni, hogy a téli csapadék raktározá­sát és a kora tavaszi biológiai tevékenység megindítását, ez­zel párhuzamosan a tápanya­gok feltáródását elősegítsük. A nyírségi homoktafajok ja­vítására tehát van mód és le­hetőség. Élnünk kell ezzel, és a jobb terméseredmények érde­kében alkalmazni azokat az eljárásokat, amelyeket a mo­dem mezőgazdasági-, talajtani tudomány és technika biztosít számunkra. A Tóth József tud. munkatárs A kártevők egész sorát kell sikeresen legyőznünk addig, amíg a szép és zamatos sza­bolcsi almát akár " exportra, akár belső fogyasztásra leszed­jük a fáról. A kártevők listá­ján az első helyen kétségte­lenül az almamoly áll. Kárté­tele komoly terméskiesést je­lent, ha elmulasztjuk a véde­kezést. Május végén, a 12—14 napos bábállapot után, meg­kezdődik a kis, barnaszinű lep­kék rajzása. Az első nemze­dék lepkéi' a tojásokat első­sorban a levelekre rakják. Egy nőstény 140—230 tojást to­jik. Az 5—12 nap múlva kikelő apró hernyók befúrják magu­kat az almába. A megtámadott alma lehull. Egy hernyó, ki­fejlődése során, 2—3 almát is tönkre tehet. A kifejlődött hernyó ismét a fa törzsén bá- bozódik. A bábállapot után megkezdődik a második nem­zedék rajzása. A második nemzedék lepkéi a tojásokat a már csaknem kifejlődött al­mára rakják. Egy-egy hernyó kifejlődéséhez 3—4 hét szüksé­ges. A második nemzedék her­Az egész osztály felel Kísérteiésö nevelők — A tanuló is kérdezhet — Minimálisra csökkent a bukások száma Néhány nap múlva meg­történik a bizonyítványosz- tás. Az eredményt kíváncsian várják a szülők, tanulók, de a nevelők is. — Járásunkban különösen négy nevelő, — mondja Sán­dor Géza, a Tigzgjpkj Járási Tanács VB. művelődési osz­tály helyettes vezetője. — Szilágyi Józsefné, Nagy Sán- dorné, Török József és Páll Jánosné, kíváncsi. Járásunk­ban másfél évvel ezelőtt ugyanis ők négyen vállalkoz­tak arra, hogy az oktatásban egy merőben új formát vezes­senek be. — Miért vált szükségessé az új forma bevezetése? — Mindenki tudja, hogyan megy a leadott anyag szá­monkérése. A nevelő kihív három-négy diákot az osz­tály elé, kikérdezi őket és osztályoz. Ez rendszerint el­tart 20—25 percig, olykor még tovább is. Ez idő alatt a töb­bi diák. vagy figyel, vagy nem. Általában mással foglal­kozik. Kevés idő jut felelte- tés után az új anyagra is. Másrészt a felei tetés sem ad mindig reális képet. Lehet, hogy a tanuló éppen arra az őrára készült, jelesre tudja az anyagot, de a többihez fogalma sincs. Az új módszert elsősorban a számonkérésnél kellett alkalmazni. nevelő párhuzamos osztályt tanít. Az egyikben új mód­szerrel, a másikban a kikér­dezés hagyományos formáját alkalmazza. Az eredmények biztatók. Török József orosz nyelvet tanít Tiszadobon. Korábban 4—5 bukott tanuló volt az osztályban, most úgy néz ki, hogy egysem lesz. Ha­sonló a helyzet Tiszavasvári- ban Szilágyi Józsefné .és Nagy Sándorné osztályában /, bukások minimálisra csök­kentek, s az osztályzat sok­kal reálisabban tükrözi a ta­nulók felkészültségét. A mód., szer előnye, hogy a diákok könnyebben tanulnak, a ne­velő viszont jobban kifárad. Természetesen nem alkalmaz­ható ez minden tantárgy­nál. Biológiánál, orosz nyelv­nél jól bevált.. Hamarosan lesz a kísérletező nevelőknek egy megyei értekezlete. Na­gyon sokat várunk ettől. Já­rásunk tanulmányi eredménye legjobb a megyében. Ezt a szintet továbbra is tartani szeretnénk. Bogár Ferenc Szakközépiskolai igazgatók körzeti tanácskozása öt megye és két megyei jogú város szakközépiskoláinak igazgatói tanácskoztak a minap Misko’con. A megbeszélés táj­jellegű volt: Nógrád, Heves, Borsod, Hajdú, Szabolcs me­gye és Debrecen megyei jogú város, valamint Miskolc me­gyei jogú város szakkö?épisko. Iáinak igazgatói találkoztak. Vitaindítójában Medgyes Béla. a' Művelődésügyi Mi­nisztérium szakoktatási osz­tályának helyettes vezetője adott útbaigazítást, tartalmi értékelést a szakközépisko'ák helyére, feladataira vonatko­zóan. Megnőtt az érdeklődés a szakközépiskolák iránt. Tavaly mindössze hét osztály érettsé­gizett az egész országban, az idén 40 osztály készült fel az érettségi vizsgákra. Két esz­tendő múltán 17 ezer művelt, érettségizett szakmunkást bo­csátanak ki új típusú középis­koláinkból. Sok még a téves nézet szak- középiskoláink megíté’ésében. Sokan féltik a humán mű­veltség arányának zsugorodá­sát. A jelenlegi ideiglenes tantervek azt bizonyítják: a szakközéoiskolák tantárgyi kö­telezettségeiben pusztán a bel ső arány változott meg. A szakközépiskola nem szak­gimnázium, ahogy ezt egyesek feltételezik. De ugyanakkor nem szakmunkásképző intéz­mény. Noha szakmunkások ke­rülnek ki a szakközépiskolák­ból, ez az iskolatípus mágia minőségileg más, mint a ha­gyományos szakmunkásképző intézetek. Sokan nem látják a techni­kumok. Mü. M. jparitanu'.ó-in- tézetek és a közgazdasági technikumok közé ékelődött speciális minősítésre vállalkozó iskola szerepét. Pedig a dolog egyszerű- A technikumból technikusok kerülnek ki, az iparitanuló-intézetekből éret' ségi nélkü’i szakmunkások. ; közgazdasági technikumokból könyvelők, alapfokú statiszti­kusok, üzemgazdászok. A szakközépiskola olyan új isko­latípus, amely tartalmában egyesíti a szakmai és általános képzést. Érettségit és alapfokú szakmai képesítést egyidejűleg ad, de 14 éves korban még nem kényszeríti végleges pá­lyaválasztásra a fiatalokat, hi­szen a szakközépiskolai érett­ségi birtokában bármely felső­fokú oktatási intézménybe va­ló felvételét is kérheti. A vitában többek között- fel­szólalt Sinka Antal, a Nyír­egyházi Kossuth Lajos Gimná­zium és Szakközépiskola igaz­gatója. A mezőgazdasági te­rületek beiskolázási gondjairól beszélt. Elmondotta, hogy sok­kal nagyobb szerepet kell vállalnia a sajtónak, rádiónak és televíziónak a mezőgazda- sági szakmunkák megszere.te­— Mi ennek a lényege? lesében. Sereg József Gyön­gyösről, a főhivatási szakem­berek hiányáról tett említést, — Egy mondatban az, hogy a nevelő ne 3—4 diákot, ha­nem az egész osztályt felel­tesse. Gyakorlatilag ez úgy néz ki, hogy a tanár az anyaggal kapcsolatos kérdé­seket tesz fel. Nyilván többen is jelentkeznek, de a nevelő elsősorban azokat a diákokat szólítja fel, akiket különben is feleltetni kívánt. így az egész osztály kénytelen oda­figyelni, mert nem tudhatják, hogy mi lesz a kővetkező kérdés, és hátha felszólíta­nak valakit. Ha viszont oda­figyel, a válaszokból is sokat tanulhat. így a felelésben szinte az egész osztály részt vesz, s az aktivitás alapján születik meg az osztályzat. Ér­dekesség, hogy itt nemcsak a tanár, hanem a tanuló is* kér­dezhet. Jó kérdést ugyanis csak az tud feladni, aki isme­ri az anyagot. Efc is osztályoz­ható. — Az új feleltetési mód- szerrel milyen eredmé­nyeket értek el? — Hogy reális értékelést kapjunk, minden kísérletező Egy negyedszázaddal ezelőtt határozták el Nyíregyházán, hogy meg kellene alakítani a megye első zenei intézményét. A Bessenyei Társaság Vikár Sándort, a tanítóképző akkori zenetanárát kérte fel, szer­vezze meg a ma 25 éves ju­bileumát ünneplő zeneiskolát. Azóta a Nyíregyházi Zeneis­kola végezte azt a nagy úttö­rő munkát, amely a zene megkedveltetésével, a zenei kultúra kiterjesztésével járt együtt, Nem kevesebb, mint 15 ezer növendék és felnőtt ta­nult a huszonöt év leforgása alatt az iskola falai között. Eleinte különböző iskolák üres tantermeiben tartották a zene­órákat, 1945-ben kapták meg a jelenlegi épületet, melyet 61-ben új tömbbel gazdagítot­tak, egyúttal az ország egyik legjobban felszerelt és leg­szebb környezetű iskolájává változtattak. 25 év, tizenötezer hallgató, több száz hangverseny, zenei is­meretterjesztő előadás, helyi és más városbeli fellépések. Szabolcsban a legkülönbö­zőbb rétegekhez juttatta el a kultúra kincsét a zeneiskola. A növendékek órái után fel­II kártevők listáján első az almamoly nyói táplálkozásukat befejez­ve telelőre vonulnak. Az almamoly elleni védeke­zést akkor kell megkezdeni, amikor az almák már kisdió nagyságúak. A védekezésnek tehát most van itt az ideje. Az agrotechnikai, biológiai, mechanikai (hernyófogó övék, tavaszi kéregkaparás stb.) és egyéb eljárások kisegítő ered­ményt ugyan adnak, de bizton­ságos almamoly elleni védel­met csak a vegyi anyagokkal (DDT, Wofatox stb.) érhetünk el. Az egyes nemzedékek raj­zása elhúzódik. és így összefo­lyik, egy időben található to­jás, lárva, báb és imágő. Ezért a védekezésnél azt kell szem előtt tartani, hogy az alma fedve legyen állandóan a megfelelően ható növényvédő- szerrel. Tehát az első perme­tezést feltétlen kövesse min­den 10—14 naponként újabb permetezés, összesen 6—8 al­kalommal. Nem elegendő szá­mú permetezés a permetezet- lennel azonos eredményt ad. Nagyüzemi gyümölcsösökben a következő szereket használ­juk: 40 dkg/hl Pemit, 25—35 dkg/hl 50 százalékos DDT pép, 30 dkg/hl Hungária DL—40, 50—60 dkg/hl Wofatox Sprit- pulver 30, 20—30 dkg/hl Parat- hion 20. Házikertekben: 40 dkg’Űü Pernit, 25—35 dkg/hl 50 száza­lékos DDT, vagy 30 dkg/hl Hungária DL—40. A permetezéseket kapcsol­juk össze más kártevők és gombabetegségek elleni véde­kezésekkel. Feltétlen kapcsol­juk össze az almamoly elleni védekezést a varasodás elleni védekezéssel. Az elmúlt idő­szak Időjárása, a csapadékos meleg idő kedvez a gombabe­tegség rohamos terjedésének. Máris jelentkeznek az erős fertőzés jelei gyümölcsösökben. Varasodás ellen a következő szereket használhatjuk. Rézre nem érzékeny fajtáknál: Bordóilé 0,5—0,7, Vitigran 0,2 százalékos. Rézre érzékeny fajtáknál: DNRB 0,4, Orthocid 0,2—0,3, Zineb 0,2 százalékos. Seprős Imre, főagronómus Növényvédő Állomás nőttek veszik birtokukba a próbatermeket, kovács, aszta­los, tisztviselő, diák. vasutas, háztartásbeli dolgozó ismerke­dik a zene világával. A taná­ri kar egyrósze itt kezdte, mint növendék, s úgy jött vissza, mint tanár. Masok magasabbra vitték, mint Gyer- mán István, többen a Zenemű­vészeti .Főiskola opera tansza­kán végeztek, s a zenei élet vezető posztjain fejtik ki mű­vészi munkájukat. Nem maradt fehér folt a megyében, mindenüvé eljutott a zeneiskola kisugárzása. Má­tészalkán és Kisvárdán 150— 150 növendékkel fiókisko’át nyitottak a falu zenekultúrá­jának gyarapítására, a zenei művelődés komolyabb és in­tézményes alapjainak leraká­sára. Tíz és tízezer dolgozó is­merkedik a zenével hangver­senyen, zenei szakkörökön, a több tucat zenei általános is­kolában. A zenekultúra érdekében a régi alapítók mellé újak áll­nak, mind társadalmibb jelle­get ölt a zenei művelődés. A szabolcsi zene és énekkultúra egyre többet hallat magáról más megyékben és országos zenei eseményeken is. 25 év minden küzdelmével, Örömeivel és gondjaival érke­zett el a jelenlegi ünnepséghez a Nyíregyházi Zeneiskola. Még sok, nagyon 6ok tennivaló vér ez iskolára a következő évek­ben, hogy a legifjabb nemze­dék megtanítása és a megnö­vekedett tudásvágy kielégíté­se mellett a magyar zene ápo­lásában, továbbfejlesztésében újabb és újabb eredményeket érjenek eL P. G. hogy minden / szakközépiskolá­nak meg kell teremtenie az önálló, közismereti és szak k- tatói gárdáját, tanári karát. A hozzászólásaikban véle­ményt nyilvánító szakköz pis­kótái igazgatók hangoztatták: nagy jövő előtt állnak szakkö­zépiskoláink, e rangnak meg­felelően kell foglalkoznia tár­sadalmi szerveinknek iskolare­form törvényünk új, sokat ígérő hajtásával. Párkány László Felújított népi niűcmlékjcllcgű lakásból egészségház A régebbi nyírségi családi házak építésének formáit őriz­te meg Vitkán, a Hunyadi ut­ca 2. szám alatti lakás. Az oszloptórnácos, nádtetős épü­letet vertfalakból készítették. Beosztása is jól tükrözi e vi­dék hagyományait: az utcai részen két szobát képeztek ki, az udvar felől volt a szabad- kéményes konyha, amelyhez még egy toldalék építkezés csatlakozott. A lakást már korábban vé­detté nyilvánították, s most pedig 370 000 forintos költség­gel az Országos Műemlék Fel­ügyelőség felújította és egész­ségháznak, orvosi várónak, va­lamint védőnői lakásnak ren­dezték be. Az eredeti' formá­jába visszaállított népi mű- emlékjellegű épületet szerdán délután adták át rendeltetésé­nek. Szabadpolcos községi könyvtár Tisza vas vá r i ba n A szerdán átadott tiszavas- várj művelődési házban sza­badpolcos községi könyvtár nyi4ik. Az új intézményt kor­szerű felszereléssel látják el, erről a megyei könyvtár gon­doskodik. A kiemelt közsé­gi könyvtárban heti 30 órát kölcsönöznek. Két tanyai és két községi fiókkönyvtára is van. A tisizavasvári könyvtár je­lenleg még a régi helyén mű. ködik, de hamarosan átköl­tözködik az új művelődési házba. A könyvtár jelenleg több mint 12 ezer kötet könyvvel rendelkezik. Olva­sóinak száma már az első ne­gyedévben meghaladta az ezeregyszázat. A múlt év­ben egész évben 1800 kölcsön­zőt tartottak nyilván. Tavaly egy év alatt 36 ezer kötetet kölcsönöztek az olvasók, az idei év első negyedében pe­dig már meghaladta a 15 ez­ret is a forgalom. A könyvtár az idén 7 isme­retterjesztő előadást, mese- délelőttöket, könyvismerteté­seket, ankétokat szerveaeifc 1 25 éves a Nyíregyházi Zeneiskola

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents