Kelet-Magyarország, 1964. június (24. évfolyam, 127-150. szám)

1964-06-06 / 131. szám

Megjegyzések: Befalazott csatorna Változnak a korok, vál­toznak a módszerek. A kö­zépkorban az embert fa­laztak be, a XX. században úgy látszik egyes helyeken áttértek a használati tár­gyak, eszközök befalazásá­ra. Bzt a módszert kiváló­an alkalmazták a nyíregy­házi Béke cukrászda átala­kításánál. Itt az esőcsator­nát falazták be. Lehet, hogy valami új módszert talál­tak a víz levezetésére? A csatomabádog egyszer elavul, kilyukad, s akkor nem a szabadba, hanem a megépített új falba folyik majd az esővíz. De vajon hová folyik addig is? Mód­szernek új, de talán drága. Különösen, ha rájönnek, hogy újra meg kell bontani a falat. IIj COj Minden kémiát tanult ember tudja, hogy szénsa­vat terméseetes állapotban, de kis mennyiségben lehet találni az ivóvízben is. Még­is miért iszunk szódavizet? Azért, mert nagyobb rrteny- nyiségben akarjuk élvezni a szénsavas vizet. Nem is lenne ez olyan nagy igény, ha a szikvizesek is hajlan­dók lennének kielégíteni. S ezzel van baj. Bosszankod­nak a boltosok. Sok az olyan szódásüveg, melyből nem Jehet vizet fakasztani. De nem néznek jó szem­mel a felszolgálóra sem a vendégek, mikor isszák a szódavízként kapott vizet. A kifogásokat az üzletveze­tők, pincérek teszik zseb­re, holott mások érdemel­nék. Arra lennénk kíváncsiak hová illan a H2 CO-, vagy­is a szénsav a szó­dásüvegből?. Mert élvezhe­tő szénsav nélküli vizet a kutak is biztosítanak a szomjazóknak. S ezért nem is kell pénzt adni. Sorbaállás Ragadós, bosszantó szó­rakozás. Próbára teszi az ember idegeit. Csak akkor válik a vasidegzetű ember idegessé, amikor az orra előtt húzzák le az ablakot a postán, s a kisasszony ki­jelenti, hogy neki már le­telt a munkaideje, s már csak a következő ablaknál vesznek fel pénzt. Szinte mindennap megtörténő szó­rakozás ez a nyíregyházi I. Számú postán. Legutóbb jú­nius 4.-én fordult elő ilyen eset, amikor dr. S. J. előtt lehúzták az ablakot fél órai sorállás után. Ezen is lehetne segítem. Javaslatunk: írjak ki, hogy melyik ablaknál mettöl meddig van szolgálat. S, akkor legalább az ügyfelek is tudják mihez tartani ma­gukat, Előre sorbaállhatná- nak a másik ablakhoz... Farkas Kálmán Néhány tanyán az ezerből Bekötő út == kapcsolat a külvilággá! — „tóbusz" Ahol a tanító az ügyvéd orvos, tanácstag Wisbiró jak, nem ismer lehetőre amibe még belefogott mint keresztülvitte. Megkaptak f filmvetítőt, de nem vojt hcn agregátor. Addig „szimatol míg felderítette, hogy N; ibronyban van egy elfek agregátor. — Igenám, de az évok c nem működött — veszi át szót, s mintegy anekdotát r sáli. — Levelet írtam a h dapesti Műszaki Egyetem \ ill; mosmérnöki karának. Egy na aztán megáll az istola elót egy Pobeda, kiszáll teiólc há rom tanársegéd. A TANYÁT SZERETNI Es az asregatopt helyrepo fozták. Az anekdota zó han azonban komolyra va tozjt A támogatás nem kielégítő — panaszolja az idős tanító. A állami gazdaság sajnálja i 200 négyszögölet az iskolát gg* korlókerttől, ő pedig nen ment*másodszor kérlelni a ve zetőket. — A következő évben eg} tanulócsoportos lesz az iskola Attól tartok újra átjáróhaj lesz, rnjnt annyi helyen a ta­nyákon, s nem találja meg a helyét a fiatal tanító, Darvas Részegesójében nár Katalin... Kicsendül az utóbbi mór datból az idős tanítók at godalma, mi lesz a sort ha körzetesítík a tanyai is­kolákat, s be kell költő«* niük a faluba. Évtizedeket töltöttek el, fáradozásuk sok gyümölcsöt megérlelt, s egykor meg kell válni a tanyától. Erről beszélt az ősehajú Ganczler Géza is, aki az újfehértói tanya világ­ban tanít, odaköti minden. Nyitott kérdések 1» marad­nak a tanyák járása során. De a legfőbb: a tanyaj em­berek ki akarnak törni nz el­maradottságból, s ezért nem szégyellnek megküzdeni ön­magukkal sem. Hálás köteles­ség segíteni nekik ebben. Páll Géza Äz öregek kastélya „Szólítson csak fiatalúrnak“— A 92 éves vásári hisíóríás és a földbirtokos egy asztalnál — A hagyaték: egy kalap, egy görbebot A vizsgamunka: kettes revízió Érettségiző szakmunkások számadása v lenőrzését, s hozzákezdene az összeszereléshez, de Dobos Fe­renc, a műszaki ellenőr félbe­szakítja a munkát. Alábujik a kocsinak, s megülögeti a ru­góleszorító csavarokat. Az ütés­re azok megmozdulnak Jő munkát végeztek... — Lazák a csavaró , meg kell szorítani mindegyiket, mert különben könnyen féder­törést kap a kocsi. Ismét előkerülnek a szerszá­mok, s Székely Emil meghúz­za a csavarokat. László Mihály már az utol munkálatokat végzi az 41—89 rendszámú kocsin, állítja a porlasztót, a szele, zagot. Néhány perc, s üzen pes állapotban van a teher­gépkocsi. Azonban mielőtt el­indulna újabb tízezer kilométe­res útjára, a műszaki ellenőr motor- és fékpróbát csinál. Beül a vezetőfülkébe. Néhány mozdulat, s felzúg a Csepel motorja. Kikanyarodik a tótj- bi kocsi mellől, s rohamosan gyorsulni kezd, majd hirtelen megáll. A földön mind a négy kerék egyenlő hosszúságú fék' nyomot hagy. Kihajol az ablakon: — Jó munkát végeztek a gye> ■ rekek. Román Déaef )an, a román határ mentén. \ községtől, Urától 7 kilo- ■néterre fekszik a település, 4—4,5 kilométeres szélesség­ben. — Minden második házhan tranzisztoros rádió van — kezdi a tanya bemutatását Kanyó Tibor pedagógus. — De nem is ez nálunk a szen­záció, hanem az olvasás, pon­tosabban a könyvvásárlás. A tanyai ember, aki el sem tudta volna képzelni ezelőtt, hogy könyvekért is lehet pénzt adni, ma állandó vásárló. Hatvanegyben 3500, halván­ké ttőhen 8 ezer, hatvanhá rom­ban pedig 9500 forintot köl­töttek könyvekre a Börvelyi- Útiak. Egy-egy családra 6— 700 forint esik egy évben. De a fiókkönyvtár polcai is üre­sek, pedig legutóbb 3 ezer fo­rint értékű könyvet kaptak a földművesszövetkezettől. Az év első három hónapjában 905 kötetet kölcsönöztek. Börvelyi úton nem várnak csodákat az emberek. A ta­nyai életformán elsősorban nekik kell változtatni —, vall­ják, — Három szakköre van az iskolának. ezenkívül egy FISZ, az Falusi Ifjúsági Szö­vetkezet. Egy hold földön hat­ezer forintos jövedelmet könyveltünk el. Az jdén már ássák a villanyoszlopok he­lyeit. HÁROM TANÁRSEGÉD Zöldtanya néven ismerik in- káüE a környékbeliek a Nyü- madához tartozó Hunyadi ta­nyát. Háromszáz ember él 6—7 kilométeres területen. Villany, kövesút nincs, az is­kola 1938-ban épült, távol a lakott helytől, az erdőszélen. — Hatvanegy óta minden szülői értekezleten a körzete­sítésről beszéltem a szülőknek — emlékezik az idős tanító, Szászfalvi Mihály. — Az idén már 25 gyerek jár be Nyírma- dára, „lóbusszal”, az állami gazdaság kocsijával. Először szabályosan bealjaztak szal­mából a gyerekekek, aztán került egy kis farostlemez, a tetejére pedig bádog. Már va­lóságos busz. csak ló húzza. Szászfalvi Mihályról azt tgrt­Ezernél |öbb tanya és külte­rületi település, ezernél több megoldásra váró gond- Közü­lük elevenítünk fel néhányat. Bajorhegy, Nyolcvan család lakhelye. Bolt, fúrott kút, te­lefon, villany, betkötő út.. . könyvtár. Az iskolai mulasz­tás 0,2, a legkevesebb a já­rásban, a nyolc általánost el­végzettek többsége továbbta­nul. — Általában egy jeggyel gyengébbek a középiskolában. De van néhány gyerek, aki tartja a jeles, jó eredményt... — mondja Nagy Sándor is­kolaigazgató. — Az elmúlt év­ben megpróbálkoztunk a nyelvoktatással is, más köz­ségből járt át hozzánk egy ta­nárnő. Az idén nem tudtuk megoldani, nem futotta az idejéből... SZÉGYEN NÉLKÜL j Fefzärkozni tudásban a községhez, a városhoz. Ezért igyekeztek a pátrohai Bajor­hegyen saját erőből megbir­kózni a nyelyoktata^-al, hogy ne legyen hátrányuk a tanyai gyerekeknek a középiskolában. Két-három analfabéta van csupán a tanyán, jó nyolc-tíz évvel ezelőtt megtanították írni, oH’asni a rászorulókat. Minden házban van rádió, jár újság. A bajorhegyiek jócskán maguk mögött hagyták a régi tanyai életet. — Szinte röslollkednek, ha azt mondják rájuk, hogy ta­nyasiak — toldja meg Nagy Sándor, éreztetve, hogy ebben az ő véleménye is benne van, aki hosszú évek óta él a ta­nyán. Azon pedig mosolyog inkább, mint röstelikedik, hogy bizony Bajorhegyen is úgy van az, mint másutt, hogy a tanító ügyvéd, mert jogi ta­nácsokat is kérnek tőle, orvos, mert ő kezeli az iskolai se­gélyládát, tanácstag, mert ve­rekszik a bekötő utakért. szer­vezi a harminezer forintra rúgó társadalmi munkát. TRANZISZTOROS RÁDIÓ, KÖNYV — És kisbiró! — Ugyanis én csengetek, ha hivatalos ér­tesítést kell tudatni az embe­rekkel. összecsengetem őket, mint kisbíró a dobbal. Bajor-hegytől távolesik Ura- Börvelyi út, a csengeri járás­Sajnos nem egyedüli eset az ilyen. Tehetős gyerekek inté­zik el, hogy szüleik az ott­honban helyet kapjanak. Az egyik öregről úgy tudták, egye­düli. Mikor meghalt népes ro­koni társaság állított be, f'ai unokái. Míg élt soha nem lá­togatták meg. — Egy megviselt kalap, egy pár bakancs és egy görbebot maradt az öreg után. Kishjján hajbakaptak rajta az „örökö­sök.” Az öregek kastélya régi és mai drámákat takar. Látszólag megbékéltség a pihenő arco­kon. Hisz az otthon valóban pótolni akarja az elmulasztott látogatásokat, a kedves szót, a melegséget. A Kabaj János általános iskola tanulói a mai fiatal nemzedék megbecsülé­sével jönnek el anyáknapján, és más alkalmakkor. Hogy ha néhány órára is feledtessék az egyedüllétet. De elegendő-e erre néhány óra?! tézetből, a- ruhát is szépen be­csomagolva itthagyja, aztán egy nap a hült helyet talál­juk Raplis az öreg, hál elhoztuk Mi hozza az otthonba az idős embereket? Melyek az okok? A százhatvankét gondozott közül alig hat-hét teljesen el­hagyott. Ilyen a 92 évas nap­kori Faliznyó István, az utol­só szabolcsi hitóriás, aki me­séivel, rigmusaival a vásárokat járta. írók, néprajzosok kere­sik fel gyakran. — A Szentpéteri testvérek földbirtokos családból szár­maznak. Nyolcvan év körüliek, de a férfit, Andrást fiatalúr­nak, a hölgyet, Ilona kisasz- szonynak kell szólítani. Azt kérték, hívjuk így őket. Hát mi nem tagadjuk meg tő­lük. .. — mosolyog a gondnok­asszony. — Nincs senkijük... Akiknek se gyerekük, ‘ se hozzátartozójuk az otthonban találnak barátokra. Az v egy­kori földbirtokos egy asztal­nál ül és nézi a tv-műsort az egykori cseléddel, a jónevű, de az ital által leszegényedett cukrászda tulajdonossal, avagy a 17-es voröskapitánnyal, Bá- tori Andrással. — Bizony a legtöbb öreg­nek van hozzátartozója. De némely gyerek nem szereti a „raplis” öreget, s elhozza az otthonba. Inkább fizeti a Költ­séget, néha meg is látogatja, és ezzel el van intézve min­den. .. Fiam, a tsz-elnök Az egyik téli napon búzái hoztak őrölni Vasváriba az egyik közeli községből — me­séli a gondnoknő. A termé­nyek tetején egy öreg ember ült. Az otthonba hozták, állí­tólag nincs senkije, az istálló­ban aludt. Akik hozták nem sokat beszéltek, az otthon gondjaira hízták az idős em­bert. — És megtudtuk, hogy az egyik férfi, aki a többiekkel volt, a fia a bácsinak. Egy­szóval sem mondta, hogy az apjáról van szó. öten vannak testvérek, négyen már elin­tézték, hogy ne kelljen fizet­niük, a tsz-elnök fiút is min­dig a bíróság útján kell meg­keresni, hogy fizessen az ap jáért.., Sok vihart megért kastély. Valamikor a Dogáli familia tulajdona volt, az egyik Do- gáü urat itt lőtték le a kas­tély udvarán. Rég volt, amikor pandúrok cirkáltak az erdő­ben betyárok után kutatva. S nem lehetett tudni, ki volt « nagyobb útonálló, a kastély ara vagy a bujdosó betyár. Dr. Komis Ferenc nagyságos 6r, képviselő Dogáli lányt vett feleségül, rászállt a kastély. Ma műemlék, és rettenetesen salétromos, legalábbis a regi fal. ötvenegy óta az öregeké a kastély, szociális otthon, ahol jelenleg százhatvankét idős ember éh A nevemre sem emlékszem Nyugágyban üldögélnek az öregek, néhányan tesznek-vesz- nek a konyha körül, mások az ablakot törülik tisztára. Nem kényszeríti őket semmi és senki a munkára, legfel­jebb az ösztönük. — A betegek jöjjenek or­vosi vizsgára — szól ki az aj­tón az ápolóknak a gondnok­nő, Csorna Józsefné. Heten­ként kétszer rendel az ott­honban az orvos, dr. Németh Sándor. Csaknem százezer fo­rintra rúg egy évben a gyógy­szerek költsége. Tizenöt szak­képzett ápolónő vigyáz éjjel- nappal az idős, gyeoge em­berekre. Sokféle emberi sors találko­zik a régi kastélyban — Nemrég halt meg egy idős néni, Csontos néni. ö i+t szolgált az uraságnál ebben a kastélyban, s idekerült, mint gondozott. Ahol egy életen át csak dolgozott, nem volt meg­állása, ott pihenhette ki a fáradalmakat — meséli a gondnoknő. Vannak itt olyan örökké vándorló emberek, akiket mindig továbbsodort a termé­szetük és az élet. Itt meg- csendesednek, mint König Jó­zsef, aki még a nevében sem biztos, mert mindig más-más nevet mond, ha be kell írni a paksamélába. Semmi irata, se hozzátartozója. — Ha feltámad benne a mehetnék, nem bírni vele. Ebndul és járja a községeket — magyarázza Csomáaé. — De becsüljük benne, hogy so­ha nem visz el semmit az in­s most már kezdhetem az ta­goló megvizsgálását. — Az eddigi javításokat, szereléseket hibátlanul végez­te el — így a tanár. — Az év végi jegye közepes volt, a gya­korlati vizsgán ezt a jegyet kell megvédenie. Szabó István ugyanennél a tehergépkocsinál dolgozik, ő az első futómű szerelését végzi. — Mik a tervei érettségi után? — A szakmában szeretnék maradni — emeli fel a fejét, s a munkaruha ujjával megtörli izzadt homlokát. — Hallottam, hogy a honvédséghez lehet menni autó-motorszerelőnek — polgári alkalmazottnak. Meg­pályázom... Mellénk érkezik Horváth Miklós, a megyei tanács műve­lődési osztályának vezetője, a vizsgabizottság elnöke. Elisme­rően nyilatkozik: — Nem is gondoltuk, hogy így elsajátítják a szakmát, hi­szen egy héten csak két napot tanulták a mesterséget. Székely Emil közben már befejezte a hátsó futómű el­.Hajdu László kulcsokat és i kalapácsot vesz a kezébe. Né- i hány perc múlva már közli is az eredményt: nem csúszott be '• hiba sehol. Megnézzük a tanu­ló fejlődési naplóját. Zö.f.mel ' négyesek, ötösök vannak ben- ' ne. Valószínű, hogy jeles ered- ménrjyel vizsgázik. Odébb Bogányi Péter keze csuklóig olajos. Nem könnyű dolog egy indítómotor és az adagoló leszerelése. Nehéz a szorítócsavarokhoz hozzáférni, s ilyenkor elkerülhetetlen, hogy az ember keze ne legyen merő olaj. Bogányinak még az arcára is jutott belőle. Házi Miklós tanár felmászik a motorházhoz, megnézi a vizs­gázó munkáját. „Rátapostam egy kicsit“ — Találtál hibát? — kérde­zi. — Az öninditót kellett lecse­rélni, s az bizony időt vett igénybe. Rátapostam egy kicsit, Nyolc „Csepel” tehergépkocsi sorakozik egymás mellett az 1 5-ös számú AKÖV udvarán. 1 Az országban először tesznek ; szakmunkásvizsgát az autó-mo- 1 torszerelés mesterségéből az 1 érettségiző diákok, a Nyíregy- i házi Kossuth Lajos Szakközép- t iskola tanulói. Vizsgamunka: a r nyolc teherképkocsin el kell végezni a tízezer kilométer után kötelező kettes revíziót. J A tétel: ‘ csapágycsere j Házi Miklós és Hajdú Lász- 1 ló technikus tanárokkal meg- s állunk az YB 41—89 rendszá­mú kocsi előtt. Lipták András . már elvégezte a húzott tétel által előirt ellenőrzéseket, ja­vításokat; a kardáncsatlakozó leszerelését, javítását, a kupke- rekek utánállítását, olajfeltöl- tését, a kardánfelfüggesztő csapágyak cseréjét. — Ez hamar ment —, mond- : ja a tanár. — Jóval a norma­időn belül végezte el az előír­takat. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents