Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)
1964-06-10 / 134. szám
Társadalmi brigád A fehérgyarmati járásban hattagú társadalmi brigád aia- kult az aprómagtermelés elősegítésére. A brigád tagjai szervező munkát végeznek a tsz-ekben, hogy ott legyenek felelősök az aprómagtermelés irányítására, valamint a magfogásra hagyott területeken a kémiai növényvédelmet kellő időben elvégezzék, mely kiterjed egyfelől az aranka, másfelől a magfogás bogárkártevői, elten. Az aprómagvak elcséplesénél, betakarításánál is szervező munkát végez a brigád. Tehát feladata sokrétű. Ezt mutatja a brigád összetétele. Tagjai: a járási tanács mezőgazdasági osztálya, a növényvédő állomás, a Magtermeltető Vállalat, a gépállomás egy-egy szakembere, s a járás két táeszenek íőagronómusa. Fábián Bertalan főagronómus A funyogmatolcsi általános iskola gyakorlókertjében Malmos György igazgató, politechnikai órát tartott a tanítás utolsó he lében. „ Darados L. felveiele, Fehérgyarmat június 18-20-án rendezik a nyírségi akadémia napokat 210 ezér forint értékű jutalom Idén is megrendezik a téli elmet és sziivatermelési versenyt A KPM vizsgálata a tv-vételt zavaró URSI-adó ügyében Köszönet helyett Szabolcs-Szatmárban förfénf pályázatunkra érkezett írás Anti h a brigád 1/agonók sora az állomáson. Gumicsiz' más emberek cukorrépát viliáznak a szállítószalagra. Telnek a tehervagonok. Az emberek nem beszélnek. Megszokott mozdulattal nyomják a gombosvillát a cukorrépa alá. Emelik, lendítik, újra a halomba szúrnak. S ez így megy pihenés, megállás nélkül. Egy görnyedt hátú, sasorrú ember elüt a többitől; gyakran félbeszakítja a munkát, derekát egyengeti. Majd markába köp és ismét munkához lát. Elcsodálkozom ezen, hiszen nem öreg, alig látszik, arcáról Ítélve 30—35 évesnek. Tényleg nem bírja? Vagy csak szeret gyakran „szusszantani”? És ami a legfurcsább: a többiek észre sem veszik, hogy ez a társuk lazsál..; Eszembe jut apám. Ö szokta mondani: szusszantsunk egyet, fiam. De ez a szusszan- tás napjában kétszer, vagy háromszor volt: néhány perces pihenő munka közben, a délelőtt meg a délután közepén. Ez az ember meg itt, minden öt—hat percben szusz- szánt... Egyébként hallomásból ismerem a brigádot. Azt mondják: szocialista , címet akarnak. Túlságosan nagy itt az elnézés, gondolom, ha szó nélkül eltűrnek ilyesmit maguk között. Akárhogy van, mégiscsak az ő rovásukra szusszantgat az a hajlott hátú. Este, meglepetésemre, a művelődési házban találtam a brigád tagjait. Egyik képesújságot lapozgatott, többen körbeülték egy társukat, aki félhangosan olvasott valami regénvfé'ét. A hajlott hátú is ott ült köztük. Most is sűrűn forgatta a derekát ide- oda. Hamarosan felkerekedtek és közrefogták a biliárdasztalt. A dákó könnyű nádszálként mozgott villanyélhez szokott markukban. Koccanás, guru] a golyó. _ Egy! — hallom az eredményt. A második dobás nem sikerűit. — írjad, Anti! — mondják es a hajlott hátú jegyzi az eredményt. De miért nem játszik ő is? Ez az Anti! Hozzá . léptem. — Játsszon csak maga is — mondtam —, én ráérek, majd írom az eredményt. Tekintetét rám emelte. Ekkor láttam, miiyen meggyötört az arca; szeme alatt sebhelyek, néhány foga is hiányzott. Kezét nyújtotta, s száraz hangon mondta: Sas Antal vagyok — s hozzátette: — Nem játszom. Én szoktam nekik írni; — Én szívesen vállalom, játsszon csak — ajánlottam neki ismét. Tetőtől talpig végig» mért, majd indulatosan: — Nem érti, hogy én nem játszom?! Játsszon maga! Szó nélkül elfordultam. Még ilyet! Nem elég, hogy lazsál a munkában, még goromba is. Na, mindegy. Könyvet, vettem a kezembe, s: olvastam. Egygzercsak érzem, hogy valaki a hátamnál áll és nézi a könyvet. Megfordultam. Az ember hozzám lépett, kezét nyújtotta: Kovács vagyok. Utána csendj Néztük egymást, majd megszólalt: — Ugye. nem haragszik rá? — Kire? — Hát az Antira. — Nem haragszom, csak furcsa ember. — Azzal ilyen, aki nem ismeri... a fájdalmát. — Fájdalmát? Neki? — Igen. az Antinak, Elmondhatom, ha akarja, akkor megérti Antit. A kíváncsiság már addig is nagy volt bennem, s Kovács beszélni kezdett. — Itt is, mint mindenütt ötvenhatban, volt balhé bőven. A napra már nem emlékszem pontosan mikor történt meg az eset Antival. Anti a fogatna brigád vezetőie volt. Azon a reggelen furcsa találkozása volt az istállóban: egy falubeli volt csendőr várta, teljes díszben, sapkáján kakastol- lai, kezében fegyverrel. Mi pedig a jószág körül, megszeppenve, mert ismertük, még levente időből. — Nem részletezem. A csendőr ráfogta Antira a puskát. — Majd elbánok és veled te rohadt komcsi! _ ordította. Aztán ütötte a puskatussal, ahol érbe, amikor Anti ösz- szeesett, akkor rúgta, taposta, közben állandóan ordítozott: — Edd meg a piros, könyved, te rühes! Edd meg, mert beléd‘ tömöm! — És Anti,, meggyötörve, sajgó-fájdalmas, mozdulattal kitépte az első lapot, s vérző szájába vette!.. Majd. a másodikat és így a többit. Azt hiszem, most már érti. És azt is, hogy miért vagyunk mi együtt. Mindenben. így ismerkedtem én meg a brigáddal, s Antival. Míg Kovács beszélt, láttam: Anti észrevette, miről van szó köztünk^ de úgy tett, mintha nem is látna bennünket. Rántott egyet-egyet a derekán, s nagy buzgalommal jegyezgette a biliárdasztalnál m eredményeket. Sárga Lász&é Ti Mielőtt az öntözést bevezették a 170—180 háztáji tehénnek csak 6—7 hétig volt elegendő legelő. Mióta öntöznek szakaszosan legeltetnek egész nyáron, s a teheneknek jó minőségű legelőt tudnak biztosítani. A vegyszeres gyomirtást a rizstáblán szemlélték meg a részt vevők, melyet kísérletképpen végeznek. Az eredmény 90 százalékos, az új gyomirtószer bevált. D. L. tudósító A nagyari Május 1 Tsz-ben tapasztalatcserére gyűltek ösz- #ze a fehérgyarmati járás termelőszövetkezeteinek öntözés- Bel foglalkozó szakemberei. Nagy Albert, a nagyari Május 1 Tsz. agronómusa elmondta, hogy 1963-ban vezették be 78 hold legelőn először az árasztásos felületi öntözést. 196.1- ban 270 kiló műtrágyát használtak fel holdanként, Wölben az első árasztás- előtt már 850 kilót, a második árasztás- hoz 200 kilót használnak fel. Legelőöntözés Nagyarban A város lakásproblémáinak megoldásához vitathatatlanul hozzájárult a volt Huszár-laktanya lakóteleppé alakítása. Különösen a több gyerekes családok szemében kedves a telep, mert tágas terein gyermekeik egész nap szaladgálhatnak, játszhatnak. Első tekintetre egy gyermekváros képét kelti a lakótelep, a nyitott térségeken játszadozó több száz gyerekkel. Az itt lakó családok részére létesítettek bölcsődét, napközi otthont, általános iskolát, orvosi rendelőt, amelyek elkerülhetetlenül szükségesek ma már a gyermekneveléshez. De ebben a felsorolt intézményeken, s a szülőkön kívül még az utcának is szerepe van. Szeretném felhívni a figyelmet néhány hiányosságra, amelyek megszüntetése hozzájárul a helyes gyermekneveléshez. Feltétlenül szüksége volna a telepnek gyalogjárdára. Elsősorban éppen a gyerekek érdekében, akik a legkevésbé tudnak vigyázni a közlekedésben. Ezenkívül, hogy különbséget tudjanak ten^i az úttest és a járda között, tanulják mag a helyes közlekedést. Rendszeresen ellenőrizni kellene a játszóteret, hogy a verekedő, káromkodó — a már iskolából kikerült — fiatalok viselkedésükkel ne rontsák a kisebbeket.. A megfelelő közvilágitá's is egyelőre erre a „hiánylistára” vehető. Ezzel összefügg, hogy fokozottabban kellene ellenőrizni a telep köz- biztonságát, hogy a magukról megfeledkezett egyének ne garázdálkodhassanak. Dr. Bertók Béla, Nyíregyháza, Asztalos J. u. 6. Néhány észrevétel a Guszev lakótelepről levízióadó üzembe helyezéséig az AKÖV ne használja URH- adóját ezen a frekvencián, és a - forgalmi szabályokat szigorúan tartsa be. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Posta vezérigazgatóság Horváth Lajos, ügy. oszt. vf>.’‘ „A Kelet-Magyarország május 7-i, illetőleg ennek előzményeként a korábbi számokban megjelent cikke alapján vizsgálatot rendeltem el az AKÖV URH-adójának zavarása ügyében. A Nyíregyházi AKÖV az év elején az engedélyezett frekvencián üzembe helyezte a duplex forgalomhoz szükséges URH-adó berendezését. Az ezután észlelt zavarokat hem a berendezés helytelen, illetve a nem engedélyezett frekvencián történő üzemeltetése okozta. A zavarok a tokaji televízióadó Nyíregyházán észlelhető kis térerője és egyes vevőkészülékek csekély szelektivitása miatt léptek fel. A zavarok megszüntetése érdekében intézkedtem, hogy a hagy teljesítményű tokaji teA záhonyi husboltbgn az óvoda részére vásároltam. Tévedésből 100 forinttal többet fizettem, s ezt csak otthon vettem észre. Másnap visszamentem a boltba, ahol már vártak. Visszakaptam a pénzem, Számomra nem'csekélység száz forint, de ennél sokkal többet ért az az érzés, hogy az emberek ma már nem örülnek az ilyen úton szerzett haszonnak. A bolt becsületes dolgozóinak nevét nem tudom. De úgy érzem, hogy e nélkül is megérdemlik a dicsérő szót. J. J-né. óvodai alkalmazott A Külkereskedelmi Minisztérium és a ‘-TÚVOSZ anyagi támogatásával a megyei növényvédelmi bizottság ez évre is meghirdeti a megyei téli alma termelési versenyt. Az országos szilvatermelési versenyhez is csatlakozhatnak a termelők. A járirtj. nál lévő jelentkezési lapon gyümölcstermelő tsz-ek, tszcs-k, valamint termelői szakcsoportok. A verseny célja: az expo.” gyümölcsterme’és f ' - • -' Feltételei közt szerepel, hogy a megtermelt gyümölcs 9o százalékban pajzstetúmentes és 92 százalékban minden egyéb kártevéstől, betegségtől mentes, legyen. Szüret idején az ' amerikai fehér szövőlepke elleni mentességet is biztosítani kell. A jelentkezéseket június 20-ig lehet a járási tanácsok mezőgazdasági > osztályaihoz beküldeni. A versenyben eredményesen szereplő termelő üzemei, a téli alma esetében, az első négy helyezett 130 e2er, szilvatermelésnél — ugyancsak az első négy 80 ezer forint értékű növényvédőgép jutalmazásában részesül. és a vencsellői Szabadság Tsz öntözéses kertészetének a megtekintése. Június 20-án a szakma legkiválóbb képviselői tartanak előadást és vezetnek szekcióüléseket. A megnyitó előadást dr. Fejes Sándor főigazgató, Kossuth-díjas tartja a megyei tanács nagytermében. A nyírségi kertészeti termelés fejlesztési problémái címmel. A egyes kertészeti termesztési ágak szekcióüléseinek az elnökei: zöldségtermesztésnél dr. Somos András Kossuth-díjas akadémikus; gyümölcstermesztésnél dr. Porpáczy Aladár Kossuth- díjas, az MTA levelező tagja; szőlőtermesztésnél dr. Kozma Pál, a mezőgazdasági tudományok doktora; dísznövénytermesztésnél dr. Domokos János, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa; gyógynövény termesztésnél dr. Tétényi Péter, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztályának kertészeti bizo\tsága a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettel június 18-án, 19-én és 20-án nyírségi akadémiai napokat rendez a helyi kertészeti termelés problémáinak megvitatására. Az első két napon üzemlátogatáson vesznek részt a tudományos munkát végző szakemberek. A dús programban szerepel az Ujfehértói Állami Gazőaság kismicskei , aprómag és gyógynövény termesztő üzemegységének a Nyírségi Kísérleti Intézet újfehértói gyümölcstermesztési osztályának a megtekintése. Az első nap e,- látogatnak még a Nyíregyházi Almatárolóba. A következő nap programjában van a Nyírlugo- si Állami Gazdaság gyümölcsöseinek és szőlőskertjeinek, a Nyíregyházi Kertészeti Technikum tangazdaságának, „HERBARIA” nagyhalászi telepének, RENDELETMAGYAR/ZAT Äz öregségi nytagdíj alapját képeső munkahéráftlcig pl. szabadságvesztés büntetését töltötte, külföldön tartózkodott, olyan kereső foglalkozást folytatott, amely nyugellátásra nem jogosít, nem dolgozott stb. Nem róható viszont fel a dolgozónak, ha pl. betegsége, vagy csökkent . munkaképessége, vagy családtagjának ápolása, gondozása miatt nem állott munkaviszonyban, biztosítási kötelezettség alá nem tartozó munkaviszonyban állott, tsz-tag volt. A nyugdíjat, a nyugdíj megállapítását, vagy a munkaviszony megszűnését megelőző öt év alatt kapott bér átlaga helyett — a dolgozó kérelmére — az öregségi korhatár elérését, vagy ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltését megelőző öt év alatt kapott bér átlaga alapján állapíthatják még, ha az igénylő a választott öt év alatt legalább két és fél évre forintbért kapott, és eddig az időpontig is szerzett legalább 10 évi szolgálati időt. meg, s ilyen esetben a nyugdíj megállapítását megelőző öt év alatti bérezett napokhoz öt évnél korábbi annyi bérezett napot hozzászámíthat, amennyi a bérezett napok számát 913 napra egészíti ki és a nyugdíjat a 913 napra kapott tényleges bér átlaga alapján állapíthatja meg. Annak a dolgozónak a nyugdíját, aki a nyugdíja megállapítását közvetlenül megelőző öt év alatt „neki felróható okból” munkaviszonyban egyáltalán nem állott, az utolsó munkaviszonyának a megszűnését megelőző 5 év alatt kapott munkabérének az átlaga alapján állapítják, meg. Ha e munkabérre vonatkozó adatokat beszerezni nem lehet, a nyugdíjat a munkaviszony megszűnésekor érvényes besorolási bér alapján állapítják meg. Ebből a szempontból a dolgozónak felróható ok általában az, ha saját hibájából nem állott munkaviszonyban, így Az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíj megállapítását közvetlenül megelőző öt év alatt kapott munkabér átlaga alapján számíthatják ki, ha az igénylő ez alatt az idő alatt legalább két és fél éven át dolgozott, illetve legalább 913 napra bért kapott. Annak a dolgozónak nyugdíjösszegét, aki a nyugdíj megállapítását megelőző öt év alatt két és fél évnél rövidebb időn át dolgozott, a tényleges bére helyett a legutolsó munkakörére a nyugdíjazása időpontjában érvényes besorolási bér figyelembe vételével számítják ki. Ha a besorolási bér lényegesen 20—25 százalékkal eltér attól a bértől, amelyet a dolgozó a két és fél évnél rövidebb időre ténylegesen kapott, a társadalombiztosítási bizottság — az 1963 május 1 napja’óta hatályos rendelkezés szerint — a nyugdíj összegét az utolsó 913 bérezett napra kapott tényleges bér átlaga alapján állapíthatja
